-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Rudolf Chmel, a szlovák kormány emberi jogi és kisebbségügyi miniszterelnök-helyettese úgy látja, hogy a szlovák társadalom nem fogékony mások problémáira, beleértve a nemzeti kisebbségek elvárásait is.
”A szlovák társadalom nem fogékony a mások problémáira, igényeire, és ez nemcsak a kisebbségek elvárásaira igaz, hanem a szociálisan hátrányos helyzetűekre, a melegekre, az idős emberek helyzetére. Mindez púp a hátukon” – jelentette ki Chmel abban az interjúban, amelyet az Új Szó című szlovákiai magyar napilap közölt szombaton.
„A kisebbségi kérdés a szlovákok számára a magyarkérdéssel azonos, és elkeserítő, hogy egyes pártok az ellenszenv növelésével szerezhetnek szavazatokat” – szögezte le a politikus, aki a Híd magyar-szlovák pártot képviseli a kormányban.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Chmel szerint a szlovák „ellenzék programszerű magyarellenességre összpontosít. Az egész ellenzéki hozzáállás jellemzője, hogy a többségi nemzetnek joga van kijelenteni, mire van szüksége a kisebbségeknek. Egyszerre félelmetes és szánalmas ez a fajta egoizmus”.
A politikus úgy véli: a nyelvtörvény kompromisszumok eredménye, de vállalható, mert előrelépést jelent. Chmel sajnálja, hogy a kisebbségi nyelvhasználati törvényt a Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a magyar kormány is bizonyos területeken visszalépésként értékeli.
”A 15 százalékos nyelvhasználati küszöb hosszú távon jelentős perspektívát ad a kisebbségeknek. Lehetővé vált, hogy bizonyos okiratokat a kisebbségek nyelvén is kiadjunk, a kétnyelvű nyomtatványokról és a földrajzi nevek használatáról nem is beszélve. A gyakorlatban egyébként eddig is működtek a dolgok, de most kaptak hatékonyabb törvényi támaszt” – mutatott rá a Híd alelnöke. „Elkeserítő, hogy az MKP is ezt kommunikálja. A törvénymódosítás hozadéka világosan mérhető. Tény, egy ilyen törvény beterjesztőjének számolnia kell azzal, hogy a jóváhagyásához szükség lesz kompromisszumokra.
Törvénytervezetünk első változatával nagyon magasra tettük a lécet, s ez eleve feltételezte, hogy a tárgyalásokat a mindkét fél számára még elfogadható kompromisszumok keresése jellemzi majd. Ezt az MKP politikusai is tudják, hiszen voltak tapasztalataik, mennyi mindent kell feláldozni ahhoz, hogy egy kisebbségi identitással foglalkozó törvényt megszavazzon a szlovák parlament” – fejtette ki Chmel.
”A szlovák politika része, hogy a magyaroknak mindent fogvicsorgatva adnak meg. Még a keveset is. A kisebbségi nyelvtörvénnyel nem értük el ugyan a maximumot, viszont amit elértünk, az fölöttébb tisztességes
egyezségnek tekinthető” – vélekedett a kormányfő-helyettes.
A magyar kormány álláspontjával kapcsolatba pedig azt mondta: „A magyar kormány értékelését pedig nem szívesen kommentálnám. Azt a jogot nem vitathatom el tőle, hogy véleményezheti, de hadd ne kelljen ezeket a bírálatokat tudomásul vennem egy olyan kormánytól, amely nem veszi tudomásul annak a pártnak az érdekeit, amely ezt a nyelvtörvény-módosítást kiharcolta.”