-
idodav: "Magyarul tehát az úszótechnika és az úszó szám elnevezése nem különbözik." Ez azért nem t...2021. 01. 17, 23:10 A gyorsúszás is hungarikum?
-
Fülig James: @nudniq: azt hiszem, hogy Erdély átalakítása a dualizmus korában kezdődött, amikor elfogad...2021. 01. 16, 14:48 Százasak vagyunk?
-
nudniq: @nudniq: na, én is elkövettem egy-két pontatlanságot. Segesvárt csak a68-as megyésítéskor ...2021. 01. 15, 22:25 Százasak vagyunk?
-
nudniq: @mederi: @szigetva: nem kisebb eltérés volt a két alakulat között, hanem kb egy megyényi: ...2021. 01. 13, 02:59 Százasak vagyunk?
-
nudniq: @mederi: "vallásszabadságot biztosító Arany Bullára" XXIV. Hogy izmaeliták és zsidók tiszt...2021. 01. 13, 02:31 Százasak vagyunk?
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
- Mit állítsunk?
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A halál olyan dolog, melyre nehéz szavakat találni. Szerencsére azért vannak rá vonatkozó szavaink. Cikkünkben azt vizsgáljuk meg, hogy honnan.
November másodika a halottak napja, ekkor emlékezünk elhunyt családtagjainkra, barátainkra, ismerőseinkre. Ennek kapcsán néhány, a halállal kapcsolatos szó eredetét vizsgáljuk meg.
Maga a (meg)hal ige ősi, uráli eredetű – ez nem meglepő, hiszen a szó az alapszókincs magjához tartozik: megfelelői – a lapp kivételével – minden uráli nyelvben megtalálhatóak, ráadásul azonos jelentésben. A holt és a halott egyaránt az ige befejezett melléknévi igenévi alakja: a holtban az o ugyanúgy fejlődött mint a létige (van, vagy, vala, való stb.) volt alakja.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A hulla szó viszont nem a hal igéből keletkezett, hanem a hullból. Ennek két finnugor eredeztetése is van: az egyik egy ’befejeződik, elmúlik, megszűnik’ jelentésű igéből, a másik egy ’leválik, kimegy, le-, kiesik’ jelentésű igéből vezeti le a mai magyar szót. Az bizonyos, hogy az előbbi ige létezett, de bizonytalan, hogy a magyar ebből származik-e. Az utóbbinak a léte is bizonytalan, de a szó mai magyar jelentése alapján valószínűbb, hogy a magyar ebből származik. Akárhogy is, a hulla eredetileg az ige folyamatos melléknévi igenévi alakja volt, azaz a mai hulló alaknak felelt meg.
A (meg)hal szinonimájaként használt (el)huny szintén uráli eredetű, de ennek eredeti jelentése a ’(szemet) huny’, a különböző nyelvi megfelelői is ezt jelentik. A magyar ’meghal’ jelentése eufemisztikus okokból alakult ki. Korábban az ige igekötő nélkül is kifejezhette ezt a jelentést.
A gyász viszont török eredetű: korai adatok alapján ’kár, bánat, halál’ lehetett az eredeti jelentése, de több török nyelvben kialakult a magyaréval megegyező ’gyász’ jelentése is. Lehetséges, hogy egy arab ’kétségbeesés’ jelentésű szóra megy vissza, de ezt korai előfordulása meglehetősen kétségessé teszi.