-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ismét kitettél magadért értelmetlenségben. De legalább az kiderült, ho...2024. 11. 12, 21:30 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 7 Köszönöm szépen, átolvastam.. (seas.elte.hu/szigetva/papers/trier2024-slides....2024. 11. 12, 14:13 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azóta jobban értem a magyar múlt időt. Itt van pl. egy absztrakt erről...2024. 11. 11, 16:48 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 3 Ezt írtad: "....pl mond-t-a, erre séróból nem tudom a szabályt.." Úgy látszik...2024. 11. 11, 16:37 Szótekerészeti agybukfenc
-
ganajtúrós bukta: Kémiából és történelemből is nagyot alkottak ezek a srácok! :D Érdemes rá keresni!2024. 11. 11, 11:40 Bëlgát a magyarórára!
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Mit tehetnek a tudósok annak érdekében, hogy a tudományos ismeretterjesztés jobban, hatékonyabban működjön? – Kilenc pontban összefoglaljuk.
Nemrégiben a The Guardian blogírója nyomán felvetettük a kérdést, hogy kinek a feladata a tudományos ismeretterjesztés. A kérdésről a napokban Nagy-Britanniában konferenciát rendeztek, amelyen az érintett felek – a tudósok és az újságírók – megvitathatták a kérdést. A The Guardian blogja a témához kapcsolódva kilenc pontban foglalta össze a legfontosabb feladatokat, amelyekkel a tudósok segíteni tudják a tudományos újságírást.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Lássuk tehát a listát: mivel segíthetik a tudósok az újságírókat abban, hogy pontosabb, hitelesebb tudományos híreket írjanak!
1. Figyelni a sajtóközleményeket
Egy sajtóközleményben a tényszerűség és a pontosság sokszor ellentétben áll az érdeklődés felkeltésének a szándékával. Az újságíró – szakmája céljaiból adódóan – az utóbbit helyezi előtérbe. A tudós dolga az, hogy a tények javára billentse a mérleget, és felhívja a figyelmet a félreérthető, esetleg megtévesztő vagy akár hamis állításokra.
2. Lebontani a falakat
A tudósoknak nem szabad elzárkózniuk az olyan hétköznapi dolgok elöl, mint a nem tudományos sajtó. A tudományos és a hétköznapi életet nem szétválasztani kell, hanem egymáshoz közelíteni. A tudomány nem lehet mitikus és elérhetetlen elefántcsonttorony.
3. Jelen kell lenni
A tudományos sajtóközlemények megjelenése környékén jelen kell lenniük a tudósoknak, elérhetőnek kell lenniük az újságírók számára, meg kell válaszolniuk a – sokszor laikus – kérdéseket, tisztázniuk kell a félreértéseket. Nem jó taktikai ilyenkor pár napra kikapcsolni a telefont, és elutazni olyan helyre, ahol nincs internetkapcsolat. Mert ha azonnal nem reagálnak a tudósok, akkor megnézhetik magukat a következő héten, amikor már a tévhitek széles körben elterjedtek.
4. Fel kell készülni
A sajtóközlemények kiadására fel kell készülni. Előre, tudatosan végig kell gondolni a megfogalmazásokat, a lehetséges egyszerűsítéseket, a fogalomhasználatot. Nem jó például belefutni abba a hibába, hogy a tudós szakzsargonban fogalmaz, majd csodálkozik, hogy félreértik. Ezeknek a végiggondolásához sokszor elég a józan paraszti ész, de különböző sajtós tréningek is léteznek ezen a területen.
5. Nagyvonalúnak kell lenni
A tudósnak el kell fogadnia, hogy a pontosság relatív. Míg egy tudományos cikkben az a fontos, hogy ne egyszerűsítsenek, addig a sajtó számára készülő anyagoknak szükségszerűen leegyszerűsítőnek kell lenniük. Az újságíró dolga az, hogy a rálátást biztosítsa, hogy megmutassa a nagy képet, az összefüggéseket – madártávlatból. A tudósnak kell kiválogatni a fontos részleteket, és el kell ezeket választania a lényegtelen, technikai apróságoktól.
6. Blogolás
A blog mint műfaj PR helyett is jó, de az újságíróknak is fontos forrás lehet. Ha egy újságíró nem érti pontosan a tudományos cikket, vagy nem tudja elérni épp a tudóst (lásd a 3. pontot), fontos segítség lehet egy tudományos, vagy tudományos-ismeretterjesztő blog, ahol könnyen és gyorsan utánajárhat kételyeinek.
7. Elérhetővé tenni a tudományt
A legtöbb komoly tudományos folyóirat fizetős, így a földi halandók ezekhez nem férnek hozzá. Bár a kérdés részben etikai és jogi, ráadásul a kiadók gazdasági érdekei is jelentősen befolyásolják a döntést, a tudós akkor jár el hasznosan, ha elérhetővé teszi szellemi termékeit.
8. Figyelemmel kell kísérni
Ha valami mégis rosszul sül el a sajtóban, a tudósnak cselekednie kell. Azzal nem segít semmit, ha kineveti a butaságokat, vagy leszólja az újságírókat. Igenis időt kell szánnia a hibák kijavítására, elmagyarázására.
9. Tényszerűség
Az érvek és a vélemények nem helyettesíthetik a bizonyítékokat. Egy tudomány képviselői akkor járnak jól, ha hitelesen felmérik, vagy felméretik, hogy hogyan jelenik meg a saját tudományuk a médiában. Az is szociológiai vizsgálatot igényel, hogy milyen maguknak a tudósoknak a hozzáállása az ismeretterjesztéshez, illetve az újságíráshoz. És ha erről egy hiteles képet sikerül festeni, akkor könnyebben azonosíthatók a problémák is, amelyeket aztán könnyebben és hatékonyabban tudnak megoldani.
Forrás