nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Ki mit vet, azt arat
Híre-hamva se maradt az írmagnak?

Olvasónk kérdése nyomán kiderül, miért is sajnálja házi szakértőnk, hogy annyiféle „ír” alakú szó van a magyarban – az „ér” alakúakról nem is szólva! Lehet, hogy gyökeresen megváltoztatjuk néhány korábbi elképzelését!

Kálmán László | 2014. augusztus 22.
|  

Roland nevű olvasónk kérdésére rövid, ámde annál bizonytalanabb választ fogok adni.

Gyakran találkozhatunk az „írmagja sem maradt „ kifejezéssel , amikor valakik v. valami(k) teljes elpusztításáról , kiírtásáról hallunk . De mi is az az írmag tulajdonképpen ? Laikus szemmel úgy látszik , hogy az ír + mag szó összetételéről van szó , de ez esetben az ír szónak mi a jelentése ?

Az írmagja se maradt mondást úgy magyarázzák, hogy az eredetileg írja-magja se maradt vagy íre-magja se maradt lehetett, vagyis ’se írja (íre), se magja nem maradt’, és ebben az ír tő jelentése ’gyökér’ volt. De vajon mi ez az ír tő, amiről ráadásul még azt sem tudjuk, hogy „magas”, vagy „mély hangrendű” volt-e, vagyis hogy elöl-, vagy hátulképzett toldalékokkal járt-e?

Mag és ír
Mag és ír
(Forrás: Wikimedia Commons / Amada44)
Sajnos a magyarban van jó néhány ír alakú szó, és ezekhez még hozzá kell vennünk a szintén jó néhány ér alakút is, mivel a nyelvtörténetben és nyelvváltozatokban is gyakori az í ∼ é váltakozás. Az ír és ér alakú igéket félretehetjük, ahogy a német (eredetileg pedig óír) eredetű ír népnevet is. A ’gyökér’ jelentés összesen két tővel hozható összefüggésbe. Az egyik az a bizonytalan eredetű ír tő, amelyiknek ’gyógyszer, kenőcs’ lehetett a jelentése, és ma a régies, ritka gyógyír szóban található meg. Ez a tő hátulképzett toldalékokkal jár (gyógyírja, nem pedig *gyógyíre). Gondot jelent viszont az, hogy ’gyökér’ jelentése ennek a tőnek nincs meggyőzően dokumentálva.
Írok-magok? Írek-magok?
Írok-magok? Írek-magok?
(Forrás: Wikimedia Commons / Edukeralam / GNU-FDL 1.2)

Kimutathatóan volt viszont ’gyökér’ használata annak az ér tőnek, amely ma is használatos ’véna, verőér, növény ere’ értelemben. Tehát a legvalószínűbb az, hogy ennek a tőnek az í magánhangzós változata szerepel az írmagja se maradt mondásban. Ez a tő elölképzett toldalékokkal jár, tehát könnyen lehet, hogy a mondás régi változata íre-magja se maradt volt. De az is lehet, hogy az írmag nem olyan típusú összetételből származik, mint a (hasonló jelentésű) híre-hamva, hanem eleve olyan összetétel volt, mint a szóbeszéd, vagyis nem toldalékolták mindkét tagját (nem *szót-beszédet, hanem szóbeszédet).

Végül érdekességképpen megemlítem, hogy A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint a gyógyír szóban megtalálható bizonytalan eredetű ír tő esetleg összefügghet azzal az ér tővel, amit régen többek között ’gyökér’ értelemben is használtak. (Talán a gyökerek jellegzetes forrásai voltak a gyógyszereknek?) Ennek ellentmond ugyan, hogy az ér tővel szemben az ír hátulképzett toldalékokkal jár. De ez későbbi fejlemény is lehet: esetleg magyarázható a rengeteg egy szótagú és hátulképzett toldalékolású -í- magánhangzós tő analógiás hatásával.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
8 kalman 2014. augusztus 26. 16:25

@nudniq: Bocs, a szerkesztő kérte, hogy térjek ki a "gyökér" és az "ér" összefüggésére, de a levelét valahol elkevertem, ezért maradt ki. Szóval a "gyökér" és az "ér" között (a jelentésükön kívül) semmilyen összefüggés nincs, a "gyökér" szó nem összetett (legalábbis nem magyar összetétel), hanem így, ahogy van, ősi örökség az ugor korból. A "gyök" nyelvújítási alkotás, elvonás a "gyökér"-ből (bár valószínűleg spontán is bekövetkezett nyelvjárásokban ilyen elvonás: a palócban használatos a "gyüke" abban az értelemben, hogy 'töve').

7 hun 2014. augusztus 26. 01:04

vezir begir bagamir balambir

tenyir

kenyir

gyogyir

gyökir

mundir

szemir szümir

tekirg tekircs tepiertő tepörtyű tapir

tupir

.

iram irány

irdatlan

irt irtózat irtóztató irtvány

.

megvan az első párthusi király és h honnan jön az ashkatan

"Ashk has also given name to the city of Ashkabad."

perzsáknak Arshak görögöknek Arshakisz párthusoknak meg valszeg Ashagh v Ashkagh

en.wikipedia.org/wiki/Arsaces_I_of_Parthia

és valszeg az a szó is h arashk (mint írják=arsaces) párthusi

6 Krizsa 2014. augusztus 24. 17:24

Nagyon röviden, de hadd legyen itt ez is: Az ír-magot tekinthetjük őr-magnak, az utolsónak, ami még szaporodhatna, de már az sincs - vagy inkább ürü (üres)magnak, amiben már a lehetőség sincs meg.

Ír nép, sziget.

A kelták (galáták) a Közel-Keleten is (hol nem?) hosszú ideig éltek. A héber I = sziget, nincs, -talan. Az ir, arim = város, városok (torokhangú i-vel, mint az orosz ы.) Az arám ír, irin = angyal (eltűnt, felszállt lélek), ez a torokhanggal - tehát csak az eltérő többesszám különbözteti meg őket. A héberben egy csomó arám szót - hisz amúgy is egymás tájnyelve - ma is együtt használnak.

Az i-r (mit csinál? igeszerű szó) egy elkülönült nép szigetvárosa.

5 Roland2 2014. augusztus 24. 15:21

Köszönöm a választ.

4 Krizsa 2014. augusztus 23. 02:57

Közvetlen link az "ir" csoporthoz:

www.leventevezer.extra.hu/gyök2.pdf

A Gyöknyelvészet 13 fájlja és a többi írásom mind együtt leginkább a honlapomon található:

www.gyoknyelveszet.gportal.hu/gindex.php?pg=36119447

A hatamas XR gyökcsoport a II. fájl 151-163. oldalán van..

Kis idézet belőle: XR gyök, magyar

Az XR gyök és származékok értelme a két nyelvben (a másik a héber) jól megfelelnek egymásnak.

A héber X1R gyök értelme: éberség. Magyar megfelelői: ár(ad), (oda)ér, erő, ér(ik), ír(ás), (gyógy)ír - író (túróról leöntött), őr, (b)őr.

A héber X1RX gyök értelme: ideiglenes. Magyar megfelelője: óra.

A héber XR gyök értelme: katasztrófa.

Magyar megfelelői: ár (szúr), úr (fény, tűz), őr, ürü.

Az arám XRX1 értelme: értékes.

Magyar megfelelői: ár, áru, ár(terület), (meg)ér, ara (jegyes).

A közös -xr képző itt is áradást, kiterjedt hatást, ált. érvényességet jelent.

Magyarázat: Az X1 bármilyen torokhangú magánhangzót jelent, az XR pedig az európai nyelvekben megszokott lágy magánhangzókat.

Továbbiak: Az ÍR nép és az ÍRmag szavakkal az első kiadásban még nem foglalkoztam, de azóta már igen. Kérdésre felteszem azt is, hogy ezekkel mire jutottam.

3 mondoga 2014. augusztus 22. 22:04

"...miért is sajnálja házi szakértőnk, hogy annyiféle „ír” alakú szó van a magyarban..."

Ha a sajtóhibát kivesszük, akkor eggyel kevesebb lesz: :DDD

"Gyakran találkozhatunk az „írmagja sem maradt „ kifejezéssel , amikor valakik v. valami(k) teljes elpusztításáról , kiírtásáról hallunk ."

2 baloch 2014. augusztus 22. 20:49

"Az ír és ér alakú igéket félretehetjük, ahogy a német (eredetileg pedig óír) eredetű ír népnevet is."

Ez így rendjén is van, a csőrömet azonban piszkálja az az ezernyi szál, mellyel a magyar mintaadók genetikailag összekapaszkodnak az ír mintaadókkal R1b, I1 és R1a y-haplocsoportok terén. Vajon megtörténhetett-e, hogy az etnikai/genetikai rokonság mellett nyelvi (szókincs-beli) kapcsolatokat is megőriztünk nyelveinkben? Lássuk:

"ir ÚIR - föld, talaj (angol soil); török YER. - föld, talaj

ír MAC - fiú, ivadék ~ magyar MAG"

www.angelfire.com/realm3/hmult1/konyv2/keltmaaa.htm

A skót klán-nevekben a Mac, Mc ugyanezt jelenti.

Apropó klán: clan ~ clad ~ c(sa)lád.

--

A fenti idézetben lévő szavak jelentését leellenőriztem, és megtaláltam angol-ír online szótárban, így részemről tényként elfogadva a szövegrész igazságtartalma.

ÍRMAG szavunk jelentése a fentiek alapján lehet-e 'földi fiú-utód' vagy 'evilági fiú-utód' ? Szerintem lehet, ha feltételezünk nyelvünkben keltáktól származó örökséget.

1 nudniq 2014. augusztus 22. 14:21

Az "ér" tövet "gyökér" értelemben is használták. És laikusként úgy tűnik ebből,h magában a "gyök+ér" szóban ugyanez az "ér" van.

Ha ez igaz, akkor is kérdés, miért került elé a "gyök". Talán azért, mert kezdett elhomályosulni az "ér" szó "gyökér" jelentése, és bár passzívan még ismerték ezt az értelmét a beszélők, de amikor aktívan használták, akkor már szükségét érezték,h kihangsúlyozzák,h erről az értelméről beszélnek, mert nem lehettek biztosak abban,h más is megérti?

Vagy ez bonyolultabb ennél, és a "gyökér" szó megalkotása idején az "ér" már csak a mai "vérér", "növény ere" értelemben volt használatos, és gyökér értelemben csak a "gyök"? És ebben az esetben "véletlenül" került bele pont ez az "ér" szó a gyökérbe, mint "növény ere" ami éppen a gyökében van?

Információ
X