A helyesírási szabályzat (AkH.) 139. pontja mozgószabályként híresült el a köztudatban. Mi is mindig ezzel a névvel említjük, de maga a szabályzat is használja: „A külön- és egybeírásban három úgynevezett mozgószabály is érvényesül”. De mozog-e a mozgószabály?

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Ahhoz, hogy megértsük, mi is mozog és hogyan, érdemes fölidézni a sokat emlegetett szabályt, amit szinte senki nem szokott alkalmazni.

139.

a) Amikor egy kötőjellel már tagolt szóhoz újabb, szintén kötőjellel kapcsolandó utótag járul, akkor az első kötőjelet kihagyjuk, vagyis az eredetileg kötőjelezett szórészt az új alakulatokban egybeírjuk: anyagcsere-vizsgálat, de anyagcserevizsgálat-kérés.

b)  Ha egy különírt szókapcsolat (pl. hajlított bútor) olyan utótagot kap (pl. gyár), amely az egészhez járul, akkor az egyébként különírandó előrészt az új alakulatban egybeírjuk, és ehhez az utótagot (a szótagszámtól függetlenül) kötőjellel kapcsoljuk: hajlítottbútor-gyár.

c) Két azonos utótagú összetétel (pl. munkásszövetség, parasztszövetség) különböző előtagja gyakran lép egymással mellérendelő kapcsolatba (munkás-paraszt). Az ilyen szerkezetű minőségjelzős előtagot különírjuk az utótagtól: munkás-paraszt szövetség.

Imre kérdezi tőlünk, hogy miért hívják ezeket a szabályokat mozgószabályok-nak. Mi mozog a mozgószabályban, és milyen értelemben?

A mozgószabály után levezetésképp mindenképpen alkalmazzuk a nyújtószabályt
(Forrás: Wikimedia Commons / Malene Thyssen / GNU-FDL 1.2)

Ugyan nem találtunk hivatalos forrást, amely elmagyarázná, és maga az AkH. idézett kiadása sem teszi ezt meg, de nekünk mégis egyértelműnek tűnik a válasz: a mozgószabályok mindegyikében a kötőjel, illetve a szóköz mozog.

Az a) mozgószabályban a kötőjel kerül máshova („mozog”), mert ha nem így lenne, akkor egy olyan, két kötőjelet tartalmazó szóalak jönne létre, amely a szabályok szerint nem fordulhat elő. A b) esetben a szóköz eltűnik („mozog”) egy kötőjeles utótag „hatására”. A c) szabályban pedig egy kötőjel és egy szóköz is megjelenik („mozog”). A mozgás megjelölés ezekben az esetekben talán arra is utal, hogy bizonyos alapszerkezetekből vezeti le a szabályzat, hogy mit hogyan kell írni a kérdéses esetekben.