nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • Gelmfddfd: @Gelmfddfd: ami pedig nem magyar, mert nincs k-h váltás, tehát nem germán: kéreg, kurta, k...
    2021. 04. 14, 16:55  Az ugor lovakrul
  • Gelmfddfd: @gekovacsistvan: Mint ahogy írtam már többször, a had nem fingár szó, mert a magyar nyelv ...
    2021. 04. 14, 16:54  Az ugor lovakrul
  • Gelmfddfd: @gekovacsistvan: Jah, jó de ennek a fabulának mi köze a magyarsághoz, a germagyarság? Semm...
    2021. 04. 14, 16:48  Az ugor lovakrul
  • gekovacsistvan: „A nyelvészeti adatok szerint a magyar és az obi-ugor nyelvekben az ugor alapnyelvre vezet...
    2021. 04. 14, 16:27  Az ugor lovakrul
  • gekovacsistvan: Munkácsi Bernát tehát, hitet tesz a magyar nép és a magyar nyelv eredetének egysége mellet...
    2021. 04. 13, 17:27  Az ugor lovakrul
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Két génmolekula különbsége miatt tudnak beszélni az emberek?

A csimpánz és az ember megfelelő génjén található kétmolekulányi különbség állhat az emberi beszédképesség mögött a Nature című brit tudományos folyóiratban szerdán megjelent tanulmány szerint.

MTI | 2009. november 12.
|  

A beszéddel kapcsolatos gének csoportját vezérlő gén (FOXP2) által képzett fehérje több száz aminosavat tartalmaz, amelyek közül csupán kettő különbözik a csimpánznál és az embernél. „Olyan géneket fedeztünk fel, amelyeknek a működése az aminosavak változásától függően különböző; voltak közöttük olyan gének is, amelyeknek a működése létfontosságú a központi idegrendszer szempontjából” – közölték a kutatók.

Az evolúcióval kapcsolatos korábbi kutatások során már feltételezték, hogy e két aminosav mutációja okozza a különbséget a csimpánz és az ember génje között, és ez befolyással lehet a beszéd képességére is. „A mi kutatásunk tudományosan is kimutatta ezt a különbséget” – mondta Daniel Geschwind, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) munkatársa, a tanulmány egyik társszerzője.

A kutatók emberi és csimpánz-agyszöveteket, valamint sejttenyészeteket használtak fel, hogy összehasonlítsák az FOXP2 gén mutációinak hatását a beszédért felelős gének csoportjára. Ekkor fedezték fel, hogy a csimpánzok FOXP2 génjének más hatása van, mint az emberének. „Az FXOP2 által befolyásolt génekre összpontosítva újabb eszközöket fedeztünk fel, amelyekkel tanulmányozni lehet az emberi beszéd molekuláris szinten történő szabályozását” – közölte Genevieve Konopka, a tanulmány társszerzője, az UCLA által közzétett közleményben. A skizofrénia vagy az autizmus eseteiben a molekuláris folyamatok segítségével „könnyebben megérthető, hogyan hatnak ezek a betegségek az agy beszédképességére” – tette hozzá a kutató.

A két molekula által játszott szerep új utakat nyit az emberi evolúció kutatásában. „Nem tudjuk, mikor jelent meg a két aminosav mutációja” – közölte Geschwind. Az ember és csimpánz közötti fejlődés ugyanis mintegy 5 millió éve vált szét, míg a paleoantropológusok (ősemberkutatók) legkevesebb 100 ezer, esetleg 70 ezer évvel ezelőttre datálják az emberi nyelv megjelenését. A kutatók szerint nagyon érdekes lesz látni, hogyan áll a dolog a neandervölgyi embernél.

Az agyon túl az embert az emberszabásúaktól megkülönböztető morfológiai sajátosságok is szerepet játszanak a beszédben. „Nem tudjuk, mi történne, ha emberi agyat adnánk egy csimpánznak: vajon tudna-e beszélni? Az emberek többsége szerint nem, mert az emberi nyelv, a légutak és a szájpadlás sokkal alkalmasabbak a beszédre” – fejtette ki Geschwind.

Információ
X