-
Fülig James: @nudniq: azt hiszem, hogy Erdély átalakítása a dualizmus korában kezdődött, amikor elfogad...2021. 01. 16, 14:48 Százasak vagyunk?
-
nudniq: @nudniq: na, én is elkövettem egy-két pontatlanságot. Segesvárt csak a68-as megyésítéskor ...2021. 01. 15, 22:25 Százasak vagyunk?
-
nudniq: @mederi: @szigetva: nem kisebb eltérés volt a két alakulat között, hanem kb egy megyényi: ...2021. 01. 13, 02:59 Százasak vagyunk?
-
nudniq: @mederi: "vallásszabadságot biztosító Arany Bullára" XXIV. Hogy izmaeliták és zsidók tiszt...2021. 01. 13, 02:31 Százasak vagyunk?
-
szigetva: @Libertate: Onnan, hogy a Nyesten több, mint száz cikk címe alá odaírtam. Mederi téves ada...2021. 01. 12, 19:43 Százasak vagyunk?
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
- Mit állítsunk?
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Olvasónk talán égőnek érezte, hogy nem tud válaszolni külföldi ismerőse kérdésére, ezért fordult hozzánk. Pedig vannak kérdések, melyre a választ legfeljebb az ég tudja – de inkább ő sem.
Korábban már írtunk olyan szavakról, mint a fej, a fog, a nyúl, a szív, a dob, a fél vagy az él: ezekben az a közös, hogy különböző szófajú szavakként – általában igei és valamilyen névszói formában egyaránt használatosak, de jelentésük között általában nem látszik összefüggés. Általában azt találtuk, hogy mindez csupán a véletlennek köszönhető, és az azonos alakú szavak között nincs összefüggés.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Egy újabb hasonló szóval kapcsolatban keresett meg minket névtelenségét szigorúan őrző olvasónk:
Egy lengyel barátom szegezte nekem a kérdést, hogy mivel tudnám magyarázni az ,,ég” (lángol) és ,,ég” (mint égbolt) szavak azonos alakúságát. A Czuczor-Fogarasi szótár az előbbit hé-ég, vagy hévég alakból származtatja, az utóbbi elemzésekor azonban egyértelmű elemzést nem ad, inkább csak párhuzamokat ad más nyelvekből. A tudomány mai állása szerint mi lehet az oka az alaki egyezésnek?
Két dolgot kell előre bocsátanunk. Az egyik, hogy ahogyan korábban számtalanszor láttuk, az ilyen azonos alakúságot semmivel nem lehet magyarázni, hacsak nem a véletlennel – kérdés persze, hogy az tekinthető-e magyarázatnak. A másik az, hogy a Czuczor–Fogarasi szótár végtelenül elavult, szakemberek számára tudományos érdekességként forgatható, de semmiképpen ne abban próbáljunk magyarázatot találni szótörténeti kérdéseinkre.
Az ég ige és az ég főnév egyaránt finnugor eredetű. Az ige megfelelői csak a hantiban és a komiban vannak meg – van egy idevonható szócsalád a mariban is, de ez csuvas jövevény is lehet. Az ige rekonstruált töve *äŋɜ-, ahol az ä a mai magyar [e]-hez hasonló, de annál kissé nyíltabb hang, az ɜ pedig valamilyen magánhangzó (vagy e, vagy ä).
A főnév megfelelői szintén kevés nyelvben vannak meg, a finnben ’időjárás’, a komiban ’levegő’ jelentésben – ez utóbbi jelentés lehet az eredeti, a 14–15. században még a magyarban is megvolt (a 16. században ’lehelet’ jelentésben is használták). A főnév rekonstruált töve *säŋe, azaz az igéétől abban tér el, hogy az elején egy s [sz] áll. Az ilyen finnugor szó eleji [sz]-ek a magyarban eltűntek. Az tehát, hogy a két tő ragozatlan alakokban egybeesik (de ragozva már nem, l. égek vs. egek), e hangváltozás eredménye, mely véletlen, nem magyarázható a szavak jelentésével.
Azt javasoljuk, hogy ha egy lengyel szegez nekünk ilyen kérdést, akkor „szegezzünk vissza”. Kérjük, magyarázza meg, hogy droga miért lehet egyszerre ’út’ és ’drága, kedves’, vagy hogy a dam hogy jelentheti azt is, hogy ’adok’, meg azt is, hogy ’hölgyeknek a ..., hölgyeké’. Értelmesebb választ, mint amit adni tud, tőlünk se várjon.