-
Sándorné Szatmári: @Sultanus Constantinus: 1 " egy magyar anyanyelvű sosem fog olyat mondani, még véletlenül ...2024. 12. 09, 15:55 Az anyanyelvi beszélő nyomában
-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Útnak indulna az Adria felé? Nem árt, ha bedob a bőröndbe egy zsebszótárat vagy társalgási zsebkönyvet, és a GPS mellett is jól jöhet egy térkép. De a leírt szavakat, kifejezéseket, városneveket ki is kell ám ejtenünk, ha érdeklődni próbálunk...
Benne vagyunk már a nyárban, lassan indulhatunk nyaralni. Honfitársaink jelentős része a horvát tengerpartot célozza meg, és sokan ejtik útba Szlovéniát is. Déli szomszédainknál sokan beszélnek angolul, németül vagy olaszul, így a kommunikáció nem okozhat gondot, ha ismerjük e nyelvek valamelyikét. Kivéve persze, ha úgy kérünk útbaigazítást, hogy nem tudjuk kiejteni a keresett település nevét sem. Szerencsére a legfontosabb kiejtési szabályokat könnyen megtanulhatjuk – ebben kívánunk most segíteni.
A horvát és a szlovén helyesírás hangjelölése igencsak hasonló, ezért együtt fogjuk tárgyalni őket. A horváttal gyakorlatilag azonos a bosnyák és a montenegrói írás is, és (a cirill betűs szerb helyesírás mellett) használják ezt az írást Szerbiában is. (A szövegben az egyszerűség kedvéért ezt az írást csak horvátként fogjuk emlegetni.)
A magánhangzók
A horvát és szlovén magánhangzókkal egyszerre van pechje és szerencséje a magyar turistának. A két nyelvben csak öt magánhangzót jelölő betűt használnak, és ezek kiejtése nagyjából megegyezik a magyaréval: a, e, i, o, u. Ezek ejtése ráadásul nagyjából meg is egyezik a magyaréval. A különbség mindössze annyi, hogy az a ejtése inkább a magyar á-éhoz áll közel; az e a horvátban valahol a magyar e és é ejtése között áll (a magyar nyelvjárási [ë]-nek felel meg), a szlovénban lehet az e-éhez, az é-éhez hasonló, sőt, gyakran svát jelöl, azaz egyfajta, a magyar fül számára az [ö]-höz közel álló rövid, elharapott hang; a szlovénban az o is kétféle hangot jelölhet, egy olyat, amelyik inkább az [u], és egy olyat, mely inkább az [a] felé hajlik. Mi több, ezek mindegyike (a svá kivételével) lehet rövid és hosszú is. (A szlovénban hosszú csak a hangsúlyos szótagban.) Sőt, a horvátban a hangsúlyos szótag kétféle dallammal is ejthető, és ugyan rendkívül ritkán, de előfordul, hogy két szó jelentését csak a dallam különbözteti meg.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
De honnan tudjuk, hogy mikor hogyan kell kiolvasni őket, illetve hogy melyik a hangsúlyos szótag? Nos, a jó és a rossz hír az, hogy ha nem tudunk horvátul, illetve szlovénül, akkor nem tudjuk – sőt, ha elég jól beszéljük ezeket a nyelveket, és egy ismeretlen szót látunk leírva, akkor is csak tippelhetünk. Olyan ez, mintha a magyart ékezetek nélkül írnánk: a szövegkörnyezet híján nem tudnánk eldönteni, hogy pillanatnyi olvasata [torok], [török], [tőrök] vagy [törők], ha pedig egyáltalán nem tudnénk magyarul, elképzelhetőnek tartanánk a [tórok], [torók], [tőrők] stb. ejtésmódot is. Így aztán nyaralás előtt nem kell magunkat a pontos kiejtésre trenírozni – teljesen felesleges, hiszen a leírt szóalak ejtése nem dönthető el. Persze ebből az is következik, hogy kiejtésünk eleve tökéletlen lesz – ha azonban a magánhangzókat úgy ejtjük, mint a magyarban (ügyelve az a [á] ejtésére), és a mássalhangzókat is pontosan olvassuk ki, jó esélyeink vannak arra, hogy megértenek minket.
A mássalhangzók
A mássalhangzókkal már nincs ürügyünk a lazsálásra, ezeket elég pontosan jelöli a két helyesírás. Nem kell azonban aggódnunk, viszonylag könnyű dolgunk lesz. A következő betűket pont úgy kell kiolvasni horvát és szlovén szavakban, mint a magyarban: b, c, d, f, g, h, k, l, m, n, p, r, t, z. Figyelem! Arra is oda kell figyelni, hogy a c mindig [c] – Križevci (Kőrös) tehát [krizsevci], nem pedig [krizsevcsi], mint ahogy magyarok időnként – talán olasz hatásra – mondják. A d, n és t olvasata sosem – tehát e és i előtt sem! – [gy], [ny], [ty], tehát Dubrovnik nem *[dubrovnyik], hanem pontosan úgy olvasandó, ahogy a magyar hangjelölési szabályok alapján gondolnánk (eltekintve attól, hogy az o hosszú: [dubróvnik]). A szlovénban egyáltalán nincsenek ilyen „lágy” mássalhangzók, a horvát pedig többféleképpen jelöli őket: a nj az [ny] jele, a lj pedig a régi-nyelvjárási magyar [ly]-é. (Más esetekben a j úgy olvasandó, mint a magyarban.)
Ha tavasszal már szorgalmasan megtanultuk a cseh és szlovák hangjelölési szabályokat, akkor most könnyebb dolgunk van. A č ugyanúgy a [cs], a ž a [zs], a š pedig a [s] jele – azon aligha lepődünk meg, hogy a s [sz] jele (Cres tehát [cresz], és nem [cres]; Lošinj pedig [losiny], és nem [losziny]). A horvátban ezen kívül a dž betűkapcsolat is használatos a [dzs] jelölésére – de ez aligha jelent további nehézséget. Szintén a horvátban van még két betű, melyre fel kell hívnunk a figyelmet: a ć és a đ. A ć a magyar fül számára valahol a [cs] és a [ty] között van: a č-től való megkülönböztetés érdekében a [ty] ejtést ajánlanánk, de bizonyos horvát területeken egybeesett a č által jelölt hanggal, így valószínűleg akkor is érteni fogják, ha [cs]-nek ejtjük. A đ ennek zöngés párját jelöli, ezt hasonló megfontolások alapján inkább [gy]-nek javasoljuk ejteni.
Míg láthatóan az esetek többségében a szlovénnal kevesebb gondunk van, mint a horváttal, egy szempontból mégis a szlovén bonyolultabb. Míg a horvátban a v ejtése nagyjából olyan, ahogyan a magyar alapján várnánk, addig a szlovénra ez csak akkor igaz, ha magánhangzó előtt áll. Szó végén vagy mássalhangzó előtt az ejtése [u], ha azonban a szó elején áll, lehet olyan is, mint az angol w-é: ilyenkor a magánhangzó és a v kettőshangzót (diftongust) jelöl: az avto ejtése kb. olyan, mint a magyarban: [auto]. Ha a v szó elején vagy mássalhangzó után áll, és zöngétlen mássalhangzó követi, akkor zöngétlenedhet is, ilyenkor [f]-szerűen is hangozhat. Legegyszerűbben akkor járunk el, ha magánhangzó előtt [v]-nek, egyébként [u]-nak ejtjük.
Ugye nem is olyan bonyolult? Nehezebb lesz úgy becsomagolni, hogy elférjünk az autóban. Mindenkinek kellemes nyaralást kívánunk!