nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Életre keltett neandervölgyi ember

Egy nemzetközi kutatócsoport régészeti leletekből életre keltett egy neandervölgyi embert.

MTI | 2012. október 28.
|  

„Életre keltette” a neandervölgyi embert a BBC megbízásából egy nemzetközi kutatócsoport, amely legközelebbi rokonunk eddigi legpontosabb rekonstrukcióját végezte el. A munka alapjául egy férficsontváz szolgált, amelyet 1909-ben Franciaországban, a La Ferrassie-barlangban tártak fel több neandervölgyi ember földi maradványaival egyetemben – olvasható a BBC honlapján.

A La Ferrassie 1 névre keresztelt csontváz egy felnőtt férfié. Koponyája a valaha talált legnagyobb és legteljesebb neandervölgyi koponya. A lábszár- és lábfejcsontok megtalálása rendkívüli fontossággal bírt, hiszen korábbi feltételezésekkel szemben bizonyította, hogy a neandervölgyi ember felegyenesedve járt.

A hiányzó bordákat, szegycsontot, csigolyákat a korai emberfélék rekonstruálására szakosodott Deák Viktor magyar származású amerikai paleoművész egy másik neandervölgyi-csontváz segítségével pótolta, amelyet 1982-ben Izraelben, a Kebara-barlangban fedeztek fel. Az ily módon kipótolt La Ferrassie1 Buckinghambe, a Crawley Creatures nevű céghez került, ahol a csontvázat izomzatba öltöztették. A csontok mérete és textúrája ugyanis sokat elárul, hogy milyen izomzattal rendelkezhetett egykori tulajdonosa.

„A csontokon lévő masszív tapadási pontokból következtettünk a neandervölgyi ember robusztus izomzatára” – magyarázta a munkálatokat irányító Jez Gibson-Harris. A csontváz sokat elárult a neandervölgyi emberek küzdelmes életéről is. A La Ferrassie1 felső végtagjai aszimmetrikusak, a jobb karja jóval erősebb volt, mint a bal. Colin Shaw, a Cambridge-i Egyetem kutatója, aki a neandervölgyi felkarcsontjait vizsgálta, rámutat, hogy mekkora erőkifejtést kívánt a hajítódárdával folytatott vadászat vagy az olyan állandó tevékenység, mint a bőrök kikészítése.

La Ferrassie1 fogazata javarészt fennmaradt, ennek köszönhetően Deák Viktor és Alice Roberts professzor rekonstruálhatták a neandervölgyi férfi arcát. A fogaknák az orvosi gyakorlatban alkalmazott berendezéseknél ezermilliárdszor nagyobb teljesítményű röntgenforrás segítségével történő vizsgálata kimutathatja azok napi növekedési rátáját. Az olyan összehasonlító kutatások pedig, amikor a fogak állapotát a csontváz többi részével vetették egybe, kimutatta, hogy a neandervölgyi gyermekek sokkal gyorsabban nőttek, mint a modern emberé. Ez a körülmény esetleg segít kideríteni, hogy miért tűnt el a neandervölgyi ember és miként sikerült fennmaradnia a Homo sapiensnek.

A neandervölgyi megalkotásának utolsó állomása a bőrszín kiválasztása, valamint a hajkorona és a testszőrzet kialakítása volt. A hideg éghajlatra való tekintettel La Ferrassie1 bőre halovány, hajzata és szőrzete pedig vörös, mivel korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy a neandervölgyiek többsége rőt sörénnyel rendelkezett.

John Hawks, a Wisconsini Egyetem antropológusa szerint a nemzetközi kutatócsoportnak a neandervölgyi ember eddigi legpontosabb hasonmását sikerült megalkotnia. A replika, mint mondta, értékes információval szolgál az antropológusok számára, hiszen "kizárólag a csontokra összpontosítva nehéz elképzelni az egykor élt embereket a maguk hűs-vér valójában".

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
3 tgeza 2012. november 6. 20:39

Életre keltették? Találgathatok?

Nem miniszterelnök most az illető?

Kár, ha nem!

2 Nullius 2012. november 2. 11:42

@Avatar:

"Egy kis szőrözéssel a "majomember" benyomástól az "fel se tűnne az utcán" szintig bármit ki lehet hozni."

Pontosan. A szőrözés nyilván azon a feltételezésen alapul, hogy elődeink szőrösebbek voltak nálunk. Charles Darwin szerint is „az ember egy szőrös, farokkal ellátott, valószínűleg fán élő és az óvilágban lakó négylábú állattól származik” (Charles Darwin: Az ember származása, 669. o.). A tetszetős elgondolás egyetlen szépséghibája, hogy tapasztalati tényekkel eddig még senkinek nem sikerült bizonyítani, hogy az ember és a majom feltételezett közös őse – ha létezett egyáltalán – szőrösebb volt a mai embernél.

1 Avatar 2012. október 29. 13:41

Sajnos (vagy nem) életre nem keltették, csak rekonstruálták a külsejét, csináltak egy szobrot. Ez nem az első ilyen eset volt, itt látható pár korábbi rekonstrukció:

www.neanderthalproject.com/?p=29

Minden ilyen rekonstrukció fő problémája az, hogy a csontokból nem lehet következtetni, hogy hol mennyire volt szőrös az egyed, vagy milyen frizurát és szakállat hordhatott, márpedig pont ezek a jellemzők adnak alapvető benyomást az átlagember számára. Egy kis szőrözéssel a "majomember" benyomástól az "fel se tűnne az utcán" szintig bármit ki lehet hozni.

Információ
X