Nyelvképek a határon címmel fotó- és dokumentumkiállítás nyílt kedden a fővárosban, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet gondozásában. Kántor Zoltán, az intézet vezetője köszöntőjében az anyanyelvhasználat támogatását és a kapcsolódó civil akciókat emelte ki. A főigazgató kitért a nyelvi jogok elnevezésű útmutató kiadványokra is, amelyeknek hamarosan újabb kötete jelenik meg, a tágabb áttekintés lehetőségét megteremtve e területen. Eddig három ilyen útmutató jelent meg, a kárpátaljait pedig most dolgozzák ki – jelezte.

A Magyarság Házában kedden nyílt kiállítás két részből áll, a poszterek, fotók, dokumentumok a kárpátaljai és felvidéki kétnyelvűség történetébe kalauzolják el a látogatókat egészen napjainkig. A kárpátaljai anyag a Hodinka Antal Intézetből, a felvidék a Fórum Intézetből származik.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorhelyettese kiemelte: azt szerették volna bemutatni a különböző fényképeken, életképeken, hogy az egyes régiókban élő közösségek minden történelmi, politikai korszakban törekedtek arra, hogy anyanyelvük jelen legyen.

Orosz Örs, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala ügyvivője a felvidéki kiállításrészt ismertetve elmondta: felvonultatják a panelek az egykori Csehszlovákia nyelvhasználatát, az 1945 utáni helyzetet, amikor a magyar kisebbséget teljes jogfosztás érte, a nyelvhasználatot teljesen betiltották. Az anyag kitér az 1948 utáni enyhülés időszakára, a rendszerváltást követő évekre, és napjaink kétnyelvűséget célzó mozgalmaira is.

A rendezvényen Gelencsér Balázs, egyetemi oktató mutatta be a Nemzetpolitikai Kutatóintézet gondozásában Térvesztés és határtalanítás címmel megjelent kötetet. Mint mondta: a kötet jól illeszkedik a határon túli nyelvi jogokról szóló kiadványok sorába, de jóval túl is mutat rajtuk. Nem egyszerű múltértelmezés, a jövőbe mutat. Nem egyszerű körkép, térkép az anyanyelvhasználatról, vagy tematikus országtükör, hanem visszatükrözi, hogy a nemzetközi irodalomban aktuális téma az anyanyelv-használati jog. Elemzi a nyelvhasználat politikai kihívásait, tesz egyfajta nemzetközi jogi és uniós kitekintést, és bemutatja a gyakorlati helyzetet – hangzott el. Úgy látta, hogy ma van egy határon túli magyar értelmezése az anyanyelv-használati jogoknak. Közös vonás a környező országokban, hogy minden határon túli régiónak a legfontosabb identitásjegye a nyelv, ugyanakkor ennek presztízse meglehetősen alacsony. Jellemző használati térként említette az oktatást, a hivatalos területeket. Eltérő vonásokat látott a médiában, kommunikációs területen, és a jogszabályi nyelvezetben. Eltérő továbbá a magyar nyelvhez és a kétnyelvűséghez való viszony az egyes régiókban, és az, hogy egy-egy közösség mennyire használja anyanyelvét – állapította meg.