nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Mindennapi helyesírás
A helyesírásra vonatkozó Murphy-törvény

Sokáig vártunk azzal, hogy meg tudjuk fogalmazni a helyesírásra vonatkozó legalapvetőbb szabályt.

nyest.hu | 2015. január 7.
|  

A helyesíráshoz nemcsak tudásra van szükség, hanem szerencsére is. Szinte csak rázós területek vannak: úgy írjuk, ahogy mondjuk; nem úgy írjuk, ahogy mondjuk; úgy írjuk, ahogy felépül; nem úgy írjuk, ahogy felépül; a hagyomány szerint írjuk; modernizálva írjuk; egyszerűsítve írjuk; nem írjuk egyszerűsítve. A szerencse (vagy isteni sugallat) ahhoz kell, hogy eszünkbe jusson, melyik szó írásakor éppen melyik eset áll fönt. És akkor utána még ott vannak maguk a szabályok...

Nóra gyűjteményéből most az a képet választottuk ki, amely egy nagy belátásra vezethet mindenkit. Nevezetesen arra, hogy Murphy első, a helyesírásra vonatkozó törvénye nagyon is igaz, és ennek van egy folyománya is!

A helyesírásra vonatkozó Murphy-törvény
Forrás: nyest.hu

Az első helyesírási Murphy-törvény így szól:

1. Mindent le lehet írni másképp.

Ennek következtében pedig mindig igaz a következő is:

2. Ha valamit le lehet írni rosszul is, azt le is fogják írni rosszul.

A törvények pedig azért törvények, mert különböző esetekben, különböző körülmények között ugyanazokat a történéseket jósolják. Ha egy labdát fölemelünk, majd elengedjük, mindannyiszor le fog esni; érvényesül ugyanis a gravitáció törvénye. Érdemes valahogy így fölfogni a helyesírás Murphy-törvényét is: küzdeni lehet ellene, de legyőzni nem fogjuk tudni.

Továbbra is várjuk helyesírási megfigyeléseiket – lehetőleg fényképpel dokumentálva – a szerkesztőség e-mail címére!

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
17 aphelion 2019. július 11. 16:58

@Buxoro: "diftongizálódik, és szawdarábia lesz belőle?"

Igen. Gondolom az eredetiben az ú a hangsúlyos, a magyarban viszont mivel az élen van a hangsúly, az u eleve gyengébben ejtődik, a legtöbben szinte akaratlanul is diftongust csinálunk belőle.

"Bezzeg Kuwayt sosem diftongizálódik"

Itt minden bizonnyal az íráskép a ludas, hisz az "ai"-t amúgy mindig /aji/-nak ejtük.

16 Buxoro 2019. július 11. 16:24

@aphelion: diftongizálódik, és szawdarábia lesz belőle? Én, talán szakmai ártalomból, de sza'udnak mondom, de valóban nem ejtem hosszan, az mesterkélten hatna...

Bezzeg Kuwayt sosem diftongizálódik, pedig a Ku-va-it szörnyűségesen hat az eredetihez képest. (Egyáltalán, a diftongusok ai, au típusú átírását szörnyűnek tartom.)

15 aphelion 2019. július 11. 12:41

@Buxoro: Köszi az infót. Azért csodálkoztam rajta, mert a magyar kiejtésben az u nemhogy nem hosszú, hanem nem is teljes magánhangzó...

14 Sultanus Constantinus 2019. július 11. 12:26

@szigetva: Valószínűleg te is elhitted volna 20-30 évvel ezelőtt, amikor még nem volt internet sem, ahol az ilyesmit ellenőrizni lehet. Egyébként meg miért lenne bármivel is valószínűtlenebb, mint a valódi eredete? Ráadásul ha az ember egy megbízhatónak vélt forrásban (tankönyvben, lexikonban) olvas ilyesmit kívülállóként, fel sem szokott merülni benne, hogy megkérdőjelezze, főleg, ha teljesen logikus magyarázatnak tűnik.

13 szigetva 2019. július 11. 11:45

@Sultanus Constantinus: Ki vizsgált volna felül mit?

Egyszerűen felültél egy felettéb valószínűtlen ötletnek. Egyébként könnyű utánanézni: en.wikipedia.org/wiki/Saudi_Arabia#Etymology Ha valami, akkor "Jemen" jelenti azt, hogy dél(i): en.wikipedia.org/wiki/South_Arabia#Etymology

12 Sultanus Constantinus 2019. július 11. 10:36

@Buxoro: Akkor ezt azóta felülvizsgálták, mert én még úgy tudtam, hogy a Szaúd- jelentése 'Dél-' ('Dél-Arábia') és angolszász jövevényszó (akárcsak az újlatin nyelvekben a sud, sur, sul stb.). De ezek szerint ez csak fals etimológia, mint sok más a 20. századi forrásokból...

11 Buxoro 2019. július 11. 09:35

@aphelion: Az arab nyelvben - a magyarhoz hasonlóan - jelentésmegkülönböztető szerepe van a magánhangzók hosszának, nem véletlen, hogy ezt az írásukban is jelölik (pontosabban: a rövid magánhangzókat inkább nem jelölik, a hosszúakat viszont igen). És ezt szerencsére át tudjuk adni az átírásban is. Az uralkodóház nevében szereplő arab سعود szabatos, ejtést talán leginkább tükröző magyaros átírása a Szaúd.

(Mondjuk pusztán transzliteráció szempontjából precízebb lenne Szuúdként írni, de egyrészt az első magánhangzó rövid és hangsúlytalan, így ejtésbeli realizálódása változatos lehet, tényleges ejtése pedig jelentés szempontjából irreleváns; másrészt a Szaúd a-jával illeszkedünk mind a nemzetközi trendekbe, mind az érintett felek saját átírási gyakorlatába.)

10 aphelion 2019. július 10. 14:37

Azt amúgy tudja valaki véletlenül, hogy Szaúd-Arábia nevében hogy a csudába került az u-ra az az ékezet?

9 Sultanus Constantinus 2019. július 5. 14:23

@aphelion: Hát igen, és a gyakorlatban kb. senki nem is írja helyesen (a helyesírási szabályzatnak megfelelően) a szóösszetételeket a helyesírási szakemberek kivételével.

Egyszer jegyeztem meg kollégák előtt valamilyen összetételről, hogy azt hogy kellene helyesen leírni, hát kb. hülyének néztek, mondván, hogy az nem létezhet, mert még sehol sem látták úgy leírva -- na itt kezdődik...

8 aphelion 2019. július 5. 13:52

@Sultanus Constantinus: "Számomra mindig az volt az érdekes, hogy azoknál a nyelveknél, ahol a helyesírás "hivatalosan" szabályozva van (pl. magyar, spanyol), sokkal több hibát követnek el az emberek, mint azoknál, ahol egyáltalán nincs ilyen szabályozás, csupán szokásjogon alapul az írás (pl. angol)."

Ha nem lenne a "hivatalos" (és az iskolákban is egyedül üdvözítőként számonkért) szabályzat, akkor a magyar helyesírásból könnyen lehet hogy mára már eltűnt volna a hosszú í, a néma n a -ban/ben végén, a hogy előtti indokolatlan vessző, meg sok hasonló, a kiejtésből nem megjósolható követelmény. Ezek egy része korábban létező de mára megszűnt kiejtésbeli különbségek maradványa, de sok olyan is van, ami eleve már a kitalálásakor önkényes választás volt a kiejtésben párhuzamosan élő alternatívák között. (Ha jól emlékszem a szabályzat ezt konkrétan ki is mondja, valami olyasmi formában hogy az emberek különféleképpen ejtenek ki szavakat de az írást érdemes "közmegállapodás" alapján egységesíteni...)

Az angol helyesírást bár konzervatívnak mondják, azért ha ránézel mondjuk a Canterbury Talesre, azt veszed észre hogy nagyon is máshogy írják az angolt ma mint régen:

www.librarius.com/cantales.htm

Ha lett volna egy hivatalos szabályzat, ami megmondja hogy melyik szó végére kell néma e és melyik végére nem, és mindig lecseszték volna a diákokat ha "hadde he wonne" helyett "had he won"-t írnak, akkor a mai napig szenvedhetnének vele az angolul helyesen írni vágyók. De nem volt, így alkalmazkodhatott az írás az ejtéshez, és ma nem kell ezzel dilemmázni.

A magyar szabályzatnak talán az egybeírás/különírás a legönkényesebb és legmegjósolhatatlanabb területe, egyrészt mert a kiejtésben általában nem választható el a "különejtés" meg "egybeejtés", másrészt mert a szókapcsolat -> összetett szó az egyik leggyakoribb (sőt jó eséllyel *a* leggyakoribb) változás jelenleg a nyelvben. Angolban ezzel nincs gond, a double click helyett simán elkezdhet valaki doubleclicket írni, ha önálló szónak érzi, és ha sokan egyetértenek vele, akkor idővel mindenki úgy fogja írni. A magyarban viszont a dédunokáinknak is úgy kell majd bemagolni, hogy a dupla klikk vagy a duplaklikk mellett döntött-e a szabályzat.

7 szigetva 2015. január 9. 15:24

@El Vaquero: „Megegyezhetünk abban, hogy alapból nem használhatóan támogatott,” Ez mit jelent?

6 El Vaquero 2015. január 9. 14:52

@szigetva: igen. Meg vagy helyesen jelenik meg, vagy nem, és van egy csomó hátránya. A HTML5 ­-os softhyphen megoldása sem biztosabb. Megegyezhetünk abban, hogy alapból nem használhatóan támogatott, csak jobb-rosszabb workaroundok vannak hozzá, épp ezért a gyakorlatban még az igényesebbek sem alkalmazzák nagy átlagban. Természetesen e-könyveknél is lehetne elválasztott, jó minőségben tördelt pdf-et használni, de a felhasználók inkább szeretik a reflow-s megoldásokat, mikor a saját igényeik szerint, a megadott szövegméret mellett törik a szöveg.

5 szigetva 2015. január 9. 13:00

@El Vaquero: „mivel […] weboldalakon […] nem lehet alkalmazni,” Ez megvan?

<head>

<meta name=language content=hu>

<script src=hyphenator.googlecode.com/svn/tags/Versi...s></script>

<script>Hyphenator.run();</script>

</head>

<body class=hyphenate>

És már el is van választva a szöveg. Az az egy hátránya, hogy kicsit többet kell várni míg betöltődi, és ha copy-paste-eled, tele lesz soft hyphenekkel. (Na meg néha elcseszi.)

4 El Vaquero 2015. január 9. 11:27

@Dani11: azért, mert x4rul néz ki. Ha sorkizárják az elválasztás nélküli szöveget, akkor durva utcásodások lesznek benne, és emiatt a szövegtömb szürkeárnyalatos kontraszthatása sem egységes. Ha meg a sorkizárástól eltekintenek, akkor meg a szemnek fárasztó, hogy nem egyforma a sorok hossza (mint itt a nyesten). Az elválasztás pont nem egy maradi szokás, amit érdemes lenne kikoptatni. Ennek ellenére van kikopóban, mivel SMS-ben, chaten, weboldalakon és hozzászólásokban, e-könyolvasókban nem lehet alkalmazni, illetve a szövegszerkesztőkben is alapból nincs bekapcsolva. Van, aki kézírásban sem alkalmazza, mert nem ír szépen, és adott esetben soha nem tud neki sor végén helyet szorítani. Az angolok ezen túlmenően azért nem szeretik, mert komplikáltabb szabályai vannak, meg sok a kivétel, nem akarnak szótárat nyalni, így letettek róla, és ennek következtében azokban a szoftverekben sem kapcsolják be, amelyik támogatná ezt a funkciót. Igényes nyomdai szedésben viszont mindig használják.

3 Dani11 2015. január 9. 07:39

@El Vaquero: Miért sajnos?

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X