nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Tegyék meg tétjeiket!
Chmel: Szlovákia etnikai jellege előny

Hány ember vállalja a magyar nemzetiséget – magyar szempontból ez az idei szlovákiai népszámlálás legfontosabb tétje, s egyben kérdése is.

MTI | 2011. május 23.
|  

A legutóbbi, 2001-ben megtartott szlovákiai népszámláláson 527 ezer személy vallotta magát magyarnak, 40 ezerrel kevesebb, mint 1991-ben. Szociológusok arra számítanak, hogy az idei népszámláláson akár félmillió alá is eshet a szlovákiai magyarok száma. A becslések 20 ezertől 50 ezerig terjedő csökkenéssel számolnak. A várható csökkenés okait elsősorban a felgyorsult asszimilációban és a nemzetiség iránti közönyben látják a szakemberek.

Népszámlálási kampány

A szlovákiai magyar szervezetek a népszámlálás előtt felvilágosító kampányt folytattak annak érdekében, hogy minél többen vállalják magyarságukat. A kormánykoalícióban részt vevő Híd párt, valamint a parlamenten kívüli Magyar Koalíció Pártja (MKP) egyaránt hangsúlyozták: a népszámlálás eredménye rendkívül fontos, nagyon sok vonzata van, s a következő 10 évre meghatározza a nemzetiségi lét feltételeit. Számos területen ettől függenek majd a magyarság jogai és lehetőségei.

Nemzetiségük vállalására szólította fel az állampolgárokat Rudolf Chmel, a kisebbségekért és emberi jogokért felelős miniszterelnök-helyettes is.

Chmel fontosnak minősítette a nemzetiség vállalását, s rámutatott, hogy a népszámlálás többek között a szlovákiai társadalom etnikai képét, ennek nemzetiségi, nyelvi és egyéb sokszínűségét is kirajzolja. „Országunk multi-etnikai jellegét én előnynek tartom, nem pedig veszélyforrásának. Ezért elvárom a nemzetiségekhez tartozó állampolgároktól, hogy az adatlapok kitöltése során ne csak a gazdasági és társadalmi kérdésekre fókuszáljanak, ne felejtsék el ily módon is vállalni nemzetiségi hovatartozásukat, kinyilvánítva identitásukat, kulturális gyökereiket” – szögezte le a politikus, aki a civil szervezeteket tömörítő Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának kérdéseire válaszolt a héten.

Arra a kérdésre válaszolva, milyen hatással lesz a jövőben a népszámlálás eredménye a Szlovákiában élő nemzetiségekre, Chmel kifejtette: „A népszámlálási eredmények szerint áll össze többek között azon falvak és városok listája, ahol a kisebbségeknek törvény adta joguk van anyanyelvüket használni a hivatali ügyintézésben. Az egyes nemzetiségekhez tartozó polgárok száma fogja, más tényezők mellett, befolyásolni az állami források mennyiségét a kulturális rendezvények, könyvkiadási vagy egyéb tevékenységek támogatására is az adott kisebbség részére.”

Zűrök és zavarok

A népszámlálási adatlapok szétosztását eközben számos helyen káosz jellemezte, de a problémákat végül megoldották. Kelet-Szlovákiában például több magyarlakta településen csak szlovák adatlapokat kaptak a lakosok, míg voltak olyan szlovák települések, ahol kevés volt a szlovák kérdőív, s azok helyett magyar nyelvűek álltak rendelkezésre.

A mintegy 40 százalékban magyarok lakta Szepsibe (Moldava nad Bodvou) például nem érkeztek meg a magyar nyelvű formanyomtatványok, s csak 11 000 darab szlovák nyelvűt kaptak. Zupcan Tímea, a szepsi városi hivatal munkatársa elmondta: a kassai megyei hivataltól kértek segítséget, így 5000 darab szlovák nyelvű nyomtatványt magyarra cseréltek. Később azonban kiderült, hogy a fennmaradó 6000 darab szlovák nyomtatvány kevés, így további 2000 darabot kellett belőle rendelni.

A Sme című napilap értesülései szerint a Kassa-vidéki járásban Komaróc (Komárovce) településen szlovák nyelvű nyomtatványból volt kevés, pedig a 400 lelket számláló falu lakosainak megközelítőleg a fele szlovák nemzetiségű.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X