-
nasspolya: @Sándorné Szatmári: Miért pont ez a két nyelv? Az illírből főleg csak tulajdonnevek és pár...2024. 10. 10, 07:37 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 18 Kiegészítés:" Szerintem pontos magyarázatot kaphatunk a "szer" szó ...2024. 10. 06, 14:20 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Két hasonló hangzású szó között feltétlenül van kapcsolat? És két különböző szófajú között lehet? És mi köze mindennek az íráshoz? Egy olvasói kérdés nyomán ismét szótörténeti kérdésekkel foglalkozunk.
József a Facebookon kérdezett tőlünk:
A fej (fő) és a fej (tej) között hol lehet a kapocs.
Tudom, egyik ige, másik főnév, de rovással ez mindegy.
Nos, mielőtt a két fej eredetére kitérnénk, több dolgot is tisztáznunk kell. Az egyik, amit nem értünk, hogy hogyan kerül ide a rovás. Feltételezhető, hogy olvasónk a székely rovásírásra gondol, de nem világos, hogy jön ez a képbe.
Először is: az írás a beszédhez képest mindig másodlagos. Az írásnak igen ritkán van szerepe a nyelvtörténeti változásokban. Ilyen esetként említhetjük pl. a magyar laptop vagy egérpad szavak [laptop], ill. [egérpad] ejtését. (Az előbbi esetében létezik a [leptop] ejtés is, de az utóbbiban már nincs [egérped].) Ezekben az esetekben a szavakat nem az eredeti angol kiejtésüknek megfelelően vettük át, hanem úgy, ahogy az eredeti szavakat kiolvasnánk, ha magyarul lennének írva. (Persze ezekben az esetekben szerepük lehetett a magyar lap és pad szavaknak is.) Szerepet játszik az írás a betűszavak, rövidítések kialakulásban: ezek között vannak olyanok is, amelyeknél már el is feledkezünk róla, hogy rövidítésekről van szó. Ezt akár a helyesírás is tükrözheti (tévé, vécé), de persze a szó története szempontjából mindez irreleváns. Ilyen jelenségekkel azonban csak fejlett íráskultúráknál találkozhatunk, a magyar fejek története ennél sokkal régebbre nyúlik vissza.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Van másik oka is, amely miatt a rovásírásra való utalás érthetetlen. Ez pedig az, hogy a szófajokat egyébként sem szoktuk írásban jelölni. Legalábbis azokban az írásrendszerekben, amelyeket magyar nyelvű szövegek írására használni szoktunk, vagy akár használatuk valamiképp valószínűsíthető. Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a szófaji különbség nem akadálya az azonos származásnak: a nyom, a les és a fagy esetében például azonos eredetű szavakról van szó, és ez jelentésükből a laikus számára is sejthető.
Szóba jöhetne még az, hogy ha az egyik szóban az e zárt lenne, a másik szóban nyílt, akkor lehetne olyan írás, mely megkülönbözteti ezeket, míg egy másik nem. Erről azonban ebben az esetben nincs szó.
A fej főnév
A főnév esete az egyszerűbb: ez, mint annyi más testrésznevünk, az uráli korból származik. A legtöbb rokon nyelvben van megfelelője, vagy ugyanebben a jelentésben, vagy pedig ’(valaminek a) vég(e)’ jelentésben. Sajátos a lapp, ahol ’a rén szarvának a legvastagabb, a fejnél levő része’ jelentésben fordul elő.
A fej szabályos alakja egyébként fő lenne (bizonyos jelentésekben ez még ma is előfordul), a fej alak a feje ragozott alakból alakult ki, pontosabban vonódott el. (A változás sokban hasonlít ahhoz, ami a nő és a nej esetében történt.) Az tehát, hogy egybeeshet a fej igével, egy kései fejlődés eredménye, és véletlen.
A fej ige
A fej ige története már nem ennyire egyértelmű. Két elképzelhető magyarázatát találták, mindkettő szerint finnugor eredetű, de ez a két magyarázat is bizonytalan. Jobb viszont egyelőre nincs.
Az egyik lehetséges magyarázat szerint a magyar szónak csak a mordvinban van megfelelője, ez már önmagában is bizonytalanná teszi az etimológiát. Ráadásul ez a szó a nyelvjárások nagy részében ’szűr’ jelentésben fordul elő, bár van, ahol ’fej’ jelentésben is használatos. A tejjel kapcsolatos munkálatoknak köszönhetően az utóbbi jelentésből fejlődhetett az előbbi (tudniillik a nyelvhasználók érezheti a fejés elmaradhatatlan részének a tej leszűrését, később a szó jelentheti csak ezt, illetve még később bármilyen folyadék szűrését).
A másik lehetséges magyarázat, hogy az észt piim ’tej’, finn piimä ’aludttej’ szavakkal függ össze. Ebben az esetben a -m(ä) olyan képző lenne, mely igéből képez főnevet, és a szó jelentése kb. ’fejet; amit lefejtek’ lehetett. Sajnos azonban azt a feltételezett pii- ’fej’ igetövet, amely ezt az elemzést alátámasztaná, nem sikerült kimutatni.
Akár e két magyarázat valamelyike helyes, akár egy harmadik forrásból származik a fej ige, az egészen biztos, hogy semmi köze a fej főnévhez. De ezen nem kell csodálkozni: egészen természetes, hogy bizonyos szavak hangalakja véletlenül esik egybe. A magyarban gyakran emlegetett példa a vár (mely mindkét jelentésében gyakori). Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy nem csak a szótári alakok eshetnek egybe: a mész esetében a főnévi jelentés szótári alak, az igei nem. Az, hogy melyik alak kerül be a szótárba, szintén véletlenszerű.