nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • mondoga: @Fejes László (nyest.hu): Nem, nem keverek semmit. Csak rámutattam, hogy Riba rosszul, pon...
    2019. 08. 24, 23:27  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @zegernyei: Az idézett cikk tartalmával egyetértek. "A fentiek ellen próbálkozott egy újsá...
    2019. 08. 24, 22:43  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @zegernyei: "Ez egy kicsit zavarosra sikeredett, megmagyaráznád?" Rendben, megpróbálom más...
    2019. 08. 24, 22:11  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @zegernyei: "...a hun-magyar rokonság máig nincs bebizonyítva, és azt sem írtad meg, hogy ...
    2019. 08. 24, 21:27  Hun‒ugor géntangó
  • zegernyei: @seta92: 1) "Németh, Klima és társaik nem hajlandók szóba állni Neparáczkiékkal" - ez nem ...
    2019. 08. 24, 12:00  Hun‒ugor géntangó
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Éhomra – tényleg van ilyen szó?

Olvasónk maga is megmosolyogja kérdését, hiszen tudja a választ. Elmondjuk azt, amit feltehetően nem tud.

Fejes László | 2015. október 2.
|  

A nyelvművelők sokszor mondják, hogy azért kell kerülni az idegen szavak használatát, mert azokat nem mindenki érti. Van azonban, amikor egészen ősi szavainkat sem értjük. Érdekes módon ilyenkor a nyelvművelők nem kerülésüket, hanem megőrzésüket, minél gyakoribb használatukat javasolják, hogy így mindenki megismerje őket. De miért nem ezt a receptet javasolják az idegen szavakkal kapcsolatban is?

Mielőtt olvasóinknak felmenne a vércukruk, eláruljuk, mi volt az az olvasói kérdés, amiről ez eszünkbe jutott. Rendszeres kérdezőnk, Krisztián írja:

Azt a kifejezést találtam ma, egy hírlevélben, hogy „éhomi vércukormérés”. Ezt nem is értettem hirtelen, azt hittem, hogy valami helyhatározóról van szó. Majd, amikor azt láttam, hogy „éhomra (is) kell vércukrot mérni”, hirtelen asszociáltam az éhgyomorra... A google-be írva 1000 körüli találat jött az éhom szóra, bár a találatok nagy része furcsa, kusza honlapokra és fórumokra visz. De tényleg van ilyen szó? :)

A levél végi szmájli bizonyára annak szól, hogy Krisztián is tudja: ha egyszer használják, akkor van ilyen szó. Más kérdés az, hogy mennyire gyakori, a nyelvhasználók mekkora része ismeri, illetve aktívan hányan használják – és hogy hogyan.

A magyar nyelv értelmező kéziszótára például nem is tartalmaz éhom címszót, csupán az éhomra alak kapott szócikket, jelentéseként „Éhgyomorra (, reggeli előtt)” van megadva. Az is kiderül, hogy a éh és a jonh elemekből áll – a -ra toldalékról a szótörténeti megjegyzés már elfeledkezik.

A nyelvtörténeti korpuszban az éhom 41-szer bukkan fel – mindannyiszor az éhomra alakban.

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) is csak éhomra szócikket tartalmaz. Természetesen itt is az éh és a jonh összetételének mondják (de nem feledkeznek meg a -ra-ról sem). De honnan származnak és mit jelentenek, jelentettek ezek az elemek?

Az éh szót ma már magában nem használjuk legfeljebb kifejezésekben (éhen hal, elveri az éhét, éhe a jó szónak stb.) fordul elő, illetve több származékában (éhes, éhezik, éhség; éhenkórász, éhkopp, éhhalál, éhínség stb.) ismerhetjük fel. A szó bizonytalan eredetű, a TESz. szerint talán az eszik igével függ össze, és eredetileg egy ’evő’ jelentésű folyamatos melléknévi igenév volt. Ennél valószínűtlenebbnek tartja, hogy éppen a jonh szó egyik alakváltozatából alakult ki. Az Uralisches Etymologisches Wörterbuch (UEW, Uráli etimológiai szótár) szerint viszont pont ebből, pontosabban jo, ju változatából ered, a jonkább > inkább, juhar > ihar, juhász > ihász változásokhoz hasonlóan alakult ki. (Az UEW az éhomot az eszik igénél meg sem említi.) A TESz. szerint talán szintén a jonhból származik ugyanígy a régies ihas ’szomjas’, ihazik ’szomjazik’ is, de ebben az esetben azt is elképzelhetőnek tartja, hogy az eszik – éhes analógiájára alakult ki az iszik – ihas pár.

Ideje tehát egy szempillantást vetni erre a jonhra! Egyáltalán: mit jelent? A nyelvemlékekben ’szív, lélek’, ’epe’, ’ágyék’, ’has’ és ’máj’ jelentésekben fordul elő. Eredetét tekintve ez is összetett szó, az ugor eredetű, ’belső’ jelentésű jo- és a finnugor eredetű, ’has’ jelentésű hon összetételével keletkezett: eredeti formája tehát johon (< juχun), jelentése ’hasbelső, belső szervek’ lehetett – a többi jelentése is ebből vezethető le. Azt, hogy ha az éh is ennek alakváltozata volt, ennek az éhséghez kötődő jelentése pontosan hogyan alakult ki a ’has’ jelentésből, arra a szakirodalomban nem találtunk részletes magyarázatot.

Johon
Johon
(Forrás: Wikimedia Commons / Luca Boldrini / CC BY 2.0)

Hogy még egy alig ismert szót említsünk: a juha, iha, éha, gyoha stb. ’a szekérrúd szárnyát fenntartó fa’ szintén ebből ered: ez a keresztléc a kocsi alsó részének a belsejében van. (Az iha, éha változatok itt is a fent említett ju- > i- változástípus eredményei.) A jonh van meg a szomjú stb. alakokban is: ez a finnugor eredetű szom- ’éhség, szomjúság’ és a jonh összetétele (eredetileg tehát ’éhes/szomjas has(ú)’). A szomj nyelvújításkori elvonás a szomjas, szomjan alakokból.

Az éhom tehát vagy az ’evő’-ből ’éhes’ jelentésűvé vált éh és az egyre rövidülő johon összetételéből jött létre, vagy a johon már kettéhasadt éh ’éhes’ és jonh ’has’ összetételével. Ezzel azonban a szó kacskaringós története nem ért véget, az éhom -om elemét ugyanis egyes nyelvhasználók birtokos személyragnak érezhették, így kialakult az éhodra, sőt az elől képzett magánhangzós éhemre, éhére alakváltozata is.

Johon
Johon
(Forrás: Wikimedia Commons / אנדר-ויק • שיחה)
Bár az éhomi alak az inteneten gyakran felbukkan – elsősorban a vércukor(szint), inzulin(szint) jelzőjeként –, de a szótárakban nem találjuk. Elképzelhető, hogy viszonylag új képzés – ennek eldöntéséhez kifejezetten erre irányuló kutatásokra lenne szükség.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
14 szigetva 2015. október 5. 16:38

@lcsaszar: Van még a "találomra" is. De míg a "hozom" és a "találom" transzparens ige, az "éhom" nagyon nem annak látszik, asszem nem is ismerünk [é]-s mélyhangrendű igét.

13 lcsaszar 2015. október 5. 15:39

Nincs esetleg párhuzam az "éhomra" és a "hozomra" között?

12 szigetva 2015. október 5. 15:26

@mederi: Kérdés, hogy mi a relevanciája annak, hogy „szerinted” mi „feltehető”.

11 mederi 2015. október 5. 15:19

@azadadataathum: @szigetva:

Az "iva valamit" (mert ihatnék(j)a van, szomjas) régies kifejezés..

Aki sokat iszik, ivós (=részeges)..

Fentiek alapján az "ivás" "analógiásan" lehet "ihas" ---> szlávosan "ihos" jelentés módosulással..

-Szerintem valóban a "szomjas vagyok" feltehető elődje "iha(s)s vagyok" volt, és esetleg a szlávos "ihos" változat "részeges" jelentésű lehetett..

-A "juhos" vagy "juhász" kifejezések ma is egyértelmű jelentéssel bírnak, és az iváshoz nincs közük..

10 honestesiologist 2015. október 5. 14:14

@LvT: @Fejes László (nyest.hu): Köszönöm a válaszokat!

9 Krizsa 2015. október 5. 07:53

Már álmos voltam... A kérdés nem(csak) az éh, hanem az ÉH-OM volt. Az ÉH-OM jelentése: teljesen ÉH állapotban lenni, semmit nem ehet. Magyarázat:

Az -xm képző kozmopolita funkciója: általános érvényűvé (intézményessé) teszi az alapszó értelmét.

Vegyünk hasonló módon létrejött képzéseket: csur-om, bar-om, kor-om (fínom por), hár-om (3).

Példák a héberből: tor-em = adományozás (tár-om, de nem én-tárom, hanem nagylelkű kitár-ás).

Ár-am: a héber zer-em = ár-am (zorá = szétszór).

Bar-om = teremtmény, a héber bore = teremt, bár = teremtett. Vesd össze: bír (a baromnak vagyon jelentése is volt).

Kor-om / kör-öm / kar-ám (a KXR „szó-képlet” a magyarba és héberbe is több nyelvi rétegből érkezett, de általánosan megmaradt "kör / körbevesz" értelműnek.

Még a hár-om (3), har-mat: a héber hár = hegy. A hár-om eredeti értelme: föléje magasodó (rá-háramló).

8 Krizsa 2015. október 5. 00:07

Nem tudom, hogy lehet ilyet kérdezni? Persze hogy van éh (főnév), éhes (-xs kozmopolita melléknév képző), Éhség - ez a magyarban összetett képzőt kap: éh-es-eg (állandósult, vagy sok emberre érvényes éhes állapot, mert az -xg gyakorító képző.)

A gyöknyelvészetben minden ragot / képzőt szétszedünk egy-mássalhangzósra, mert akkor már nemzetközi ragok lesznek: más nyelvekben is ugyanaz a funkciójuk.

Az ÉH rokonszava is megvan a héberben: OCHEL = étel, eszik, achál = ette, ichul = emésztés, ahol az -xl - szintén nemzetközi - igeképző.

7 azadadataathum 2015. október 4. 20:44

éhsszomjra éhgyomorra

áh óh éh

ihas ’szomjas’, ihazik ’szomjazik’

éhezik étlen

s szomjan

6 szigetva 2015. október 4. 11:59

@mederi: A cikk alapján az [ihos] a [juhos]-nak lehet alakváltozata. Az etimológia nem véletlenszerű ötletelés.

5 mederi 2015. október 4. 10:37

A szótő analógiásan úgy gondolom, hogy "él" lehet az "éh" esetében..

Hasonló mint:

al-vó/ al-va--->al-hat (népiesen: "aahat")

ül-ve--->ül-het (népiesen: "űhet")

öl-ve--->öl-het (népiesen: "őhet")

i(l)-vó(-s)---> i(l)-hat==>*ih-os (van ilyen vezetéknév)

él-ve (él(v)ő/ e(l)vő)--->él-het-->e(l)-het==>*eh-es (talán népies?)/ éh-es..

4 mederi 2015. október 4. 10:12

Szerintem az "éhom" szlávosan kimondott magyar szó.

Az éhem =>éhöm (tájszólással)---> éhom (szlávosan), mert az "ö=>o" lett, és így eltűnt a magánhangzó magasságának az egyeztetése is..

Pl.

'Ha "éhemre--> éhomra" (mert éhes vagyok) megyek ebédelni, jól fog esni az étel.'

3 Fejes László (nyest.hu) 2015. október 2. 17:58

@honestesiologist: A korpuszokat annak figyelembevételével állítják össze, hogy mit kívánnak kutatni, illetve mire van lehetőség. Lehet nyelvtörténeti korpusz pl. kifejezetten a 17. század nyelvére, de lehet pl. kifejezetten a sajtónyelvre, vagy vannak magánlevelekből összeállított korpuszok, vannak, ahol szépirodalmi műveket vesznek be, vannak, ahol ezeket kifejezetten kizárják. Van olyan is, ahol pl. csak fórumbejegyzéseket vesznek fel, mert kifejezetten az élő, mindennapi nyelvet szeretnék viuzsgálni, és ahhoz ezek állnak a legközelebb. (Ha eltekintünk az olyan korpuszoktól, amelyek lejegyzett hangfelvételekből állnak.)

A legproblémásabbak persze éppen az általános célú korpuszok, hiszen ezeket minél többfélébb szövegből kell összeállítani, viszont ezeket is arányosan kell felvenni. Csakhogy mi a megfelelő arány?

A korpuszokat általában az különbözteti meg a sima (elektronikus) szöveggyűjteményektől, hogy annotáltak, azaz mindenféle megjegyzésekkel vannak ellátva. Ez egyfelől azt jelenti, hogy a szövegek adatai (szerző keletkezési/megjelenési idő, műfaj stb.) is szerepelnek (így lehet pl. statisztikailag igazolni, hogy valami a sajtónyelvre stb. jellemző), másfelől a nyelvi anyag is elemzett (pl. lehet a fél szóra úgy keresni, hogy megadjuk, hogy az igét vagy a számnevet keressük-e, vagy kereshetünk pl. feltételes módú igealakokat). Az persze meglehetősen változatos, hogy egy-egy korpusz milyen gazdag vagy mennyire megbízható ilyen adatokat tekintve.

2 LvT 2015. október 2. 16:25

@honestesiologist: Ennek atuális neve "Magyar történeti szövegtár", és az MTA Nyelvtudományi Intézetének Korpusznyelvészeti Osztálya készítette. Ha jól tudom, lezárt ügy. Egyelőre ezt találtam róla: epa.oszk.hu/02200/02298/00052/pdf/EPA022..._2014_52_065-072.pdf

Mártonfi Attila, ha errejár, talán tud tészleteket mondani, de a korpusznyelvész megtanulja, hogy hogyan állítson össze olyan válogatást, amelyet reprezentatívnak gondolnak az adatott célra (és az adott cél itt az új nagyszótár szócikkeinek a megalapozása volt) hu.wikipedia.org/wiki/Korpusznyelvészet

1 honestesiologist 2015. október 2. 13:37

Régóta furdal a kíváncsiság, hogy mi az a nyelvtörténeti korpusz? Olyan értelemben, hogy mi alkotja, és hogy válnak újabb szövegek a részévé, hiszen - hogy releváns maradhasson - nyilván bővíteni kell valahogyan. Egy a nyest-en megjelent cikk belekerül(het)? Mik a kritériumok, ki határozza meg ezeket?

Információ
X