-
szigetva: @Sándorné Szatmári: „A magyar nyelv például egy olyan nyelv, amely bár "gyökeresnyelv", mo...2026. 01. 16, 15:40 Nyelvek születése és terjedése
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Azt gondolom, hogy a tudományos vizsgálatok típusai relatívak, és kultúrákhoz k...2026. 01. 16, 08:45 Nyelvek születése és terjedése
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Hogy "mit jelent a nyelvek tudományos vizsgálata", szerintem kultúra korszakok ...2026. 01. 16, 08:43 Nyelvek születése és terjedése
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Mivel a hozzászólásaidból a hozzáértők számára világos, hogy nem vagy ...2026. 01. 12, 12:27 Nyelvek születése és terjedése
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Szerintem az emberi nyelvek mai tudományos vizsgálata amely nyelvek összehasonl...2026. 01. 12, 12:06 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
a posztnomád kalandozó állam Idegen gének az ősmagyar éjszakában Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja A honfoglaló férfi, a gender studies pedig nő Ismerjük vagy használjuk?
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Igazán nem mondhatnánk, hogy még a csapból is a csap folyik. Már régen sort keríthettünk volna rá, de most egycsapásra tiszta vizet csapolunk a pohárba. Arra azért senki nem számítson, hogy a térdét fogja csapkodni a nevetéstől.
Egyes esetekben az ugyanúgy hangzó, különböző szófajú, jelentésükben pedig egymáshoz hol messzebb, hol távolabb álló szavak történetileg hol összetartoznak, hol nem. Az összefüggés meglétét firtattuk már a fej, a fog, a nyúl, a szív, a dob, a fél vagy az él és az ég szavakkal kapcsolatban is. Irma nevű olvasónk kérésére most a csap szót vesszük górcső alá.
A csap ige jelentése ’üt, lendít’ ám a csap főnévvel jelölt tárgyakat inkább tekergetni szoktuk. Igaz, a hordó csapját beverik. Esetleg mégis lenne összefüggés?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) szerint a csap főnév a 14. század végén jelenik meg a magyarban ’folyadékkieresztő cső’ jelentésben, és csak majd száz évvel később ’dugó’ jelentésben, ám mégis a középnémetből eredeztetik, ahol ’dugó, dugasz’ jelentésben volt meg. A ’folyadékkieresztő cső’ jelentése csak a régi bajor-osztrák nyelvjárásokból ismert. A középnémetben [cap], [cop] volt az ejtése, feltehetően még a 12-13. században került a magyarba, amikor még nem volt [c], és [cs]-vel helyettesíthették. A TESz. megjegyzi, hogy a szláv nyelvekben is előfordulnak hasonló (főként ’dugó’) jelentésű, [csep] ~ [csap] ~ [csop] hangalakú szavak, de ezek nem a németből származnak, és a magyarba nem ezek kerültek be. Hogy mi szól a magyar szó szláv származása ellen, arra nem tér ki. Az Új magyar etimológiai szótár a szláv párhuzamokat nem is említi. (Mindkét szótár kitér viszont arra, hogy a nyelvjárási ’fenyőgally’ jelentésű csap nem tartozik ide: az román jövevényszó.)
A csap ’üt’ ige viszont hangutánzó eredetű, de talán finnugor kori örökség. Mint ilyen, igen sajátos, hiszen általában a hangutánzó szavakat kizárjuk a rokonításból. Ugyanakkor a csap megfelelői hasonló jelentésben egy sor finnugor nyelvben megvannak, és a hangtani megfelelésekkel sincs probléma. Így aztán a rokonság erősen valószínűsíthető.