-
szigetva: @Sándorné Szatmári: „A magyar nyelv például egy olyan nyelv, amely bár "gyökeresnyelv", mo...2026. 01. 16, 15:40 Nyelvek születése és terjedése
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Azt gondolom, hogy a tudományos vizsgálatok típusai relatívak, és kultúrákhoz k...2026. 01. 16, 08:45 Nyelvek születése és terjedése
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Hogy "mit jelent a nyelvek tudományos vizsgálata", szerintem kultúra korszakok ...2026. 01. 16, 08:43 Nyelvek születése és terjedése
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Mivel a hozzászólásaidból a hozzáértők számára világos, hogy nem vagy ...2026. 01. 12, 12:27 Nyelvek születése és terjedése
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Szerintem az emberi nyelvek mai tudományos vizsgálata amely nyelvek összehasonl...2026. 01. 12, 12:06 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
a posztnomád kalandozó állam Idegen gének az ősmagyar éjszakában Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja A honfoglaló férfi, a gender studies pedig nő Ismerjük vagy használjuk?
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Két szó, melynek az évezredek során alig változott a jelentése. Ráadásul alakjuk is mindig hasonló volt.
Többször foglalkoztunk már olyan szópárokkal, melyek ugyanúgy hangzanak, de egyikük ige, másikuk főnév: fej, fog, nyúl, szív, dob, a fél esetében pedig még egy számnév is kiegészítette a párost. Az ilyen párok esetében időnként látatlanban feltételezhetjük, hogy esetleg történetileg összefüggenek, még akkor is, ha ma már nagyon eltérő a jelentésük – más esetekben ezt már eleve valószínűtlennek tartjuk. Az él ige és főnév inkább az utóbbiak közé tartozik, bár biztos akadnának kommentelőink, akik képesek lennének valamilyen nyilvánvaló összefüggést felfedezni – mondjuk azt, hogy az a kés, amelyik már tompa („nincs éle”, „nem éles”), az halott késnek tekinthető: „már nem él”.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az igazság persze az, hogy a két szónak nincs köze egymáshoz. Az él ige uráli eredetű, az összes finnugor és szamojéd nyelvben megvan a megfelelője, egyedül a mordvin esetében van némi bizonytalanság: itt, úgy tűnik, az l r-ré vált, s ha így is történt, ez nagyon is elképzelhető, de a mordvinban szabálytalan változás. A jelentése is mindenhol az, ami a magyarban, csupán az obi-ugor nyelvekből veszett ki az eredeti tő, és itt a továbbképzett alakjai maradtak meg. Ezek jelentése a manysiban ’egészségesnek lenni’, a hantiban többféle származéka is él, ezek közül talán a legérdekesebb az, amely az ’élő’ jelentésből a ’friss’-en át az ’új’-ig jutott.
Ezzel szemben az él főnév csak az ugor alapnyelvig vezethető vissza, ott is csak a manysiban van megfelelője – ugyan szintén csak továbbképzett alakként van meg, de pontosan abban a jelentésben, amelyben ma a magyarban használjuk. Egyéb megfelelések híján a rokonítást bizonytalannak tartjuk, de a szó eredetére jobb magyarázat eddig nem merült fel, és a pontos jelentésbeli megfelelés is a rokonítás mellett szól.
(Forrás: rusknife.com)
A két szó jelentése tehát láthatóan ugyanaz volt, amíg csak vissza tudjuk vezetni őket. (Alakjuk is azonos vagy igen hasonló volt: az ige tövét az uráli korra *elä- alakban rekonstruáljuk, míg a főnév esetében az ugor korban a második szótag magánhangzója bizonytalan: ha nem ä volt, akkor e.) Arra azonban semmi nem utal, hogy ez nem a véletlen műve.