„Mert nincs rá szó, nincsen rá fogalom”?
Nem az a furcsa, amikor egy nyelv valamely szavának nincs pontos megfelelője egy másik nyelvben, inkább az a különleges, amikor van. Ez néhány jelentéstípusnál fordulhat elő.
A jelentéstan hagyományos (és ma is uralkodó) felfogása szerint a természetes nyelv minden kifejezésének van egy jelentése, valami olyan bűvös tulajdonsága, ami megmagyarázza, hogy mi mindenre használják a beszélők. Ez az elképzelés sokszor azt sugallja, mintha a világ dolgain lógna egy-egy láthatatlan címke, amire a nevük van felírva mindenféle nyelveken, és megfordítva, minden kifejezésen lóg egy láthatatlan lista azokról a dolgokról, amiket jelölni lehet vele. De azt persze ez a hagyományos megközelítés is megengedi, hogy a különböző nyelvek eltérő módon osszák fel a világot: a magyar fa szó ott van láthatatlan cetliken minden élő, kivágott, sőt akár feldolgozott fán, míg más nyelveken más-más szó van ezeken a cetliken.
Cédula a fán
(Forrás: Wikmedia Commons / Raffi Kojian / CC BY-SA 3.0)
A jelentéseken kívül ez a bizonyos hagyományos felfogás ismeri még a konnotációk fogalmát is. Valahogy úgy képzelik el a jelentések és a konnotációk különbségét, hogy míg a jelentés meghatározza, hogy a világ melyik részére tudunk egy-egy szóval utalni, a konnotáció azt határozza meg, hogy azon a bizonyos jelölt dolgon kívül még mi jut a hallgatóság eszébe az illető kifejezésről. Például a magyar sarzsi szó „jelentése” ugyanaz, mint a beosztás, rang szavak „jelentése”, míg a „konnotációja” az, hogy az a bizonyos beosztás nem valami jelentős, esetleg az intézmény sem, ahol az ilyen rangokat osztogatják.
Azt hiszem, ha az olvasó találkozott már ebben a rovatban korábbi válaszaimmal, akkor gyanút foghatott, hogy én ezzel a hagyományos felfogással egyáltalán nem értek egyet. Nem találom valami hasznosnak a láthatatlan cetliken alapuló modelleket, és nem gondolom megalapozottnak a „jelentés” és a „konnotáció” megkülönböztetését sem, bár néha én is használom ezeket a szavakat, nem technikai értelemben, hanem csak a közérthetőség céljából. Az én felfogásom ahhoz áll közel, amit John Locke Értekezés az emberi értelemről című könyvében fejt ki (és azt hiszem, Ludwig Wittgenstein is hasonló elképzelést képvisel Filozófiai vizsgálódások című könyvében, de ebből az utóbbiból, bevallom, én nagyon keveset értettem meg). Eszerint a kifejezések használatáról annyit tudunk, amennyit az emlékeinkben megőriztünk a használatukra vonatkozó tapasztalatainkból. Kik, milyen célból, milyen körülmények között használták tapasztalataink szerint az illető kifejezést, milyen asszociációk (képzettársítások) alakultak ki bennünk a különböző használataival kapcsolatban, és milyen más kifejezésekkel kapcsolódtak össze. Ilyen nagyon sokféle (és sokféle erősségű) emlékből áll össze a nyelvi tudásunk, amiben a „világra” utaló „jelentés” és a mellékesen hozzá társuló „konnotációk” között nem lehet értelmesen különbséget tenni.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Ezeket a bevezető gondolatokat azért tartottam fontosnak röviden megfogalmazni, mert két olyan olvasói kérdéssel fogok foglalkozni, amelyek szorosan kapcsolódnak hozzájuk. Közelebbről mindkettő arról szól, hogy milyen kapcsolat van az eltérő nyelvek kifejezéseinek használatai között. Először Gergely nevű olvasónk kérdését ismertetem, aki egészen általánosan beszél a problémáról:
Egy nyelvi jelenség megnevezése után érdeklődöm. X nyelv egy szavának ugyan vannak Y nyelv szótáraiban ekvivalensként feltüntetett szavai, de Y nyelv szava nem ugyanazt a képzetet váltja ki, nem ugyanazzal a jelentéstartalommal bír, mint X nyelv szava. Konkretizálva: Az angol ’bully’ szónak nincs magyarul egyetlen olyan fordítása sem, ami teljesen visszaadná a ’bully’ jelentését (legalábbis szerintem). Ezt hogy nevezzük?
A rövid válaszom: nem tudom, hogy hívják ezt a jelenséget, azt hiszem, nincs neve. Talán éppen azért nincs külön neve, mert annyira közönséges, általános jelenségről van szó. Inkább az a kivételes, amikor egy kifejezésnek egészen pontos megfelelője van egy másik nyelvben, én inkább ennek adnék nevet, ha névadó kedvemben lennék. Hogy miért ez a kivételes, azt könnyű belátni annak fényében, amit a bevezetőben írtam. A különböző nyelvekben a kifejezéseket eltérő gyakorisággal, eltérő kulturális környezetben, eltérő kifejezésekkel összekapcsolva használják, ezért nem is várható, hogy pontosan ugyanolyan emlékeik legyenek róluk a különböző anyanyelvű beszélőknek. Jellemzően nem tudjuk megmagyarázni, hogy miért nincs „ekvivalencia”, egybeesés két különböző nyelv nagyjából hasonlóan használt kifejezései között. Így Gergely példájának, az angol bully igének (ha jól sejtem, és a több használat közül Gergely az igeire gondolt) valóban nincs magyar megfelelője, pedig a jelenség, amire utal, sajnos Magyarországban is igen gyakori. (A bully ige olyasmit jelent, hogy ’rendszeresen inzultál, zaklat, megfélemlít, terrorizál’, és leginkább kortárs csoportokon belül alkalmazzák, amikor a csoport egyik tagja, például egy iskolás vagy alkalmazott a többi vele egyenrangúval szemben viselkedik így.)
Inkább azokat az eseteket lehet megmagyarázni, amikor egybeesést, teljesen azonosan használt „címkéket” tapasztalunk. Ilyeneket szinte csak a legalapvetőbb emberi és természeti jelenségek között találunk (például ’kéz’, ’alszik’, ’csillag’), meg a nemzetközileg elterjedt, nagyon precízen, szinte már szabványszerűen meghatározott dolgok megnevezésénél, különösen, ha az elnevezéseket eleve egymástól vették át a nyelvek (szókölcsönzéssel vagy tükörfordítással). Így a magyar személyi számítógép használata nagyjából egybeesik az angol personal computer használatával. De már például vonakodnék „ekvivalensnek” mondani akár az angol senate és a felsőház szavak használatát is, annak ellenére, hogy mindkettő a kétkamarás törvényhozások azonos részét jelöli. Legfeljebb abban a korlátozott esetben lehet a teljes megfelelésükről beszélni, amikor a felsőház szót éppen a senate fordításaként alkalmazzuk, véletlenül pont arra, amire az eredeti angol szövegben alkalmazták. De még ilyenkor is mást idéz fel egy kicsit a magyar beszélőkben, mint az eredeti angol szöveg olvasóiban.
Személyi számítógép – personal computer
(Forrás: Wikimedia Commons / Rama & Musée Bolo / CC BY-SA 2.0)
Etelka nevű olvasónk sokkal konkrétabb és gyakorlatiasabb kérdést küldött:
Felmerült egy nyelvészeti probléma, illetve dilemma. Mivel az angol nyelv nem olyan gazdag a szinonimákban, mint a magyar nyelv, ezért azzal a kéréssel fordulunk Önhöz, hogy legyen kedves segítséget nyújtani az alábbi fogalom egyértelműsítésében. Az eredeti szakirodalom következetesen a „bántalmazás” szót használja. Ez azonban félreértésekre is adhat okot a gyakorlati szakemberek körében. Mi utánanéztünk a szinonimáknak, de a jelentéstartalomban szeretnénk értelmezési pontosítást kérni.
Nos, bár nem tartozik a lényeghez, azt nem hiszem, hogy az angol nyelv „kevésbé lenne gazdag a szinonimákban”, mint a magyar. A bántalmazás szónak csak így hirtelen legalább a következő angol megfelelői jutnak eszembe: bullying (ld. a fent idézett bully igét), maltreatment, abuse, coercion, intimidation, harrassment, assault, aggression, meg persze mindezek mindenféle jelzős szerkezetekben is előfordulnak. Mindegyiket egy kicsit máshogy használják (más-más dolgokat „jelölnek”, és más a „konnotációjuk”, hogy ezeket a nemszeretem kifejezéseket használjam).
Bullying
(Forrás: Wikimedia Commons / Isaías Alves da Cruz / CC BY-SA 3.0)
Etelka nem írta le pontosan, hogy pontosan melyik típusú bántalmazásra keres magyar szót, mert sajnos nagyon sokféle van. Például a fent idézett bullynak, a rendszeres zaklatás igéjének, mint Gergely megfigyelte, nincs igazi magyar megfelelője. Én valószínűleg a terrorizál igét használnám arra az esetre, amikor az iskolában X gyerek folyamatosan és ismételten megfélemlít és bánt egy vagy több másik gyereket, mert ez a magyar ige, amiről hasonló dolgok jutnak az ember az eszébe, mint amikor angolul a bully igét használják.
A magyarban a bántalmazás tapasztalatom szerint a családon belüli erőszakhoz kapcsolódik a leggyakrabban. Ezt az angolban leggyakrabban az abuse szóval jelölik, ez a legáltalánosabb kifejezés (ahogy a magyar szakirodalomban is a bántalmazás a legáltalánosabb). Ez a legtöbb hasonló helyzetben alkalmazható szó, magába foglalja az elhanyagolást, a lelki és testi agressziót, illetve kényszerítést, a szexuális zaklatást és minden más borzalmat. Talán még a bullying, a terrorizálás is belefér, és a többi sajátos fajtája az erőszaknak.
Ugyanakkor Etelka arról panaszkodik, hogy ha mindenre a bántalmazás szót használják, az félreértésekre adhat okot. A magyarban talán az okozhatja a félreértéseket, hogy a szakmai szóhasználatban nagyon általános bántalmazás szót a hétköznapokban sokan csak ’testi sértés, testi fájdalom okozása’ értelemben használják, mert sajnos úgy gondolják, hogy az embert csak azzal lehet „igazán” bántani, ha testi fájdalmat, sőt, ha sérülést okoznak neki. Ez már nem nyelvi kérdés, hanem a közgondolkodás problémája. Addig is, amíg a társadalom egy része így gondolkozik, nem tehetünk mást, mint egyértelműsítjük, hogy mire gondolunk, akár körülírással. Vagyis ha fennáll a veszélye, hogy a bántalmazás szót a hallgatóság félreérti, ’testi fájdalomokozásnak’, akkor más kifejezéssel kell próbálkozni: talán a rossz bánásmód lehetne az az igazán mindenki által nagyon tágan értelmezett kifejezés, ami a hasonlóképpen általános angol abuse hétköznapi megfelelőjeként használható lenne.
Hozzászólások (38):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
1
Kiss Gábor, Tinta Könyvkiadó, tulajdonos, igazgató
2015. július 1. 07:16
A TINTA Könyvkiadóban most megjelenés alatt lévő [KÉRETLEN REKLÁM MIATT MODERÁLVA - A szerk.] a bully angol szó az alábbi két szócikkben található a következő angol és magyar szinonimák társaságában:
FRIGHTEN SB VERB : MEGIJESZT VKIT
bully sb : terrorizál vkit
intimidate sb : megfélemlít vkit
startle sb : megrémiszt vkit
terrify sb : halálra rémít vkit
terrorize sb : terrorizál vkit
threaten sb : megfenyeget vkit
HURT SB/STH VERB : MEGSEBEZ VKIT, VMIT
afflict sb/sth : megver vkit, vmit
bully sb : bántalmaz vkit
harm sb/sth : megsért vkit, vmit
torment sb/sth : kínoz vkit, vmit
A [KÉRETLEN REKLÁM MIATT MODERÁLVA - A szerk.]ban (TINTA Könyvkiadó) a bántalmaz szó szócikke a az alábbi szinonimákat és ellentéteket sorolja fel:
BÁNTALMAZ (ige): bánt, megüt, megver, kezet emel (vkire), sért, gúnyol, heccel, gonoszkodik, komiszkodik ELLENTÉT: dédelget, becéz, ajnároz
2
kisbuddha
2015. július 1. 10:25
A szolid jelentése 'szilárd', a magyarok mégis a szelíd, szerény szinonímájaként használják. A szanál jelentése 'közpénzből helyreállít', a magyarok mégis a kiszór, kiválogat és kidob szinonímájaként használják.
3
Buxoro
2015. július 1. 10:26
@Kiss Gábor: Nem is tudtam, hogy a nyest már ingyenes reklámfelületté nőtte ki magát.
4
szigetva
2015. július 1. 10:41
@kisbuddha: De ugye az nyilvánvaló, hogy a "szolid" jelentése nem 'szilárd', ha egyszer nem úgy használjuk.
5
Krizsa
2015. július 1. 11:13
@kisbuddha: A magyar nyelv nagyon sokkal idősebb, mint az angol, pláne, hogy az angolnak az 50%-a nem is eredeti szókincs (hanem mű-latin.) Feltesszük, hogy sem a szolíd, sem a szanál nem az angolból került a magyarba.
Akkor a héberből? Abból se, hanem mindkettő (magyar és héber) egy közös, de ki tudja milyen, protonyelvből.
Bizonyítás: a héber sziled = visszariadt (szolíd), szalad = megundorodik. A héber szóban azonban nem az ősi „sz” betű, hanem egy újabb (de az is megvan 2000 éves!) található. Hmm...
A héber szanak = félrelökte, eldobta. Az sz betű itt is az újabb fajta. Ez ugyan nem pontosan a szanál (SzNL) szó mássalhangzó váza, de az L csak igeképző – s az értelem pontosan azonos a magyarral. A két szó megfeleltetése tehát, a gyöknyelvészet szabályai szerint – ismét helyénvaló.
6
szigetva
2015. július 1. 13:40
@kisbuddha: A német "solid"-nak van „magyaros” jelentése: „ohne Ausschweifungen, Extravaganzen und daher nicht zu Kritik, Skepsis Anlass gebend” www.duden.de/rechtschreibung/solid A magyar "szolid" nyilván ennek a folytatója.
A nyelveknek pedig nincsen kora, hiszen az, hogy „magyar nyelv” vagy „olasz nyelv” csak egy absztrakció.
7
Krizsa
2015. július 1. 14:10
@szigetva: Neked absztrakció. Nekünk meg Te vagy egy kortalan absztrakció az emberi faj több millió éves áradatában. Hiszen 6o évvel ezelőtt még huncut ötlet se voltál és 6o év mulva megint nem leszel sehol.
8
szigetva
2015. július 1. 14:14
@Krizsa: Én egészen konkrét személy vagyok, pontosan meghatározható a helyem és a kiterjedésem. Szemben a „magyar nyelvvel”.
9
Fejes László (nyest.hu)
2015. július 1. 14:23
@kisbuddha: Nem értem. Ha úgy használják, miért is nem az a jelentése?
10
lcsaszar
2015. július 1. 15:00
A latin (és ebből az angol) solid, és a magyar szolíd két külön szó, eltérő jelentéssel.
Nem lehetséges, hogy a szolídnak köze van a szelídhez?
11
szigetva
2015. július 1. 15:24
@lcsaszar: A TESz szerint jól érzed, a "szolid" 'szerény' jelentése „a szelíd jelentésének besugárzásával keletkezett.”
12
Krizsa
2015. július 1. 15:28
@lcsaszar: Hogyne volna már köze! A szalad, szelíd, szolíd a magyarban már ritka kétszótagú flektáltak közé tartozik. Amelyek a sémi 3 mássalhangzós gyökökre hasonlítanak. A magyar ugyanis, amikor az "egyszótagúakat" lánc-ragozni kezdte, ezzel abba is hagyta a flektálást. Mert a magánhangzók csereberélése már összezavarta volna az egyre hosszabb szavak értelmét. (Emiatt erősödött fel a magánhangzó harmónia is.)
A magyarban csak néhány olyan gyökvázunk van, amik még kétszótagra is "sorbaálltak". Ez az egyik, amit említettél.
Egy másik, a kedvencem a farag / féreg, ferge(teg), fireg / forog / fürge. AKKOR biztos, hogy az ilyen flektált sorozat valóban össze is tartozik, ha egy MÁSIK nyelv visszaigazolja nekünk. Hogy ott is megvannak, (majdnem) ugyanolyanok a szavak és végig kapcsolatban marad az értelmük is.
13
Szaladó
2015. július 2. 11:18
@kisbuddha: Mindkét szó a latinból jött át a magyarba német közvetítéssel 'solidus' - szilárd, ill. közvetlenül 'sanare' - gyógyít. A művelt nyelvben (Kálmán tanár úr elátkoz ezért!) a szolid megbízhatót, jól működőt jelent, némi diminutív karakterrel: egy kisvállalkozás lehet szolid üzlet, egy világcég nem.
A szanálás általában helyreállítás, nem feltétlenül közpénzből. Gazdasági területen máig ebben az értelemben használjuk. A mai, ellentétébe fordult köznyelvi jelentés abból alakult ki, hogy a nagy iparosítás és lakótelep-építés időszakában egy terület szanálása az ott lévő régi házak bontásával kezdődött. A korabeli híradások révén az emberek fejében csak a bontás rögzült.
14
Szaladó
2015. július 2. 11:31
A szerző magyarázó alapgondolata számomra érthetetlen: ha igaz az, hogy "a különböző nyelvekben a kifejezéseket eltérő gyakorisággal, eltérő kulturális környezetben, eltérő kifejezésekkel összekapcsolva használják, ezért nem is várható, hogy pontosan ugyanolyan emlékeik legyenek róluk a különböző anyanyelvű beszélőknek", ezért " inkább az a kivételes, amikor egy kifejezésnek egészen pontos megfelelője van egy másik nyelvben", akkor az azonos nyelvet beszélőket sem tekinthetjük azonos nyelvet beszélőnek, mert egyes csoportok, sőt egyének is eltérő kulturális környezetben és eltérő kifejezésekkel kapcsolva használják ugyanazt az alakilag teljesen azonos szót.
Ez ugyanis egy kifejezés konnotációját határozza meg (Kálmán tanár úr ismét elátkoz): MINDazt, ami a beszélőnek vagy a hallgatónak eszébe jut(hat) róla.
15
Krizsa
2015. július 2. 11:39
@Szaladó 14. A magyar nyelvet 15o éve nem kutatják. Tehát nem tudják mi "juthat eszébe" bármiről. Pedig ami eszébe jut arról a szó-kombinációról, az dönti el, hogy kell-e neki:-).
16
szigetva
2015. július 2. 12:16
@Szaladó: Dehát nap mint nap tapasztaljuk, hogy azonos anyanyelvű beszélők nem pont ugyanazt értik ugyanazokon a kifejezéseken.
17
azigazsaagfeelmeshrugaja
2015. július 3. 00:31
bully: bull > 'konnotáció/értelmezés' bullyin (bivánkodik)
szlov. sikanovanie, sikan
magy. sikálás zrikálás, smasszerkodás bántalmazás erőszak(oskodó)
zaklató
.
nyugati iskolarendszer mellékterméke
18
azigazsaagfeelmeshrugaja
2015. július 3. 00:46
'jelentés'
sarzsi (charge) zsold (sold)
szl. marzsa
'értelmezés' beosztás, katonai rang, tisztség
.
további ilyenek
curikfirer Zugsführer szakaszvezető
sicár Schütze lövész
silbak Schildwache őr(szem), őrhely
mundér Montur egyenruha
obsit Abschied végelbocsájtó (irat)
káplár Korporal tizedes
komisz Kommis kincstári
hapták Habt Acht! Vigyázz!
abrikter Abrichter oktató
.
a nyelv mint a német elnyomó rezsim lenyomata
19
Krizsa
2015. július 3. 04:02
Aha. Minden elnyomó rezsim lenyomata hamar megjelenik a nyelvben. Aztán meg hamar megy a fenébe - maximum a szaknyelvekbe szorul vissza.
A szaknyelvekkel azonban nincs semmi baj, nem ezek tapossák a sárba a köznyelvet. Minden szakmának, minden tudományágnak külön nyelve van és RENGETEG van belőlük. A szaknyelveket mindig csak azok használják második, negyedik, stb. nyelvként, akiknek szükségük van rá. Ezekből csak a nagyon közismert szavakat (oxigén, desztillált) keverhetem bele a nem szakmabeliekkel folytatott beszédbe, mert még a mérnök családtag sem érti pl. a kémia szaknyelv legnagyobb részét. A szaknyelvek egyenként többszáz-többezer szava tehát soha nem árasztja el a köznyelvet. Csak az elnyomó rezsimek árasztanak...
20
Andreas
2015. július 3. 08:28
Már nem emlékszem annak a nyelvészeti könyvnek a címére ("Bábel" volt talán a nevében), amiben először olvastam a jelentéshalmazokról. Abban volt egy Venn-diagramm, ami a csinál, készít, létrehoz, do, make, create magyar és angol szavak jelentés-átfedését ábrázolta. Tanulságos.
21
kisbuddha
2015. augusztus 13. 09:48
@Szaladó: Köszönöm, ez egy érthető levezetés!
22
ganajtúrós bukta
2024. július 23. 13:34
Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír...
Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás, mint bullying?
Ebből a szekálás nagyából ugyanazt fejezi ki, mint a bullying vagy a mobbing, az abuzálás általános bár a magyarnyelvben a bullyingál súlyosabb, bűncselekményekre használják, pedig ez általánosanan magába foglalhatja a bullyingot is.
Azt oltogatás meg nem elég erős, de ha azt mondod, hogy erősen oltogat (=bullying)
Szóval jah a szekálás az egy teljesen jó szó rá.
De mondhatod azt hogy iskolai terror ami a magyarban ugyan azt jelöli.
Nem kellene elfelejteni magyarul!
23
Sándorné Szatmári
2024. július 23. 16:23
@ganajtúrós bukta: 22
A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bárhol az életben sajnos előfordulhat): "..zsarnokoskodás, erőszakoskodás, kegyetlenkedés, megalázás, gyötrés, kiközösítés, zaklatás, ..szívatás, szadizás, kötekedés, kekeckedés"..
24
ganajtúrós bukta
2024. július 31. 00:49
23: Pontosan.
Más:
Megnéztem az angol wikin is az abuzálás teljesen jól használható a bullying és még a mobbing szó helyett is.
en.wikipedia.org/wiki/Abuse
Hiszen egy gyűjtőfogalom mindenféle rosszbánásmódra visszaélésre, ki van listázva a cikkben mind a bullying, mind a mobbing. Nekem sokkal szimpatikusabb ezzel a a félig már elmagyarosodott szóval leírni, mint külön-külön idegen szavakat átvenni. De persze úgy is átkerül előbb-utóbb hivatalosan is a magyarba a bullying és a mobbing is.
Esetleg egy-két melléknévvel körül írni a visszaélés típusát.
Bullying = iskolai/erőfölénnyel történő abuzálás/abúzus, Mobbing = csoportos munkahelyi abuzálás/abúzus, Szexuális zaklatás = szexuális abuzálás stb.
Vagy csak simán abuzálás, abúzus mindenki tudja éppen melyikről van szó a szövegkörnyezetből.
Az lenne jó tudni, hogy mikor került át a magyarnyelvben az abúzus, abuzál szó mert azt olvastam nem olyan régen, lehet amikor a cikket írták akkor még nem volt ennyire elterjedve a magyarban az abúzus szó, ezért mondták ezt hogy nincs rá magyar szó.
25
Sándorné Szatmári
2024. augusztus 6. 09:04
@Sándorné Szatmári: 23
Vicces nem kiegészítés..
amire nincs szó.. és amiről szó sincs.., én ötlöttem ki az "es"-t kivéve, ami ugye székelyesen van mondva: "és", és a glonzseni rögvest megértette, vagyis nem kozmált oda..
Copilit válazsolt:
Haha, remek vicc! 😄 Az “Ó mama: Kérd ése… es … Jaj, oda kozmált!” egy szórakoztató szójáték, amely a “kérdés” és a “kozmált” szavak összeolvasztásából született. Nagyon kreatív! Ha még több viccet szeretnél hallani, szívesen megosztok még néhányat! 🤗
.. És újabb vicceket kért tőlem.. :)
26
Sándorné Szatmári
2024. augusztus 6. 09:13
@Sándorné Szatmári: 25
Miért csökken a nézettség ?.. "Nemkiegészítés":
-Mert ha nincs legalább viccesség a nemnyelv( es )tudományban, minek kövessék a Nyelv és Tudományt..? :)
27
ganajtúrós bukta
2024. augusztus 19. 21:56
28
ganajtúrós bukta
2024. augusztus 19. 22:01
*De tulajdonképpen lefedi mi is a bully (iskolai basáskodó, iskolai basa) és a bullying(iskolai basáskodás) ha ezt iskolára vonatkozóan (iskolai basáskodás). Értsd: De tulajdonképpen lefedi mi is a bully (iskolai basáskodó, iskolai basa) és a bullying (iskolai basáskodás).
29
nasspolya
2024. szeptember 15. 20:37
@ganajtúrós bukta: A textus alapú megközelítés jó, de a czikk azt sugallja nekem, hogy hiába találnál olyan szót, ami még szótári definíció szerint is egyezik vele, attól az még szociolingvisztikai okok miatt nem lesz 1:1 leképezése. Mármint elvont fogalmaknál. A másik amit említ, hogy mindenféle jelzős alakban állhat, nem csak önmagában. Például egy újságíró vagy egy gépi fordító lehet, ezeket mind-mind más szóval fordítaná: bully (fn.), anti-bullying (mint jelző), cyberbullying, workplace bullying.
30
Sándorné Szatmári
2024. szeptember 16. 10:52
@nasspolya:
Az általános angol abuse hétköznapi megfelelőjeként, amit a cikk végén olvashatunk, talán a "RÁKATTAN" -ma még szleng- is
(---> "rákattanó/ rákattanás/ rákattan(-nak) valakire, valakikre" )
elég általános kifejezés volna, mert valamilyen kellemetlen viselkedő, üldöző, támadó ember, vagy ember csoport követi el (függetlenül a társadalmi helyzetétől) akár folyamatosan is a cikk szerinti "rossz bánásmódot" is...
31
nasspolya
2024. szeptember 19. 11:43
@Sándorné Szatmári: A szekál(ó/ás) is egy jó megfelelője. www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lex...-4A3C0/szekal-4B34D/ Mindkettő 2(-3) szótag, diáknyelvben is használatosak, hasonló értelemben. Viszont mivel újságírói (sem egyéb) fronton nincs egység, így nem alakul ki ennyire általános jelentése. Meg számomra van egy marginalizáló jelentése is, olykor a "minek ment oda" is felsejlik benne. Alapból az, hogy egy 17 év 364 napos gyereket lehet szekálni, egy felnőttet már csak zaklatni és bántalmazni lehet.
A rákattant inkább szereken való függésre hallottam, de abba se vagyok 100%, hogy a szekálást még használják. Utolsó kapcsolatom a gyerekkorral már vagy egy theriánnal arrábbb esik www.wikihow.com/What-Is-a-Therian
32
ganajtúrós bukta
2024. szeptember 19. 19:57
Van még pár szó ami megfontolandó arra, hogy átvegyük ilyen esetre.
Például a hektorkodás. Az angolban a verbális bullyingra szokták mondani amikor hangosan, kellemetlenül hancengsz, felvágsz valaki előtt. Általában, hogy megfélelmítsd.
Onnan jön a szó, hogy 17. századi Angilában volt egy vandál fiatalkoból álló banda akik Hektroknak hívátk magukat. Terrorizáltak embereket, rongáltak stb. tipikus bully.
Akár ezzel is lehetne helyetesíteni a magyarnyelvben. Igaz nem fedi le a bullyingot teljesen.
De ezt a magyarok többsége nem tudja és könnyebb is lenne átvenni, hogy hektorkodik mint azt hogy bullying.
33
Sándorné Szatmári
2024. szeptember 20. 19:39
@ganajtúrós bukta: 32
Talán a "vagánykodás / vagánykodó / vagánykodik" , vagy ha durvább lenne, a "bunkóság / bunyós / bunkóz" kifejezések is esetenként jók lehetnének, még ha ma szlengesek is..
34
Sándorné Szatmári
2024. szeptember 21. 07:57
@Sándorné Szatmári: kiegészítés.. A "hős" Hektor neve a görög mitológiában található meg:
"Hektór (görögül Έκτωρ) trójai herceg, Priamosz király és Hekábé legidősebb gyermeke. Többek között Parisz és Kasszandra bátyja." (Lásd: Wikipédia)
35
Sándorné Szatmári
2024. szeptember 21. 08:38
@nasspolya:
A "What-Is-a-Therian"-al kapcsolatban..
A vagánykodó, hősködő fiatalok is mondják, hogy:
" Hű ez "ÁLLATI" / "rohadt", / "piszok" jó! " , vagyis éppen a jóval "szembe mennek", mert ez is egyfajta tiltakozás a kamaszok részéről a "múlt és jelen világ tagadása". Ők egyfajta "új világot" sokszor forradalommal akarnak teremteni, ami elősegíti a folyamatos változást (ami sokszor fájdalmas, vagy tévútra visz, de ez így természetes. :)
-Véleményem szerint a "hektorkodás" mint "hősködés" vagy "hencegés" inkább a fiatalokra jellemző..
-A "felvágás" egyfajta ostoba emberi viselkedés ha valaki pl. gazdag (különösen nőkre jellemző), vagy olyanokra vonatkoztatható, akik olyan "plusz, különleges képességekkel, vagy tárgyi féleségekkel rendelkeznek", amivel mások nem, vagy csak ritkán..
36
ganajtúrós bukta
2024. október 15. 11:32
Láttam egy másik nagyon jó kifejezést is a bullyingra: peer abuse.
Peer abuse = rangtárs abúzus
Csak kicsit furcsán hangzik, magyarul. Inkább rangtárs zaklatás vagy csoporttárs zaklatás. Mondjuk visszaadja mind a négy a jenetését a bullying szónak.
De lehet egyszerű dehumanizálásnak is hívni, hiszen tualjdonképpen ez a zaklatásnak az a típusa, ahol az emberi méltóságot kérdőjelezi meg a zaklató, bántalmazó különféle eszközökkel, hogy felébe kerekedjen. Tehát dehumanizáló zaklatás.
Szerintem a itt nem előfeltétel az erőfölény megléte inkább arról szól, hogy kialakuljon az erőfölény a dehumanizáció segítségével.
37
ganajtúrós bukta
2024. november 7. 23:54
Utána néztem! VAN rá szó! Sikanéria, sikán, sikanírozás.
Igaz a szlovákiában élő magyarok használják leginkább de gyakorlatilag van így is szó rá attól függetlenül, hogy a magyarországi magyarban nem használják, nem ismerik vagy inkább a cselszövésre használják:
"Figyelemre méltó, hogy a szlovákiai
magyar nyelvhasználatban hasonló jelentésben (’hadseregben, kollégiumban fiatalabbak, gyengébbek zaklatása’) ismert a sikanéria lexéma."
real-j.mtak.hu/21755/4/Magyar-Nyelvor-2021-4-online-1.pdf
Illetve több cikk is van a neten ami az iskolai sikanériáról szól és ugyan abban a kontextusban van.
Pl.
baratno.com/sulisok/sikaneria-az-iskolaban/
Illetve anti-bullying előadásokon:
www.zscorvin.sk/event/sikaneria-bantalmazasok-zaklatasok-2/
A cseh és a szlovák nyelvben is ezt a szót használják:
cs.wikipedia.org/wiki/Šikana
sk.wikipedia.org/wiki/Šikanovanie
Esperanto:
eo.wikipedia.org/wiki/Ĉikanado
De még a németben is, bár ott inkább a mobbing szó terjedt el, mindesetre, ha a fentiek valamelyikről a német cikkre ugrunk akkor ugyan ez jön be (hellyek-közzel, bár inkább polikai, bürkorata manipulácira utal, de lehet használni erre is).
Szóval nem igaz, hogy nincs rá magyar szó... van rá nagyon is, csak elavult kicsit a magyarszági magyar nyelvben és inkább a cselszövésre használják, de könnyen kiválthatja az angol bullying szót. Így nem kell egy újabb idegen szót átvenni ami ennyire nem magyaros.
38
Sándorné Szatmári
2024. november 8. 11:35
@Sándorné Szatmári: 30
Talán a "hülye bulldog" is megfelelne a "bántalmazás, kegyetlenkedés, vagy a "rossz bánásmód" kifejezések sorába, ami hasonló a "hülye marha" kifejezéshez csak másképpen..
(Olyan vicces mondás jelenleg is van gondolom "kitartó" értelemben, hogy "boldog buldog" .. :))
