A sírkamra hat méter mélységben, a Chotua-Chornancap szentély alatt helyezkedik el, közel ahhoz a helyhez, ahol tavaly októberben Sicán papnő végső nyughelyét tárták fel. A sírkamrában arany fülvédőt, ezüstlapokkal kirakott koronát, valamint 120 egyéb ezüst- és bronzdíszt találtak, amelyek mind egykori birtokosuk magas rangjára utal. Feltártak továbbá 118 kerámiaedényt és tengeri kagylót is.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

„A felfedezés nagyon fontos, mivel tudjuk, hogy a sír a Sicán-kultúra nemesemberének földi maradványait rejti” – hangsúlyozta Carlos Wester La Torre ásatásvezető régész.

Az inkák előtti korból származó Sicán- vagy Lambayeque-kultúra a mai Peru északi partvidékén 750 és 1375 között létezett, fővárosa Batán Grande volt. Virágkorát a 900-1100-as években élte, ekkor emelték monumentális épületeiket, temetkeztek nagy sírkamrákba, széles körben használták a rézből arzénnal ötvözött bronzot, és teremtettek kereskedelmi kapcsolatokat az ecuadori partvidékkel. 1050 és 1100 között Batán Grande elpusztult, a hatalmi központ pedig Túcume lett. 1375 és 1400 között a Sicán-terület a Chimu királyság uralma alá került, majd az inkák hódították meg.