-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Mindenszentek ünnepe alkalmából utánajártunk annak, mit is ünneplünk ezen a napon, és hogy az ünneplésnek milyen nyelvi nehézségei vannak.
November 1-je a nyugati keresztény világban mindenszentek napja; latin elnevezése Festum Omnium Sanctorum. Mindenszentek napján eredetileg azokra a szentekre emlékeztek, akiknek nem volt külön emléknapjuk. Később a valaha élt igaz, azaz üdvözült emberek ünnepnapjává vált. A protestáns hagyományok szerint ilyenkor minden halottra emlékezünk, hasonlóan a november 2-ára eső halottak napjához, ami nem egyházi ünnep.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az ünnep részben kelta eredetű: a mindenszentek összekapcsolódott egy ősi kelta pogány ünneppel, a Samhainnal. A keltáknál a Samhain jelentette az újév és a tél kezdetét. Úgy tartották, hogy az előző évben meghalt emberek lelkei ezen az éjszakán vándorolnak át a halottak birodalmába. Ez ma a halloweenként (All Hallow's Evening) ismert ünnep, amelynek eredetéről korábban már írtunk.
A keresztény közösségek pedig már a 7. századtól ünnepelték az elhunyt szenteket: eredetileg nem ősszel, hanem tavasszal. A pogány halottakra emlékező ünnep – az akkori kereszténység gyakorlatának megfelelően, miszerint a pogány ünnepeket nem megszüntették, hanem hozzájuk igazították a keresztény ünnepeket – mindenszentek ünnepeként élt tovább. III. Gergely pápa a 8. században a korábban május 13-án ünnepelt Szűz Mária és a mártírok emléknapját október 31-ére helyezte át. Ezután pedig IV. Gergely pápa volt az, aki a mindenszentek ünnepét november 1-jére helyezte és egyetemes ünneppé tette. Magyarországon 2001 óta (újra) munkaszüneti nap.
Nyelvi nehézségek
Fentiekben láthattuk, hogy az ünnep eredete is kalandos. Az is érdekességeket tartogat azonban, hogy a magyar nyelvben pontosan hogyan nevezzük ezt az ünnepet, és az elnevezést hogyan, milyen nyelvtani szerkezetekben használjuk. – Több lehetőségünk is van: az ünnep teljes neve mindenszentek napja, rövidebben mindenszentek, még rövidebb formájában mindszent. Ezekkel a megnevezésekkel többféle nyelvi nehézség is adódik: belegabalyodhatunk a névelőhasználatba is és az egyeztetésbe is.
Az összes nyelvi problméma abból ered, hogy a mindenszentek alakban természetesen érezzük az összetétel alapjául szolgáló szószerkezetet: minden szentek (ünnepe). Persze a hétköznapi nyelvben ma már elég régiesnek hat a minden utáni többes szám, ma így mondjuk: minden szent.
Amiatt, hogy a kifejezés alakilag többes számú, néha furcsa lehet az, hogy mégis egyes számban kell egyeztetni. Például a fentebb ezt írtuk:
A mindenszentek összekapcsolódott egy ősi kelta pogány ünneppel.
Ilyenkor úgy is képzelhetjük, hogy a mondat hiányos, azért egyeztetünk egyes számban, mert a mondat „valójában” így hangzik:
A mindenszentek [ünnepe] összekapcsolódott egy ősi kelta pogány ünneppel.
Az minden esetre biztos, hogy a mindenszentek alakilag többes számú alakot nyelvtanilag nem lehet többes számúként egyeztetni:
*A mindenszentek összekapcsolódtak egy ősi kelta pogány ünneppel.
A másik nyelvi furcsaság a névelőhasználathoz kapcsolódik. Különösnek tűnhet, hogy a minden...-es szerkezet elé határozott névelő kerülhet (lásd a fenti példamondatot), hiszen ez nem fordul elő, a minden és a határozott névelő egymással úgynevezett kiegészítő megoszlási viszonyban vannak: ugyanazokban a mondatkörnyezetekben fordulhatnak elő ugyanazokon a helyeken, vagy az egyik, vagy a másik: az alma, minden alma, *a minden alma, *minden az alma. A mindenszentek ünnep megnevezése esetében persze lehetséges a határozott névelő használata. Ennek ellenére természetesebbnek hangzik névelő nélkül:
?A mindenszentek idén csütörtökre esik. / Mindenszentek idén csütörtökre esik.
A halottak napja idén péntekre esik. / Halottak napja idén péntekre esik.
A karácsony idén hétköznapokra esik. / Karácsony idén hétköznapokra esik.
A fenti három példa azt mutatja, hogy míg a karácsony és a halottak napja esetében a névelős és névelőtlen változat körülbelül egyformán jól hangzik, addig a mindenszentek esetében a névelőtlen forma természetesebb.
Mindezek a nyelvi érdekességek tehát abból erednek, hogy a mindenszentek szóalakban érezzük a szerkezetet, amelyből létrejött. A mindszent rövidítés használata a formai többes számot kiküszöböli, de a névelőproblémát nem oldja meg.