nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Fog és fog

Legjobb védekezés a támadás: nem fogjuk hagyni, hogy kommentelőink kifogjanak rajtunk, magunk fogunk a magyarázatba, mielőtt bárki fejében megfoganna a gondolat.

Fejes László | 2013. szeptember 23.
|  

Attól még, hogy valaki paranoiás, nem biztos, hogy nem üldözik – ezzel a bölcs mondással vigasztalhatjuk magunkat itt a szerkesztőségben. Egy másik, később megjelenő cikk szerkesztése kapcsán ugyanis belénk nyilallt a felismerés: bizonyára lesznek olvasóink, akik felvetik, hogy a fog főnév és a fog ige nem véletlenül hasonlít – nyilván valami olyasmi magyarázattal állhattak volna elő, hogy sok ragadozó fogaival fogja meg zsákmányát. Jobbnak láttuk, ha ezt megelőzzük, és elmondjuk, honnan is ered a fog – és persze a fog.

Hát nem logikus?
Hát nem logikus?
(Forrás: Wikimedia Commons / Chris / CC BY 2.0)

A fog ’rágószerv’ főnév finnugor eredetű, a számin (lappon) kívül minden finnugor nyelvben megtalálható – igaz, a finnségi nyelvekben (a finnben, az észtben és közeli rokonaiban) már csak a fésű vagy a gereblye fogára használják, állatéra vagy emberére nem. Alapnyelvi alakja *piŋe lehetett: ebben az ŋ egy az [n]-hez hasonló, de annál hátrébb ejtett hangot jelöl: ma ilyet csak a [k] és a [g] előtt ejtünk, és miközben észre sem vesszük, hogy más hangot képzünk, nem [n]-t – de ismerős a hang azoknak, akik jó kiejtéssel beszélnek angolul, hiszen az angol helyesírás ng-je általában ilyen hangot jelöl, pl. a gyakori -ing végződésben.

Foggal fog
Foggal fog
(Forrás: Wikimedia Commons / OakleyOriginals / CC BY 2.0)

A *p > f és a *ŋ > g változás meglehetősen szabályos, az azonban szokatlan, hogy egy *i-ből o fejlődjön. Ezt a szabálytalan folytatót a mássalhangzó-környezet magyarázza: a p ajakhang, ezért mellette a nem ajakkerekítéses hangokból is könnyebben születnek ajakkerekítésesek (olyanok, mint a mai magyarban az u, o, ü, ö). Az pedig, hogy az elöl képzett (magas hangrendű) magánhangzóból hátul képzett (mély hangrendű) lett, a hátul képzett *ŋ hatásával magyarázható. Ez a változás csak a magyar nyelv külön életében mehetett végbe, mert az obi-ugor nyelvekben  a szabályos megfeleléseket találjuk – igaz, az ajakkerekítés a hanti külön életében is megtörtént.  Mivel a mássalhangzók megfelelése hibátlan, és a jelentés is egyértelműen azonos, továbbá a szokatlan magánhangzó-fejlődés is jól magyarázható, ezt az etimológiát igencsak biztosnak kell tartanunk.

A fog ige ugor eredetű, de az obi-ugorban is csak a manysiban van megfelelője, a hantiban nincs. A manysiban ’megfog, elfog’ jelentésben használatos. A magyarban is ebből fejlődhetett az ’elkezd, nekifog, hozzáfog’ jelentés, ebből pedig a jövő időt kifejező fog segédige. Ugor alapnyelvi alakja *puŋɜ- lehetett: a ɜ itt bizonytalan minőségű magánhangzót jelöl (ami viszont az adott helyzetben csak e vagy a lehetett). Ez a megfelelés annyira szabályos, hogy gyakorlatilag kizárhatjuk, hogy a manysi és a magyar szó közötti megfelelések csak a véletlennek köszönhetőek, és a két szó nem azonos alapalakból ered.

Mikor fog, jól jön a fog
Mikor fog, jól jön a fog
(Forrás: Wikimedia Commons / USAF )

Elsősorban a manysi adatokból láthatjuk tehát, hogy az ugor korban már megvolt mindkét fog előde, de akkor még alakilag jól elkülönültek: a főnév magánhangzója elöl képzett (magas hangrendű), az ige magánhangzója hátul képzett (mély hangrendű volt). Azt, hogy a  rágószervet jelentő főnévből keletkezhetne ’megfog, elkap, levadászik’ jelentésű ige, más nyelvek adatai sem támasztják alá. (Ha olvasónk mégis ismer ilyet, ne habozzon kommentelni.)

Foggal a fogásért
Foggal a fogásért
(Forrás: Wikimedia Commons / Remi Jouan / GNU-FDL 1.2)

Érdekességképpen megemlíthetjük, hogy a ’fog’ főnév a manysiban is egybeesett egy másik szóval: a ’fej’ jelentésű főnévvel. Hogy ez mi mindenre ragadhatná el az önjelölt manysi nyelvészek fantáziáját, abba már nem merünk belegondolni.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
38 szigetva 2018. február 13. 19:41

@mederi: Továbbra sem értem, mit akarsz, hiszen sehol nem írtam olyat, hogy egyszer ne lehetne többet tudni. Sőt szinte biztos, hogy lehet.

37 mederi 2018. február 13. 14:48

@szigetva:

33

"Egyébként pedig szerényen el kell fogadnunk, hogy a tudásunk véges, bizonyos ponton túl csak a vágy vezérelt fantázia lát, az viszont nem tudomány."

Ehhez szóltam hozzá.. :)

Ami ma lehetetlennek látszik, szerintem nem biztos, hogy idővel nem válik lehetővé..

36 szigetva 2018. február 13. 14:33

@mederi: Szerintem amit mondasz, annak semmi köze a kommentemhez.

35 mederi 2018. február 13. 09:36

@szigetva:

Szerintem a tudomány minden területének eszköztára változik, fejlődik, nincs kőbe vésve (szerencsére) semmi. Ezért lehetséges a fejlődés.

Miért volna ez másként a nyelvészetben?

A magyar és hasonló rendszerű (toldalékoló, ragozó) nyelvek esetében úgy gondolom, ott "rejtőzik" az a lehetőség, hogy lehántva a toldalékokat, "leáshatunk" a "magig" (szótő), hogy olyan feltételezéseket fogalmazzanak meg, amelyek ha valamiféle rendszerbe állíthatók (elfogadhatóvá lesznek), lehetővé tesznek olyan vizsgálati módokat (új eszközként), melyekre ma nem gondolhatunk..

34 menasagh 2018. február 12. 16:26

@szigetva: Lehet, hogy vágyvezérelt a kérdés viszont az aki összeboronálta kéne tudja az okot is.

33 szigetva 2018. február 12. 16:03

@menasagh: Az nem kereszteződés, hanem a főút.

Egyébként pedig szerényen el kell fogadnunk, hogy a tudásunk véges, bizonyos ponton túl csak a vágyvezérelt fantázia lát, az viszont nem tudomány.

32 menasagh 2018. február 12. 15:58

@szigetva: Csak arra lettem volna kíváncsi, hogy a finn-ugor kereszteződésen túl miért nem megy senki ?

31 szigetva 2018. február 12. 13:28

@menasagh: A magyar az uráli, finnugor elemeket nem átvette. Ami a magyarban uráli (az egyben finnugor is), az az „ősi örökség”, ahogy a TESz fogalmaz. Aztán a magyarban van kevésbé ősi örökség is, pl. a "búza" (török), a "luftbalon" (német) vagy a "sztrók" (angol).

30 menasagh 2018. február 12. 09:46

" A fog ’rágószerv’ főnév finnugor eredetű, a számin (lappon) kívül minden finnugor nyelvben megtalálható" ...s csak ennyi ?

Szerintem csak akkor lehet valamire biztosra rámondani, hogy honnan ered ha azt tudott dolog, hogy az csinálta, az találta ki, az hozta forgalomba.

...sőt mivel a fog az emberrel egyidős akkor bárhonnan is származik a magyar az is megnevezte valahogy, tehát amíg nem tudjuk a fog előtti magyar kifejezés nevét addig azt sem állíthatjuk hogy az valami más nyelvből vettük át.

29 Krizsa 2014. július 3. 08:56

Az "uraknak" (a felemelkedő, körülnéző embernek-állatnak, vagyis azok fejének) az a köze a FÁ-hoz / szájhoz / orrhoz, hogy az ősi jelentés (ki tudja hány, valszeg sokszáz erurázsiai nyelven) FELEMELKEDŐ, FÚJÓ, susogó-"beszélő".

S a legészakibb nyelvekben sose volt (ma sincs) F hang, mert az bizony délről származik. (Számítógépes hangstatisztika.) Csak az ősi P van meg nekik. Hm... a magyarban is sokkal több azért a P-s szó:-).

A KM nyelv (kárpátnyelv, még nem magyar, ne parázz! - a magyar-szláv-avar protonyelv már a déliekkel keveredett, tehát nem a "legősibb" nyelv Eurázsiában. Nem baj, beletörődünk. "Csak" a legjobban kifejlett eurázsiai ősnyelv lesz.

A magyar felemelkedő FŐ és a kölyök-fej (az már "igeszerű", mert a J ősi igeképző) - tejet fej.

A héber pe = száj, efi = faág és leszármazási ág. A magyarban egy csomó -fa végződésű helységnév is van, pl. az Ostffyasszony-fa, ami az Ostffy-leszármazottak birtokát jelenti.

A "finnes" nyelvekben meg tudjuk, hogy a pee / puu fej is meg fa is - persze, mert tényleg ezek a legősibb eurázsiai nyelvek. A kárpátnyelvtől való időbeli távolságuk azonban nem 3-6 ezer, hanem minimum 12 ezer év. Tehát a legutóbbi népvándorlások kora már, a "magyar" nyelv szempontjából - kutyagumit se számít. Jöttek-mentek, de főleg helyben maradtak a ragozó nyelvűek. A KM-ből - vagy délebbről - elfelé és visszafelé. Többszáz nép / törzs nevén.

28 mederi 2013. október 3. 09:53

@Fejes László (nyest.hu):

A nyelv tudomány hasonlóan sokoldalú (kéne legyen) szerintem a zene tudományhoz.. A szigorú szabályok betartása egy előadás során érzelmekben gazdag világot tár fel, melynek szóbeli magyarázata és értékelése ugyanúgy része a zenetudománynak, mint a legelemibb összhangzattan.:)

Nem válasz a fel nem tett kérdésre:

www.youtube.com/watch?v=SLGzAiSQTDw

Egy másik nem válasz:

Az ingáról hasonló gondolatai támadhattak az ősi nyelvalkotóknak, mint az "érzelemmentes" faggyal kapcsolatban, csak ellentétes előjellel:

"ling/ leng/ long/ láng"..:)

Nem véletlen ez, hiszen az ősi társadalmak, mint pl. az indiai, szent dolognak tartják az életerőt megtestesítő "falloszt" (ha toldalékolással keletkezett valaha ez a szó, a szótő "fa" szerintem!), melynek temploma is van. Modern, tudományos prűdséggel lehet ehhez a témához közelíteni, de szerintem akkor nem életszerű..:)

Egy külső szemlélő véleménye amit leírtam, és nem bántás jelleggel.:)

Elnézést a "magán terminusaimért", de nem hiszem, hogy bármilyen dolog lényegét csupán a bevett szóhasználattal határozhatnánk meg.:)

27 Fejes László (nyest.hu) 2013. szeptember 30. 11:35

@mederi: „A p-=f hangátmenet a finnugor nyelvészetnek egyik alap tétele úgy tudom.

Nos, a „p-=f ” jelölést az összehasonlító nyelvtudomány nem ismeri, a „hangátmenet” terminust nem használja.

„Ha hangtanilag a megszokott módon nem dokumentálható a Pa=Fa, az feltételezem azért lehet, mert az alap nyelvben nem szerepel ilyen szó...”

Nem, máshol kell keresni a megoldást. De nem akarom elrontani a szórakozását, ezt Önre bízom. (Nem nagy feladat, több olyan cikkünk is van, mely alapján könnyedén megoldhatja.)

Megkérdezhetném, hogy mi közük az uraknak a jól égő száraz fához, de inkább nem teszem – nyomatékosan kérem, ne is válaszoljon rá.

26 mederi 2013. szeptember 30. 09:55

@Fejes László (nyest.hu):

A p-=f hangátmenet a finnugor nyelvészetnek egyik alap tétele úgy tudom. Ha hangtanilag a megszokott módon nem dokumentálható a Pa=Fa, az feltételezem azért lehet, mert az alap nyelvben nem szerepel ilyen szó...

A magyarban mindkét szó töve teljes magánhangzó terjedelmében megvan, és utal a korabeli szóhasználat értelmére, vagyis arra, hogy "MIÉRT VOLT SZÜKSÉGES" újabb szó a "*pa" megnevezésére (talán egyidejűleg is használták mindkettőt) .

Sokszor hallottam azt, ami igaz is, hogy a "hó"-nak az északi népeknél sokféle elnevezése van, ami a hó állapotára utal..

Miért vonnánk kétségbe azt, hogy a fára, amely évszakonkét jelentősen megváltozik, szükség volt (legalább) kétféle megnevezésre a mérsékelt égövön?

A/

"Pa", mely általában fára, de sokszor láthatóan száraz, jól égő fára vonatkozik :

pán ("úr" lengyelül)

pár-ol(e) (rövid "a"-val "beszélni" olaszul, talán "susogni/ zörögni" korai jelentéssel)

pár-ol(-og) pl. az égő nedves fa, de az erdő is párolog.

par-a (mint pl a "para-frázis"-ban, állandóan visszatérő" jelleggű változatban, ahogyan a fák is kopaszon, virágozva, zöldellve, sárgulva, barnulva újra és újra megjelennek).

per-el ( "hulló levelű" jelleggel, ahogyan az eső is per-eg)

per-nye (az égett fa lebegő darabkái)

por-ol

pir-ul (pl. napégette)

pör-öl (tüzesen veszekedik)/ pör-zs-öl (éget)

pür-é(l) (gondolom "morzsolódik" mint a pudvás fa)

Késztetés-eredmény párok:

poszt (valami után, utólag)// *pod(t) (pl. "podtjog", potyog)

puszt(-a, -ul)// pud(t)(-va, -vás)

*paszt (pl. paszta, passz-ivál)//*pad(t) (pl. pattog)

paszt-el (pl. halványuló szín)

Tudomásom szerint a régi cölöp épületek tartó oszlopait tartósították nedvesség és rágcsálók ellen valamilyen bekenéssel, perzseléssel, hogy bevonat, vagy szenes kéreg keletkezzen a fa külsején.)

Gondolom a pesszimista (*peszt-)// petyhüdt ("pedtj-") kifejezések is ebbe a körbe tartoznak.

B/

"Fa" az újkeletű szó változat:

fán/ fan ("furcsa")

fá-ról(l) (egyfajta értelmezéssel "legurul, lepörög a fáról", pl. a levele)

hajtás (talán friss hajtás jelleggel)

fir-eg/ for-og (pl. nagy szélben a fa koronája)

fer-de/ fer-ge(teg-ben)

für-ge (gyors)/ für-dik (pl. nagy esőben a fáról leömlő vízben)

Késztetés-eredmény párok:

föröszt, füröszt, fereszt (nyelvjárási változatok)// föröd(t), füröd(t), fered(t) (nyelvjárási változatok)

*faszt (gyorsan megdermed)// fad(t)j (megfagy pl. a faggyú (vad) hajtás.

A "fa szóbokor" kisebb terjedelmű mint a "pa", és úgy látszik, hogy "kiegészítő magyarázat" jellegűek a változatai..:)

25 Krizsa 2013. szeptember 25. 05:11

@Antiszociális Nyelvészkedő:

A népetimológia persze egészen más... valóban?

Angol tuberous = gumós, latin tuberosa = gumós.

S a magyar tubarózsa? Az csak később került Magyarországra. Valszeg, de nem az számít.

Persze az is gumós, de még „besűllyesztett” is. Nemcsak a gumója, hanem a vékony tubuskán ülő fehér virágocskáinak csokra is süllyesztett elrendezésű. Tehát fent-lent "sűllyesztett" a tubarózsa.

Mindig érdemes átkukkantani a latinokat megelőző, szomszédos héberbe is: tub’á = sűllyesztett (tavi, tövis, tubus) - raze = sovány (termés-réz, rozs, rizs, rézsút, rőzse, rozmaring, rezeda).

Aha, és hol marad a rózsa? Az most nem kell ide, mert a tubarózsa eredetileg fehér, a rózsa meg piros szok’ lenni: a héber rosef = parázslik.

Ezek a magyarok! Biztosan a latin, vagy az angol szavakra „éreztek rá”. Vagy talán leszaladtak a Közel-keletre (az sincs közelebb), megnézni, hogy mi az a tubus és mi a rózsa? Egyik sem. Csak úgy maguktól "érezték"... volt nekik TB/V és TZ gyökük. S már a héber, a latin és persze az angol előtt régesrég használták is őket: ami tubusos-vékonyka, az tuba-róza.

S innentől már lehet egy kis népetimológia is: tuba-rózsa? Még az se biztos, mert a nemesített tubarózsa már pirossas is lehet.

24 Diczkó 2013. szeptember 24. 22:25

@Fejes László (nyest.hu):

"A világon mintegy 6000 nyelv van, a cikkíró nem ismerheti az összeset."

- Az angolt sem? Nem baj, elég ha olvasni tud.

1. FANG 'agyar, méregfog,'

2. FANG 'megfog, megragad,'

/angol-magyar-szotar.hu//

Folytassam? Ha kellemetlenül érzed magad, ne engem hibáztass!

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X