-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Egy hiányzó e- betű kapcsán utánajártunk annak, hogy mi a „kas”, és mi a „kp”.
A hétköznapokban nem egyszer találkozunk olyan közérdekű feliratokkal, amelyeket valami miatt nem értünk. Sorozatunkban is láthattunk már erre példát: a száraztüzivíz-vezeték szót nem azért nem értjük, mert nagyon változatos helyesírással fordul elő. Itt inkább arról van szó, hogy bár ismerjük az összetételt alkotó szavakat, az összetétel pontos jelentését mégsem tudjuk kikövetkeztetni.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Rendszeres közreműködőnk, Nóra és családja az Oroszlányi Bányászati Múzeum kiállításán figyelt föl erre a táblára, ami több kérdést is fölvet.
Ahhoz, hogy értelmezni tudjuk, először is azt kell tudnunk, mit jelent a kas bányászati kontextusban. Másodszor pedig jó lenne tudnunk, mi a mértékegységként megadott kp.
Gyors internetes keresés után össze is áll a kép: a kas az a fülkeszerű rész, amellyel a bányászok leereszkednek a bányába (lifttel vagy páternoszterrel). A bányászati múzeumban található feliraton tehát nyilván ilyen értelemben szerepel a kas. Ha pedig egy kötélen függő kas terheléséről lehet szó, akkor a kp rövidítés minden bizonnyal a kilopondra vonatkozik. A kilopond (vagy kilogrammsúly) az az erő, amellyel egy 1 kg tömegű test húzza a kötelet.
Miután ezek mind világossá váltak, valószínűsíthetjük, hogy a feliraton olvasható információ egy birtokos szerkezet, amiből azonban kimaradt a terhelés szó végéről az -e jel: A kas legnagyobb statikus üzemi terhelése: 3700 kp.
Továbbra is várjuk helyesírási megfigyeléseiket – lehetőleg fényképpel dokumentálva – a szerkesztőség e-mail címére!