-
gekovacsistvan: Munkácsi Bernát tehát, hitet tesz a magyar nép és a magyar nyelv eredetének egysége mellet...2021. 04. 13, 17:27 Az ugor lovakrul
-
gekovacsistvan: "Munkácsi Bernát ezúttal is megfogalmazta azt az állítását, hogy a magyarság nem a türkökt...2021. 04. 13, 11:17 Az ugor lovakrul
-
mederi: "Csak a véletlennek köszönhető, hogy a két szó azonos alakúvá vált." -Szerintem is. A magy...2021. 04. 04, 10:26 Miért nyúl a nyúl?
-
mederi: @Fülig James: 61 Egy körülbelüli idézet a Wikipédiából Fleming kísérleteinek sikeréről kol...2021. 04. 04, 09:32 Dob és dob
-
mederi: A közmondás szerint a "részeg disznó (ember) hentereg a földön" és nem *hengereg, mert meg...2021. 04. 01, 10:02 Hentel-e a hentes?
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
- Mit állítsunk?
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Mik a hullócsillagok? Mi a különbség a meteor, a meteorid és a meteorit között? Mivel járult hozzá Arisztotelész és Konkoly Thege Miklós a hullócsillagok kutatásához? És mi köze a vizeletnek a csillagokhoz? Az augusztusi csillaghullás alkalmából mindezeknek utánajártunk.
Augusztusban sokan kémlelik esténként az eget, hogy megpillantsanak egy hullócsillagot. A széles körben elterjed elképzelés szerint, amíg ilyen fényjelenséget látunk, valamit kívánnunk kell, és az teljesülni fog. Mik valójában a hullócsillagok?
A görögországi Kalambaka közelében található, sziklatetőkre épített kolostoregyüttes neve is Meteora, hiszen a meredek sziklákon álló épületek látszólag az ég és föld között lebegnek. A meteorológia szóban is ugyanezt a tövet fedezhetjük fel.
Ma a gyerekek is tudják, hogy a hullócsillagok nem az égről leszánkázó csillagok. De akkor mik? Már az ókori görögök is ismerték a helyes megoldást. Egy földet érő meteoritról Apollóniai Diogenész i. e. 467-ban megállapította, hogy az egy égből érkező kődarab, és feltehetőleg ilyen kődarabok felelősek a csillaghullásként ismert fényjelenségekért. Ám mintegy 150 később Arisztotelész cáfolta ezt az elképzelést, szerinte a fényes légköri jelenségeknek nincs közük a furcsa kövekhez. Így a meteorjelenségek vizsgálata egészen az 1700-as évek végéig kiszorult a csillagászati vizsgálódások köréből. Az azonban Arisztotelész érdeme, hogy ő nevezte el a fényjelenséget meteornak, azaz szó szerint ’magasban lebegő’-nek.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az 1800-as évek közepén ismerték fel azt, hogy a fényjelenségeket a Nap körül keringő anyagfelhők, azaz meteorrajok okozzák, és hogy ezeknek az üstökösökkel van kapcsolata. Azt azonban ekkor még nem tudták eldönteni, hogy ezek az anyagfelhők az üstökösökről leszakadnak-e, vagy ezek állnak össze később üstökössé. Később az előbbi nézet helyessége bizonyosodott be. A magyar Konkoly Thege [konkoli tege] Miklós (1842–1916) élenjárt a meteorjelenségek vizsgálatában: színképvizsgálataival igazolta a meteorrajok és az üstökösök közötti kapcsolatot.

(Forrás: Wikimedia Commons / Kozmata Ferenc)
Kislexikon
meteor, meteorjelenség – az a fényjelenség, mely akkor látható az égbolton, ha egy űrből származó anyagdarab belép a Föld légkörébe és felizzik.
meteorid – olyan űrben keringő anyagdarab, mely a légkörbe belépve fényjelenséget okoz. A főként üstökösökből, esetenként más égitestekből kiszakadó anyagdarabok mérete a milliméteres porszemcséktől a néhány méteres átmérőig terjed. Mérete pontosan nincs definiálva, a határ a nagyobb meteoridok és a kisebb kisbolygók között, valamint az interplanetáris por és a legkisebb meteoridok között nem éles.
meteorraj – közös eredetű meteoridok csoportja.
meteorit – az a meteorid, mely a légkörön áthaladva nem semmisül meg, hanem eléri a földfelszínt. Becslések szerint évente körülbelül 500 meteorit hullik a földre, ám ezeknek csak elenyésző részét találják meg. Magyarországon is több meteoritot találtak, az egyik legismertebb a kabai meteorit. A legnagyobb ismert meteorit, a Hoba 66 tonnát nyom, és egy namíbiai szántóföldön találták.
Forrás: Csizmadia Szilárd: Meteorcsillagászat
Az augusztus eleji csillaghullásért a Perseidák meteorraj felelős, mely nevét arról kapta, hogy a hullócsillagok a Perseus csillagkép irányából érkeznek. A 133 évenként visszatérő Swift–Tuttle üstökösről leszakadt darabok, porszemcsék alkotják azt az anyagfelhőt az üstökös pályáján, melyen a Föld augusztus elején áthalad. A meteoridok hatalmas sebességgel lépnek be a légkörbe, ott felizzanak és az esetek túlnyomó többségében igen rövid idő alatt megsemmisülnek. A légkörben utazó izzó porszemcsét látjuk hullócsillagnak. Nagyobb meteoridok hosszabb idő alatt égnek el, tehát hosszabb csíkot húznak, és egyes esetekben hangjelenség is hallható.
És a csillagok?
De miért nem csillagok a hullócsillagok? Csillagászati értelemben csillagnak azokat az égitesteket nevezik, melyeknek a bennük zajló maghasadási folyamatoknak köszönhetően saját fénye van. A hullócsillagokban nem maghasadás zajlik, egyszerűen elégnek a légkörben. A Földhöz legközelebb található csillag a Nap, mely körülbelül 5 milliárd éves csillag. A nap szó eredete bizonytalan. Ugor származtatásának hangtani és alaktani nehézségei vannak. A szó elsődleges jelentése a ’Nap, csillag’ lehetett. Ebből névátvitellel alakult ki a ’nappal’, majd a ’24 órás időszak’, másrészt a ’napsütéses hely’ jelentés.
A napot a köznyelvben nem szoktuk csillagnak nevezni, viszont a közeli, igen fényes bolygókat, melyek csupán a nap fényét tükrözik vissza, gyakran csillagnak tituláljuk. Ennek legismertebb példája a Vénusz, melyet többek között esthajnalcsillagnak, hajnalcsillagnak vagy vacsoracsillagnak neveznek. A csillag szó egy finnugor kori hangfestő szócsalád tagja, csakúgy mint a csillog, csillámlik, csillan. Az ómagyar kor végéig emellett párhuzamosan élt egy másik ’csillag’ jelentésű szó is, a húgy. Ez egy uráli eredetű szó, melyet például az Orion csillagkép népi Kaszahúgy elnevezésében lelhetünk fel ma. Az ezzel a szóval azonos alakú húgy ’vizelet’ szó szintén az uráli korból származik, ám másik tőből. A csillag szó körülbelül a XVI. századra kiszorította a ’csillag’ jelentésű húgy szót.
Az égen szikrázó csillagokat manapság egyre nehezebb megfigyelni a fényszennyezés miatt. A települések utcai lámpái, a járművek világítása miatt éjszaka közel sincs olyan sötét, mint az emberek által nem lakott vidékeken. Így a csillagok fénye egyre kevésbé látható. A Dél-Dunántúlon hozták létre Európa első olyan területét, ahol igyekeznek minimálisra csökkenteni a fényszennyezést és ezzel elősegíteni a csillagok megfigyelését. Ez a 2009-ben megalapított Zselici Csillagos Égbolt Rezervátum, mely a Zselici Tájvédelmi Körzet területén jelöltek ki. Hazánk másik hasonló területe a Hortobágy, mely 2011-ben nyerte el a címet. Ezzel a világ jelenleg elismert 10 Dark Sky Park ’sötét égbolt park’ címet viselő területeinek egyötöde Magyarországon van.
Ám ahhoz, hogy hullócsillagokat lássunk, nem kell feltétlenül a Zselicségbe vagy a Hortobágyra utaznunk. Elég ha keresünk egy viszonylag sötét helyet, ahonnan az ég jelentős szeletét láthatjuk. Helyezzük magunkat kényelembe és várjunk. A Perseidák meteorraj augusztus 12–13-án produkálja a leglátványosabb égi tűzijátékot – már csak abban kell reménykednünk, hogy nem lesz felhős az égbolt.