nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Puskalövésnyire a dombtól
Dob és dob

Két szó, mely nem csupán ma hangzik hasonlóan, hanem már talán több ezer éve is. De vajon mi közük van egymáshoz?

Fejes László | 2014. május 27.
|  

Korábban már foglalkoztunk azonos hangzású főnév- és igetövekkel, megállapítottuk, hogy a fej és a fej, a fog és a fog, a nyúl és a nyúl, illetve a szív és a szív egybecsengése csupán a véletlenek összjátékának köszönhető. De mi a helyzet a dob és a dob esetében? Valamilyen halovány jelentésbeli összefüggést itt is gyaníthatunk: talán őseink úgy doboltak, hogy az ütőt vagy a tenyerüket a hangszer felületére ejtették, azaz lényegében dobták?

Sorozatunk lelkes követői már bizonyára sejtik, hogy nem. A magyar nyelv történeti-etimológia szótára (TESz.) szerint a két dob közül az ige etimológiája megnyugtatóan tisztázott: igaz, megfelelője csak a manysiban van, ott a puskával kapcsolatban ’lő’ jelentésben használják, de ez is egyértelműen mutatja, hogy ugor eredetű. Gyanakvásra adhatna okot, hogy uráli, finnugor és ugor szavak ritkán kezdődnek d-vel, mivel az alapnyelv(ek)ben ez nem volt meg, és később szabályosan szó elején nem is fejlődött ki. Ez esetben azonban nyelvemlékek is tanúsítják, hogy az ige korábbi alakja tob volt, és a szó eleji t valószínűleg a b hatására zöngésült. Az ugor alapnyelvben a szó töve *tȣmpɜ- lehetett (az ȣ azt jelöli, hogy veláris – „mély” – magánhangzó, azaz a, o vagy u állt az első szótagban; az ɜ ebben az esetben a vagy e lehet).

Kevésbé egyértelmű a TESz. szerint a dob főnév eredete. A TESz. két lehetőséget említ. Az egyik szerint egyszerűen hangutánzó szóról van szó – ezt támasztja alá az is, hogy vannak jelentésükben közel álló hangutánzó igék: dobog, dobban, dübög, dübörög, döbben (eredetileg ’(szív) dobban’) stb., illetve e mellett szól, hogy több más nyelvben is hangutánzó eredetű a hangszer neve. Van azonban egy másik magyarázat is: eszerint a hangszer neve szóhasadással jött létre a domb szóból: mindkét esetben a domborúságból ered az elnevezés. A domb egyébként szintén ugor eredetű, és megint csak a manysiban van megfelelője: ez leginkább ’sziget’ jelentésben fordul elő, de van olyan nyelvjárás, ahol ’domb’ a jelentése, mint a magyarban (ezen kívül használják álltok orrára is). A domb esetében nem csupán az a szokatlan, hogy d-vel kezdődik, hanem az is, hogy a szóbelseji m nem tűnt el. A rekonstruált ugor kori alak *tȣmpɜ, tehát – szemben a korábbi esetekkel – elképzelhető, hogy a két szótő már az ugor korban is ugyanúgy hangzott! Mivel azonban ez a tömör írásmód valójában hat lehetséges alakot – három első szótagi és két második szótagi magánhangzót – rejt magában, így könnyen lehet, hogy a két tő csupán hasonlított egymásra, de valamelyik (vagy mindkét) magánhangzójuk különbözött.

Sámán dobbal
Sámán dobbal
(Forrás: Wikimedia Commons / Nicolaes Witsen)

Az érdekesség kedvéért jegyezzük meg, hogy korábban a domb szót összefüggésbe hozták a tompor ’fenék, csípő, derék’ szóval is. Mára ezt már elvetették, és a régi magyar tomp ’derék, far’ szóból eredeztetik, mely viszont talán finnugor eredetű, talán a szintén régi top ’lépés, láb, talp, lábnyom’ szóval függ össze, mely viszont hangutánzó eredetű (vö. toppan, toppant, tapos stb.). Akármelyik esetről is van szó, az m megjelenése a tompban új fejlemény, melyre különösebb magyarázat nincs (de példák igen: pép ~ pempő, göb ~ gömb, lobog ~ lomb, cibál ~ nyelvjárási cimbál, és talán csíp ~ csimpaszkodik).

Végül fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a dob ige feltételezett manysi megfelelője kizárólag puskával kapcsolatban használatos ’lő’ jelentésben. Márpedig ebből arra gyanakodhatunk, hogy talán eredetileg nem is a hajítással kapcsolatos, hanem a dörrenéssel – ha pedig így van, akkor hangutánzó jellegű. Ebből viszont két, egymástól gyökeresen eltérő feltevést is megkockáztathatunk. Az egyik az, hogy ősi hangutánzó tőről van szó, és ebben az esetben összekapcsolható a dob főnévvel. Ennek azonban erősen ellentmond az, hogy a magyar dob igének viszont semmilyen hangutánzó vonatkozása nem mutatható ki. Ha viszont a manysi szó újabb hangutánzó tő, akkor nem kapcsolható össze a dob igével sem, így azt ismeretlen eredetűnek kell tartanunk.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
13 Krizsa 2014. május 28. 18:13

@benzin: A magyarban 454 egy és két mássalhangzós váz van. Ezeknek legalább a fele sokszáz nyelvben alkot - nemcsak egy magánhangzóval, hanem néha öt-hattal is "vándorszavakat". De ha ilyen sok van, akkor ezek nem vándorszavak. Hasonló értelmű szavak ezrei alkotják a nyelveket.

@hun: Az összehasonlító gyöknyelvészet nem fogadja el a különböző mássalhangzó vázak keverését (csak akkor, és akkor is csak nagy körültekintéssel, ha rokonhangok cserélték fel egymást. Pl.: T/D, Sz/Z, P/F, stb.) Tehát amíg PP a szó váza (az első szótagban), addig hasonlítgatom a bővítményeit. Hangváltozással lehetne még esetleg F/P, de ilyan szó nincs a magyarban. Vagy P/F (pofa-pöfékel). Ha ugyanis a hasonló értelmű szavakat akármilyen is a vázuk, mind egy kalap alá vesszük, lehetlenné válik a más nyelvekkel való összehasonlítás. Pedig ez az ö.gyöknyelvészet feladata, célja.

A PC/Cs vázból leszármazó szavakat tehát külön vizsgáljuk.

12 SzabírHunOgur 2014. május 28. 17:49

@benzin:

Ezen népeket a mi őseink hozzák közös nevezőre.

11 benzin 2014. május 28. 17:30

A török davul/dobul egyéb nyelvekben :

- tobă/dobă (Román))

- doba (Ukrán)

- dohol (Persian: دهل duhul/dohol‎)

- daul, tapan, tupan (Bulgarian: тъпан, тупан)

- tof (Hebrew: tof תוף‎)

nem vmi. vándorszó ez inkább ?

10 hun 2014. május 28. 17:30

@Krizsa: kiegészíteném a pép- értelmezését. nekem nagyon úgy néz ki, h a 'lágy-elkenődött' jelentéskörbe tartozik

pepecs pipere piperkőc pipogya pipiskedő

pép pempő pampog

pöpec

pecsét pecsmeg pacsmog pacsuli pancsol

pocs pocsolya pocsékol pocskondiáz (mocsk-)

9 hun 2014. május 28. 17:09

a szlávba ami átment az a 'dupat' tapos. (nem kell kitalálni, h tőlük vettük át)

a többihez:

noel nyúl

neil nyíl

lungatin nyújtani, megnyújtani vmit

lungatizin nyújtózkodni

(lásd: langaléta)

phej fej fő

phejin lefejezni

phejlün főleg

phejün felül

phejr fehér

phesh fő

phew fő

pige fog

pigekh fogazat, fogak

pigidum foglalkozás

pigikuni fogékony

pigin fogni

pigum fogalom

szívni szüüvin

a fej és a fej, a fog és a fog, a nyúl és a nyúl, illetve a szív és a szív egybecsengése nem véletlen. azt állapítottuk meg.

8 hun 2014. május 28. 16:54

a dob eredete a dob

dob dob(hangszer)

dobatin dobolni

a hozzá társuló szócsalád D-B--T-P kézzel-lábbal történő hangos cselekvés

dobog topog (kopog lobog robog ropog)

tappog tapint tappancs tapicskol

dobbant (ropja a táncot, ropognak a csontjai)

bong dong (dongó. donga.)

tapos teper tipor

ide tartozik még a

tup nyom

tupi nyomja

tupogh nyomós, súlyos

7 Janika 2014. május 28. 14:10

@Fejes László (nyest.hu): A dobozos cikk is elgondolkodtató, köszi :)

6 benzin 2014. május 28. 12:31

A különböző török dobul és hasonló alakok nem játszanak dob témában ?

5 Krizsa 2014. május 28. 07:16

Az M hang nem esik ki sehol. Hanem a

pép ~ pempő, göb ~ gömb, lobog ~ lomb és a

töm (tömött, megtöm) - tömb, dom - domb különböző vázakat tartalmaznak, mint M nélkül. Vagyis az M nélküliek más szavak. Persze, hogy "nem esett ki" az M a domb-ból, ha a dib-dáb-dob egészen mást jelent.

A pép az pöpöp, böböb: pöfög, bugyborékol, de a pempő-evő pampog, vagyis járatja a száját, s ha beszél, szájjal beszél. A pe-pim az a száj. Ha pépeset eszik, beleragad a szájába, azért pampog.

A göb-gubó, és a köb: a tartalma, a belseje vminek. A gömb pedig a gomb, gomba rokonszava és azt jelenti, hogy befejezett a dolog, "feje" van neki.

A lob, -og az tűz vagy égő daganat - a lomb pedig l'-omlik.Az l'- sémi előrag, ami az eurázsiai nyelvekben nagyon sok szóra végleg felragadt. Vagy ha nem ragadt fel, akkor a magyarban pl. a le- igekötő vált belőle.

A tomb és tömb ugyanaz (nagyon sok nyelven). A T/D: domb szintén. A hangváltozások persze ugyanazokban a nyelvekben is mind létrejöttek, feltéve, hogy elég régiek a nyelvek - de folyamatosan továbbfejlődtek és a hangváltozásokat is mind felvették. A "finnes" nyelvek nem vették fel őket, mert nagyon korán elkülönültek északon. D hang azért megvan nekik, de CSAK A MÁSODIK szótagtól, mert a D-t még felvették, de elkésve. Ezért nem alkothat náluk tő- (gyök) szót egyet sem. Olyan nyelvekkel rokonítani a magyart, amiből az alap- (s nemcsak az összetett) mássalhangzók egyharmada még ma is hiányzik...

4 Krizsa 2014. május 28. 04:48

Még 300 eurázsiai, nem finnugor(-mínusz-magyar) nyelvben is dob és tap, dib és dáb, fej és pei, vár és uór, fog és pog(ácsa), nyúl és niúl, nyél és nyől, nyíl és nyílik. Ezt a finnugrabugrát, hogy mindet szét kell szalajtani aztán a különböző nyelvekből lepkehálóval összefogdosni - ezt már nem lehet alulmúlni.

Az őskorban nem voltak szófajok! Az ókorban meg nem ugyanazok voltak a szófajok, amik ma. A különböző nyelvekben ma sem ugyanazok... Az ókorban archaikus nyelvtanok voltak. Sokkal univerzálisabbak, átcsúsztak egynásba, értjük? Nem értjük.

Népies latin, peersze... Pedig az ókorból, de még a görög-latin előttről, már tonnaszám vannak írások - azt nem kéne kutatni? Még olyan nyelvtudományi ágazat sincs, ami a kora-nyelvtanokat próbálná kibontogatni.

3 Fejes László (nyest.hu) 2014. május 27. 22:29

@Janika: Van ilyen jelentése, de másodlagos. A doboz eredetére három lehetséges magyarázat van, ezek egyike valóban a dobból és a hozzá járuló képzőből vezeti le a doboz szót. (Az utolsó kapcsolódó cikk sem véletlenül az, ami.)

2 Janika 2014. május 27. 22:08

Esetleg a doboz, kapcsolódhat ide.

ha a kerékdob azért dob, mert dob hangszer alakja van, akkor lehet a doboz is hasonlóan eredeztethető.

1 Janika 2014. május 27. 21:14

A dobnak főnévként van mégegy jelentése: henger alakú tárgy, pl. fékdob, dobfék, kerékdob.

Információ
X