-
szigetva: @mederi: Nincs igazad, van a germán 'szelid', van a szláv 'ott', van az arab 'kész, teli' ...2023. 03. 26, 10:36 Egy érdekes változásról: elvessze és...
-
mederi: @szigetva: Az ősnépek természetközeli gondolkozása mivel általános lehetett valaha azáltal...2023. 03. 26, 08:10 Egy érdekes változásról: elvessze és...
-
szigetva: @mederi: És vajon minek említetted, ha nem azt akartad vele sugallni, hogy valami köze van...2023. 03. 25, 09:41 Egy érdekes változásról: elvessze és...
-
mederi: @szigetva: 31 A "tám" eredetéről semmi biztosat nem mondtam, csupán egy példát említettem ...2023. 03. 25, 09:16 Egy érdekes változásról: elvessze és...
-
mederi: @szigetva: 31 Kicsit egyoldalúan közelíted meg a kérdést. Az angol példa szavak bár azonos...2023. 03. 24, 12:11 Egy érdekes változásról: elvessze és...
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Eltérő a magyar nyelvhez és a kétnyelvűséghez való viszony az egyes régiókban.
Nyelvképek a határon címmel fotó- és dokumentumkiállítás nyílt kedden a fővárosban, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet gondozásában. Kántor Zoltán, az intézet vezetője köszöntőjében az anyanyelvhasználat támogatását és a kapcsolódó civil akciókat emelte ki. A főigazgató kitért a nyelvi jogok elnevezésű útmutató kiadványokra is, amelyeknek hamarosan újabb kötete jelenik meg, a tágabb áttekintés lehetőségét megteremtve e területen. Eddig három ilyen útmutató jelent meg, a kárpátaljait pedig most dolgozzák ki – jelezte.
A Magyarság Házában kedden nyílt kiállítás két részből áll, a poszterek, fotók, dokumentumok a kárpátaljai és felvidéki kétnyelvűség történetébe kalauzolják el a látogatókat egészen napjainkig. A kárpátaljai anyag a Hodinka Antal Intézetből, a felvidék a Fórum Intézetből származik.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorhelyettese kiemelte: azt szerették volna bemutatni a különböző fényképeken, életképeken, hogy az egyes régiókban élő közösségek minden történelmi, politikai korszakban törekedtek arra, hogy anyanyelvük jelen legyen.
Orosz Örs, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala ügyvivője a felvidéki kiállításrészt ismertetve elmondta: felvonultatják a panelek az egykori Csehszlovákia nyelvhasználatát, az 1945 utáni helyzetet, amikor a magyar kisebbséget teljes jogfosztás érte, a nyelvhasználatot teljesen betiltották. Az anyag kitér az 1948 utáni enyhülés időszakára, a rendszerváltást követő évekre, és napjaink kétnyelvűséget célzó mozgalmaira is.
A rendezvényen Gelencsér Balázs, egyetemi oktató mutatta be a Nemzetpolitikai Kutatóintézet gondozásában Térvesztés és határtalanítás címmel megjelent kötetet. Mint mondta: a kötet jól illeszkedik a határon túli nyelvi jogokról szóló kiadványok sorába, de jóval túl is mutat rajtuk. Nem egyszerű múltértelmezés, a jövőbe mutat. Nem egyszerű körkép, térkép az anyanyelvhasználatról, vagy tematikus országtükör, hanem visszatükrözi, hogy a nemzetközi irodalomban aktuális téma az anyanyelv-használati jog. Elemzi a nyelvhasználat politikai kihívásait, tesz egyfajta nemzetközi jogi és uniós kitekintést, és bemutatja a gyakorlati helyzetet – hangzott el. Úgy látta, hogy ma van egy határon túli magyar értelmezése az anyanyelv-használati jogoknak. Közös vonás a környező országokban, hogy minden határon túli régiónak a legfontosabb identitásjegye a nyelv, ugyanakkor ennek presztízse meglehetősen alacsony. Jellemző használati térként említette az oktatást, a hivatalos területeket. Eltérő vonásokat látott a médiában, kommunikációs területen, és a jogszabályi nyelvezetben. Eltérő továbbá a magyar nyelvhez és a kétnyelvűséghez való viszony az egyes régiókban, és az, hogy egy-egy közösség mennyire használja anyanyelvét – állapította meg.