nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Szentek, szellemek, és pogányok
Halloween: az ünnep és a szó eredete

Az utóbbi években hazánkban is elterjedt az angolszász halloween ünnep, de a jelenlegi angol névben már csak nehezen lelhető fel az eredeti jelentés.

Péli Péter | 2010. október 31.
|  

A halloween a mindenszentek előtti éjszaka ünnepe, és egy részről kulturálisan az őszre eső kelta újév (Samhain, magyarul nagyjából „nyár vége”) ünnepére vezethető vissza. Az akkori hit szerint ezen az éjszakán keltek át a halottak birodalmába az előző évben elhunytak lelkei, és az ő kiengesztelésük lehetett a cél. Az ünnep jelenlegi angol megnevezéséből még az angolul jól tudók sem igazán sejthetik, hogy a mindenszentekkel kapcsolatos ünnepről van szó, pedig a halloween szó etimológiája jól ismert és könnyen elmagyarázható.

Jack o' the lantern: a töklámpás.
Jack o' the lantern: a töklámpás.
(Forrás: wikimedia commons)

A nyugati germán óangol nyelvet, a mai angol ősét, az 5. és a 12. század között beszélték Angliában és Dél-Skóciában. Az óangolban a hāl szó ’egész’-et, ’teljes’-et jelentett, hasonlóan a mai whole kifejezéshez, de a health ’egészség’ szó is erre vezethető vissza. Ebből képezték a ’szent’ jelentésű hālig melléknevet, és ennek a főnévi megfelelője a hallow ’szent, szent ember’. (Ezt ma inkább igeként használják ’megszentelni’, ’szentté tenni’ értelemben.) Innen már csak egy apró lépés a felismerhető All-Hallows-Even, ahol az utolsó szó az evening (’este’) régies változata, tehát az egész kifejezés a mindenszentek előtti éjszakát jelölte. Ez így leírva 1556-ból maradt fenn először, és ennek terjedt el később a skót változata, a Hallowe’en (a korai írásmódban az aposztróf a v kiesését jelezte, ma már ezt nem írják).

A kereszténység korai időszakában praktikus hozzáállásból a hittérítők igyekeztek a már létező pogány ünnepekhez igazítani a keresztény ünnepeket is. Így lett 609-ben május 13. a mártírok ünnepe a római birodalom szintén halottak előtt tisztelgő Lemuralia ünnepéből. Az eredeti római hagyomány elhalványulásával ezt tette át III. György pápa (731–741) november 1-re, ami a cikk elején említett hasonló tematikájú kelta Samhain ünnepléssel esett egybe.

A kontinentális kelta nyelvek a 7. századra szinte teljesen kihaltak – a bretonok és a breton nyelv angliai származásúak – és velük együtt a halottak és szellemek ördögűzéses rítusa is elveszítette fontosságát kontinentális Európában. A szigeti kelta nyelvek és kultúra hatása alatt a halloween egy speciálisan angolszász ünnep maradt a legutóbbi időkig, csak a televíziózás korában lett belőle egy egyre általánosabban elterjedt, és már sokkal inkább világi, mint vallásos ünnep.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
4 virvatuli 2013. október 31. 17:21

Volt már ebből az óangolban is ige, (ge)hālgian (amiből szintén hallow lesz). A hallow viszont modern alak, nem óangol.

3 Krizsa 2013. október 4. 12:06

@mederi: A HL váz "hal" szava, a HÁL: *elfekszik* szóval rokon. Ősi értelemben a partra vetett / kifogott halról van szó. Sokszorosan bizonyítottam, hogy köze van a halálhoz, pl. a héber halál = holttest.

S a finn kala is valóban ideillik (K/H hangváltozás.)

Az első bekezdéseddel hol? értelemben is egyetértek.

Az utolsó bekezdésről: szerintem a közös magyar-szláv, még nevesincs KM nyelv a hébernél, az meg a dravidánál is idősebb.

Most elutazom, pár nap mulva visszajövök, pá...

2 mederi 2013. október 4. 09:26

-A magyarban a "hálni/ hála// halni/ hal'i", valamint a

"hol" (és talán "*holni" is lehetett valamikor "elveszni" jelentéssel, ami valószínűleg kiveszett, de szerintem magyarázhatja a "holli" és a "hall" kettős "ll"-jét) halottakkal kapcsolatos kérdéseket "vet fel" szerintem..

-A "halni" hallig (amikor még hall), a már csak "(h)alig" éllel is nagyon jól harmonizál..

-Az "úgy vélem hall" vagy "hallani vélem" szófordulat szintén jól illik ahhoz a hiedelemhez, hogy a szeretett halottakhoz szólva, ők hallanak minket.

-A "Halló vén (többnyire az öregek haltak meg..)! Halló, (úgy) vélem, hall.." szintén mutatja azt, miért tartanak nagy ünnepséget pl. a mexikói halottak napján, és visznek étel áldozatokat a temetőkbe. Úgy vélik, a halottak ezen a napon "feljönnek a sírból", és újra együtt vigadhatnak az élőkkel.

Nekem úgy tűnik, az "ősök tisztelete" sokezer éves kultuszáig nyúlik vissza a "Halloween" ünnep, amit a "Minden szentek" ünneppel vitt tovább a katolikus hit rendszer.

A "szent este" magyarázat és a kései adatolás (1556) szerintem a sokkal korábbi (sokezer éves) hitvilágból való eredeztetést mintegy "elhalványítja", ezért erőltetettnek látom..

Sokan úgy gondolják (van a neten ilyen etimológiai szótár), hogy a magyar (mint finnugor nyelv) a szanszkrítnál régebbi (írásbeliséggel is bíró!) druida nyelvekből nőtt ki.

Úgy gondolom, ez megmagyarázza azt, hogy nyelvünk a nagyon ősi halottkultusz nyelvi "eredeztetésére" kiválóan alkalmas.:)

1 Krizsa 2012. április 15. 20:56

Először én sem tudtam mit kezdeni az "ünnep" szóval s a kísérleti magyar-héber gyökszótáram, 2011 végén, még enélkül jelent meg. A fenti cikk nyomán gondoltam át újra és jutottam a valószínű szóeredethez, ami az első kiadásban már szerepelni fog.

Egy szó etimológiájának kutatásakor először mindig azt kell tisztázni, hogy az igénybevett forrásnyelv(ek) és egyéb adatok mennyi idősek?

A héber nyelv korát minimálisan i. e. 2-3000 évre tehetjük. A héber írásbeliség bizonyított kora i.e. 1100 (de biztosan több). A magyar írásbeliség korán itt nem vitatkozunk (szerintem minden más írásnál, így nemcsak a latinnál, hanem a hébernél idősebb).

S a kelta ogham írásnál is idősebb? Izgalmas kérdés:-) ...habár a kelta nyelv is a Fekete tenger vidékéről érkezett... ha igaz.

De ha a Mindenszentekről van szó, és énnekem is úgy tűnik, akkor ez most nem is érdekes.

A Mindenszentek... amelyhez a halottakra való emlékezés... kapcsolódik. Az 1. sz.-tól kezdődően a keresztény egyházak nov. 1-én ünneplik.

A héber oná = időszak, idény,

ájin, énot = forrás, források – az XN gyök megfelelő magyar származékai: ont, önt, öntöz.

anán = felhő, unán = felhőbe borult, onen = gyászol.

A dupla N-ről: A magyar kettős mássalhangzók (kevés kivétellel, amelyek mind hangutánzó szavak), általában két gyök összevonásával (közöttük magánhangzó kieséssel) keletkeztek. Ilyen az "ünnep" is.

A héber pe = száj, paár = kitátotta.

A héber -xp képző hatása (az x bármely mgnhangzó): rácsukott, lezárt értelemmel bővíti az alapszót. Pl.: par-up - kapcsol (kitát-csuk).

A magyar -xp képző hatása hasonló. Pl.: al-ap, ül-ep, isz-ap, cöl-öp.

Ha a héberhez hasonlítjuk a magyar "ünnep"-et, akkor az esős időszak beálltáról van szó. S valóban, a Közel-Kelet övezetében ez október végére – november elejére esik. Lélektanilag is érthető, hogy a felhős égbolt gyászos hangulatot teremt. Kp-Európában azonban ez nem érthető, hiszen ott egész évben beborulhat az ég...

Következtetés: az "ünnep" szavunk az ősi gyöknyelvnek egy mediterrán változatából ered (amiből a ma élő hébert tudjuk nyomonkövetni),

s a Mindenszentek ünnepével való kapcsolata is több, mint valószínű.

Információ
X