nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Mi az a „halálos bűn”?

Az utóbbi hónapok eseményei azt mutatják, hogy tényleg nem ártana, ha hívők és nem hívők egyaránt tájékozottabbak lennének teológiai kérdésekben. A hitoktatásra tehát valóban szükség van – kérdés, hogy milyen formában.

Fejes László (felelős szerkesztő) | 2013. szeptember 16.
|  

Halálos bűn a homoszexualitás egy hittankönyv szerint – adta hírül pénteken a Hír24. Úgy tűnik, a hír megdöbbenést és felháborodást váltott ki. De vajon tényleg ezt állítja-e a könyv, igaza van-e – illetve egyáltalán: mi a halálos bűn?

A tankönyvben szó szerint ez áll:

A homoszexuális cselekedet azonos nemű személyek közötti szexuális kapcsolatot jelent. Ezek súlyos, halálos bűnök.

A tankönyv tehát nem állítja, hogy a homoszexualitás, tehát a saját nem iránti vonzódás bűn lenne – csupán a „homoszexuális cselekedet”, azaz a vágy beteljesítése az. Bár a könyv tördelése – a bekezdések széttördelése – ezt  elfedi, de az utolsó mondat halálos bűnökről beszél, tehát nyilvánvaló, hogy nem csupán a homoszexuális kapcsolatot, hanem az előtte felsorolt paráznaságot (a házasságon kívüli szexuális kapcsolatot), házasságtörést és pornográfiát is halálos bűnnek nevezi. Érdekes módon a sajtó ezzel az állítással nem foglalkozott, pedig feltehető, hogy a házasságon kívüli szex vagy a pornográfia fogyasztása több olvasót (köztük homoszexuálisokat is) érinthet, mint maga a homoszexualitás. Az pedig, hogy a házasságon kívüli szexet a könyv halálos bűnnek mondja, önmagában is azt jelenti, hogy a homoszexuális viszonyt annak tekinti, hiszen az azonos neműek házasságát az egyház nem ismeri el: azaz a homoszexuálisoknak esélyük sincs arra, hogy vágyaikat az egyház által szentesített keretek között éljék ki. Ezen tehát nem kell külön kiakadni: ha valami meglepő, hát az, hogy ezt a kérdést a könyv külön kiemeli. (Rosszmájúan viszont rákérdezhetnénk, hogy a pedofília, mely a gyerekeket és a katolikus egyházat egyaránt közelebbről érinti, miért maradt ki.)

Ez is csak ugyanolyan paráznaság, mint a többi...
Ez is csak ugyanolyan paráznaság, mint a többi...
(Forrás: Wikimedia Commons / Carloxito)

De vajon tényleg halálos bűn-e a házasságon kívüli szex? Forrásaink ezt sehol nem mondják ki – alább kiderül, hogy nem véletlenül. Az Esztergom-Budapesti Egyházmegye honlapja szerint a hét főbűn, a kevélység, a fösvénység, a bujaság, az irigység, a torkosság, a harag és a jóra való restség sem feltétlenül halálos bűn, de sok súlyos bűnnek gyökerei. Ugyanakkor a honlap is kimondja, hogy „amit Isten parancsai megtiltanak, az akkor is bűn, ha az emberi törvények megengedik, ha az állami törvények szerint nem büntetendő” – és itt külön említi a házasságon kívüli szexuális kapcsolatokat is.

A Katolikus lexikon halálos bűn szócikke sem említi a nemi kapcsolatot a halálos bűnök között, de más konkrét bűnt sem nevez meg. A halálos és a bocsánatos bűn közötti különbséget abban látja, hogy valaki szándékosan szegi meg a parancsolatokat, akkor halálos bűnt követ el, ha nem szándékosan, akkor bocsánatos bűnt. Az tehát, hogy egy bűn halálos-e vagy bocsánatos, nem az dönti el, hogy mi volt a bűnös cselekedet, hanem az, hogy azt abban a tudatban követtük-e el, hogy az bűn. Ami a szexualitás illeti, a szócikk kiemeli, hogy az érzéki ösztönök és a szenvedélyek „csökkenthetik a bűn szabad és szándékos jellegét”. Az ösztönök definíciójából azonban kiderül, hogy az „fajon belül is változatlan” – ez viszont nem csupán a homoszexuálisokra nézve kínos, hanem a heteroszexuálisokra nézve is, hiszen az emberi fajon belül sem érez mindenki ösztönös vágyat a másik nem tagja iránt (vannak homoszexuálisok és aszexuálisok is). Érdekesebb viszont a szenvedélyek definíciója: eszerint ugyanis a legalapvetőbb szenvedély a szeretet – ezek szerint pedig a házasságon kívüli szexuális kapcsolat (történjék bármilyen neműek között) kisebb bűn, ha szeretetből történik, nem puszta kéjvágyból.

Mitől „halálos”?

Sok félreértés ered abból, hogy a halálos bűnt éppen halálosnak nevezik. Sokan hiszik azt, hogy a bűn súlyossága olyan, hogy elkövetője halálbüntetést érdemel – ilyesmiről azonban szó sincs. A halálos bűn úgy értendő, hogy ha valaki ilyen bűnt követ el, az szándékosan szegül ellen Isten parancsának, azaz megszakítja a kapcsolatot Istennel – ha pedig úgy hal meg, hogy ezt a kapcsolatot nem állítja helyre (azaz bűnét nem bánja meg), akkor elkárhozik (nem a mennybe, hanem a pokolba kerül). (Ezzel szemben aki úgy hal meg, hogy csak bocsánatos bűnöket követett el, egy idő után – melyet a purgatóriumban, azaz a tisztítótűzben tölt – bocsánatot nyerhet.)

A halálos bűn elkövetése nem feltétlenül jelenti azt, hogy az ember elkárhozik – a bűn megbánásával bármilyen bűntől megszabadulhatunk. A katolikus egyház azonban bűnbánatként csakis a formális, hivatalos megbánást, azaz a gyónást fogadja el. Téves azonban az a felfogás, hogy egy katolikusnak „elég meggyónnia” a bűnét, és máris bocsánatot nyer: a gyónás csak akkor érvényes, ha őszinte megbánásból fakad.

Gyónás
Gyónás
(Forrás: Wikimedia Commons / Wolfgang Sauber / GNU-FDL 1.2)

Az persze vitatható, hogy saját erkölcsi érzékünk szerint a bűnök megbocsáthatóak-e akkor, ha valaki azokat megbánja. A katolikus egyház kritikája során azonban érdemes szem előtt tartani, hogy ezek a fogalmak csak a katolikus teológián belül értelmezhetőek. Ateistáknak tehát felesleges azon háborogniuk, hogy az egyház szerint ki kárhozik el: ha amúgy sem hiszünk a mennyben és a pokolban, ne izgasson minket, hogy mások szerint ki melyikbe jut. Ugyanezen okok miatt a halálos bűn fogalmán sem érdemes háborogni, ez ugyanis kizárólag a keresztény teológián belül értelmezhető –  akit ez egyébként nem érint azt a halálos bűn fogalma sem érinti.

A pápa a homoszexualitásról

A Hír24 a tankönyv állításait azzal állítja szembe, hogy Ferenc pápa kijelentette: nem kívánja elítélni a melegeket. A teológiai kérdésekben való járatlanság miatt sokan ezt úgy értelmezik, hogy a pápa szerint a homoszexuális kapcsolatok nem tekinthetőek bűnnek – ez azonban egyáltalán nem igaz. A pápa egyértelműen arra utalt, hogy a homoszexuális késztetés, vágy nem bűn – szavai értelmezhetők úgy is, hogy szolidaritását fejezi ki azokkal az emberekkel, akiket olyan vágyak gyötörnek, melyeket az egyház tanítása szerint sehogy nem elégíthetnek ki. Lehet, hogy e szolidaritás kifejezése új az egyház részéről, de teológiai fordulatot nem jelent. Magát a vágyat ugyanis korábban sem tekintették bűnnek: a már idézett egyházmegyei honlap is leszögezi, hogy

Bármennyire gyötörjön minket akármilyen bűnös gondolat vagy vágy, amíg a bűnbe mi bele nem egyezünk, amíg tiltakozunk ellene, nem lehet bűn.

Olyan nyilatkozatot a pápa azonban sehol sem tett, melyben a homoszexuális kapcsolatot ne nevezné bűnnek, és arra sem utalt, hogy az egyház lehetővé kívánná tenni a homoszexuális vagyak bűntelen kiélését – például a melegházasságok bevezetésével. Mindazonáltal érdemes arra is emlékezni, hogy az egyház megítélése szerint elsősorban a házasságon kívüli szex a bűn, és a heteroszexuális, illetve homoszexuális nemi kapcsolat között „csupán” annyi a különbség, hogy az utóbbi nem „legalizálható”.

De mi közük ehhez a gyerekeknek?

Nem találtunk olyan cikket, mely az üggyel kapcsolatban azt a kérdést tette volna fel, hogy miért kell egyáltalán ezzel a témával foglalkozni negyedikes gyerekeknek. A kilenc-tíz éves gyerekeknek fogalmuk sem lehet arról, hogy mi a nemi vágy. Bár tudhatnak egyet s mást a szexualitásról, de az erre vonatkozó fogalmaik még igen homályosak – esetleg lehetnek közöttük tájékozottabbak, de a többségüket ebben a korban még egyáltalán nem érdekli a kérdés. A szaporodás kérdése a biológiaórákon is csak hetedik osztályban kerül elő – ennél korábban nem érdemes tárgyalni a vele kapcsolatos erkölcsi vagy hitbeli kérdéseket.

A másik kérdés az, hogy mikor érdemes megismertetni a gyerekeket az olyan fogalmakkal, mint a halálos bűn vagy az örök kárhozat, pokol stb. Mert az rendben van, hogy valaki ebben hisz, és szeretné, ha gyermeke is tudna erről – de nem mindegy, milyen korban. Nem valószínű, hogy egy kilenc-tíz éves gyermeket érdemes azzal rémisztgetni, hogy ha valami rosszat csinál, akkor a pokolra kerül. Még akkor sem, ha a csokilopásról akarjuk lebeszélni, nemhogy akkor, amikor olyan dolgokról akarjuk lebeszélni, melyek egyébként meg sem fordulnának a fejükben. Az alábbi filmrészletben az iskolaigazgató arra hívja fel a figyelmet, hogy a fagyos időben a diákok semmiképpen se nyalják meg az iskola előtt található vaskorlátot, mert odafagy a nyelvük...

Amíg az egyházak úgy látják, hogy a legcélszerűbb a gyerekek rémisztgetésével távol tartani őket a szerintük nem kívánatos cselekedetektől, addig a szülők felelőssége, hogy ilyen hittanoktatásra beíratják-e gyermeküket. Persze nem könnyű a döntés, hiszen az erkölcstankönyvek sem feltétlenül jobbak. Erre viszont Hoffmann Rózsa sem mondhatja, hogy ehhez az államnak nincs köze.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
22 Blogin 2013. szeptember 24. 10:36

@Szalakóta: Ter 19,13: szodómia

21 Kétel-Kedő 2013. szeptember 20. 15:33

@maxval: Nem TUDTA, hanem HITTE, illetve HISZI.

20 maxval 2013. szeptember 17. 19:38

A kérdés tipikus műbotrány.

Aki keresztény hívő, az eddig is tudta, hogy Isten elítéli a homoszexualizmust.

Aki meg nem keresztény hívő, annak meg miért nem mindegy ez?

19 Szalakóta 2013. szeptember 17. 17:40

@Blogin: Azért nem tudsz támutatni a Bibliában arra az igeversre, ahol a homoszex égbe kiált, mert ilyen nincs is.

Égbe kiáltó bűn a gyilkosság (I. Móz. 4. 10), és a munkások bérének méltánytalan megrövidítése, visszatartása (Jakab levele 5. 4)

18 Avatar 2013. szeptember 17. 17:11

@Fejes László (nyest.hu): "Nem, anélkül nem érthetőek a katolikusok kijelentései általában."

Lehet, hogy inkább a katolikusoknak kéne megtanulni, hogy ne beszéljenek mindenféle értelmetlenséget.

;)

17 Fejes László (nyest.hu) 2013. szeptember 17. 09:17

@Annie: „a hitoktatásra azért van szükség, mert anélkül nem érthető, ami a hittankönyvben van” Nem, anélkül nem érthetőek a katolikusok kijelentései általában.

„A pápa nyilatkozata meg eleve csak a katolikusokat érinti, másnak teljesen mindegy, mennyit ért belőle.” Elvben egyet is érthetnénk, de a tények az ellenkezőjét mutatják: a nem katolikusokat láthatóan nagyon is érdekli, hogy miket nyilatkozik a pápa. (Csak sokan nem értik, amit érteni vélnek.)

16 Annie 2013. szeptember 17. 03:00

"Az utóbbi hónapok eseményei azt mutatják, hogy tényleg nem ártana, ha hívők és nem hívők egyaránt tájékozottabbak lennének teológiai kérdésekben. A hitoktatásra tehát valóban szükség van – kérdés, hogy milyen formában."

Most nem akarok kötözködni, de az utóbbi hónapok eseményei közül a homoszexualitás bűnnek tartása például egy hittankönyv kapcsán merült fel, tehát amit írtál, az gyakorlatilag azt jelenti, hogy a hitoktatásra azért van szükség, mert anélkül nem érthető, ami a hittankönyvben van. :) A pápa nyilatkozata meg eleve csak a katolikusokat érinti, másnak teljesen mindegy, mennyit ért belőle.

15 Kétel-Kedő 2013. szeptember 17. 01:01

@Galván Tivadar: Ez a lehető legegyszerűbb 'érvelés'. Csak az érv-értéke nulla.

14 Fejes László (nyest.hu) 2013. szeptember 16. 19:07

@Kétel-Kedő: Attól függ, hány válasz készül. A kommentelés lényege a társalgás, a lényeg az, hogy ha valaki reagál, akkor illik megvárnia más reakcióit is.

13 Galván Tivadar 2013. szeptember 16. 19:03

@Kétel-Kedő: "Pontosan hol?" Na, pontosan ezért kell hittanórára járni. Juszt se árulom el a megoldást.

12 Kétel-Kedő 2013. szeptember 16. 17:08

@Fejes László (nyest.hu): Köszönöm,megértettem.

Még egyfelvetéss: ha több hozzászóló írására reagálok, akkor azokat -gondolom-nem kell összevonnom.

Üdvözlettel:

Kétel-Kedő

11 Fejes László (nyest.hu) 2013. szeptember 16. 17:01

@Kétel-Kedő: „Vagy úgy kell értelmeznem, hogy a hozzászólásaimat egy fonalra fűzve egy hozzászólásként kellett volna küldenem és nem bontva ?”

Pontosan. Legalábbis semmiképpen sem öt részletben. Köszönjük.

10 Kétel-Kedő 2013. szeptember 16. 16:59

@Fejes László (nyest.hu): A figyelmeztetést tudomásul vettem. Bár nem érzékelem, hogy a felsorolt kizáró tényezők közül melyiket követtem el. Nem voltam közösségellenes,nem személyeskedtem és nem helyeztem el a cikk alatt INDOKOLATLAN módon több hozzászólást.

Vagy úgy kell értelmeznem, hogy a hozzászólásaimat egy fonalra fűzve egy hozzászólásként kellett volna küldenem és nem bontva ?

Köszönettel:

Kétel-Kedő

9 Fejes László (nyest.hu) 2013. szeptember 16. 16:29

@Kétel-Kedő: „ felhasználóink jelzése alapján a kiadó

- határozott időre eltilthatja a kommenteléstől azt a személyt, aki közösségellenes magatartást tanúsít: indokolatlanul személyeskedik; egy cikk alá sorozatban indokolatlan módon több hozzászólást helyez el (flood)” www.nyest.hu/tartalom/hasznalat-feltetelei

8 Kétel-Kedő 2013. szeptember 16. 16:27

@Rako:

"A pedofiliára nem kell külön kitérni, mert az

1.) vagy azonos neműek bántalmazása, mely esetben a homoszexuális kapcsolat fedi,

2.) különböző neműekére, mely biztos házasságon kívüli (eltekintve Jemenben, Indiában, stb), tehát itt van elítélve."

-Tehát ha két felnőtt szabad akaratából homoszexuális kapcsolatot folytat, az pontosan olyan, mint amikor egy pap a rábízott fiatallal, gyermekkel teszi ezt?

-

--Jemenben és Indiában ezek szerint a keresztény vallás helyesnek tartja a pedofíliát

-- Ha egy 8 éves kislánnyal folytat egy pap pedofil kapcsolatot, akkor az pontosan ugyanolyan mértékű bűn, mint amikor két felnőtt folytat házasságon kívüli kapcsolatot ?

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X