-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 18 Kiegészítés:" Szerintem pontos magyarázatot kaphatunk a "szer" szó ...2024. 10. 06, 14:20 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: Kiegészítő vicc: - "Micsoda 'szír szar szertelen hangszeren' süvölt be...2024. 10. 01, 09:16 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Szívesen válaszolunk olvasónk nyelvi kérdéseire, de nem garantálhatjuk, hogy egy-egy rövid cikkben teljes körű tájékoztatást tudunk nyújtani. A szóban forgó jelenségeket nem mindig dokumentáljuk, ám igyekszünk őket illusztrálni.
Számos olyan szokás van a sajtóban, amelyről a a sajtómunkások azt hiszik, hogy mindenki számára egyértelmű, holott közel sem az. Gondoljunk csak arra, hogy milyen sokan használják (munkaidőn kívül akár a sajtóban dolgozók is) a riport szót ’interjú’ jelentésben, holott a szaknyelvben a riport mindenféle tudósítást jelent, míg az interjú párbeszédes műfaj. Persze a két elnevezés éppen annak következtében mosódhat össze, hogy a két műfaj között sincs éles határ: a riportokban sokszor vannak rövidebb interjúk, bizonyos esetekben egy teljes tudósítás is párbeszédes formában készül. Hasonlóképpen sokan nem tudják, hogy a véleményeket tükröző cikkeket – illetve címüket, leadjüket – szokás dőlt betűkkel szedni: persze ennek az is oka, hogy nem minden sajtóorgánum követi ezt a tipográfiai hagyományt.
Hasonló dologra kérdez rá Krisztián nevű olvasónk is:
Sokszor látom, hogy a híroldalakon lévő cikkeket képekkel illusztrálják, majd a kép alá odaírják, hogy „A kép illusztráció”. Nyilván, Picaso festményeit nem tekinthetjük illusztrációnak, mert nem egy szöveget vagy történetet személtetnek vagy egészítenek ki (bár a festő gondolatát szemléltetik). De amint egy cikk mondanivalóját illusztráljuk egy képpel, valahogy fölöslegesnek tartom odaírni, hogy a kép illusztráció. Ha jól gondolom, akkor az eredeti szándék az lehet, hogy „a kép nem a szóban forgó személyeket ábrázolja, hanem csupán hasonló személyt vagy esetet mutató kép”. De akkor mire való ez a pongyolaság, amit az „újságírók” előszeretettel használnak?
Először is, nem tudjuk, miért nevezi ezt az eljárást Krisztián „pongyolaságnak” – és ezúttal nem csak azért, mert nem is tudjuk, mit jelent a pongyolaság. A nyelvművelők általában akkor beszélnek pongyolaságról, amikor valaki nem a nekik tetsző szót vagy formát használja, és úgy vélik, szerintük igenis oda lehetne, sőt kellene figyelni arra, hogy mindenki úgy írjon és beszéljen, ahogy szerintük helyes. Tehát a pongyolaság valamiféle figyelmetlenségre, fegyelmezetlenségre, nemtörődömségre utal – ezt erősíti meg, hogy gyakran használják zavaros vagy pontatlan (de „nyelvhelyességi szempontból” kifogástalan) szövegekkel kapcsolatban is.
Ami a „a kép illusztráció” vagy „képünk illusztráció” kifejezést illeti, nem figyelmetlen, nem törődöm fogalmazás eredménye, és semmi pontatlanság nincs benne. Olvasónk ráadásul a jelentését is kitalálja: akkor használják ezt a fordulatot, amikor a cikk egy eseményről szól, ám a hozzá kapcsolódó kép nem azt az eseményt ábrázolja, nem a szóban forgó eseményt dokumentálja, hanem csupán hasonló eseményt ábrázol, így a cikk szövegét illusztrálja. Például ha egy cikk az érettségi vizsgákról szól, remekül illik hozzá egy papírlapok fölé hajoló diák képe, függetlenül attól, hogy tényleg azon az érettségi vizsgán készült-e a kép. Hogy mégse legyen félreérthető a helyzet, ilyen esetekben oda szokták írni, hogy a kép csupán illusztráció, senki ne kezelje az eseményre vonatkozó dokumentumként. Ez a megfogalmazás helyénvaló, lényegre törő, még ha a beavatatlanok számára nehezen is fejthető meg. Kár tehát csupán azért idézőjelezni egy újságírót, mert ezt használja.
(Forrás: Wikimedia Commons / Ziko-C / GNU-FDL 1 2)
A kifejezést nem csak erre használják. Nyereményjátékok esetén gyakran fényképen mutatják be a nyereményt, de odaírják, hogy a kép csak illusztráció. Ez azért van, mert nehéz garantálni, hogy a nyeremény pont úgy fog kinézni, ahogy a képen szerepel, és nem fognak például egy nyereményautót fél éven át őrizgetni egy gyárudvaron, míg az akció le nem jár. Márpedig senki nem akar azon vitatkozni a nyertessel, hogy akkor most neki olyan autó jár, amelyen pont olyan díszléc van oldalt, mert az szerepel a képen.
Hasonlóan járnak el egyes reklámokban is. A termékek külseje, esetleg csak a csomagolása időnként változik, de egy webáruházban nem lehet folyamatosan ezt figyelni, és ennek megfelelően cserélgetni a képeket. Éppen ezért célszerű jelezni, hogy a termék külseje kissé eltérhet a képen szereplőtől. Illusztráció lehet az is, ha például péksüteményt reklámozunk, de a képen a belőle készített szendvics szerepel, sajttal, felvágottal, zöldségekkel stb. Ilyenkor a felirat figyelmeztet, hogy a termék nem tartalmazza mindazokat, amik a képen szereplenek, a kép csupán felhasználási javaslat.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Krisztiánnak egy másik kifejezéssel is problémája van:
És egy hasonló téma, amit a televízióban hallok nagyon (túl) gyakran: „A tájékoztatás nem teljes körű...” Én pénzügyi területen dolgozom, és pontosan tudom, hogy törvény szabályozza, hogy a tájékoztatásnak teljes körűnek kell lennie. Ha jól gondolom, akkor az eredeti szándék az lehet, hogy” Ez a tájékoztatás nem teljes körű, a részletes információkért forduljon...” Azt tartom bajnak, hogy ezek a szakemberek szinte biztosan nem érzik a pontatlanságot.
Tapasztalatunk szerint az a tájékoztatás nem teljes körű kifejezés nem a sajtóra, hanem a reklámok nyelvezetére jellemző. A tájékoztatásnak a szerződéskötésnél nyilván teljes körűnek kell lennie, de egy reklámplakátra nem fér rá, egy reklámfilmbe nem fér bele a reménybeli megkötendő szerződés minden pontja. Éppen ezért a reklámokba csupán a legfontosabb, vagy még inkább a legvonzóbb feltételek kerülnek bele. Annak elkerülése végett, hogy a reklámot a bíróság megtévesztőnek mondja, a legegyszerűbb azt jelezni, hogy a tájékoztatás nem teljes körű. Ez ugyanis figyelmezteti a reménybeli ügyfelet, hogy a további feltételekről tájékozódnia kell.
(Forrás: Wikimedia Commons / CTBC)
Persze így is lesznek, akik nem tájékozódnak, és akkor is megkötik a szerződést, ha az számukra kedvezőtlen feltételeket tartalmaz. A hirdető viszont így védve van, a reklám nem csapta be az ügyfelet – már csak arra kell ügyelnie, hogy a szerződéssel minden rendben legyen.