nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Surján megkövette a szlovákokat

„Van miért megkövetni a szlovákokat, amit most meg is teszek” – írta Surján László az egyik legjelentősebb szlovák hetilap hasábjain.

MTI | 2013. május 21.
|  

Részben két nyelven, szlovák címlappal és magyar hátlappal jelent meg hétfőn a pozsonyi Týždeň ([tízsgyeny], Hét) című politikai-közéleti hetilap, amely aktuális kiadásában mindkét nyelven közli azokat az írásokat, amelyeket Surján László európai parlamenti alelnök, illetve a lap főszerkesztője, Štefan Hríb írt a szlovák-magyar viszony kapcsán egymásnak címezve. A lap a szlovák médiapiacon eddig példa nélküli kétnyelvű megjelenésének, illetve Surján László abban közölt írásának előzménye, hogy a szlovák lap főszerkesztőjét nemrégiben a megbékélés és együttműködés elismeréseként a Charta XXI mozgalom díjával tüntették ki Budapesten. Štefan Hríb a kitüntetés átvételekor a megbocsátás és az egymáshoz vezető utak keresésének szükségességéről beszélt a szlovák-magyar viszony összefüggéseiben.

A lap címoldalán az 1920-as párizsi békekonferencián a magyar delegációt vezető gróf Apponyi Albert képe látható, mellette Slováci, prepáčte! ’Szlovákok, bocsássatok meg!’ felirattal. A lap alternatív címoldalként szereplő hátlapján pedig Eduard Beneš volt csehszlovák államfő képe jelent meg a Bocsánat, magyarok! felirat kíséretében. Míg Apponyit a Týždeň az 1910-es keltezésű, „magyarosító iskolatörvények” megalkotójaként azonosítja, addig Benešt az 1945-ös „diszkriminációs dekrétumok” szülőatyjaként jelöli meg.

Surján László a Baráti szavak Štefan Hríbnek című cikkében a szlovák-magyar viszony összefüggéseiben azt írta: itt az alkalom, hogy építő párbeszéd kezdődjön. „Számunkra Trianon tragédia, a győzteseknek örömünnep. A feladat nagy: e két érzés közé kell hidat vernünk” – fogalmazott. Hozzátette: míg a török időkben a magyar ember istenéhez fordulva, bűneit bánva kereste a kibontakozást, a 20. század „világiasabb légkörében csupán az igazságtalanságot tartottuk szem előtt”. Ezzel összefüggésben leszögezte: szembe kell nézni a kiegyezés utáni „erőszakos magyarosítással” és a Trianon utáni hibákkal is.

„Magyarázat lehet, mentség nincs hibáinkra, bűneinkre. Van miért megkövetni a szlovákokat, amit most meg is teszek, bár tudom, hogy ebben a kérdésben ugyanúgy nincs közmegegyezés, mint ahogy Mikloško kijelentése mögött sem volt” – írta a magyar politikus, arra utalva, hogy František Mikloško a Szlovák Nemzetgyűlés elnökeként a kilencvenes években bocsánatot kért az 1945 és 1948 közötti időszak igazságtalanságaiért. Leszögezte: a megkövetés nem megaláz, hanem felemel, ez a múlt tehertételeitől való megszabadulás útja.

Martin Hanus, a Týždeň főszerkesztő-helyettese a lap weboldalán megjelent videójában azt mondta a Surján-írásról: nem várták, hogy Štefan Hríb Magyarországon mondott szavaival összefüggésben ilyen reakció születik. Hanus szerint a „bocsánatkérő” írás főként azért volt meglepetés, mert „olyan oldalról érkezett, ahonnét annyira nem várták volna”. Hozzátette: most azt várják, hogy az írás milyen reakciókat vált ki Magyarországon, vajon csend követi-e, vagy olyan párbeszédet vált ki, amely akár egy új korszak kezdetét is jelentheti.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
4 blogen 2013. május 21. 22:23
3 nemtulnehez 2013. május 21. 21:25

„magyarosító iskolatörvények” ?!?!

Ez egyszeruen siralmas. Azok a „magyarosító iskolatörvények” semmivel sem voltak rosszabbak mint a modern „szlovakosító vagy romanosító iskolatörvények”. A kettos merce elvarhato toluk, de miert a magyaroktol is?!?! Agyhalott barmok, fordulnanak fel.

2 Pierre de La Croix 2013. május 21. 20:43

@blogen: "csehül beszélő magyarok" Júdeáról és Izraelről hallottál már?

Amúgy nem neked szól, hanem mindenkinek: nem a nyest írta ezeket, hanem az MTI közleményeit vette át, nekik kell panaszkodni (helyesírásügyben is).

1 blogen 2013. május 21. 19:29

Ez egy gyalázatos és totálisan hamis szöveg. Tele van tárgyi tévedéssel, különösen a jövevényszavak eredete kapcsán, amihez a nyugati szlávoknak nem sok közük van, révén a magyar nyelv szláv szubsztrátuma jobbára délszláv eredetű és süt belőle a szlovák nacionalizmus magyargyűlölő kliséinek magyar kommunista indíttatású befogadása. Bocsánatot kérni egy olyan söpredéktől, amelynek uralma alatt most is rosszabb magyarnak lenni, mint bármikor szlováknak a magyar uralom alatt, az nem botrány, az hazaárulás!

A jelen helyzetben, amikor félmillió honfitársunk él egy szlovák apartheidállamban, ahol még az is bűncselekmény, ha magyarul beszél egy közhivatalban az egyetlen helyes hozzáállás a szlovákokhoz a felvidéki szeparatizmusuk elutasítása. Merthogy a szlovák-magyar reláció, az önálló "szlovák nemzet" mint képtelenség (se kultúrájuk, se nyelvük nincs, csehül beszélő magyarok) okán a nemzetépítést pótló a szlovák karakterből fakadó részeges hőzöngő magyargyűlölet (merthogy a tagadáson kívül semmi mást nem lehet elmondani arról, hogy miért szlovákok: "nem vagyunk se csehek, se magyarok") kontra egyoldalú magyar áldozatiság tiszta szituációja, amit még olyan, az országunk jelentős területeit megszállva tartó szerb és román ellenségeink gaztetteihez képest jelentéktelen bűnök, mint a délvidéki mészárlás, vagy egyes erdélyi román falvakban elkövetett túlkapások se árnyalnak a negyvenes évek örökségeként.

Minden más elképzelés a történelmet meghamisító alapokon nyugszik. Jézusom, még a zsidók se borulnak a nácik nyakába és kérnek bocsánatot, ha megbántották volna őket valamivel, amiért azok kénytelenek voltak holokausztot csinálni!

Információ
X