nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Én lenni magyar honfoglaló
Idegen gének az ősmagyar éjszakában

A Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontja 2019 decemberében Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés címmel konferenciát szervezett. Itt olvasható ismertetésünk és véleményünk az első előadásról.

|  

A Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontja 2019 decemberében konferenciát szervezett a magyar őstörténetről. A Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés című rendezvényen 12 előadás hangzott el. Akik annak idején nem fértek be a műhelybe, immár kézbe vehetik a számítógépüket vagy az okostelefonjukat, hogy megtekintsék a konferencia előadásait tartalmazó könyvet, amely A Magyarságkutató Intézet Kiadványai című sorozat 20. köteteként lett a virtuális valóság része. Készülő könyvismertetésünkből mutatványként közöljük jelen írásunkat.

A kiadvány első tanulmányának címe: Hogyan illeszthetők a honfoglalók genetikai adatai az eddigi történeti képbe? (11‒27.) Szerzője Török Tibor. Bevezetésében (12‒13.) kiemeli, hogy a genetikai vizsgálatok révén adatokhoz juthatunk egyes emberek és csoportok származásáról és létszámáról. A genetikai adatok kijelölik azt a földrajzi környezetet, ahonnan a vizsgált egyének és csoportok származnak, és rokoni kapcsolatot tudnak kimutatni egykor volt és mai „népcsoportok” között. A bevezetés befejezésében Török Tibor kifejti, hogy vitaindítónak szánja dolgozatát, és a továbbiakban felsorolja „a témába vágó összes genetikai eredményt”, majd a társadalomtudományok területéről szemezget: ahonnan csak azokat az adatokat fogja felsorolni, amelyek alátámasztják a genetikai eredményeket.

Lássuk a Török Tibor által említésre érdemesnek tartott genetikai adatokat (13‒17.):

Raskó István kutatócsoportja a 2000-es évek elején 68 minta alapján megállapította, hogy a vezető réteghez tartozó, több melléklettel eltemetett honfoglalók 23%-ban ázsiai jellegű genetikai csoportba tartoztak, míg a pórmagyarok csak 1‒5%-ban.

Az MTA Régészeti Intézetének munkatársai 2016-ban publikálták tanulmányukat. Az ázsiai vonalat ugyanolyan arányúnak látták, mint Raskó István szegedi kutatócsoportja. Populációgenetikai elemzésük szerint a honfoglalók anyai leszármazási vonala a mai közép-ázsiai török népek anyai vonalához hasonló. A honfoglalók genetikai állományában láttak finnugor elemeket is.

A Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékének 2018-ban megjelent publikációja a három leggazdagabb honfoglalás kori temető genetikai vizsgálatának eredményeit mutatta be. A vizsgálat újszerűsége abban állt, hogy a teljes mitokondriális DNS-t vizsgálták. Az új módszerekkel a korábbiakhoz hasonló eredmény jött ki: az ázsiai eredetű anyai vonalak aránya 30% volt. A belsőázsiai vonalak a mai Tuvai Köztársaság területén keresztül juthattak Közép-Ázsiába. Ez a távoli népesség a kelet-európai sztyeppén európai csoportokkal keveredett, majd megérkezett a Kárpát-medencébe. Ez „a korábban kevésbé hangsúlyozott belső-közép-ázsiai szál az ázsiai szkítákhoz, hunokhoz, avarokhoz, onogurokhoz kapcsolódhat”. A szerzők végső következtetése szerint a honfoglalók kevesebben lehettek, mint a Kárpát-medencei alapnépesség.

Török Tibor és kutatócsoportja a kromoszomális DNS vizsgálatával folytatta a karosi gazdag temetők elemzését. 2019-ben megjelent tanulmányuk szerint az apai vonalak ugyanazon ázsiai régiók felé mutatnak, mint az anyai vonalak, legközelebbi kapcsolatban azonban mégsem ázsiai népességekkel, hanem a mai baskírokkal állnak. A vizsgált honfoglalás kori temetők meglepően vegyes származású közösségek emlékei, az európai és ázsiai felmenőkkel rendelkező emberek együttélése nem sokkal a honfoglalás előtt kezdődhetett. Az anyai és az apai genetikai szálak közös eredete a szerzők szerint arra mutat, hogy a Kárpát-medencébe együtt vonult be a teljes népesség.

A genetikai eredmények bemutatását Török Tibor egy folyamatban lévő vizsgálat előzetes adataival zárja (a végeredmény már olvasható). A 10. századi szegényesebb sírmellékletekkel jellemezhető temetőkben túlnyomórészt európai genetikai vonalakat találtak. Véleménye szerint ez azzal magyarázható, hogy „a köznépi temetők valószínűleg a korábban helyben lakó népesség hagyatékai lehetnek”. A genetikai adatokból következik, hogy a honfoglalók minden lehetséges őse sztyeppei eredetű volt, európai és ázsiai csoportjaik nem túl régóta éltek együtt. „Ez alapján több etnikumból állhattak, ami megfelel a vérszerződésnek.” Leginkább a mai tatárokhoz és a baskírokhoz hasonlíthatók, a történeti forrásokkal összevetve őseik valószínűleg az onogurok voltak.

Székely Bertalan. Vérszerződés
Székely Bertalan. Vérszerződés
(Forrás: Wikimedia Commons PD-Art)

Amint a fentiekből látható, a genetikai adatok értékelésébe történeti érvek is belecsusszantak, mely tény azt mutatja, hogy ezek az adatok önmagukban nem oldják meg a magyar őstörténet rejtélyét. Ezt érezte a tanulmány szerzője is, ezért a következő fejezetben az őstörténeti társtudományok adatait próbálta meg értelmezni, illetve genetikai alapú koncepciója bizonyításához felhasználni.

A Társadalomtudományi adatok című fejezet (17‒24.) első bekezdésében a szerző a honfoglaló magyarokra vonatkozó tudás legteljesebb öszefoglalásaként Takács Miklós egyik tanulmányát nevezi meg (Három nézőpont a honfoglaló magyarokról. Dolgozatok az Erdélyi Múzeum Érem- és Régiségtárából. Új sorozat, 1. (2006) 11. sz. 67–98.). Ezen írásában Takács Miklós a honfoglaló magyarok létszámára vonatkozó három elképzelést sorolja fel. Török Tibor szerint a genetikai adatok alapján „a harmadik hipotézis a legvalószínűbb, miszerint kisszámú katonai elit érkezett, és a magyarul beszélő köznépet itt találták”. Ezután felsorolja azokat a nyelvészeti, régészeti és történeti adatokat, amelyek ezt a variánst valószínűsítik. Az általa idézett demográfiai becslések szerint a Kárpát-medencét a 10. században minimum 500 ezer, maximum 1 millió ember lakta. A honfoglalók létszámát történeti és régészeti művekre hivatkozva 30 ezer és 100 ezer fő közé tette. A következőkben majdnem egy oldalon keresztül érvel amellett, hogy a honfoglalók nem voltak képesek nyelvileg asszimilálni az őslakókat. Véleménye szerint a honfoglalók azért sem beszélhettek magyarul, mert a Tihanyi alapítólevél helyneveinek elsöprő többsége magyar nyelvi közegből vezethető le (ezt nem értjük). A magyarul beszélő őslakók Török Tibor szerint csakis az avarok lehettek. Itt az Olajos Teréz által felsorolt forráshelyekre, valamint Takács Miklós régészeti adatokon alapuló véleményére hivatkozik. Török Tibor a nyelvi asszimilációhoz hasonló terjedelemben foglalkozik a székelyek eredetével is. Révész László régészre hivatkozva nem fogadja el azon nyelvészeti tényeket, hogy a székelyek nyelvjárásai különböző dunántúli nyelvjárásokkal rokoníthatók. A továbbiakban a magyarok külső elnevezésének korai előfordulásaira hivatkozik Király Péter és Olajos Terézia kutatásai nyomán és idézi egy másik régész (Makkay János) nyelvészeti okfejtését arról, hogy a magyar nyelv szláv jövevényszavai honfoglalás előttiek. Róna-Tas András nyomán utal arra a lehetőségre, hogy a honfoglaló magyarok esetleg a Kárpát-medencében vettek át egyes török szavakat. A szerző nem figyelt arra, hogy Róna-Tas András ezt éppen fordítva gondolta: ugyanis ő azt tartotta számon a kölcsönzések egyik lehetőségeként, hogy a magyar nyelvű honfoglalók a török nyelvű avaroktól vehettek át szavakat. Végül azon antropológusok véleményét idézi, akik szerint az Árpád-kori népesség zöme az avarok leszármazottja.

A felsoroltak alapján Török Tibor úgy spekulált, hogy a szkíták, a szarmaták, a hunok, az alánok és az avarok is hozhattak a Kárpát-medencébe magyarul beszélő csoportokat. Sőt, akár mindegyikük érkezhetett magyarok társaságban.

A társadalomtudományi rész az előzőekhez nem kapcsolódó eszmefuttatással zárul arról, hogy az ugor nyelvrokonságot Török Tibor nem tartja hihetőnek, mivel szerinte a nyelvrokonság feltételezéséből az következik, hogy a honfoglalók egykor az erdőzónából érkeztek a füves régióba. Ilyet pedig szerinte a történelem nem ismer, mert az emberek és technológiák vándorlása mindig délről északra történt. Véleménye szerint az erdőzóna teljesen alkalmatlan arra, hogy nyelvi kiáramlás kiinduló pontja legyen. Nyelvészeti érve az ugor nyelvek közös eredete ellen tehát nincsen.

A tanulmány ismertetése után következzenek a megjegyzéseink. Először a Bevezetés és a Genetikai adatok című részekhez. A bevezetésben Török Tibor beígérte, hogy a genetikai fejezetben összefoglalja a témába vágó összes genetikai eredményt. Ezt azonban nem tartotta be. Valószínűleg feledékenységből nem idézte azt a tanulmányt, amely a Scientific Reportsban jelent meg, és többek között a honfoglaló magyaroktól az obi-ugorokhoz vezető genetikai szálat is tárgyalta. Pedig bizonyosan olvasta, hiszen a Magyar Nemzet című újságban Neparáczki Endrével közösen mérges támadást is intézett ellene. Sajnos a Scientific Reportsban megjelent cikkre a műhelybeszélgető kötet szerkesztője, Neparáczki Endre (a Magyarságtudományi Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának vezetője) sem emlékezett. Így viszont a genetikai összefoglalás a két jeles tudós feledékenysége miatt hiányos maradt.

A Rénhírekben korábban beszámoltunk a Török Tibor emlékezetéből kipottyant írásról, most összefoglaljuk, hogy miben is áll a Dél-Urál‒nyugat-szibériai genetikai szál jelentősége. Az észt kutatókkal való kutatásunk alapján először kiderült, hogy létezik legalább egy ugor migrációs marker: az N-B539 marker. Ez a marker ugyanis csak ott fordul elő értelmezhető arányban, ahol ma ugor nyelvű népek élnek vagy ahol a történelmi ismereteink alapján korábban éltek. Az adatok diverzitásából és az átfogó kép alapján azt is nagy valószínűséggel ki tudjuk jelenteni, hogy ez a vándorlás a Nyugat-Szibéria ‒ Dél-Urál ‒ Kárpát-medence állomásokon ívelt át, ebben a sorrendben.

Az N-B539 marker informatív volta egyrészt annak köszönhető, hogy ez az ősapa meglehetősen sikeres volt apai vonalainak terjesztésében. Másrészt azért beszélhetünk ugor migrációs markerről, mert ez a marker egy olyan korban keletkezett, amikor már volt ugor közösség. Hiába vizsgáljuk a régészeti anyaghoz köthető genetikai mintákat, ha a vizsgált markerek keletkezési ideje tízezer éves vagy annál régebbi. Ha ilyen régen keletkezett markereket vizsgálunk, akkor annak egyenes következménye, hogy nem is találhatunk a magyarokra vagy az ugorokra jellemző speciális markereket. Hiszen tízezer éve nem voltak se ugorok, se magyarok (lásd Varga Máté cikkét a Qubiton). Tehát ezzel a nagyon általános módszerrel biztosan nem találhatunk igazán speciális, azaz informatív genetikai jellemzőket. Mi pontosan ezért tartottuk fontosnak a ma élő népességből vett minták vizsgálatát, hogy az időnek ezt a másik, igen fontos dimenzióját is figyelembe vehessük.

Természetesen egy történeti migrációs folyamat kutatásában a döntő megerősítést a régészeti leletekhez köthető biológiai maradványok elemzésétől várjuk. Nevezeten az archeogenetikai kutatásoknak kell megerősíteniük, hogy az informatívnak tűnő markerek valóban jelen vannak az ásatag mintákban. Fóthi Erzsébet kutatásából azt is tudjuk, hogy az általa vizsgált honfoglalók 37%-a tartozott az N haplocsoporthoz. Egyelőre nyitott kérdés, hogy ez a 37% teljes mértékben, vagy csak részlegesen volt valamilyen ugor migrációs marker hordozója. (Mai tudásunk alapján nem eldönthető, hogy ugorkori örökség-e a magyar génállományban az N3a2-M2118 marker, vagy inkább valamilyen törökös behatás lenyomata.) A legegyértelműbb eredmény azonban az, hogy a legnagyobb Urál-vidéki és azon belül is Urálon túli magyargyanús temetőben, Ujelgiben 80% fölötti az N haplocsoport aránya, és ahol sikerült a további alcsoport bontás az N haplocsoporton belül, ott minden esetben az N-B539 markert azonosították. (Az N-B539-en belül a legtöbb esetben az N-B545-öt.) Az autoszomális vizsgálatok több Ujelgiben eltemetett egyén esetén azt jelezték, hogy a vizsgált személyek átmenetet képeznek az obi-ugorok és a honfoglalók között (pl. az Ujelgi 10-es és Ujelgi 15-ös minták). Ezekből az autoszomális adatokból a törökségi és indoeurópai népekkel való biológiai kölcsönhatások nyoma is kiolvasható. Az Ujelgiben talált adatok azt is előrevetítik, hogy az Irtis-menti szibériai tatárokba is egy korai magyar közösség olvadhatott be. Ez utóbbi észrevétel összhangban lenne azzal a mostanában egyre gyakrabban megjelenő régészeti feltételezéssel, miszerint a potcsevasi kultúra lehet a magyar vándorlás Urál-vidéket megelőző állomása.

A genetikai fejezetben Török Tibor a honfoglalók létszámára próbál következtetni: „Mivel a mai magyarokban az ázsiai anyai vonalak aránya csak 3–5%, és tudjuk, hogy a honfoglalókon kívül számos más népcsoport (pl. hunok, avarok, kunok) is hoztak ide ázsiai vonalakat, ebből arra következtetünk, hogy a honfoglalók kevesen lehettek a helyben lakókhoz képest.” (15.)

Véleményünk szerint egyáltalán nem következtethetünk a honfoglalók létszámára önmagában a mai magyarok és a honfoglaló magyarok belső-ázsiai eredetű vonalainak összehasonlításából. Ehhez ismerni kellene a régióban lezajlott demográfiai és migrációs folyamatok természetét, sebességét. A populációgenetikával foglalkozó szakemberek számára a legnyilvánvalóbb evidencia a nyelvek domináns elitek által való terjedésének lehetősége. Például a törökségi népek bizonyosan rendkívül erős asszimilációs potenciállal rendelkeztek. Tisztán a genetikai adatok alapján senki nem mondaná meg, hogy a jakutok, az anatóliai törökök és a kazakok nyelvrokonok. Elemi populációgenetikai tény az is, hogy kifejezetten alacsony migrációs ráta mellett is nagyon gyorsan átalakul egy népesség génállománya. Akár évszázadok alatt is. Egész egyszerűen azért, mert matematikai értelemben exponenciális folyamatról beszélünk, ami rendkívül gyors. Bizonyára sokaknak ismerős a legenda, miszerint a sakk feltalálója csak annyit kért találmányáért egy gazdag rádzsától, hogy az első mezőre egy, aztán minden következő mezőre kétszer annyi búzaszemet tegyen, és ezek a búzaszemek legyenek az ajándékai. A rádzsa először azt gondolta, hogy könnyedén teljesíthető a kérés, de később kiderült, hogy a 264 − 1 akkora szám, ami jócskán meghaladja a Föld teljes gabonatermését. Ilyen gyorsak az exponenciális folyamatok. Már 64 lépésben elszállhat a végtelenbe egy első ránézésre komótosnak tűnő exponenciális folyamat.

Nem azt állítjuk, hogy sokan voltak a honfoglalók, bármit is jelentsen az a jelző, hogy sok. Csak annyit, hogy a mai és a honfoglaló magyarok genetikai állománya jelentős eltéréséből nem következtethetünk a honfoglalók létszámára. És azt sem állítjuk, hogy nem találhattak magyarul beszélő csoportokat a Kárpát-medencében a honfoglalók. Csakhogy erre egyelőre nincsenek nyelvi bizonyítékaink. Amennyiben Török Tibor hibás gondolatmenetét alkalmaznánk, és genetikai adatokból nyelvi következtetéseket vonnánk le, akkor az N-B539 ugor migrációs markerrel lehetne bizonyítani, hogy a Kárpát-medencei avarok magyarul beszéltek (eddig ilyet nem találtak).

A genetikai adatokból levont nyelvi következtetései során Török Tibor önmagával is ellentmondásba került. Érvelése alapján az olvasóban megfogalmazódik a kérdés: miért beszélünk mi itt és most magyarul? Török Tibor dolgozatának belső logikájával még összecseng, hogy a honfoglaló népesség vezető rétege török-iráni keverék volt. Az viszont már nagyon nem, hogy állítása szerint „a köznépi temetők népessége a mai európai populációk összetételére hasonlít legjobban: az olaszokra, lengyelekre, horvátokra, dánokra és a mai magyarokra. Ha ezekből a genetikai adatokból arra következtetünk, hogy sem a honfoglaló elit, sem a köznép nem beszélt magyarul, akkor még nagyobbra nő a kérdőjel a mondat végén: hogyan került a magyar nyelv a Kárpát-medencébe? Török Tibor fejével gondolkodva nem értjük, hogy az olaszokra, lengyelekre, horvátokra, dánokra és mai magyarokra hasonlító Árpád-kori köznép miért beszélt volna magyarul?

Egy magyar huszár könyve a nyelvrokonság(ok!)ról
Egy magyar huszár könyve a nyelvrokonság(ok!)ról

A Társadalomtudományi adatok című fejezet értékelése során valójában nem Török Tibor nézeteivel, hanem az általa kiragadott szerzők nézeteivel kellene vitatkoznunk. Ez egyrészt nem tartozik jelen ismertetésünkbe, másrészt az általa idézett szerzők többségével egyetértünk. (A fejezet obi-ugor farkincájáról már korábban írtunk.) Török Tibor tanulmányának ez a fejezete rámutat a természettudósok azon hibájára, hogy a humán tudományok kutatóinak minden állítását készpénznek veszik. Nem kellene. A magyar őstörténetet kutató régészek, nyelvészek, történészek és etnográfusok ugyanis krónikus adathiánnyal küzdenek. Állításaik általában logikusan felépített rendszerek, de ugyanarról a történelmi-kulturális jelenségről vagy folyamatról az adathiány miatt több elmélet is felállítható. És vannak ugyanarról a jelenségről koherens egységet alkotó, ám egymásnak igencsak ellentmondó vélemények is. Mi sem tudunk köztük dönteni, ezért vitatkozunk róluk. Ezeket előrebocsátva csak két apróságra hívjuk fel a figyelmet:

1) Egy helyütt ezt írja Török Tibor: „A honfoglaló magyarokról felhalmozódott tudományos ismeretek legteljesebb összefoglalását Takács Miklós 2006-ban íródott dolgozatában találtam”  (17.). Az idézett dolgozat nekünk is tetszik, azonban csupán 21 oldalnyi, ezzel szemben a honfoglalókról felhalmozott ismeretek legteljesebb összefoglalásai többszáz oldalasak. Ezt a mondatát Török Tibor nyilván nem gondolta át.

2) Ahogy fentebb is felhívtuk rá a figyelmet, Révész László régészeti adatokkal próbál nyelvészeti állításokat cáfolni (a székely nyelvjárások kialakulásának helyéről), és Makkay János is régészként fogalmazott meg nyelvészeti állításokat. Célszerű lett volna, ha Török Tibor nyelvészeti kérdésekben a nyelvészek véleményéről is tájékozódott volna. Ajánljuk figyelmébe Langó Péter régész ezzel kapcsolatos véleményét. A Mandiner hírportálnak adott nyilatkozatában ez olvasható: „a történészek és a genetikusok egy részével ellentétben én nem szeretnék nyelvi kérdésekben önálló véleményt formálni, mivel nem vagyok nyelvész, igaz ennek ellenére érdeklődéssel olvasom a különböző megközelítéseket”. A riporter azonban nem érte be ennyivel és riportalanya lelkében vájkálva még ezt a kérdést is föltette: „Mégis, önnek hova húz a szíve a nyelvészeti vitákban?” És íme, a válasz legfontosabb része: Hinni igazán csak olyanoknak hiszek, akik nyelvészként szólnak hozzá a kérdéshez”. Mindannyiunknak ilyen szemlélettel kellene magyarságot kutatni.

Ez az írás az Információs és Technológiai Minisztérium támogatásával a Tématerületi Kiválósági Program: Magyarország és a Kelet kapcsolatának régészeti kutatása (Keleti Örökségünk PPKE Interdiszciplináris Történeti és Régészeti Kutatócsoport TUDFO/51757-1/2019-2022/ITM) projekt keretében készült.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 Cypriánus 2021. május 28. 15:36

Tényleg, mi van az avarok különböző csoportjaival? Övesek népe, pláne azok hanti-szerű része? Vagy az Éry Kinga szerint a Volga-Káma vidékről jövő dunántúli és felvidéki csoport?

Még jó lenne megtalálni a B540-et közel kizárólag hordozó népességet a honfoglalás korában, ha esetleg volt ilyen. Ugyanis ma ez a domináns a B545-el szemben, és tudtommal a székelyek esetén kb kizárólag ez van. Viszont az eddig vizsgált honfoglalók esetén tudtommal 4- szer gyakoribb a B545.

2 bloggerman77 2021. május 28. 17:58

Tehát a szokásos mantra a Nyesttől:

Képtelenek megemészteni azt, hogy a honfoglalóként elkönyvelt népesség nem hozhatta ide a FU magyar nyelvet, mert a régészeti, ntropológiai, genetikai, néprajzi, névtani adatok szerint is egy alkalmilag összeverődött sztyeppi türk törzsszövetség volt, az Onogurok (tőlük a Hungária név), akik két évszázad alatt, a dinasziát alapító Árpádok kivtelével eltűntek.

A FU nyelvet beszélő europid népesség pedig valamelyk kiorbbi népmiozfássrán került ide, egész pontosan a Dunántúlra, mint azt Révész is kifejtette, az 9-10. századi államszervezés során, ahol "magyarok" jelennek meg, a kelet-alpi Köttlach-kultúra terjed el a "honfoglaló magyar" jelyett a várispánsági központokban, a püspöki székhelyeken és környéköküön.

A következtetéseket midenki vonja le.

3 bloggerman77 2021. május 28. 18:02

@bloggerman77:

Akkor hibák nélkül:

A FU nyelvet beszélő europid népesség pedig valamelyk korábbi népmozgás során került ide, egész pontosan a Dunántúlra, mint azt Révész is kifejtette, az 10-11. századi államszervezés során, ahol nyugati típusú kardos "magyarok" jelennek meg, ott a kelet-alpi Köttlach-kultúra terjed el a "honfoglaló magyar" helyett a várispánsági központokban, a püspöki székhelyeken és környékükön.

4 zegernyei 2021. május 28. 18:35

@bloggerman77: A szokásos mantra :) Vagyis Billa és Baks hozta be a FU nyelvet beszélő europid népességet?

11 mederi 2021. május 28. 21:48

Szerintem a parttalan vita, vagy a ki miben hisz inkább "elv", nem visz előre..

A magyar nyelvben hézagosan fellelhető, mégis értékelhető nyelvtani "zárványok", különösen ha tipikus nyelvtani vázakat, vagy értelmes "buborék mondatokat" mutatnak fel, egyfajta "nyelvi genetika" ként ha hiányosan is, jellemzik egy nyelv tipikus összetevőit. (Nyilván más nyelvekét is, akár élő, beszélt, vagy ismert de kihalt nyelvről van szó.)

Ha abban gondolkozna valaki, hogy pl. a Kárpátok gyűjtő medence, és az idők folyamán itt megfordult és rövidebb, hosszabb időre letelepedett népek mind itt hagyták "nyelvi lábnyomukat" (bele érteve a honfoglalás kori vezető rétegét is) már "csak" külön kéne választani az idősávokban lerakódott rétegeket, ami a társ tudományok segítségével valószínűleg kivitelezhető volna.. A fix pont a hely volna, és csak az idő, mint változó szerepelne a kutatásban, ami nagy előny lehetne..

Ha a "kályhától" indulna kutatás (evés, ivás, alvás, és más a létezéshez fontos gondolatok nyelvi megjelenítése, majd a képzetek, hiedelmek, és tovább az egyszerű eszközök készítése és így tovább..) nyilván családfákról, magyar nyelvről szó sem lehetne, mint ahogyan a génekről sem úgy beszélünk, hogy ilyen vagy olyan "nemzet" génjei. Az adatok hiányát talán részben pótolná, hogy nem csak ismert nyelvcsaládokon belül lehetne "gyökereket" keresni, hanem globálisan.. Miután végig elemezték és a hiányokat logikusan valószínűsítve kipótolták (mint egy régi freskón), eljuthatnak a mai nyelvek valószínűsített összetevőinek meghatározásáig a Kárpát medencére vonatkozóan..

Ha grafikusan akarunk valamit ábrázolni, akkor is a feltételezett null pontból (a hangos beszéd kezdete) indulhatunk ki, ami ebben az esetben egy feltételezhető időszak (kijelölt "időpont") volna..

12 bloggerman77 2021. május 29. 17:04

@zegernyei:

Nehezen, mert ők muszlim böszörmények voltak Hvárezmből :)) Amit mutat Billa "b' illáh" neve is :P

13 zegernyei 2021. május 29. 19:42

@bloggerman77: Ugyan egyáltalán nem érinti a cikk témáját, de Anonymus szerint Bulárföldről jöttek.

14 Mackósajt 2021. május 29. 20:03

"A felsoroltak alapján Török Tibor úgy spekulált, hogy a szkíták, a szarmaták, a hunok, az alánok és az avarok is hozhattak a Kárpát-medencébe magyarul beszélő csoportokat. Sőt, akár mindegyikük érkezhetett magyarok társaságban."

Mindegyikük? Ezek a népek elég hosszú időt fognak át, életszerűtlen mindegyiküket belekeverni, még akkor is, ha csak kisebb csatlakozott csoportokról beszélünk.

".., hogy a honfoglalók egykor az erdőzónából érkeztek a füves régióba. Ilyet pedig szerinte a történelem nem ismer, mert az emberek és technológiák vándorlása mindig délről északra történt. Véleménye szerint az erdőzóna teljesen alkalmatlan arra, hogy nyelvi kiáramlás kiinduló pontja legyen."

Nem tudom, nekem elégé úgy tűnik, hogy a régészeti genetika által feltárt Zsinórdíszes Kerámia népesség - > Sintashta/Srubnaya/Andronovo útvonal egy elég masszív lerohanása volt a füves régiónak az erdők felől. Nyilván nem egy lépésben történt, úgy hogy egy nap az erdőben éltek, és a következő héten lerohanták a sztyeppét, de ez az ugor népességre is igaz.

(Főleg, hogy van itt valami erdős sztyeppe is, és meggyőzően a magyarokhoz köthető régészeti leleteket a nyílt sztyeppén nem nagyon találtak még, nemdebár?)

BTW: játszottam egy kicsit a genetikai adatokkal, és a baskírok valamint a szibériai tatárok az két mai török nép, akik meggyőző statisztikai illeszkedéssel modellezhetők úgy, hogy részben a szargatkai népességtől származnak. Más török népeknél ez a modell nem működik.

@bloggerman77: De hol a nyavajában voltak ezek a Honfoglalás előtt? A frank, stb. történetírásban fennmaradt hely és személynevek között nincs nyomuk. Ellenben Árpádnak, aki szerinted török volt, FU képzős neve van kapásból, pedig ő még a Kárpátokon kívül született és nőtt fel, nemhogy a Dunántúlon.

Én teljesen megértem a problémádat. Elit dominancia ide vagy oda, nem nagyon van dokumentált példa arra, hogy az elit nyelvileg keresztbe lenyeli a helyi lakosságot úgy, hogy:

- az elit kis létszámú a helyiekhez képest

- az elitnek nincs vele azonos nyelvet beszélő hátországa

- az elitnek nincs igazából a saját nyelvét formális hivatalos nyelvként használó államszervezete sem

Pl. a franciául beszélő normannoknak az angolok ennél sokkal kedvezőbb körülmények között is a torkukon akadtak, ha nem is erős hatás nélkül. (Nekik volt hátországuk.)

De: az alternatív magyarázatod is nagyon gyenge lábakon áll. Akkor már inkább elhiszem, hogy a honfoglalókkal érkezett magyarul beszélő csoportok jókor voltak jó helyen, és pár generáción át a kezükre játszottak a körülmények.

15 Mackósajt 2021. május 29. 20:05

Hogy került az előző hozzászólásomba ez a hatalmas lyuk, az rejtély. A szerkesztő ablakban nem látszott.

16 bloggerman77 2021. május 30. 16:42

@Mackósajt:

Árpádék családja:

Előd - "Ős" kitalált név Anonymus által, amikor már az országban mindenki magyarul beszélt

Emese - "Anya" kitalált név, mint előzőnél

Álmos .- Anonymus a mahyar "álom" szóból származtatja, csakhogy a bolgár-törököknél több Almis nevű ismert

Árpád - a finnugor nyelvészeten kivükl kevese veszik be azt abszurditást, hogy a nagyfejedelmi család sarját "árpaszemecske" néven nevezték volna el....

Levente/Liütinka - FU magyar nyelvből nem etimologizálható

Zolta - Szultán, perzsa eredetű türk méltóségnév, csak olyan türkök között fordul elő, akik áttértek az iszlámra. Árpád muszlim lett volna ? Még az is? .... :)

Falicsi/Fajsz - FU magyar nyelvből nem etimologizálható

Taksony - FU magyar nyelvből nem etimologizálható

Géza/Dzsócsa/Gyeócsa - türk nyevből etimologizálható,

- FU magyar nyelvből nem etimologizálható

Vajk - - türk nyevből etimologizálható,

- FU magyar nyelvből nem etimologizálható

... és a kortárs jatalmasságok nevei:

Gyula/Dzsila - türk nyelvből etimologizálható,

- FU magyar nyelvből nem etimologizálható

Kend/Kende/Kond/Kündü - türk nyevből etimologizálható,

- FU magyar nyelvből nem etimologizálható

Sarolt, Szt. István anyja - csak türk nyevből etimologizálható (fehérmenyét),

Karold, Szt. István nagynénje - csak türk nyelvből etimologizálható (feketemenyét),

Aba nemzetségnév - csak türk nyelvből etimologizálható (apa, atya),

És folytathatnánk a végtelenségig, az egy(árpa)szem Árpád kivételével 0 a FU magyarból származtatható névalak.

17 bloggerman77 2021. május 30. 17:00

@Mackósajt:

"De hol a nyavajában voltak ezek a Honfoglalás előtt? A frank, stb. történetírásban fennmaradt hely és személynevek között nincs nyomuk."

***

A Rába-völgyétől indulva a Kisalföldön és a Csallóközön át Mátyusföldéig, nyugat felé a Bécsi-medence.

Ez történetesen a frank Oriens Avaria nevű tartománya 824-ig, ahol Ábrahám és Izsák kagánok uralkodtak frank uralom alá került alattvalóikon.

És.

Innen indult a magyar államszervezés a 10. század végén. Első püspökség: Győr, első bencés apátság és egyben a 2. püspökség Győrszentmárton-Pannonhalma (a pannonhalmi főapát egyházmegye nélküli "missziós" püspök), a 3. püspökség, Veszprém. Itt szervezték az első várispánságokat ezzel párhuzamosan.

A korai magyar államszervezet központja véletlen pont ott volt, ahol jelentős avar népesség maradt frank uralom alatt, és ez történetesen beetartozik a Karoling peremkultúra Köttlach-kultúra nevű alváltozatába, amiben Révész az "országhódító" új elitet képzeli el (=kétélú kardios temetkezések)

21 Fülig James 2021. május 31. 12:33

@bloggerman77:

bocs, hogy belevau, de ...

"Gyula/Dzsila - türk nyelvből etimologizálható (...) Kend/Kende/Kond/Kündü - türk nyevből etimologizálható"

az első szerintem kusán/jüecsi, a második pedig (mások sejtése szerint) mongol. Vélhetően a török eredtmítosz előtti időkből.

Mielőtt újra felülünk Kemál pasa rózsaszín felhőjére, és megálmodunk egy sose volt türk kulturális mítoszt, egy olyan népről amelyik szogd nyelven írt ...

22 Fülig James 2021. május 31. 13:07

@Mackósajt:

"a régészeti genetika által feltárt Zsinórdíszes Kerámia népesség - > Sintashta/Srubnaya/Andronovo útvonal egy elég masszív lerohanása volt a füves régiónak az erdők felől."

Legyen ez a legkorábbi példa arra, hogy a sztyeppe/erdőövezet határához, mint kulturális/társadalmi választóvonalhoz társított elméletek mért szorulnak felülvizsgálatra. Még pontosabban: a "sztyeppei know how", vagy "sztyeppei fölény" annyival később születik meg, hogy inkább csak kivételként érdemes megemlíteni.

Kicsit gonosz leszek: ha Török ilyen elméleteken lovagol, abban lehet, hogy kicsit ludas az uralisztika (stb.) tudománya is, ami ehhez a képzelt határhoz magvas teóriákat társít. Hátha ezért kezeli tényként Török is ..

23 gekovacsistvan 2021. május 31. 14:32

"Nyelvészeti érve az ugor nyelvek közös eredete ellen tehát nincsen."

Mivel, hogy ilyen érvek nincsenek. A magyar azért ugor nyelv, mert hogy az alapszókincse ugor. Az alapszókincsre azonban nem adható meg egy jól körülhatárolt definíció. Ha az egyik szó része ennek a szókészletnek, akkor a másik miért nem - erre elég nehéz határozott választ adni! Ha meg az alapszókincsbe vannak nem ugor szótövek is, akkor mag a "rokonság" csak statisztika - ami meg olyan amilyennek mindenki ismeri - lehet vele ezt is, meg az ellenkezőjét is bizonyítani!

24 gekovacsistvan 2021. május 31. 15:04

@Mackósajt:

"Mindegyikük? Ezek a népek elég hosszú időt fognak át, életszerűtlen mindegyiküket belekeverni."

Szerintem meg az- lenne az életszerűtlen, ha nem lehetne belekeverni!

Az ugorok egy nagy-létszámú, és fejlett nép voltak, és ie. 1000 - től ott nomadizáltak ahol a többiek is - az-az "életszerűtlen" hogy, ha nem "keveredtek" volna bele... a mindenkori történésekbe!

Az uraltól nyugatra a sztyeppe övezet nem szélesebb mint 1000km. Elég nehéz ítt "eldugdosni" egy nomadizáló népet, mindig oda ahol éppen nem történt semmi - ezért van az, hogy hol a Kámánál kellene lenniük, hol a Kubánnál.

25 gekovacsistvan 2021. május 31. 15:52

@bloggerman77:

A magyar nyelv ( és a magyar nép ) eredetének megfejtését jelentősen korlátozza az a szemlélet, hogy mindenáron urálinak, vagy töröknek szeretnétek láttatni! Pedig a több ezer „ismeretlen eredetű” – nek jegyzett szótő, nyilvánvalóan jelzi, hogy a magyar nyelv egy rokontalan szigetnyelv, amelynek voltak ugyan rokonai, de kihaltak. Az utolsó valószínűleg a Káma mentén maradottak, akiket a mongolok irtottak ki, a maradék pedig szétszóródott. Ez a nyelv tehát nem „magyar” volt, hanem inkább „ugor” – nak lehetne mondani, ahogyan az önelnevezésük is inkább „ugur, ugor, vagy ogor” lehetett. ( Így a ugri, wengri neveket sem kell „tévedésből” – kapott elnevezésnek tekinteni. )

A törzsek közül csak egynek volt a neve „magyar” történetesen Árpádék vezértörzsének a neve! A „magyar” csak a KM – ben szállt át az egész népességre.

A „magyar” tehát nem „mesélő ember” és nem „magy+er” hanem „vezér” – jelentésű volt, vagyis a „hetumogert” - „hétvezér” törzsszövetségként kellene értelmezni, mert a „hétmagyar” – az uráli etimológia miatt félreértést szült. Így a „dentumoger” – is értelmezhető, mint „donivezérek” – szövetsége.

A felismerésnek persze az sem kedvezett, hogy a manysik + hantik = ugor, amikor az „ugur – ogur – ogor” neveken emlegetett népeket egyértelműen „nomád pásztorokként” írták le, évszázadokon keresztül, a mindenféle források.

29 bloggerman77 2021. május 31. 16:45

@gekovacsistvan:

A magyarság itt alakult ki a Kárpát-medencében kb. a 12. századra.

Finnugor, türk, iráni, és amit szeretnek sokan elfelejteni: szláv népelemek összeolvadásával.

A Magyarságkutató Intézetet ennek a folyamatnak a feltárása helyett olyan hagymázas lázálmok vezérlik, hogy a 19. századi kisnemesi-nacionalista történetszemléletnek megfelően bizonyítsa azt, hogy a honfoglalók a dicső hunok leszármazottai voltak. Meg a szkítáké! De nem a "halszagú" finnugoroké.

Erre mit regál a finnugrisztika: egy ilyen cikkel, mint aminél kommentelünk.

Csakhogy így fel sem lehet vetni azt, hogy a honfoglaló fegyveres elit tényleg zömmel türk eredtű volt, akik egy hadivállalkozás miatt kötöttek érdekszövetséget (vérszerződés-honfoglalás), mert egyből jönnek az áltudományos vádak.- Eközben a hazai régészet örmmel tár fel a "megtalált" Etelközben egy nyugati irányú baskír vándorlás leletanyagát, mint "magyargyanús" leleteket.

31 Mackósajt 2021. május 31. 19:52

@bloggerman77:

"A Rába-völgyétől indulva a Kisalföldön és a Csallóközön át Mátyusföldéig, nyugat felé a Bécsi-medence.

..."

Amit írsz logikus, de ettől még nem biztos, hogy így volt. A magyar nyelv 900 előtti jelenlétének továbbra sincs nyoma a forrásanyagokban. És annak se, hogy az avarok úgy általában (ős)magyar nyelvűek lettek volna.

Egyszerűen kitalációnak, későbbi történelemhamisításnak vagy csak simán abszurdnak minősítesz _mindent_, ami nem illik bele a képbe. (És igen, akár még igazad is lehet, amit mondasz, arra nem mondhatom hogy abszurd lenne, és sok minden tényleg mese vagy téves etimológia lehet, de nem tudom elhessegetni, hogy mennyire látványosan a szerint tartasz hitelesnek vagy hiteltelennek egy forrásadatot, hogy beleillik e az elképzelésedbe.)

"Ez történetesen a frank Oriens Avaria nevű tartománya 824-ig, ahol Ábrahám és Izsák kagánok uralkodtak frank uralom alá került alattvalóikon."

Utána pedig nincs többé nyoma semmi másnak, mint a frank-szláv elitnek, és magét a tartományt is teljesen felszámolják még jóval a 9. század vége előtt. És annak ellenére, hogy integrálódott a terület a frank (majd keleti frank / német) államigazgatásba, semmi nyoma a magyar nyelv jelenlétének a korabeli frank források személy és helyneveiben.

Egyébként az egész magyarok a Dunántúlon, törökök az Alföldön, majd álamszervezés a Dunántúlról -> domináns magyar nyelv elképzelés simán működik a nélkül a feltételezés nélkül, hogy itt magyar nyelvű lett volna az avar népesség.

32 gekovacsistvan 2021. május 31. 19:59

@bloggerman77:

Akkor már vonjuk be a gótokat is a buliba!

A "halszagúra" nem reagálnék - de az árja, szkíta, hun, türk - egészen bizonyos.

Persze csak úgy, hogy a felmenők között ezek is ott vannak, és minden kornak megvolt a "magyarsága" - a legutolsó az a KM - ben alakult ki. De megvolt az árja korban, magvolt a szkíta, a hun és a türk korban is. Mivel ma is fenn van - mindíg minden korban gyarapodott, válltozott, fennmaradt. Mint ahogyan a nyelvük is mindíg válltozott, uráli, iráni, török, szláv, germán ... hatások érték. Mindíg ott voltak a sztyeppén, ismerték őket a kínaiak, a szkíták, a hunok, a türkök - csak a finnugrisztika nem találja őket - ezért aztán ma már ott tartanak, hogy csupán csak holmi "larpur lár" - semmit nem jelentő, igazolhatatlan nyelvrokonságról mernek beszélni - de még azt sem tudják következetesen képviselni.

Az ezt a cikket is jegyző Németh Endre egy régi cikkében kimutatata, hogy az egész finnugor nyelvrokonság egyetlen szóra a "fészekre" van építve!

33 Mackósajt 2021. május 31. 20:07

@gekovacsistvan:

"Szerintem meg az- lenne az életszerűtlen, ha nem lehetne belekeverni!

Az ugorok egy nagy-létszámú, és fejlett nép voltak, és ie. 1000 - től ott nomadizáltak ahol a többiek is - az-az "életszerűtlen" hogy, ha nem "keveredtek" volna bele... a mindenkori történésekbe!"

Itt most konkrétan a magyarokról beszélünk. Nincs jele annak, hogy a magyarok uráli része különböző korokban érkezett szeletekből rétegződött volna össze.

Attól meg, hogy belekeveredtek, még nem következik, hogy mindig pont idejött egy csoportjuk. A szarmatáknak és szkítáknak is periféria volt ez terület, nem vonultak ide úgy nagyban, ahogy később a hunok és az avarok tették. (És a szarmatáknak nem is nagyon volt más népeket dominószerűen kimozdító vagy elsodró nagy vándorlásuk.)

34 gekovacsistvan 2021. május 31. 20:16

@Mackósajt:

"A magyar nyelv 900 előtti jelenlétének továbbra sincs nyoma a forrásanyagokban."

Talán maradjun ennyiben - mert ez ugye nam csak a KM - re vonatkozik, hanem a Ural környékére, meg a Kaukázus környékére, meg a....

Szóval az egész nyelvészeti zsonglőrködés kitaláció - ez azonaban nem erőssíti meg azt, hogy nem a KM - ben!?

Ez az egéssz nyelvtörténetesdi ma már egy humbug... nincs ennek semmi alapja. Nyelvtörténet nincs a beszélők története nélkül. Egyetlen nyelvész sem tud úgy nyelvtörténetről beszélni, hogy abba ne szőné bele a beszélők történetét - ettől kezdve meg az már nem nyelvészet. Történeti ismeretek, nélkül nincs is nyelvtörténet - akkor meg nyelvrokonság sincs.

35 gekovacsistvan 2021. május 31. 20:22

@Mackósajt:

"Itt most konkrétan a magyarokról beszélünk."

Mert tudjuk, hogy mondjuk a szkíta korban kik voltak a magyarok, és hogy hol laktak? Neveztek - e egyáltalán bárkit magyarnak...? - vagy az tényleg csak a KM ben alakult ki?

36 Mackósajt 2021. május 31. 20:30

@gekovacsistvan:

"Talán maradjun ennyiben - mert ez ugye nam csak a KM - re vonatkozik, hanem a Ural környékére, meg a Kaukázus környékére, meg a...."

Csakhogy a korabeli Dunántúlra léteznek forrásanyagok, a korabeli Urál-vidékre pedig nem. Amikor a nem létező források között nincs jele a magyar nyelvnek, az nagyon nem ugyanaz, mint amikor a létező források között nincs.

37 Fülig James 2021. május 31. 22:50

"Például a törökségi népek bizonyosan rendkívül erős asszimilációs potenciállal rendelkeztek. Tisztán a genetikai adatok alapján senki nem mondaná meg, hogy a jakutok, az anatóliai törökök és a kazakok nyelvrokonok."

Vagy épp ellenkezőleg.

A cikkben ez áll:

"In agreement with the elite dominance model of language expansion most of the Turkic peoples studied genetically resemble their geographic neighbors. However, western Turkic peoples sampled across West Eurasia shared an excess of long chromosomal tracts "

Tehát a legtöbb török nép földrajzi szomszédjaihoz genetikailag hasonló (akik nem "törökségiek").

Szerintem az ilyen genetikai örökség a nyelv elvesztésére utal, és arra, hogy szinte mindenhol asszimilálódtak. És nem csak szerintem:

"However ..." : Ennek ellenére is sok a genetikai egyezés a török népek között.

Ez is potenciál, de disszimilációs.

Vagy az erős asszimilációs potenciált úgy kell érteni, hogy hajlamosak asszimilálódni?

38 Fülig James 2021. május 31. 23:08

Ha mind igaz ami a hivatkozott cikkben szerepel ("The Genetic Legacy of the Expansion of Turkic-Speaking Nomads across Eurasia"), ez magyarázat lehet arra a sejtésre, hogy a "törökös" - magyar etnikai kapcsolat (is) azt eredményezi, hogy a török leszármazók nyelvet váltanak.

Mivel a cikk a legtöbb török népnél ezt a következményt jelzi, ez mindenképp olyan jelenség, ami független a hatalmi viszonyoktól vagy népességek arányától. Talán épp a "törökös" nyelvek belső tulajdonsága maga az ok.

39 Fülig James 2021. május 31. 23:21

Mára elég is ennyi, hiszen megoldottam minden, a 4. századtól felmerülő őstörténeti kérdést. Köszönöm James, nincs mit James.

40 gekovacsistvan 2021. június 1. 08:49

@Mackósajt:

Természetesem az Ural környékéről ( Belső-Ázsia ) is léteznek írott források, csak a nagy "finnugorozástól" nem látjuk a gerendát...!... és minden áron, azt a kis "szálkát" szeretnénk kipiszkálgatni! - mert, hogy ugye Budenz győzött...!... pedig ma már mindenkinek világos, hogy Vámbérynek volt igaza! Ha nem is úgy, hogy egy török törzset hívtak magyarnak, hanem úgy hogy egy "ugor - ogur - ugur - ogor ) törzset hívtak annak - és ez öröklődött át a KM - ben az egész közösségre, mert ez volt a "vezértörzs" - amelynek ura a "kerel" - ami a királyi szkíták önelnevezéséből származik. A mongolok 1240 - ben ezt még tudták! - ezért küldözgették az ajánlataikat, majd fenyegetéseiket a "kerel" nép vezérének - a szkíták királyának!

41 bloggerman77 2021. június 1. 11:20

@Mackósajt:

"A magyar nyelv 900 előtti jelenlétének továbbra sincs nyoma a forrásanyagokban. És annak se, hogy az avarok úgy általában (ős)magyar nyelvűek lettek volna."

**

Hát, az avarok nyelvéről milyen nyelvemlékek maradtak? Na, ugye... :) Ennyi erővel nyugodtan beszélhettek akár magyarul is. Mivel a nyelvtudomány véres kardként lengeti a PVL "kihaltak, mint az obrik" megjegyzését (ami, ti. a PVL 400 évvel az avarok után lett lejegyezve), tápot ad olyan semmivel se igazolható elméleteknek, mint az avarok genocídiuma a bolgárok által, meg hogy a 8. századra az avarok "amúgy is" elszlávosodtak.

Ha nem enne az a néhány szórvány magyar nyelvemlék (Pannonhalmi alapítólevél, Tihanyi alapítólevél - amik hát hogy, hogy nem a Nyugat- és a Közép-Dunántúlon keletkeztek); az a furcsa helyzet állna elő, hogy az első magyar nyelvemlékek csak a 12. század végén jelennek meg. Pedig ekkor már 300 éve elvileg a KM-ben voltak a magyarok...

42 bloggerman77 2021. június 1. 11:43

@Fülig James:

"a genetikai adatok alapján senki nem mondaná meg, hogy a jakutok, az anatóliai törökök és a kazakok nyelvrokonok"

***

Igen, ez egy sarkító állítás, hiszen éppen az oszmán-törökök azok, akik az asszimilált anatóliai mediterrán népességgel, és a 14. századtól a 19. század elejéig Kelet-Európából rabolt rabszolgák miatt teljesen európaizálódtak.

A jakutok paleoszibériai nép, akik nyelvcserével lettek törökké, akárcsak a kirgizek.

De ettől függetlenül az összes türk nép eleve erősen mongolid vagy mongoloid volt, lásd a mohácsi csatát ábrázoló oszmán miniatúrákat, ahol a török harcosok egyértelműen mongolidok!

43 gekovacsistvan 2021. június 1. 13:13

@Mackósajt:

"A magyar nyelv 900 előtti jelenlétének továbbra sincs nyoma a forrásanyagokban"

Ha jól tudom germán, francia és szláv nyelvemlékek sem nagyon vannak. Ezek szerint lehet, hogy azok sem voltak ott ahol - voltak!

44 Fülig James 2021. június 1. 13:34

"a genetikai adatok alapján senki nem mondaná meg, hogy a jakutok, az anatóliai törökök és a kazakok nyelvrokonok"

tulajdonképpen nem is ez ellen érveltem, hanem az ezt bevezető általánosítás ellen:

"Például a törökségi népek bizonyosan rendkívül erős asszimilációs potenciállal rendelkeztek"

Köszönöm, hogy írtad a jakutok, kirgizek nyelvcseréjét, a török nyelv átvétele náluk a nyelvi asszimilációjukat támasztja alá. Vagyis a török nyelv disszimilációs potenciáljáról általam írt okfejtés "erős képzelgés" volt (vidám trollkodás).

Tehát ám legyen, rendelkezzenek asszimiláló (így érthetőbb) potenciállal a törökségi népek, nem is szőröznék azon hogy a jakutok, kirgizek esetleg a szabályt erősítő kivételek.

Pontosítanék egyébként, mivel a hivatkozott genetikai cikk a nyugati török népek vonatkozásában fogalmazta meg azt, hogy szomszédjaik hoz genetikailag erősen hasonlítanak. Az ott írt általánosítások pont alkalmasak arra, hogy téves nyelvészeti következtetést vonjunk le, ahogy egyébként én tettem, heurékázva.

45 Fülig James 2021. június 1. 14:04

@bloggerman77:

"De ettől függetlenül az összes türk nép eleve erősen mongolid vagy mongoloid volt"

a hivatkozott cikk a nyugati török nyelvű népek 6-16. századi adatainál utal arra, hogy 9-17. századi a mongol hódítás a genetikai adatokat erősen befolyásolja. Szerintem viszont nem csak a genetikai adatokat, hanem a nyugati török nyelveket is.

Az oszmánoknál szerintem nem következik az erős mongoloid befolyásoltság, a szeldzsukok legalábbis jól menedzselték azt, hogy a mongol befolyástól eltávolódjanak. Én inkább az oszmánok zsoldoshadseregek iránti vonzalmának tulajdonítanám azt, ha így néztek ki.

Azt hiszem egyébként, hogy épp a fenti, erős, ótörök kor utáni mongol hatás az, ami miatt kételyek merülnek fel, hogy az altáji nyelvcsalád mongol-török közös eredetre vezethető vissza (vagyis a nyelvi kapcsolatok keletkezésére inkább bizonyíték a 9. század utáni történelem, mint egy közös eredet).

46 gekovacsistvan 2021. június 1. 14:06

@Fülig James:

Genetikai adatokból ( téves ) nyelvészeti következtetések...

Azt hiszem néhány finnugrista most, csendesen feladta és.. beledőlt...!

47 durek 2021. június 1. 16:23

Kíváncsi lennék egy nyelvészeti magyarázatra a "kerék" és a "kert" szavakat illetően.

Hogyan lehet a magyar nyelvnek saját szava ezekre? Egy halász-vadász, a lótartással az ugor korban megismerkedő kultúrának? És a magyar kert szót miért és hogyan veszik át kaukázusi nyelvek? A szókölcsönzés tana szerint...

És ez nem csak önmagában véve érdekes, hanem azért is, mert a proto-indoeurópai rekonstruált szótő a "circle", "circus","curve" szavak esetén a *ker (to turn, bend), a "garden", "der Garten" esetén pedig *gerd (to enclose, to encircle, enclosure, fence, belt).

A TESz szerint a "kerék" a "kerek" alakváltozata, a kert pedig: "Tulajdonképpeni jelentése 'körülkerített hely' és 'elkerítésre szolgáló készítmény, eszköz' lehetett... Iráni származtatása nem fogadható el; az egyeztetett oszét és kaukázusi szavak a magyar kert átvételei lehetnek. Német származtatása téves."

48 szigetva 2021. június 1. 16:37

@durek: Annak, hogy a magyar nyelv ősét két-háromezer éve beszélő közösséggel mi volt (hogy mivel foglalkoztak), mi köze van ahhoz, hogy a nyelvet ma beszélőknek mire van és mire nincs szavuk? A mai magyarban nem csak a kertre van szó, de olyan szavak is vannak benne, hogy kukorica, tizenegyes vagy filmművészet, pedig az ugor korban nyilván nem foglalkoztak egyikkel se.

49 durek 2021. június 1. 16:55

@szigetva: Éppenséggel mindkét szó szerepel az első nyelvemlékünkben (tihanyi alapítólevél), de nem is ez volt a kérdésem lényege.

Ha a lótartással kapcsolatos szavakból következtetéseket lehet levonni az ugor korra vonatkozóan (feltételezve, hogy ezek külső forrásból kerültek a nyelvünkbe eben a korban), akkor számomra adódik a kérdés, hogy mi a helyzet a kerékkel és a kerttel. Logikus következtetés lehet, hogy a magyar nyelv ősét beszélő közösség maga alkotta meg az első kereket, melyet az alakját leíró szóval (kerek) illettek. A "ker-" szótő finnugor, tehát nagyjából egyidős a kb. 5-6000 éve feltalált kerékkel.

A kultúra fejlődésére pont a kölcsönzött szavak kronológiája alapján következtet a nyelvészet.

50 durek 2021. június 1. 17:38

@szigetva: A kert szó esetén pedig a terület körbekerítése a fontos mozzanat. Akár állatokat kerítettek körbe, akár növényeket ültettek a kertbe, mindenképp ellentmondást érzek a halász-vadász, esetleg nomád állattartásból élő közösség képét tekintve, főleg ha figyelembe vesszük a szó kaukázusi átvételét is.

54 gekovacsistvan 2021. június 1. 18:14

@szigetva:

@durek:

Nagyon érdekes dolgot fejtegettek!

Egy nyelvész ezek szerint, csak történészi ismeretekkel tud etimológiát alkotni, majd a történész meg az így megalkotott "nyelvtörténetből" kreál néptörténetet - amit meg a nyelvész sokszor rosznéven vesz - mert hogy szerinte ő csak a nyelvről beszél.... és csak is, és csak is, nyelvészeti ezközöket használ... a rokonítás bizonyításához!.... HÖÖÖÖ?

56 durek 2021. június 1. 18:19

@Gelmer: Már ajánlották neked mások is, hogy a nyelvészeti állításaidat, tételeidet írd le egy tanulmányban a megfelelő forrásokkal alátámasztva, tedd ki a netre, és akkor elég lesz egy-egy linket elhelyezned a hozzászólásaidban.

Annak nem sok értelmét látom, hogy rengeteg alkalommal leírod ezeket újra és újra mindenféle fórumokon számomra legalábbis teljesen értelmezhetetlen formában. Mint már egyszer írtam, ezekkel a kijelentéseiddel így nem tudok mit kezdeni, reagálni sem tudok.

60 durek 2021. június 1. 18:41

@Gelmer: Én azon (logikai, módszertani) részletekre vagyok kíváncsi, amiket a nyelvészeti szakirodalom nem tárgyal, vagy legalábbis eddig nem találtam meg. Ezért olyan fórumokon teszek fel kérdéseket, ahol van rá esély, hogy ezekre választ kapok.

Ha valamit állítok, akkor azt mindig forrásokra hivatkozva teszem.

61 gekovacsistvan 2021. június 1. 18:43

@szigetva:

"A mai magyarban nem csak a kertre van szó, de olyan szavak is vannak benne, hogy kukorica, tizenegyes vagy filmművészet, pedig az ugor korban nyilván nem foglalkoztak egyikkel se."

Kíváncsi volnék rá hogy milyen, kizárólag nyelvészeti eszközök vannak annak megállapítására, hogy a kert vagy a kukorica mikor került be a magyar nyelvbe - mint "jövevény-gyüttment" - szótő!

62 gekovacsistvan 2021. június 1. 18:59

@durek:

Mi köze egy nyelvésznak ahhoz, hogy egy történész szerint mikor és kik találták fel a szekeret - kereket - kerítést - vagy a lótartást. Őkelme azt állítja, hogy kizárólag nyelvészeti eszközökkel nyelvtörénetet tud elmondani. Honnan tudja, egy nyelvész - történeti ismeretek nélkül - hogy a filmművészet szót nem- e véletlenül a Szíriuszról hozták a magyarok".

Az nem ér, hogy az emberiség azt csak mostanában találta fel, mert hogy a szíriusziak azt már évezredekkel ezelőtt is ismerhették és ugyan ezzel a szóval írták le! Az sem ér, hogy a magyarok nem a Szíriuszról származnak, mert hogy ezt a nyelvészet nem tudhatja - nincs rá eszköze - majd ha lesz "szíriuszi nyelvemlék" - akkor tálán...? - feltéve.... de nem megengedve!

63 gekovacsistvan 2021. június 1. 19:02

@gekovacsistvan:

Mert hogy ugye ... "Tudtam... csak nem sejtettem!"

67 szigetva 2021. június 1. 19:32

@gekovacsistvan: Az etimológiai szótárak általában egy-egy szó első dokumentált megjelenését hozzák. Ez persze csak az adott szónak valamilyen fennmaradt és ma is ismert írásbeli megjelenését jelenti. De amúgy sem lehet pontosan megmondani, hogy mikor jelenik meg egy szó egy nyelvben, hiszen nem egyszerre jelenik meg a teljes beszélőközösségben, ehhez sokszor több generációra is szükség van.

68 gekovacsistvan 2021. június 1. 19:35

Honnan tudja egy nyelvész, hogy a "szekér" szavunk iráni jövevényszó?

Hát onnan, hogy a régészek kiástak egy szekeret, amiről azt mondták, hogy úgy ie. 2500 körül áshatták el, és ott ahol elásták, ott valszeg iráni nyelvű népekek éltek.

A finnugrista, erre megalkotta az "etimológiát" - a szekér szavunk indoiráni jövevény szótő, ami bizonyítja, hogy a "finnugorokhoz minden újjítás délről érkezett" ( Klíma L. ) .... mert hogy az ugoroknál, ez nem lehetett belső fejlődés eredménye. ( Fodor I. ).

A török átvételek, újjabbak, mert hogy azok a gazdálkodáshoz tartozó kifejezések... ugyan honnan tudja azt egy nyelvész, hogy mikortól is hajkurászták a magyaroka bikát, a pusztán...! - tisztán nyelvészeti eszközök használatával.

69 gekovacsistvan 2021. június 1. 19:41

@szigetva:

"Az etimológiai szótárak általában egy-egy szó első dokumentált megjelenését hozzák."

Ugye most csak bolondozol!

A lótartás szavai a magyarban ( ugorban ) legalább 3500 - évesek - ugye nem akarod azt mondani, hogy ez "dokumentálva" van?

Azért mi ehhez már egy kicsinyég régebb óta ösmérjük egymást!

72 szigetva 2021. június 1. 19:52

@gekovacsistvan: Valóban az adott nyelv írásbelisége előtti korokkal jóval nehezebb a helyzet, de azért itt is lehet valószínűbb és valószínűtlenebb elméleteket felállítani. (A szíriuszi az utóbbiak közé tartozik.) Az etimológiával egyébként a nyelvészeknek csak egy kisebb része foglalkozik.

73 gekovacsistvan 2021. június 1. 19:58

@szigetva:

"De amúgy sem lehet pontosan megmondani, hogy mikor jelenik meg egy szó egy nyelvben."

Akkor ezt itt most meg is beszéltük...a finnugrisztika egy humbug ... fogalma sem lehet, hogy a lótartás vagy az állattartás, vagy a földművelés szavai mikor is kerülhettek a magyar nyelvbe, tehát teljesen értelmetlenek az itt fölöttünk - élőte - meg mégelőtte - lévő cikek.

Olyan hogy történeti nyelvészet akkor nem is létezik!

Gratulálok! - és köszönöm a közreműködést.

A Fejes Laci után - akivel a nyelvrokonságot "végeztük ki" - most már Neked is megköszönhetem a közreműködésedet - mert, hogy veled meg a nyelvészeti etimológizálást sikerült taccsra tenni. Jó kis csapat vagyunk mi!

74 gekovacsistvan 2021. június 1. 20:03

@szigetva:

"Az etimológiával egyébként a nyelvészeknek csak egy kisebb része foglalkozik."

Sőt a Fejes László szerint - már alig vannak, alyanok akik egy rendes etimológiát képessek volnának összeaszkábálni - de mint az előbbiekben láttuk, már nincs is rá szükség - idejét múlta az erőlködés!

75 Mackósajt 2021. június 1. 20:30

@bloggerman77: +Hát, az avarok nyelvéről milyen nyelvemlékek maradtak? Na, ugye... :) Ennyi erővel nyugodtan beszélhettek akár magyarul is. "

Sőt, akár sumérul is. :p

De komolyra fordítva a szót: Rengeteg "akár így is lehetett" és kevés tény. Ami még nem lenne baj, ilyeneket én is szerkesztek, de te egy ilyen elmélet mércéjével mérve ítéled meg, hogy a forrásadatokból mi igaz, és mi nem. Igen, azok az avarok akár beszélhettek magyarul is. Aztán a török eredetű uralkodó család rájuk támaszkova szervezett államot. Stb. Megtörténhetett így, de ez kártyavár.

"mik hát hogy, hogy nem a Nyugat- és a Közép-Dunántúlon keletkeztek)"

Az államszervezés dunántúli indulása nem erősíti vagy bizonyítja az elméletedet (mivel nem következik belőle az ott korábban élő avarok nyelvére nézve semmi), és nem is ez az elméleted vitatott része. Az ÉNY-Közép Dunántúl egy kézenfekvő régió egy poszt-kalandozás kori elit és hatalmi központ felemelkedéséhez, és pláne nagyon kézenfekvő a német befolyás melletti egyház és államszervezés gócpontjaként. Ehhez nem szükséges az ottani avarok magyar nyelvűségét feltételezni.

"az a furcsa helyzet állna elő, hogy az első magyar nyelvemlékek csak a 12. század végén jelennek meg."

Nem, mert nem csak teljes szövegrészletek mutatják egy nyelv jelenlétét, hanem a hely és személynevek is. Akkor is, ha más nyelvű szövegben vannak. Akkor is tudnánk, hogy Fehérvár magyar településnév, ha az írnoknak nem törik bele a latintudása a körülötte lévő szerkezet fordításába. A kritikus terület egy évszázadig része volt a frank-német közigazgatásnak, és mégse tűnik fel semmi, ami a magyar nyelv jelenlétére utalna. Miközben a szláv személy és helynevek előjönnek, és a germánok is.

Persze megint csak: nem lehetetlen. A frankok/németek nyilván nem készítettek részletes helynév felmérést, és anyanyelvre rákérdező népszámlálást, így sok minden a radar alatt maradhatott. De van egy határa annak, hogy az a sok minden mekkora lehet.

76 Fülig James 2021. június 1. 20:48

@durek:

alighanem proto-mongol, hacsak nem az ugorból került át oda;)

Kerek, gördül, forog: kor/kör/

kerék: tög körig, körbe

kṓr[i] to roll, churn: Tung. *kur-; Mong. *kor- / *kör-; Turk. *Kiār-; Jpn. *kurum-. PTung. *kur- 1 churn-staff 2 to wrinkle, shrink 3 to roll, rotate 4 to wrap round, tie round (1 мутовка 2 мяться, комкаться 3 вращаться, вертеться 4 обвернуть, спутать): Evk. kurā- 4; Evn. koroldāwna 1, qorị2; Man. χorgi-, χurgi- 3. ◊ ТМС 1, 416, 417, 435, 471. Man. χurgiku ‘whirlpool’ > Dag. xurgi id. (Тод. Даг. 180). PMong. *kor- / *kör- 1 to roll, rotate 2 to bend, become twisted 3 to wrinkle, become curved 4 to whirl (of water, wind) (1 крутить, вращать 2 гнуть, изгибаться 3 морщиться, искривляться 4 вертеться, кружиться (о воде, ветре)): MMong. korbe- (SH) 1, kurbe- ‘to wallow’ (MA); WMong. körböl-, körbüge- 1 (L 490: körbe-, körbü-, körbi-), qorbaji-, qorbuji- 2 (L 988: qorbuji-, qurbuji-), qorčaji- 3 (L 965), qorulǯa- 4; Kh. xorvoj- 3, xörvö- ‘to turn over, to upset’; xorlo ‘circle-shaped object’; Bur. xoršogor ‘wrinkled, creasy’, xüril- 4; Kalm. xorwā ‘crooked’ (КРС); Dag. kurbi-, xurbi-, xurbu- (Тод. Даг. 180); S.-Yugh. körwö-; korlo ‘wheel’; Mongr. xurbā-; korlo, gulōr ‘wheel’.

PMong. *kor- / *kör- 1 to roll, rotate 2 to bend, become twisted 3 to wrinkle, become curved 4 to whirl (of water, wind) (1 крутить, вращать 2 гнуть, изгибаться 3 морщиться, искривляться 4 вертеться, кружиться (о воде, ветре)): MMong. korbe- (SH) 1, kurbe- ‘to wallow’ (MA); WMong. körböl-, körbüge- 1 (L 490: körbe-, körbü-, körbi-), qorbaji-, qorbuji- 2 (L 988: qorbuji-, qurbuji-), qorčaji- 3 (L 965), qorulǯa- 4; Kh. xorvoj- 3, xörvö- ‘to turn over, to upset’; xorlo ‘circle-shaped object’; Bur. xoršogor ‘wrinkled, creasy’, xüril- 4; Kalm. xorwā ‘crooked’ (КРС); Dag. kurbi-, xurbi-, xurbu- (Тод. Даг. 180); S.-Yugh. körwö-; korlo ‘wheel’; Mongr. xurbā-; korlo, gulōr ‘wheel’

77 Mackósajt 2021. június 1. 20:52

@Fülig James: Pont ellenkezőleg értesz egy kulcs mondatot, mint amit jelent.

"However, western Turkic peoples sampled across West Eurasia shared an excess of long chromosomal tracts "

Ez azt jelenti, hogy azonosíthatóan visszavezethetőek egy közös ős népességre, és ez specifikus rájuk nézve. (Vagyis a genomuk többi része miatt hasonlítanak a szomszédaikra, de van egy azonosítható része a génjeiknek, ami nem közös a szomszédjaikkal, de közös a többi törtökkel.) Az is kiderül a mondatból, hogy a közös ős gének bekeveredése a mai török népekbe nem nagyon rég történt (a törökspecifikus DNA szegmensek hosszú egybefüggő kromoszómális szakaszokban vannak, vagyis erős "kapcsolati egyensúlytalanság" (Linkage disequilibrium) áll fenn).

Ez meglehetősen valószínűtlenné teszi azt is, hogy a szomszédjaik mások által asszimilált egykori török beszélők leszármazottjai lennének. Vagy legalábbis ennek az elképzelésnek nincs genetikai támasza.

BTW, az anatóliai törökökben jól azonosíthatóan jelen van a keleti török vonal, csak épp kisebbségben. De attól még ott van. Már eleve keverten érkeztek oda, mert először keveredtek a közép-ázsiai népekkel majd még a perzsákkal is, és csak utána mentek Anatóliába.

79 Mackósajt 2021. június 1. 21:01
80 durek 2021. június 1. 21:17

@szigetva: Valóban, nem egy olyan finnugor eredetűnek tartott szóval találkoztam a TESz-ben, melyek esetén az első adat 17-18. századi.

Viszont a kert szóval kapcsolatban még érdemesnek tartom megemlíteni, hogy a Nyelvtudományi közlemények 23. kötetének 120. oldalán ezt olvashatjuk a kaukázusi egyezéseket is említő bekezdésben:

vogul: karta (kerte) - kert, udvar, osztják B: karta - hof, azaz udvar

(a vogul megfelelő írásmódot lásd az eredetiben)

Az obi-ugor kert, udvar jelentésű szavak végül mégsem kerültek be az ugor kori "alapszókincsbe", a TESz szócikke ezt az egyezést meg sem említi, nem is indokolja az egyezés figyelmen kívül hagyását.

Ha viszont mi figyelembe vesszük, akkor kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy a (feltételezett) ugor korban már "biztosan" volt kert a magyar nyelv ősében. Ezzel is számolnia kell annak, aki az ugor kori lótartáshoz kapcsolódó szavak alapján következtet a korabeli életre, a kultúrára.

------

A TESz által is hivatkozott forrás:

www.nytud.hu/nyk/reg/023.pdf

81 Fülig James 2021. június 1. 21:39

@Mackósajt:

eszembe sem jutott vitatni a nyugati török népek közötti genetikai kapcsolatot, sem a cikk erre vonatkozó állítását. A szomszédaikkal való genetikai hasonlóság indokát boncolgattam. Azaz:

In agreement with the elite dominance model of language expansion most of the Turkic peoples studied genetically resemble their geographic neighbors.

Nem ismételném magamat, belátom, hogy ebből nyelvészeti következtetések levonása nagyon erőltetett lenne.

82 Fülig James 2021. június 1. 22:04

@Fülig James:

ám a hiba nem biztos, hogy bennem van: elég magasra volt dobva a labda, hiszen a nyelvi terjeszkedés elit dominanciáját a szomszédok genetikai hasonlóságával vetette össze (amit írtál, az igaz, de ebben a kérdésben nem releváns).

Annyit tennék hozzá, hogy a honfoglalóknál fellelhető török genetikai vonal és az, hogy magyarul beszéltek (de később már mindenképp), mégis csak elképzelhetővé tesz egy nyelvcserét (megengedve azt, hogy ez a cikkből így nem következik).

83 szigetva 2021. június 1. 22:15

@gekovacsistvan: Az, hogy nem érted, mi a nyelvészet, nem oka arra, hogy a prekoncepcióidat velem láttamoztasd.

84 Fülig James 2021. június 1. 22:25

@Mackósajt:

"Ez azt jelenti, hogy azonosíthatóan visszavezethetőek egy közös ős népességre, és ez specifikus rájuk nézve."

Nem látom pontosan, mire gondolsz ennél a népességnél. A cikk a nyugati török nyelvű népek 6-16. századi adatait tárgyalja, finomítva azzal, hogy 9-17. században a mongol hódítás a genetikai adatokat erősen befolyásolja (így a közös ős gondolatát kicsit relativizálja).

A hosszú szekvencia alatt azt kell értenem, hogy messze a 6. század előtti idők előtti a genetikai hasonlóság a nyugati törököknél?

85 Fülig James 2021. június 1. 22:41

@Mackósajt:

"A magyar nyelv 900 előtti jelenlétének továbbra sincs nyoma a forrásanyagokban. És annak se, hogy az avarok úgy általában (ős)magyar nyelvűek lettek volna."

Tulajdonképpen van, Bonfini említ ilyesmit, azzal összefüggésben, hogy a honfoglalók szót értettek a K.M-ben talált egyes csoportokkal (feltéve ha nem török vagy hun nyelven kommukikáltak). Valamelyik cikk alatt ezt kiveséztük.

Az érdekessége ennek az, hogy Bonfini nyugati források alapján dolgozott, és a krónikáink előtte vagy utána ill. későbbi nyelvészek sem foglalkoztak így ezzel a kérdéssel. Esetleg pont azért hanyagolták, mert török nyelvkapcsolatnak tekintették, és így evidenciának?

86 Fülig James 2021. június 1. 23:14

@Mackósajt:

feltéve, hogy a "chariot" szót eredményező eredeti sumér gyök nem a Szintasta területről származott át Mezopotámiába (ahogy a kerekes szekér odaért), és vált uráliból sumérré.

50% :)

87 Fülig James 2021. június 1. 23:43

@durek:

gher, gherd, (indoeurópai: megragad, bezár)

ghrebh (indoeurópai: megragad) grab (perzsa) grb (sogd: megért) grab (német, angol: megragad)

ghordo (indoeurópai: zárt terület, kert)

hortus (latin: kert) > court (english)

yard, orchard, garden (german>english)

xorus (görög: zárt tánccsoport)

kor (perzsa: énekcsoport)

choir (angol_ kórus)

88 durek 2021. június 2. 07:27

@Mackósajt: Jogos a felvetés! :)

Nem tudom a (proto-)mongol és (proto-)török nyelvek esetén mi a helyzet, a (proto-)indoeurópai leszármazási vonalakat a wiktionary oldalról ismerem, már több éve “tanulmányozom”.

Én úgy látom, a magyar nyelv ősének valahol közép-ázsiában kellett lennie 3-6000 évvel ezelőtt, szoros areális kapcsolatban a proto-finnugor, proto-altjaji és proto-indoeurópai nyelvek mindegyikével, legalábbis erre utal az alapszókincset és mindhárom nyelvcsaládot érintő nagy számú párhuzam. Most nem fejteném ki bővebben, hogy miért látom így, inkább a “kerék” szóra és szócsaládjára fókuszálnék.

Elnézést kérek, ha hosszú lesz, sajnos nehéz rövidebben.

Két nyelv viszonyában a közös szavak származhatnak párhuzamosan egy közös nyelvi őstől, vagy kölcsönzések lehetnek egymástól, esetleg párhuzamosan kölcsönzöttek egy harmadik nyelvből.

Helyesnek gondolom, hogy a kölcsönzés irányának meghatározására alkalmazott kritérium (ha nincs más lehetőség) a vizsgált szó nyelvi beágyazottságának mértéke, azok összehasonlítása legyen. Úgy tudom, ez a történeti összehasonlító nyelvészet módszertanának kritériuma.

Talán érdemes megvizsgálni a magyar "ker-" és "kel" szótövekre épülő szócsaládokat, mert a szótövek beágyazottságából, a jelentések kiterjedtségéből következtethetünk a szótő ősiségére, legalábbis ismeretlen eredetű, kiterjedt szócsaláddal rendelkező szavaink esetén gyakran ezt írják szótáraink.

Mindenekelőtt az r-l hangváltozás lehetőségéről, mint az elsődleges szóhasadás alapjáról kijelenthetjük, hogy a magyar nyelvben erre több ismert példa is van. Etimológiai szótáraink szerint ilyenek:

fúr - fúl (fullánk)

lebben - rebben

komor - komoly (komol)

forr - foly(ik) - Horváth Katalin (ELTE) észszerű etimológiája az ismeretlen eredetűnek tartott “folyik” szót vizsgálva:

alknyelv.elte.hu/Horvath_Nevelmelet_folyik.pdf

————

A ker- szótő a magyarban igen alapvető fogalmak töve:

kör, körbe, köröz, környék, környező, karika, kerül, kerít, kerítés, kert, kertel, keret, keres, kerek, kerekedik, kering, kereng, kerge, kerget, stb., illetve ezek további származékai.

Ehhez két megjegyzés:

1. A TESz szerint a kör(ül) és kerül szavak töve nem azonos, Rédei Károlyra hivatkozva (lásd: Nyelvtudományi közlemények 70. 156. o.: szerinte ugyanis a két tő azért nem azonos, mert az egyikben zárt e, a másikban nyílt e hang van)

www.nytud.hu/nyk/reg/070.pdf

Ezt az álláspontot több nyelvészünk sem fogadja el (pl: Pomozi Péter). Gondolom azért, mert egyrészt az egyik legjellemzőbb alakváltozatot mutatják (fel-föl, meg-mögé, pereg-pörög, veder-vödör, stb.), másrészt a kikövetkeztetett uráli alapnyelvi alak mindkét esetben *ker- kezdetű.

2. Gyanítom, hogy a "kér" szó és teljes családja is ide sorolandó, mivel a "keres" szó töve vitatott, szótáraink szerint a "kér" származéka is lehet a jelentéstani összefüggés alapján. A kér szó jelenleg a ker- tövű szavaktól elkülönítve van egyeztetve egyéb finnugor nyelvek szavaival: votják kur- (‘eseng’), finn kerjätä, észt kerjämä (‘kéreget’).

Véleményem szerint ha a “keres” szó jelentéstanilag összefügghet a “kér”-rel, akkor a “keres” szó ker- töve is, mégpedig az “akar valamit” jelentés mentén. Habár meglehet, hogy ez csak nekem tűnik logikusnak, mindenesetre a “kér” szó idevonása nélkül is jelentős nagyságú szócsaládról van szó, szám szerint és jelentéstani értelemben is, ami nem véletlen, hiszen régóta (5-6000 éve) használt szótőről van szó.

————

A "kel" szónak szintén nagy családja van nyelvünkben, igen sok jelentése alakult ki:

(nap)kelet, keletkezik, kelt, (fel)kel, (meg)kel, átkel, elkel, kelendő, kikel, (ki)költ, (el)költ, költözik, útra kel, kelés, stb., és ezek származékai.

Itt is lenne két megjegyzésem:

1. Etimológusaink szerint "kel" szavunk finnugor alapnyelvi, eredeti jelentése a finnugor megfelelői alapján "gázol (vízben)”, ami véleményem szerint elfogadhatatlan. Az összes jelentését figyelembe véve a szó eredetileg az emelkedik, indul, keletkezik fogalmi körben kellett legyen, ebből logikusan következhet egy “vízen átkel” fogalom, fordítva szerintem értelmetlen (ti. a “vízben gázol” jelentésből származtatni a jelenleg ismert jelentéseket).

www.uralonet.nytud.hu/eintrag.cgi?id_eintrag=259&locale=hu_HU

Ezt vessük össze a PIE *kelh szótő feltételezett jelentéseivel (pl: to rise)

en.wiktionary.org/wiki/Reconstruction:Proto-Indo-European/kelH-

2. A "kell" szót nyelvészeink nem sorolják ide, pedig a "kelendő", "elkel" jelentései véleményem szerint nemcsak szoros kapcsolatban vannak a "kell" jelentésével, de a “kél” változaton keresztül akár származtatható is “kel” tőből.

www.uralonet.nytud.hu/eintrag.cgi?id_eintrag=281&locale=hu_HU

—————

Valójában nyelvészeink is ismerik a ker-kel esetén a jelentéstani kapcsolatot, lásd pl. a "vihar kerekedik" kifejezést, ahol a "kerekedik" a "keletkezik" szinonimájaként van leírva szótárainkban.

Ezt pedig vessük össze a “create” szó rekonstruált PIE *ker (to grow, to make grow) tövével:

en.wiktionary.org/wiki/Reconstruction:Pr...uropean/%E1%B8%B1er-

—————

Talán érdemes még szót ejteni a kósza, kaland, kampó, horog, henger, illetve a gurít, gördül, továbbá a gomb, gömb szavak szócsaládjairól.

A k-h hangváltozást, mint a szóhasadást előidéző jelenséget is ismeri a magyar etimológia tudománya (az ősmagyar-kori hangfejlődés mellett):

hajlik - kajla

hang - kong

A k-g zöngésülés szintén ismert, itt elsősorban kölcsönszavakat szokás példaként említeni:

kondor - göndör

Úgy vélem, a jelentés alapján alább a “kósza” szónál említett kal-, kol-, kor- tőváltozatú (görbülést, tekeredést, elhajlást jelentő) szócsalád említett tőváltozatai mellé oda kell tegyük a ker-, kel- és kaj- tőváltozatot, ahogy a hajlik szó haj- és a horog szó hor- tövét is, a kany- kony- kam- kósz- kóv- tövekkel együtt. Az a tény, hogy léteznek ebbe a szócsaládba nem tartozó, de azonos hangalakkal kezdődő szavak is, nem vonja kétségbe a szócsalád valódiságát. Ilyenkor egyszerűen homonim szókezdő hangokról van szó, a szavak a jelentésük alapján jól elkülöníthetőek.

kósza – ‘kóborló’; ‘bizonytalan eredetű ‹hír›’. Származékai: kószál, kószáló.

Azzal a szócsaláddal (kalandozik, kódorog, koldul, kóricál, kóvályog) áll kapcsolatban, amelynek kal-, kol-, kor- tőváltozatai görbülést, tekeredést, elhajlást jelentenek. Lehet, hogy a ~ nem a kószál alapszava, hanem egy önállóan ma már nem élő kósz(ik) ige folyamatos melléknévi igenevének (kószó) olyan változata, mint amilyen a csusza, hinta, penge a csúszó, hintó, pengő mellett.

kalandozik – ‘zsákmányt keresve portyázik’; ‘céltalanul bolyong’; ‘‹az ész, a vágy› csapong, máshol jár’. Származékai: kalandos, kaland, kalandor.

Egy görbülést, elhajlást jelentő hangfestő szótő származéka, akárcsak a nyelvjárási kalandász (‘csatangol’), kalandoroz (‘kószál’), kalangyul (‘kóborol’). A feltett kal- tőből a ~ mozzanatos -m, valamint gyakorító -d és -z képzőkkel alakult ki, mint pl. a fickándozik vagy csiklandoz (lásd csikland). A korábbi értelme ‘kóborol, bolyong’ volt; történelmi jelentése a 19. századból való, akárcsak az elvont kaland és kalandor származék. Lásd még kalimpál, kallantyú.

kampó – ‘horog, horgas rész’: bot kampója. Származékai: kampós, kampóz.

Annak a ‘görbül, hajlik’ alapjelentésű, hangfestő eredetű szócsaládnak a tagja, amelybe kancsal, kankó1, kanyarít, konyul szavaink is tartoznak.

Vessük ezt össze a “camara” szó rekonstruált PIE gyökével: *khem (to bend, to curve)

en.wiktionary.org/wiki/Reconstruction:Pr...opean/kh%E2%82%82em-

horog – ‘kampó; visszagörbülő végű fém horgászati eszköz’. Származékai: horgos, horgad, horgol, horgolás, horgász, horgászik.

Ismeretlen eredetű szócsalád. Lásd még horgany, horgony, hórihorgas.

Továbbá: horpad?

homorú – ‘a közepe felé görbülő, mélyülő ‹felület›’: homorú lencse, tükör. Származékok és kapcsolt szavak: homorul, homorulat, homorít, homorodik.

E szócsalád hom- alapszava azonos a homlokéval; eredetét lásd ott. A ~ -r eleme valószínűleg deverbális névszóképző, amely a finnugor alapnyelvben feltehető igenévszó ‘hajlik’ jelentésű változatához kapcsolódott (mint botor). A fenti szóalakok párhuzamot mutatnak a domború megfelelő alakjaival.

hengerít – ‘gördít’. Származékok és kapcsolt szavak: hengerget, hengereg, hengeredik, hengergőzik, henger.

Hangutánzó, hangfestő eredetű szócsalád a hempereg, hentereg, hömpölyög rokonságából. A henger nyelvújítási elvonás, akárcsak a rokon származású hencser.

Ezt vessük össze a latin ancus (horog) szó feltételezhető PIE gyökével: *henk, *heng (curve, bend)

en.wiktionary.org/wiki/Reconstruction:Pr...opean/h%E2%82%82enk-

gurít – ‘gördít’. Származékok és kapcsolt szavak: gurító, gurítás, gurul, guruló.

Hangutánzó szavak, a gördülő tárgy keltette hangot érzékeltetik, akárcsak a velük kapcsolatba állítható görög1 és származékai; ide vonható a göröngy is.

Nem világos, miért hangutánzó szótő a gur- és a gör-, amikor egyszerűen a kör- gör-, azaz zöngétlen-zöngés tőváltozatokból induló szóhasadás is lehetséges, sőt, sokkal valószínűbbnek tűnik, ha megnézzük a gom-, gum-, gal-, stb., szintén az elhajlást kifejező szócsaládot.

A finnugrisztika szerint a “gömb” szócsaládban minden a “bog” szóval, pontosabban előzményével, a finnugor *punka vagy *ponka szóval kezdődött.

A *ponka > *poga > *pog > bog átalakulás után jöhetett létre először a göb, hangátvetéssel.

A szócsalád tagjai:

bog, bög, bogas, bogoz, bogáncs, boglya, bokor, bokréta, buga, bogyó, bigyó, és származékaik.

Én ide sorolnám a begy (bögy), biggyeszt, bögyörő, illetve a bütyök, butykó, bunkó szavakat is.

Hangátvetés után:

göb, guba, gubó, gumó, gümő, gomb, gömb, gubacs, gubanc, gebe, gebed, gebeszkedik, gubbaszt, gémberedik, gombóc, gömböc, gomoly, gomolyog, gombolyag, gömbölyű, gabalyít, göngyöl, göngyölít, göngyő.

Én a galacsin szót is ide tartozónak gondolom, a vitatott eredetű golyó (talán olasz?) szóval együtt, továbbá értelmezhetetlen számomra, hogy a gomba és gomolya szó miként lehet a szláv jövevény.

Ha jól értem, a finnugrisztika hipotézise alapján az egyik, ha nem a legnagyobb szócsaládunk kialakulására jóformán csak az ómagyar korral kezdődő kb. 1000 évben volt lehetőség a g és b hangok korábbi hiánya miatt. Képszerűen: a legvastagabb, legtöbb ágú fáról állítják, hogy a legfiatalabb - ezt én képtelenségnek vélem.

A magyar hangtörténet tanai szerint ugyanis:

“Az ősmagyar kor folyamán a zárhangok között megjelent a b, d és g. Ezek szó belseji helyzetben álltak, a b és d szórványosan szó elején is állhatott.”

forrás: Fejezetek a magyar nyelv történetéből, 24. oldal

core.ac.uk/download/pdf/19329751.pdf

“Az ómagyar kor folyamán a korábban csak szó belsejében előforduló g és z, valamint a csak szó elején álló f a szavak más helyére is kerülhetett. Ebben alapvetően az ómagyar kor folyamán átvett szláv és német jövevényszavak játszottak szerepet: szl. gabona, galamb, gerenda, gomba, zab, zabál, zár fn, zászló; ném. gádor, gallér, gróf, gúnár.”

Lásd ugyanott, 32. oldal

core.ac.uk/download/pdf/19329751.pdf

89 durek 2021. június 2. 07:38

@Fülig James: Ez a proto-mongol kör-kerék téma igencsak érdekes, köszönöm! Eddig csak a gur (jurta) szóval találkoztam ezen a vonalon.

Ha esetleg megadnád a forrás linkjét, könnyebben megtalálnám, egyelőre nem sikerült.

90 durek 2021. június 2. 08:02

@Fülig James: Köszönöm, ezeket ismerem, évek óta ilyeneket "gyűjtök". :)

Nem tudom, mire akarsz célozni velük, örülnék neki, ha pár szóban kifejtenéd.

Egy korábbi cikknél (ha jól emlékszem az uralonet-ről szóló alatt) már kérdezgettem az alábbi listával kapcsolatos véleményeket, nem tudom, akkor láttad-e. Ha igen, elnézést, hogy itt is előhozakodok vele, ha viszont nem, akkor nagyon kíváncsi lennél, mit gondolsz ezekről.

A wiktionary.org indo-európai etimológiáit olvasgatva legalább 200 érdekes párhuzamra figyeltem fel, melyek között kb.100 olyan van, ahol rendkívül hasonlítanak a rekonstruált PIE szótövek ma is használt, de minden bizonnyal ősi magyar szavakra alak és jelentés szempontjából - számomra emiatt érdekesek.

rekonstruált PIE gyök > ismert IE származékok (végül zárójelben a megfeleltethető magyar szavak)

1. *ker (to turn, bend) > latin: curvus, circus, corona, crux (vö: kerül, kerít, kerék, karika, kert, stb. illetve körül, környez stb.)

2. *kap (to seize, hold) > latin: capio, angol.: capture (vö: kap, elkap - hangutánzó)

3. *terh (turn, twist, bore, rub) > latin: tornáre, angol: turn (vö: tér, eltér, - ótörök vagy magyar)

4. *kelH (to rise, hill) > latin: collis, angol: hill (vö: kel, felkel, kelet - ugor?)

5. *melh (to grind, to crush) > latin: molīnum, angol: mill, magyar: malom, molnár (vö: mállik - ismeretlen)

6. *wes (to buy, sell / dress, to put on clothes) > perzsa: vazar (*wes + *kel) > magyar: vásár, bazár, latin: vestis (ruha), angol: wear, albán: vesh (vö: vesz, visz > visel - finnugor)

7. *méǵhs (great) > ógörög: μέγας mégas, “big, large”, latin: magnus (vö: magas < mag - finnugor)

8. *kat (to link or weave together) > latin: catena (lánc) (vö: köt - finnugor)

9. *merd (bite, sting) - latin: mordeo (harap, mar, eszik) (vö: mar, mardos, marcangol - uráli)

10. *hek (sharp, pointed) > angol: axe, német: ecke (vö: hegy - uráli, finnugor?, ék - ismeretlen)

11. *sek (to cut) > latin: seco, angol: section (vö: szeg, szak, szakít - finnugor)

12. *weyd (to see) > latin: video (néz, vigyáz) (vö: vigyáz, vigy- - finnugor, véd, vizsgál, figyel?)

13. *mat (a hoe, ploughshare) > latin: mateola, középfelnémet: metze, metz (kés), angol: mattock, szláv: motyka (vö: metél, metsz - ismeretlen)

14. *ser (to bind, put together) > latin: serō (vö: szerelem, szer - társul, kapcsolódik)

15. *bʰelǵʰ (to swell) > proto-celtic: bolgos (sack, bag, stomach) > latin: bulga, angol: bulge (vö: begy - ismeretlen, bog, batyu)

16. *her (to join, to fit, to fix, to put together) > latin: ars (vö: ér, érint - vitatott eredetű)

17. *her (to stir, rise) > latin orior (vö: ered, “er-“ töve ugor)

18. *kam (cover, clothes) > óangol: hama, homa (cover, skin) (vö: hám, hámoz, hánt, háncs - uráli)

19. *kel (to cover, hide) > óangol: hulu (maghéj) > angol: hull (héj, hajótest), német: Hülle (vö: héj, haj, hajó- finnugor, ótörök? )

20. *ghes (hand) > görög: khér (vö: kéz - finnugor)

21. *lewb (leaf, rimb) > angol: leaf (levél) (vö: levél < lebél < lebeg - hangfestő vagy finnugor)

22. *lehb, *leb (to hang loosely) > angol: lobe (vö: lebeny)

23. *hleng (light - könnyű) > latin: levó, levis, levitás, angol: levitate (vö: leng, lebeg, levegő)

24. *heng, *henk (curve, bend) > latin: uncus (horog) (vö: hengerít, hencser, hempereg, hentereg, hömpölyög, stb. - hangutánzó)

25. *khem (to bend, curve) - latin: camara (vö: kampó, kankó, kancsal, konyul, kanyarít - ismeretlen)

91 Fülig James 2021. június 2. 09:53
92 Fülig James 2021. június 2. 09:56

@durek:

mivel a "kert" vonatkozásában az altáji etimológia még távoli találatokat sem adott, körülnéztem az indoeurópai etimológiában, itt:

archive.org/details/AnEtymologicalDictio...do-europeanLanguages

99 Fülig James 2021. június 2. 10:26

@durek:

"kíváncsi lennék, mit gondolsz ezekről."

első ránézésre azt gondolom, hogy megérne egy próbálkozást, hogy megállják-e a helyüket az etimológiák a perzsa-angol IE szótárban is (és mit mutatnak a latin, görög, szanszkrit párhuzamokkal). A találatoknak így már lehet történeti-etimológiai metszete is, vagyis jobban összevethető volna a finnugor alapszókinccsel.

108 Fülig James 2021. június 2. 10:50

@durek:

még annyit tennék hozzá, hogy ha elfogadom, hogy a "kert" indoeuróoai eredetű, de a "kerék" a proto-mongol/finnugor/ugor származású, akkor az olyan párhuzamok, mint a "kerít-kerek" csak látszólag tartoznak közös bokorba, sőt mi több, a gyöknyelvészek is zsákutcába futnak itt.

Szerintem látszólagos párhuzam csak, ez más szavaknál is előjön, volt már szó róla pld. dob-domb

109 Fülig James 2021. június 2. 10:51

@Fülig James:

"látszólagos párhuzam" javítva: látszólagos egyezés

112 Fülig James 2021. június 2. 11:15

@Gelmidf:

"ker+k: krek, krak, kerék, ami kamoó is"

kedves Krizsa, ez a te zsákutcád, ahogy a 108-nál írtam.

115 bloggerman77 2021. június 2. 11:35

Gelmidf, ebből tömeges hozzászólás-törlés lesz :)

Kétpercenként egy komment, ez már floodolás

122 Mackósajt 2021. június 2. 17:07

@Fülig James: Nem. A hosszú szekvencia nem időben hosszú, hanem fizikailag hosszú szakaszok a kromoszómákon.

Úgy képzelheted el, mint egy hatalmas kártyapaklit, amit minden egyes generáció megkever (rekombináció), azonban minden egyes generáció csak kis mértékben keveri meg. Amikor két népesség keveredik, akkor két különböző összetételű pakli kezd keveredni, azonban sok idő, amíg az eredetileg a két pakliban lévő kártyák teljesen véletlenszerűen felkeverednek, mivel minden generáció csak párat fordít rajta. Ha a keveredés csak nemrég kezdődött, akkor a kártyák még sokkal nagyobb valószínűséggel vannak egy csoportban/tömbben olyan más kártyákkal, amikkel a keveredés előtt is egy pakliban voltak. Azonban ahogy a keverés generációról generációra folytatódik, ezek a tömbök egyre kisebbek lesznek, végül teljesen eltűnnek.

Minél hosszabb szekvenciák vannak egyben a korábbi önálló népesség jellegzetes DNS-kód változataiból, annál kevesebb idő telt el a keveredés kezdete óta. Az idézett angol mondat tehát arra utal, hogy az "eredeti" (vagy legalábbis egy lépéssel korábbi) törökök belekeveredése ezekbe a török népekbe friss volt. (A friss alatt itt nyilván nem pár évet kell érteni. Néhány évszázad friss ebben az összefüggésben.)

123 Mackósajt 2021. június 2. 17:12

@Fülig James: Nem jön ki időben. Mikor a Sintashta kialakult, a sumér már holt nyelv volt.

Plusz a szó talán Sintashta/Andronovo eredetű lehet a kínai-tibeti nyelvekben, de nem magából a Sintashta-ból ered. A Sintashta későbbi mint a PIE.

(Aztán lehet, hogy a PIE is átvette valahonnan, de nincsenek a PIE feltételezett koránál régebbi dokumentált nyelvek, úgyhogy innen tovább nem lehet ellátni.)

124 durek 2021. június 2. 17:20

@Fülig James:

"még annyit tennék hozzá, hogy ha elfogadom, hogy a "kert" indoeuróoai eredetű, de a "kerék" a proto-mongol/finnugor/ugor származású, akkor az olyan párhuzamok, mint a "kerít-kerek" csak látszólag tartoznak közös bokorba, sőt mi több, a gyöknyelvészek is zsákutcába futnak itt."

Ezt nem értem. Nyelvészeink nem vitatják, hogy a kerék és kert szavaink ugyanannak a ker- tőnek a származékai. Lásd bármely magyar etimológiai szótár vonatkozó szócikkeit.

Te ezt vitatod?

-----------

Úgy gondolom, ha egy szó köré kiterjedt szócsalád "épül", akkor az egész szócsalád sokkal jobban ellenáll a változásnak, mintha a szó egymagában lenne használatban. Így több ezer éven át is változatlanul fennmaradnak az ilyen morfémák pl. a magyarban.

Ezzel szemben pl. az indo-európai nyelvek esetén azt látjuk, hogy a rekonstruált PIE *ker- szótő hatalmas változásokon ment keresztül az idők során a különböző leánynyelvekben. Ugyanakkor a latin, görög, stb. nyelvek írásos emlékei alapján nagy biztonsággal rekonstruálható a valamikori közös, PIE morféma a jelentésével együtt.

Ez pedig kellően biztos alapot adhat az összevetéshez. Minél több egyezés látszik, annál biztosabb, hogy nem lehet szó véletlenről, legalábbis a matek alkalmazása ezt mondja.

Ha pedig több konkrét jelentésben is párhuzam mutatkozik egy-egy morféma esetén, akkor az csak tovább növeli a valamikori kapcsolat valószínűségét.

Lásd pl: magyar sor, szer, (-szor, -szer)

sor – ‘személyek, tárgyak, állatok egymás melletti vagy mögötti elhelyezkedése’; ‘írásjegyek, betűk vízszintes vonala’; ‘épületek egymásutánja, utca’: a cigánysoron lakik; ‘események, történések időbeli egymásutánja’; ‘katonasorozás’: sor alá kerül; ‘állapot, helyzet, sors’: jó sora van, szegénysorba jutott. Származékai: soros, sorol, soroz, sorozás, sorozat, sorozatos, sorakozik, sorakozó, sorjázik.

Bizonytalan eredetű szó. Valószínűleg a szer igen rég elkülönült, mély hangrendű alakváltozata; a sz–s hangváltakozásra példa a szem–sömör, szorgos–sürög szópár. Az összetartozást a két szó jelentéskörének erős átfedése is valószínűvé teszi.

szer – ‘eszköz, szerszám’: tornaszer; ‘(ható)anyag’: vegyszer, gyógyszer; ‘mód, rend’: szerét ejti, szert tesz rá; ‘falurész, utca, házsor’: az alsó szeren, Pityerszer. Származékai: szertelen, szertelenség, szertelenkedik,

Ősi örökség az uráli korból: vogul szir (‘mód, állapot’), osztják szir (‘nemzetség’), cseremisz szer (‘lelkület, mód, szokás’), szamojéd ser (‘módon, -képpen’). Az alapjelentés ‘sor’ lehetett, ebből térbeli, majd időbeli elrendeződés felé bővült. A magyar ~ ‘kapcsolódás, társulás’ értelemmel egészült ki. Gazdag szócsalád alapja lett, lásd fészer, fűszer, szépszerével, szerel, szerelem, szerep, szerez, szerint, szerkezet, szerte, szerv, szerzet, szoroz; belőle ered továbbá a -szor, -szer, -ször rag és a képzőféle -szerű utótag. Lásd még sor.

Ez pedig több szálon is komoly egyezést mutat a PIE *ser- tővel:

en.wiktionary.org/wiki/Reconstruction:Proto-Indo-European/ser-

125 Mackósajt 2021. június 2. 17:26

@Fülig James: Korabeli forrás. Bonfini egy 600 évvel későbbi anekdota ebben az összefüggésben.

126 gekovacsistvan 2021. június 2. 17:27

@szigetva:

Ha a finnugristák mindég úgy fogalmaznának, mint ahogyan az érveim hatására néha kénytelen vagytok ( Fejes = meglehetős bizonyossággal, @szigetva = valószínűbb ) akkor én soha nem jöttem volna ide. De sajnos, hogy ez nem így van!

Az etimológizálással szembeni ellenérvek nem egészen a saját „agyszüleményem”. A „boldog emlékezetű” László Gyula így ostorozta tudós társait:

A nyelvtudomány tárgya a nyelv, és nem annak a népnek a története, amely azt beszéli. Az olyan szavak, mint a „bika” vagy „ökör” ugyan olyan jól levezethetőek a mongolból, mint a törökből. De a történészet szerint a magyarok – nem nyelvészeti alapon – inkább a törökséggel élhettek együtt. De ha feltesszük a kérdést, hogy honnan is tudjuk azt, hogy a magyarok a törökséggel éltek együtt, akkor fő érvként az szolgál, hogy a magyar nyelvben sok a török jövevényszó pl. az „ökör” és a „bika” szavaink is azok.

129 durek 2021. június 2. 17:40

@Fülig James: A magyar szavak etimológiáit Tótfalusi István Magyar etimológiai nagyszótárából másoltam be, ahogy a korábbi, 88-as hozzászólásomban is.

www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lex...logiai-szotar-F14D3/

130 durek 2021. június 2. 17:54

@durek: mongol gur helyett ger (jurta)

- elnézést :)

132 durek 2021. június 2. 18:21

@Mackósajt: Én azt olvastam, hogy a tudomány jelenlegi álláspontja szerint az indo-európai nyelvek keletkezésénél a két fő komponens közül az egyik a finnugor (uráli), a másik valószínűleg kaukázusi.

Talán szigetva tudná ezt megerősíteni vagy cáfolni.

---------------

Götz László könyvében találkoztam ezzel, nem hiszem, hogy hamisan hivatkozik neves indogermanista nyelvészekre.:

414.o. A. Nehring

belső-ázsiai (uráli) + mediterrán (kaukázusi) > indo-európai ősnyelv

550.o. J. Pokorny - finnugor-altáji hatások a szláv nyelvekre

552.o. J. Pokorny - indogermán nyelvek két fő komponense közül az egyik a finnugor

drive.google.com/file/d/1ljXDqv7Cp4vp9-SOVFIBi8jZsS_7w2Ay/view

134 szigetva 2021. június 2. 19:02

@durek: Nem vagyok se az indoeurópai, se a finnugor nyelvek szakértője, de még csak nyelvtörténész se. Annyit tudok, hogy van olyan elmélet, ami a uráli és az ieu nyelveknek közös őst feltételez, ezt nosztratikusnak hívják.

Götz viszont ismert sarlatán.

135 Fülig James 2021. június 2. 19:20

@Mackósajt:

Bonfini nyugati források alapján írta a művét, az általa írt "forráshivatkozásból" nem állapítható meg, hogy melyekből, de gyanítom, hogy az ő forrásai időben a honfoglalás korához közelebb keletkeztek, mint pld. az Anonymus forrásaként említésre kerülő Ősgeszta (XI. sz.).

136 Mackósajt 2021. június 2. 19:36

@durek: Vannak nyelvészek, akik az ilyen ősi összefüggésekről spekulálnak, de ha a "tudomány mai állása" alatt a történeti nyelvészek többségi konszenzusát érted, akkor ez egész biztosan nincs így.

"belső-ázsiai (uráli) + mediterrán (kaukázusi) > indo-európai ősnyelv"

Ezt nem tudom hová tenni. A belső-ázsiai és az uráli nem szinonimái és nem is részhalmazai egymásnak (sem nyelvi-nyelvtörténeti, sem földrajzi értelemben), és ugyanez elmondható a mediterrán vs. kaukázusi vonatkozásban is.

De ha ezt félre is tesszük, már a proto-indoeurópai rekonstrukció is elég spekulatív (bár realisztikus, mondhatni egy "educated guess"), aki megpróbál a mögé belátni, az már ellenőrizhetetlen nyelvtörténeti fantasy-t ír, még akkor is, ha jól csinálja, és esetleg eltalál ezt-azt.

"indogermán nyelvek két fő komponense közül az egyik a finnugor"

Tudtommal a témával specifikusan foglalkozó történeti nyelvészek többsége ma inkább arra hajlik, hogy ez inkább ősi indoeurópai hatás az uráli nyelvekre. Egy másik lehetőség még, hogy egy közös ős (a nosztralikus elmélet, amiről szigetva is ír).

137 Mackósajt 2021. június 2. 19:46

@Fülig James: Lehet gyanítani dolgokat Bonfini forrásairól, csak éppen tudni nem. De ide ráadásul a feltételezett 11. századi ősgeszta is túl késő lenne (és már az is találgatás).

És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy még HA készpénznek is vennénk Bonfini-t itt, mert ősi, hiteles forrásokat gyanítunk mögötte, akkor se tudjuk a gyanított forrás miről is beszélt eredetileg. Törökül beszélő avarokkal is remekül szót érthettek a honfoglalók, és az ilyen részletek aztán kikophattak Bonfini idejére. Láthatóan nem maradt fenn annak az emléke, hogy a honfoglalók nem voltak nyelvileg egységesek.

Nincs a 9. századi Dunántúlról magyar hely vagy személynév, miközben pedig szláv és germán van.

138 Fülig James 2021. június 2. 19:53

@durek:

A kör vs. kert dilemmát te magad oldottad meg ezzel a cikkel, amiért köszönet

www.nytud.hu/nyk/reg/070.pdf

A környék-ből származtatott "kör" a "ker" stb.formájában votják, észt, finn , lapp nyelven gyűrű, karika, kerekecske jelentést hordoz, minden esetben vmilyen főnév. (156. old.)

A TEsz szerint is (körül): "Az alapszó ősi örökség a finnugor korból: zürjén kor (‘abroncs, gyűrű’), votják kuri (‘gyűrű’), finn keri (‘környék, kerület’), észt keri (‘kis kerék’). "

A kert szó esetén a fenti cikk szófejtése a zürjén "gerd" azaz kötés, és a "kert" (votják kertti) alakjában és jelentésében a magyarnak megfelel. Igéből képződik, ami az általam az indoeurópai "ghrd" (megragad + zárt terület) szónál is fennáll. (157. old.)

Vagyis a szófejtés két különböző szó létezésére utal.

A TESz a kert szónál a kerül/kerít/keret szavakat hozza, és főnevesülésnek írja le (mint az IE-ban látjuk). Nem említ finnugor eredetet.

A kör és a kert szavak sem a finnugorban, sem az indoeurópaiban nem egymás etimológiái, de ha megmondod, hogy az írásod elején írt ilyen variációt honnan szedted, megköszönöm.

A fentiek szerint egyre inkább hajlok arra, hogy a kert' szó a finnugor és IE nyelvekben közös eredetű, míg a 'kör finnugor eredetű (ill. én FU + proto-mongol közös szónak látom).

139 durek 2021. június 2. 20:40

@szigetva: Igen, amikor legutóbb említetted a nosztratikus nyelvcsaládot, írtam, hogy szerintem a finnugrisztikának a magyar nyelvet illető hibás módszertana miatt képtelenség a valós összefüggések vizsgálata a magyar, az altáji és az indo-európai nyelvek viszonylatában. (Azért tartom hibásnak, mert minden tényszerű adatot a felállított hipotézishez igazít, így teljesen torz képet alkot a magyar nyelv szerkezetéről és a többi nyelvhez fűződő viszonyáról.)

---------------

Az, hogy ki mit gondol Götzről, semmiben nem befolyásolja azt, hogy milyen eredményre jutott Pokorny az indo-európai nyelveket tudományosan vizsgálva.

Götz minden következtetését alaposan indokolja, ezeket tételesen lehet vitatni, megerősíteni vagy cáfolni. Tévedhet is akár.

Budenz közel ezer magyar-finnugor etimológiájának mára a fele sem érvényes. Ő is sarlatán?

Miklosich, akinek a szláv-magyar szókölcsönzések első listáját köszönhetjük, ilyeneket is írt:

magyar: kosz (dara, bozontos fej) - egyezik vele a szláv: kosa (haj)

magyar: tilos (zárt terület, ahol a marhák legelnek) - egyezik vele a szerb: trlo (hely, ahol a marhákat tartják)

Magyar Nyelvőr - 11. - 271.o., 514. o.

real-j.mtak.hu/5953/1/MagyarNyelvor_1882.pdf

Miklosich is sarlatán volt, ha annyira sem volt képes, hogy utánajárjon a magyar kosz és tilos szavak jelentésének, mielőtt etimologizálná őket?

--------------

Götz László sok hivatkozását ellenőriztem, soha nem találtam nála hamis idézetet, ezért merem feltételezni, hogy igazat ír Nehring vagy Pokorny véleményével kapcsolatban.

144 durek 2021. június 2. 23:45

@Fülig James:

1. az azonos jelentésű, e/ö változatú szavak használata a magyarban nagyon gyakori, szerintem ezt te sem vitatod (fel/föl, meg/mögé, perdül/pördül, stb.)

2. a kerül és körül szavaknál a TESz szótörténeti adatai tanúsítják, hogy mindkét(!) szó esetén több példa is van ker- és kör- kezdetű változatra. Ez annak ellenére is egyértelműen megállapítható, hogy nem volt egységes helyesírás. Ez szerintem kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a ker- és kör- szótövek azonos jelentésű tőváltozatok.

3. Rédei ezek figyelmen kívül hagyásával tesz az ugor korra vonatkozó megállapítást. Az 1. és 2. pontok alapján ezt a megállapítást én továbbra is tévesnek gondolom. Nem értem, hogy a jelenkori finn, obi-ugor, stb. egyeztetések alapján hogyan következtethetünk a magyar ker- és kör- tövek jelentésbeli különbségére.

4. A ker- és kör- tövekből a magyarban igék, főnevek, melléknevek, névutó, határozószók is származnak.

5. A kör és a kert etimológiai viszonya olyan, mint a karika és a keres, vagy a fordul, fürdik és a fertőz szavak viszonya.

6. A hangváltozáson alapuló szóhasadás jól ismert jelenség, lásd kerek-kerék. Horváth Katalin remek cikket írt a témában a pereg-pörög szócsalád kapcsán.

eda.eme.ro/bitstream/handle/10598/30689/...quence=1&isAllowed=y

-------------

Írod:

"A kör és a kert szavak sem a finnugorban, sem az indoeurópaiban nem egymás etimológiái, de ha megmondod, hogy az írásod elején írt ilyen variációt honnan szedted, megköszönöm"

Erre gondolsz? Mert nem emlékszem más hasonlóra. Ezt írtam:

"Nyelvészeink nem vitatják, hogy a kerék és kert szavaink ugyanannak a ker- tőnek a származékai. Lásd bármely magyar etimológiai szótár vonatkozó szócikkeit."

-----

KERÉK – ‘gördülő mozgást lehetővé tévő kör alakú, központi tengelyen forgó tárgy’; ‘gépezet ilyen erőátviteli alkatrésze’: fogaskerék. Származéka: kerekes.

A kerek szóhasadással elkülönült, főnévi alakváltozata. Ez a funkciómegoszlás aránylag későn következett be. A kerek- szótő alanyeseti hangzónyúlása a szekeret ⇨ szekér tőtípus mintáját követi. Lásd még kerékpár.

-----

KEREK – ‘kör alakú’; ‘teljes, jól felépített’: kerek történet; ‘tízzel, százzal stb. osztható ‹szám›’: kereken ötszázat kaptak; ‘nyílt, nem kertelő’: kereken elutasították, kerek perec. Származékai: kerekség, kerekded, kereken, (ki)kerekedik, kerekít, kerekítés, kerekül.

A kerül, kerít igék ker- tövének származéka -k deverbális névszóképzővel, a kerék alakváltozata. Lásd még karika.

-----

KERT – ‘bekerített zöldterület magában vagy ház körül’: virágoskert, gyümölcsöskert. Származékai: kerti, kertes, kertész, kertészet, kertészkedik, kertészkedés

A kerül, kerít igék ker- tövének származéka deverbális -t főnévképzővel vagy a -t képzős befejezett melléknévi igenév főnevesülésével, tehát tkp. ‘bekerített dolog’. Lásd még keret, kertel.

145 Fülig James 2021. június 3. 00:31

@durek:

"KEREK

A kerül, kerít igék ker- tövének származéka -k deverbális névszóképzővel, a kerék alakváltozata. Lásd még karika."

Valóban ezt írja TESz, és ez az, ami hibás. Véleményem szerint a kert szó származik a kerít igéből, és nem a kerek szó. Így ránézésre mintha szerkesztési hiba lenne, és tévedésből rossz szó alá került ez a származtatás.

Az általad egyébként meg nem nevezett nyelvészek egybehangzó véleményéről az a véleményem, hogy ebben az esetben - ha mégsem szerkesztési hiba - akkor ez vélhetően a leíró nyelvészetben megalkotott bokor, csakhogy túlburjánzott.

Az e/ö hang változatához annyit, hogy ha pld. a kerít/körít szavak jelentésbeli azonosságát állítjuk és köztük pusztán magánhangzó változást, az tökéletes tévút volna. Lehet, hogy a jelentésük hasonlóvá vált, ámde a hasonló hangzás alapján történt felcserélésük miatt.

Nem akarnék szarkasztikus lenni, de a Krizsa által használt hangutánzó vagy alakutánzó germagyar etimológiák kísértetiesen hasonlítanak némelyik leíró nyelvészeti módszerre, amik szerintem jobb híján fehér foltok betömködésére használatosak.

Aztán jön egy IE-ben és FU-ban egyező etimológia, és kiderül, nem is volt fehér folt.

Ha a két szó (kör/kert) finnugor nyelvekben létező, fent írt elhatárolása sem győzött meg, akkor úgy etimologizálsz, hogy a nyelvi jelenséget a rendszeréből emeled ki. Azaz nem te, hanem az aki ezt a fenti etimológiát alkotta.

146 Fülig James 2021. június 3. 01:19

@durek:

belenézve az általad javasolt cikkbe, a bevezetőben pont a ker- tövet említi, annak Czuczor-Fogarasi féle, egyenesági rokonnak tekintett szavak között sorolja fel a kerít és a kerék szavakat (a kert nincs itt, de a kerít' szerintem ahhoz kapcsolódó). Ezzel meg is válaszoltuk, hogy gyöknyelvészeti pontról indult ki ez kérdés, amit az etimológia hagyománytiszteletből tart fenn.

Csakhogy azt is tudjuk, hogy a kör' a nyelvújítás korából származó kreált gyök (máshol 16-17-sz-inak írják, valószínűleg a "környül" vagy "környes-körül" volt az eredete).

A kreált gyök magában hordja a lehetőséget, hogy nem egymásból származó szavakat annak véljünk, és itt ez kifejezetten fiktív tő.

A cikk tetszett egyébként, de amikor a "kör" szócsaládhoz értem (és a FU ker' tőhöz, ami, miért is mondjam, kreált tő), akkor megvilágosodtam.

Legyen akkor ke/kö gyökön alapuló szócsalád is, hiszen még több szó belefér, és ugye minél nagyobb a család, annál jobb ;)

De nem akarlak meggyőzni, a világ a vélemények különbözősége miatt színes.

147 durek 2021. június 3. 02:23

@Fülig James: Így már értem, mi volt a gondod. Nekem úgy tűnik, te tényleg a magyar nyelvészet egészével állsz vitában a kerek szó etimológiája kapcsán. :)

---------

"Az e/ö hang változatához annyit, hogy ha pld. a kerít/körít szavak jelentésbeli azonosságát állítjuk és köztük pusztán magánhangzó változást, az tökéletes tévút volna. Lehet, hogy a jelentésük hasonlóvá vált, ámde a hasonló hangzás alapján történt felcserélésük miatt."

Valóban tévút volna, mivel szerintem nem így értendő a szóhasadás a ker-/kör- töveknél. A szóhasadás, azaz a jelentések elkülönülése azzal kezdődhetett, hogy a kör- tőváltozatok származékai tartották meg a (mai értelemben vett) kör fogalmát, a ker- tőváltozat származékai pedig nem feltétlenül.

Egy négyzet alakú területet is be tudunk keríteni. A "keres" vagy a "kerget" például teljesen elvesztette kör jellegét, csak a forduló mozgás van meg bennük, de a "pénzt keres" jelentésben használt "keres" esetén már az sem. Így tehát a "keres" sem a "körös" alakváltozata, hanem ezek a ker- és kör- tövek különböző képzőkkel bővült származékai.

Korábban linkeltem Horváth Katalin írását a pereg/pörög kapcsán. Ajánlom. Leírja, hogy e két alakváltozat épp a szóhasadás állapotában van: a pereg változat a hangadással, míg a pörög a mozgással kapcsolatos jelentésben kezdett állandósulni. Pl:

a "peregnek a szemek" mást jelent, mint a "pörögnek a szemek",

van "pörögtem egész nap", de nincs "peregtem egész nap",

van "pörög a mutató", nincs "pereg a mutató".

Van még a fordítottjára is példa: pergető (méhészeti eszköz), de nem használjuk rá a "pörgető" szót, amit pedig használhatunk más esetekben, "pörgő mozgást előidéző" jelentésben.

148 durek 2021. június 3. 03:07

@Fülig James: Ennek szerintem semmi köze az úgynevezett gyöknyelvészethez.

A "kör" persze nyelvújítás-kori elvonás, de pont a körül (1372), környék (1366), körös-körül (1513) és a többi adatolt "kör-" tőszármazék tövét vonták el.

És ezek mindegyike többször is adatolt ker- tőváltozattal is, ahogy a "kerül" esetén vannak kör- tövű adatok, tehát létezett és létezik a ker- és kör- tőváltozat. Ez pedig kizárja, hogy két, különböző jelentésű szótőként értelmezzük a ker- és a kör- szótöveket.

Ahogy létezik a "fordul" szó for- tövének fer-, für-, fir- alakváltozata is.

149 durek 2021. június 3. 04:03

@Fülig James: "A cikk tetszett egyébként, de amikor a "kör" szócsaládhoz értem (és a FU ker' tőhöz, ami, miért is mondjam, kreált tő), akkor megvilágosodtam."

A tőváltozatokból származó szavakat a nyelvészet ma is egy szócsaládba sorolja (lásd a fordul, ferde, fürdik, stb. etimológiáit). Horváth Katalin csupán tisztázza az "oldalági rokonság" fogalmát az eleve meglévő "szócsalád" fogalmon belül.

Persze ezzel automatikusan megkérdőjelezi jónéhány szó jelenleg elfogadott etimológiáját. Például szótáraink szerint nem egy szócsalád a vág és a vég, pedig a jelentéstani kapcsolat erősnek tűnik. Latin nyelvi megfelelő példa: findo - finis.

150 durek 2021. június 3. 04:21

@Mackósajt: "Ezt nem tudom hová tenni."

Elnézést, valóban rendkívül pontatlanul "fogalmaztam" a pár szavas jegyzetem alapján.

"A. Nehring ... Felfogásának lényege röviden az, hogy az indogermán nyelvek és népek kialakulásánál minden valószínűség szerint egy "uráli" vagy belső-ázsiai és egy kaukázusi vagy mediterrán népesség nyelveinek összeötvöződéséről van szó, amely keveredés legkorábban az európai neolítikum végén, azaz a Kr. e. 3/2. évezred fordulója táján következhetett be, valahol a Káspi-tó környékén."

Götz - 414. o. - további forrásmegjelölés a könyvben, 413. o.

--------

Nem tudom, jelenleg mekkora a konszenzus PIE vonalon.

154 gekovacsistvan 2021. június 3. 08:24

@durek:

„Budenz közel ezer magyar-finnugor etimológiájának mára a fele sem érvényes. Ő is sarlatán?”

Nem volt „sarlatán” – Csak Sajnovicsék és Budenzék még pontosan ugyan olyan – ma már tudományosan elfogadhatatlan – módszereket használtak, a nyelvek kapcsolatainak kimutatására, mint Otrokocsi vagy Horvát. Mindössze annyi a különbség, hogy Horváték, következtetése egy „vesztesnek” hirdetett paradigma része lett, a Sajnovicsék következtetéseit azonban a finnugrisztika később igazolhatónak vélte. Horváték becsületét, aztán – még mindenféle hazugságokkal megtoldva – a sárba tiporták, Sajnovicsékról meg úgy beszélnek, mintha Ők már a modern módszerekkel dolgoztak volna – pedig nem!

„Miután Sajnovics akkor még sem a hangtannal általában, sem a szabályos hangváltozások fogalmával nem lehetett tisztában, hasonlítása alapvetően a hangalakok és jelentések egyezéseire, hasonlóságára épült.” ( Tordai István – 2010. január 12. – Nyest )

Csak meg kell nézni Budenz és Vámbéry vitáját - még abban sem tudtak egyetérteni, hogy a "nyelvrokonság" tulajdonképpen hogyan is értelmezendő! Soha egyik sem használta sem az "alapnyelv" sem az "alapszókincs" fogalmát, amely nélkül a nyelvrokonság mint tudományos terminológia, nem is értelmezhető.

Olyasmiért "szívták egymás vérét" - amiről a mai tudásunk szerint fogalmuk sem lehetett.

155 Fülig James 2021. június 3. 10:59

@durek:

"Így már értem, mi volt a gondod. Nekem úgy tűnik, te tényleg a magyar nyelvészet egészével állsz vitában a kerek szó etimológiája kapcsán. :)"

Személyeskedő megjegyzésed miatt utolsó válaszom rövid lesz és nem érdemi.

Egyetlen nyelvtani szabály vagy nyelvészeti módszer létjogosultságát nem kérdőjeleztem meg, pusztán egy szókapcsolattal összefüggésben mutattam rá arra, hogy ebben az esetben az érvényességük korlátozott. Ha egyébként figyelmesebben olvasnád az általad csatolt forrásokat, csak a javadra válna.

156 szigetva 2021. június 3. 11:34

@durek: „Budenz közel ezer magyar-finnugor etimológiájának mára a fele sem érvényes. Ő is sarlatán?” Nem az a sarlatán, aki téved, hanem aki úgy osztja az észt, hogy nyilvánvalóan nem érti, hogy hogyan működik az a tudomány/​szakma, aminek kapcsán osztja az észt.

157 gekovacsistvan 2021. június 3. 12:33

@durek:

„… a finnugrisztikának a magyar nyelvet illető hibás módszertana miatt képtelenség a valós összefüggések vizsgálata a magyar, az altáji és az indo-európai nyelvek viszonylatában. (Azért tartom hibásnak, mert minden tényszerű adatot a felállított hipotézishez igazít, így teljesen torz képet alkot a magyar nyelv szerkezetéről és a többi nyelvhez fűződő viszonyáról.)

Az ezt a cikket is jegyző Németh Endre egy régebbi cikkében ezt így fogalmazta meg:

„A hangfejlődési törvények nagy száma, és rendkívüli rugalmas alkalmazása teszi lehetővé, hogy egyáltalán beszéljünk az uráli nyelvcsaládról. Nagyon úgy néz ki, hogy az uráli nyelvcsalád prekoncepciójához születtek a hangfejlődési törvények és nem fordítva. A kivételkezelés ilyen gazdag tárháza mellett, akár távolabbi nyelvek rokonsága is „bizonyítható” volna. A közös uráli nyelvtani keretek rendkívül tágak, azok lényegében megegyeznek az altáji nyelvekével. A közös szókincs sem meggyőző. Összesen nyolc olyan szó van, amely az összes uráli nyelvcsaládban jelen van, de más nyelvben egyben sincs meg. Ezek közül is csak egy tesz eleget szigorú értelemben a szakmai kritériumoknak. Ez a fészek szó (finnül pesa).” - Németh Endre: Kis magyar őstörténet I. Konzervatorium I 2009.12.01. 09:30

158 gekovacsistvan 2021. június 3. 14:19

„A társadalomtudományi rész az előzőekhez nem kapcsolódó eszmefuttatással zárul arról, hogy az ugor nyelvrokonságot Török Tibor nem tartja hihetőnek, mivel szerinte a nyelvrokonság feltételezéséből az következik, hogy a honfoglalók egykor az erdőzónából érkeztek a füves régióba. Ilyet pedig szerinte a történelem nem ismer, mert az emberek és technológiák vándorlása mindig délről északra történt. Véleménye szerint az erdőzóna teljesen alkalmatlan arra, hogy nyelvi kiáramlás kiinduló pontja legyen.”

Márpedig mondhatnánk azt is, hogy ez a megállapítás akár még közös nevező is lehetne, a két nagy tábor között.

„Az erdőövezetben lakó finnugor nyelvű közösségekhez minden kulturális újítás: a fémművesség, a földművelés, az állattenyésztés tudománya délről érkezett. … a finnugor alapszókincs vadászó-halászó-gyűjtögető életmódra utal, az állattenyésztés és talán a földművelés minimális ismerete mellett. A finnugor nyelvű népekhez az új dolgok idegen megnevezésükkel együtt érkeztek…” ( Klíma L. : M F M É. Szeged, 1984/85-2 (1991). 531-535. oldal)

„Az őslakó finnugorok, szamojédok és ki tudja még miféle népek megtermékenyülve az andronovói hatásoktól, megszülték a Cserkaszkuli, Szuzguni és Jelovszkojei kultúrákat.”

mert hogy, „Az ugor gazdálkodás fejlődésében – csakúgy, mint az Uráltól nyugatra lakó finnugorokéban – a tőlük délre lakó, feltehetőleg ősiráni nyelvet beszélő népek hatása rendkívül fontos volt. Az új gazdálkodási módra való áttérés náluk sem lehetett belső fejlődés eredménye. Déli szomszédaiktól szerezték fémművességi tapasztalataikat is.”(Fodor István 1975: 61.)

Ó persze egy kicsinyég azért árnyalja a dolgokat, hogy az „Ugor lovakrul” cikk meg éppen azt állítja, hogy a „lótartás mint innováció”, ugyan a szkítáktól ( tehát délről ) érkezik, de a lótartásra vonatkozó szakterminológia viszont egyértelműen ugor – tehát az mégsem az „idegen megnevezéseikkel együtt” – ami persze szintén felveti azt, hogy nem-e akkor az innováció se? Nem lehetetlen persze az, hogy így történt, de ez a „lovakrul” – azért elég nagy „rés a pajzson”…!... a finnugrizmus kis pajzán pajzsocskáján!

159 durek 2021. június 3. 16:00

@Fülig James: Ne haragudj, nem akartalak megbántani. Csak meglepődtem, hogy épp a "kerek" szó etimológiáját vitatod, mégpedig így:

"Véleményem szerint a kert szó származik a kerít igéből, és nem a kerek szó."

A szótárak szerint a "kerek" nem a "kerít" igéből származik, hanem mindkettő a ker- (fiktív) szótő származéka, a többivel együtt (kerül, keres, keret, kert, stb.).

160 Fülig James 2021. június 3. 17:40

@durek:

ahogy írtad (és ez a korábbi érveidnek megfelelő interpretáció):

"A szótárak szerint a "kerek" nem a "kerít" igéből származik, hanem mindkettő a ker- (fiktív) szótő származéka, a többivel együtt (kerül, keres, keret, kert, stb.)."

A TESz szerint viszont (és véleményeddel ellentétben) a kerek szó:

"A kerül, kerít igék ker- tövének származéka -k deverbális névszóképzővel, a kerék alakváltozata. Lásd még karika."

Vagyis a TESz sem minden ker- tő kapcsán, hanem konkrétan a kerül, kerít igék tövének származékaként hivatkozik a kerek szóra. A kerül esetében ez helyes, a kerít esetében viszont szerintem nem. A két (máshonnan származtatott) ker- tő csak látszólag azonos, de mégsem az, tehát két ker- tövünk van, ezek származtatásuk után is megmutatják eltérő eredetüket.

A kerek ker- tövéből a kör- tőhöz épülő, a geometriai kerek alakra utaló jelentésű szavak keletkeznek.

A kerít ker- tövéből – a bezárás értelmében – a kerítés, kert szavak keletkeznek.

Összegezve nem a ker- tő a szabály maga; ez a tő csak (egy) eszköz a nyelvi jelenség azonosítására, ami jelenleg nem is olyan könnyű, hiszen két ker- tő is adódott.

161 Fülig James 2021. június 3. 17:48

@gekovacsistvan: @durek:

"a finnugrisztikának a magyar nyelvet illető hibás módszertana miatt képtelenség a valós összefüggések vizsgálata a magyar, az altáji és az indo-európai nyelvek viszonylatában."

kivéve, ha a leíró nyelvészet hibás módszertana eredményezi azt, hogy még egy FU etimológia sem vizsgálható valós összefüggésében :)

162 Fülig James 2021. június 3. 18:05

@bloggerman77:

"Eközben a hazai régészet örmmel tár fel a "megtalált" Etelközben egy nyugati irányú baskír vándorlás leletanyagát, mint "magyargyanús" leleteket."

Erről lemaradtam, merre keressem?

163 durek 2021. június 3. 18:14

@Fülig James: "Vagyis a TESz sem minden ker- tő kapcsán, hanem konkrétan a kerül, kerít igék tövének származékaként hivatkozik a kerek szóra. A kerül esetében ez helyes, a kerít esetében viszont szerintem nem."

Ajánlom figyelmedbe a TESz "kerül" (1332) szócikkét. E szócikken belül tárgyalja a kerülő (1332), kerület (1480), elkerülhetetlen (1585), kerülget (1768), kerít (1364), kering (1372), keringet (1416), keringőzik (1585) szavakat.

A szócikk végén pedig ide vonja a kalinkó, kerek, kerék, keret, kerge, kerget, kert, kertel szavakat, mely szavak szócikkeiben a "kerül" szó ker- tövére hivatkozik.

Én ezzel egyetértek, te viszont nem, mivel nem tartod elfogadhatónak a kerül és a kerít szavak jelentéstani kapcsolatát.

Köszönöm, hogy ezt így kifejtetted.

Szerintem itt le is zárhatjuk a témát, ennél tovább nem fogunk jutni.

164 Mackósajt 2021. június 3. 19:32

@durek: ""A. Nehring ... Felfogásának lényege röviden az, hogy az indogermán nyelvek és népek kialakulásánál minden valószínűség szerint egy "uráli" vagy belső-ázsiai és egy kaukázusi vagy mediterrán népesség nyelveinek összeötvöződéséről van szó, amely keveredés legkorábban az európai neolítikum végén, azaz a Kr. e. 3/2. évezred fordulója táján következhetett be, valahol a Káspi-tó környékén."

Götz - 414. o. - további forrásmegjelölés a könyvben, 413. o."

Így mondjuk, hogy értem, de ez meg olyan nesze semmi fogd meg jól. Pistike anyja svéd szakácsnő volt, de az is lehet, hogy olasz orvos. Apja üzbég vasutas, de az is lehet, hogy török kamionsofőr.

Ha kicsit félreteszem a szarkazmust, akkor lényegében csak azt mondja, hogy a nyelv egy földműves nép, és egy nem földműves nép nyelvéből állt össze szerinte. Vagy valami ilyesmi. Vagy fene tudja mire gondolhatott. Egyáltalán ugye milyen nyelveket beszéltek a Mediterránumban, a Kaukázusban vagy Belső Ázsiában a PIE korszak előtt?

Ami a jelen állást illeti: először is azóta, részben a kalibrált kormeghatározások a régészeti leleteket öregbítő hatására is szerintem, régebbre teszik a kialakulást. Nincs konszenzus, de 5000 évnél fiatalabbal nem igen jön senki.

Az én személyes véleményem (amivel nem képviselem a nyelvészek konszenzusát, és úgy általában a nyelvészeket), hogy a proto-indoeurópai nyelvet a Fekete tenger északi oldalán (Pontic Steppe) beszélhették úgy a Dnyesztertől a Don-ig kb. 6000 évvel ezelőtt, míg a ma is létező indoeurópai nyelvek közös ősét talán a Zsinórdíszes Kerámia kultúra népessége beszélhette az elején.

Továbbá mivel én úgy gondolom, hogy az uráli nyelvek Szibériából erednek, és csak a bronzkorban terjedtek át Európába, ebből következően nem lehettek hatással a proto-indoeurópai nyelv kialakulására. Ugyanez áll a belső-ázsiai nyelvekre is. Akármilyen nyelveket is beszéltek 6000 éve Belső-Ázsiában, azok nem voltak kapcsolatban a PIE-vel annak kialakulásakor. (De senkinek halvány segédfogalma nincs, hogy milyen nyelveket beszéltek 6000 éve Belső-Ázsiában.)

165 durek 2021. június 3. 20:15

@Mackósajt: "Így mondjuk, hogy értem, de ez meg olyan nesze semmi fogd meg jól."

Ezzel egyetértek, de Nehring csak egy a hivatkozott nyelvészek közül.

"J. Pokorny későbbi munkáiban (pl.: Die Träger der Kultur der Jungsteinzeit und die Indogermanenfrage, 1949) már biztosan állítja, hogy az indogermán nyelvek legalább két, teljesen különböző nyelv keveredéséből alakultak ki és a keletkezésüknél szerepet játszó egyik komponens bizonyíthatóan a finnugor volt. ... Finnugor hatásra bomlott fel a germánoknál és a szlávoknál az indogermán igeidő rendszer - szögezi le. Az úgynevezett "satem"-nyelvek kialakulása is a finnugor nyelvek hangrendszeréből magyarázható, amelyekre a sziszegő hangok jellemzőek, míg ezek az ősi protoindogermán nyelvekből eredetileg hiányoztak. A jelek arra mutatnak – fejezi be gondolatmenetét –, hogy az indogermánság a legkülönfélébb elemek egybeötvöződéséből keletkezett. Erre vallanak az összehasonlító etnológia eredményei is. (l. fentebb, e köyv 413. old.).

W. Schimdt (Die Herkunft der Indogermanen und ihr erstes Auftreten in Europa) is megállapítja, hogy az ún. ősindogermán nyelv két komponensből keletkezett:

1. "A-komplexus", amely közel állt az uráli és az altáji nyelvekhez

2. "B-komplexus", amely a kaukázusi nyelvekkel hozható kapcsolatba.

Ugyanezt vallja C. C. Uhlenbeck is - jegyzi meg Schmidt. Ugyanígy E. Forrerrel teljes egyetértésben..."

Götz 552. oldal

drive.google.com/file/d/1ljXDqv7Cp4vp9-SOVFIBi8jZsS_7w2Ay/view

166 durek 2021. június 3. 20:18

@durek: elnézést a gépelési hiba miatt:

helyesen:

W. Schmidt (Die Herkunft der Indogermanen und ihr erstes Auftreten in Europa)

168 Mackósajt 2021. június 3. 20:59

@durek: "J. Pokorny későbbi munkáiban (pl.: Die Träger der Kultur der Jungsteinzeit und die Indogermanenfrage, 1949) már biztosan állítja, hogy az indogermán nyelvek legalább két, teljesen különböző nyelv keveredéséből alakultak ki és a keletkezésüknél szerepet játszó egyik komponens bizonyíthatóan a finnugor volt."

Maradjunk annyiban, hogy ez nagyon nem a mai nyelvészeti konszenzus.

Az én véleményemet pedig már ismered: ez nem lehetséges, mert a PIE kialakulásakor a beszélői és az uráli nyelvek akkori elődeinek beszélői nem éltek egymás közelében.

A kaukázusi vonal más kérdés. Az akár lehet is.

169 durek 2021. június 3. 21:06

@szigetva: Nem tudom, hogy olvastad-e Götz írásait, én igen.

Götz csak számonkéri a finnugrisztika művelőin az alkalmazott módszertant, ahogy a többi kritikus is.

A megfigyelhető nagy számú "nem szabályos" hangmegfelelés (amelyek közül sok még Budenz finnugor etimológiái között is szerepelt, pl: kap-kaapata, pörög-pyöriä) alapján az alkalmazott módszertannak arra a logikus következtetésre kellett volna jutnia, hogy a magyar-finnugor párhuzamok areális kapcsolatra és magyar>finnugor irányú kölcsönzésre utalnak, ez esetben a tapasztalható hangmegfelelések kivételek nélkül érvényesek (k-k, k-h, p-p, p-f, p-b, stb.). Ahogy azt a germánból származó finn szavak tucatjai esetén is látjuk.

Ehelyett a "nem szabályos" egyezések többsége külön etimológiát kapott, kisebb részük esetén pedig a finnugrisztika megengedi a szabálytalan egyezést, lásd pl: a "kettő" szó esetén - számneveknél előfordulhat szabálytalan hangtani egyezés.

uralonet.nytud.hu/eintrag.cgi?id_eintrag=227&locale=hu_HU

171 szigetva 2021. június 3. 21:31

@durek: Az van, hogy a laposföldhívők műveit sem olvasom. Rövid ahhoz az élet.

173 durek 2021. június 3. 21:42

@szigetva: Oké. :)

Fő a tájékozottság és a szakértelem, de legfontosabb a tekintély tisztelete és a kritizálhatatlanság. Ja, és a gúny is fontos.

174 bloggerman77 2021. június 3. 22:14

@Mackósajt:

Nincs a 9. századi Dunántúlról magyar hely vagy személynév, miközben pedig szláv és germán van.

**

Na.

Ha végignézed a 16-17.-századi vedutákat (várakat ábrázoló látképeket), arra a kövekezetésre juthatsz, hogy Magyarországon nem éltek magyarokm csak németek és szlovákok.

A vedutákon kiírták a vár nevét latinul, majd alatta kisebb betükkel volt a "vulgo" alak, ami nem magyar... Lásd: Agria vulgo Erlau, Iauria vulgo Raab, Comorna vulgo Komorn, Alba Regia vulgo Weissenburg..

No kb. ennyire adnak hű képet frank egyházi összeírások a Dunántúl helynévanyagáról

175 durek 2021. június 3. 22:16

@gekovacsistvan: Nem tudtam, hogy Németh osztja Marcantonio véleményét. :)

Olvastam Marcantonio könyvét és a bírálatait is.

179 zegernyei 2021. június 4. 05:19

@durek: Egyáltalán nem osztja, csak idézi. Egyszerű szövegértési probléma.

180 durek 2021. június 4. 06:44

@zegernyei: Rendben, nem értettem meg, mi volt a célja az írásnak.

De ha már szóba jött Marcantonio, lenne egy kérdésem a szabályos hangmegfeleléseket illetően (valójában rengeteg kérdésem van).

Mindössze 5 olyan rekonstruált szó van az uráli nyelvekben, ahol a szó belsejében -lm- hangkapcsolat van, és a szónak van magyar folytatója (forrás: uralonet).

-------

1. ćolme FU 'csomó, köteg; megköt' > magyar: csomó

Itt eltűnik az l hang

2. kolme (kulme) FU 'három' > magyar: három

Itt az eredeti *lm hangkapcsolatból fejlődött ki a vogul és magyar szavakban az *rm, ami tovább is alakult: vogul χūrəm, magyar három

3. ńälmä FU 'nyelv (testrész)' > magyar: nyelv

Itt az m hang tűnt el.

Helyette jött egy -v, de az ezt megelőző "nyel" más, mint a "nyel" ige, mivel a magyar nyelv szónak a "nyel" igéből való származtatása nem fogadható el. Annak ellenére sem, hogy a TESz adatai között van "nyelő" alakváltozat (nelew, nelo).

4. śilmä U 'szem' > magyar: szem

Itt is az l hang tűnt el. Második példa.

5. wȣlmɜ Ug 'ólom (fn)' > magyar: ólom

Itt marad az lm, csak közéjük ékelődik egy o hang.

-------------

A kérdés gondolom magától értetődő: mi a hangfejlődési szabály az *lm hangkapcsolat esetén?

(2db) *lm > l

(1db) *lm > *rm > rVm

(1db) *lm > m

(1db) *lm > lVm

181 durek 2021. június 4. 06:54

@durek: Elnézést, egy apró hiba volt a végén.

Helyesen:

A kérdés gondolom magától értetődő: mi a hangfejlődési szabály az *lm hangkapcsolat esetén?

(2db) *lm > m

(1db) *lm > *rm > rVm

(1db) *lm > l

(1db) *lm > lVm

182 zegernyei 2021. június 4. 08:55

@durek: összefoglaló táblázat a finnugor hangváltozásokról:

finnugor.elte.hu/szovegek/osszfgrhttbpdf.pdf

185 szigetva 2021. június 4. 09:28

@durek: Más magánhangzók állnak a *lm előtt és után. A magyar "három" és "ólom" szavakat egyébként felvehetetd "hárm" és "ólm"-nak is, hiszen ilyen allomorfjai is vannak egy csomó mgh-val kezdődő toldalék előtt. Ráadásul nagyon sok példa van arra a magyarban, hogy a szóvégi mgh eltűnik, az így szóvégére kerülő msh-kapcsolatba pedig egy mgh toldódik.

186 gekovacsistvan 2021. június 4. 09:34

@zegernyei:

„Egyáltalán nem osztja, csak idézi. Egyszerű szövegértési probléma.”

Tudom, hogy nem tartasz „magadhoz méltó” vitapartnernek, de azért engedj meg nekem egy apró megjegyzést! A Németh cikk itt olvasható.

konzervatorium.blog.hu/2009/12/01/kis_magyar_ostortenet_i

Az ominózus megállapítás a cikk végén.

Amit én idéztem, az nincs sem idézőjelbe téve, sem a forrás nincs megjelölve, tehát az a szokásoknak megfelelően a szerző véleménye.

Ráadásul az „Uráli nyelvcsalád kritikája” – fejezet így kezdődik:

„Magyarán a finnugor elmélet is forrásban van, ami egyáltalán nem jön át azokon a magabiztos akadémiai megnyilatkozásokon, melyek szerint „ma már senki sem kérdőjelezi meg a magyar nyelv finnugor voltát”. Pedig van, aki ezt teszi, méghozzá tudományos alapon. Angela Marcantoni olasz nyelvész professzornő tovább tágítja a Kalevi Wiik és Pusztay János által már eleve nagyon tágra nyitott határokat. Angela Marcentoni két fajsúlyos állítást fogalmaz meg az uráli nyelvcsalád és a magyar nyelv kapcsán.”

A cikk második része pedig így kezdődik:

„A finnugor-török vita tehát a jól ismert bipoláris magyar univerzumban zajlik. Magyarán csak a lényeg sikkad el. A hagyományos uráli nyelvcsalád nyilvánvalóan megbukott, maga a finnugor fogalom sem tűnik szerencsésnek. A hagyományos ugor csomópont létezésével szemben komoly aggályok merülnek föl. Az pedig egyelőre rejtély, hogy az európai mércével mérve is kiugróan nagy finn-magyar genetikai távolság ellenére mi lehet a magyarázata a két nyelv közötti párhuzamoknak. Még nyelvcsere esetén is történik keveredés a népcsoportok között, létrejön egy genetikai transzfer a két populáció között, aminek a jelenlegi finn és magyar populációban nyomát is alig találni.

Mindezzel együtt az uráli elmélet nem bukott meg. Valószínűleg inkább „másképp vagyunk finnugorok”, ahogy Pusztay János fogalmaz. Ez a másság lényegében egy mondatban foglalható össze. Nagyobbak a magyar és a többi uráli nyelv közötti távolságok, mint idáig gondoltuk. Ez a távolság akkora, hogy ez már elvben illeszthető a magyar hagyományokhoz, amely a sztyeppei civilizáció kialakulásától kezdve a hunokhoz és a szkítákhoz, azaz a lovas-nomád népek közé sorolja a magyarokat.

Szomorú látlelet a bipoláris magyar közéleti viszonyokról, hogy a kiváló nyelvész, Pusztay János ahelyett, hogy büszke lenne tudományos teljesítményére és intellektuális bátorságára, úgy érezte, hogy magyarázkodnia is kell, amikor a szélesebb közvélemény előtt kifejtette újszerű nézeteit nyelvünk finnugor gyökereiről. Kis túlzással hosszabban beszélt arról, hogy ő nem a délibábosan romantikus XIX. századi nemzetfelfogás híve, nem hisz a sumér-magyar rokonságban.”

Mindezekből pedig számomra egyértelmű, hogy Németh igenis „minimum szimpatizált” a nevezettek véleményével – és ezért nem jelezte, egyértelműen azt, hogy itt kizárólag mások véleményének idézéséről van szó – legfeljebb „ismertetéséről” lehetne beszélni, ami viszont nem idézés. Az egyetértő ismertetést esetleg elfogadnám – még akkor is ha persze olvastam a második rész bevezetőjében azt is, hogy „Természetesen nem akartam lándzsát törni…! Én magam viszont ezt csak „a jól ismert bipoláris magyar univerzumban” – helyeztem el…!

„Élénken foglalkoztatja a szakmai közvéleményt, hogy mi lehet az oka a tudományos nézetek, és azon belül a finnugrisztika eredményeinek rendszeres megkérdőjelezésének a magyar társadalomban. A válaszolók rendre külső okokat jelölnek meg az alternatív elméletek térnyerésével kapcsolatban. Mi azt gondoljuk, hogy érdemes a tudományos közösségnek önmagában is keresnie az okokat.”

Lehet, hogy Németh Endre úgy járt mint szegény Pusztay János, és mamár neki is „Canossát kell járnia” – régi önmaga véleményének védelmében….!

Mindenki eldöntheti, hogy kinek is vannak itt „szövegértési nehézségei”…!

187 Fülig James 2021. június 4. 09:52

"Az Ujelgiben talált adatok azt is előrevetítik, hogy az Irtis-menti szibériai tatárokba is egy korai magyar közösség olvadhatott be."

Itt most tk. melyik korszakról beszélünk, indokolt-e ezeket a tatárokat tatárokként említeni?

188 Fülig James 2021. június 4. 10:03

@gekovacsistvan:

"A finnugor-török vita tehát a jól ismert bipoláris magyar univerzumban zajlik. Magyarán csak a lényeg sikkad el."

Ezzel és sem értek egyet. A török eredetnek van egy egy belső vitája, amit szerintem jól mutat egy fenti genetikai cikk (itt a link:"Például a törökségi népek bizonyosan rendkívül erős asszimilációs potenciállal rendelkeztek").

Ez a belső vita ma már jól kirajzolódik abban, ahogy az altáji nyelvcsaládon belül változik a mongol/török kapcsolat megítélése. Én ennek az okát abban látom, hogy a török kor előtti és utáni időkben - a Kaukázustól északra és keletre) összemosódnak a belső kapcsolatok. Ráadásul a genetikai adatok értelmezése és a nyelvészeti megállapítások terén is). A kérdés szerintem nem új keletű, csak manapság markánsabban azonosítható.

Szerinte az egykor volt a finnugor-török vita ezt nem ismerte fel, és ma már altáji nyelvként kezelt nyelveket törökös nyelvnek fogadott el.

189 Fülig James 2021. június 4. 10:11

@Fülig James:

"Szerinte az egykor volt ..."

elírás, helyesen:

"Szerintem az egykor volt ..."

193 Gelmerjah 2021. június 4. 11:26

Na már megint töröltek, hogy tudom én így elmondani?

194 szigetva 2021. június 4. 11:30

@Gelmerjah: Itt sehogy, már rájöhettél volna.

199 durek 2021. június 4. 13:33

@zegernyei: Köszönöm! Van esetleg ilyen táblázat magánhangzókra is?

A nyelv esetén a *ńälmä m-je eltűnik. Ez egy kivétel? Vagy nem tudok valamiről?

nyal - nyál - nyel - nyelv

Jól értem, hogy a finnugrisztika/etimológia érvényes álláspontja szerint ennek a négy szónak a jelentéstani kapcsolata és galaki hasonlósága egyszerűen véletlen?

200 durek 2021. június 4. 13:37

@durek: javítás:

nyal - nyál - nyel - nyelv

Jól értem, hogy a finnugrisztika/etimológia érvényes álláspontja szerint ennek a négy szónak a jelentéstani kapcsolata és alaki hasonlósága egyszerű véletlen?

208 durek 2021. június 5. 02:23

@szigetva: "hiszen ilyen allomorfjai is vannak egy csomó mgh-val kezdődő toldalék előtt."

Ez nem a Horger-szabály érvényesülése, azaz a második nyílt szótag kiesése?

"Ráadásul nagyon sok példa van arra a magyarban, hogy a szóvégi mgh eltűnik, az így szóvégére kerülő msh-kapcsolatba pedig egy mgh toldódik."

Biztos így van, de ha írnál néhány példát, akkor rögtön tudnám, hogy mire gondolsz.

Nem mellesleg köszönöm, hogy eddig is válaszoltál a kérdéseimre!

209 gekovacsistvan 2021. június 5. 06:37

@durek:

„Nem tudtam, hogy Németh osztja Marcantonio véleményét. :)”

Pedig, ha elolvasod az ominózus ( link a @zegernyeinek írt válaszomban ) cikket, számodra is világosnak kell lennie, hogy Németh „anno” – még igen is fogékony volt az „unortodox” – tudományos felfogások iránt. Amijen szimpátiával írt Pusztay János „vesszőfutásáról” az ezt egyértelművé teszi! De ha elolvasod az itt a Renhíreken folyt vitáját Fejes Lászlóval, (amelyet a Genetika és őstörténet c.- könyv kapcsán folytattak) akkor is bizonyosságot szerezhetsz Németh felfogásáról. Abban a könyvben pl. még így fogalmaztak:

„A rendelkezésre álló genetikai adatok alapján számos fontos kérdés eldönthetetlen. Igy nem tudjuk, hogy a magyarok és az obi-ugorok elődei valós kulturális közösséget alkottak-e, vagy csak egymás közelében éltek”

Akkor tehát még egyáltalán nem tűnt „olyan vastagnak” az-az N-B539 - es marker. Az újabb kutatási eredmények persze jelentősen át is írhatták a nézeteket, ( ez szíve joga minden kutatónak ) de én inkább annak tudom be az „ortodox finnugrizmus” felé való fordulását, hogy a csapat tagjai közé „korpa” keveredett.

210 durek 2021. június 5. 06:39

@zegernyei:

A megadott táblázat szerint a finnugor *p folytatója a magyarban p (szó belsejében). Az uralonet-en a szó belseji “p” keresés 46 találatot ad (magyar, biztos és bizonytalan).

Ezek között nem találok “p” hangot. Az én készülékemben van a hiba?

(8) *p > v

(1) *p > z

(1) *p > Ø (a “húz” esetén így értelmeztem, különben ez is "z")

-----------

1. äpɜ Ug  'mókus' > ?evet

2. arpa FU 'jósláshoz használt eszköz, varázseszköz' > ?orvos

3. čawɜ (čapa) Ug FU 'savanyú; megsavanyodik' > savanyú

4. čupa FU  'vékony, sovány' > sovány

5. ipɜ, ipɜ-sɜ, ipɜ-śɜ U 'íz; szag' > íz

6. kupɜ-tɜ- Ug 'húz, tép' > húz

7. lȣ̈pɜ (lepɜ) Ug FU 'levél' > levél (vitatott: TESz: leb(eg) > lebél > levél)

8. repä (repä-ćɜ) FU 'róka' > ravasz

9. säpɜ (šäpɜ), täpɜ U 'mókus' > ?evet

10. tepɜ- Ug 'eltéved, téved' > téved

----------

forrás:

www.uralonet.nytud.hu/search.cgi?id_eint...=&abbr=&submit=Keres

211 durek 2021. június 5. 06:51

@gekovacsistvan: Mindig elolvasom a forrásokat, a cikket is végigolvastam, mielőtt azt írtam, amit. Én is úgy értelmeztem a cikket, ahogy te. Csak aztán kiderült, hogy szövegértési problémám van.

Megjegyzem, senkinek nem hiszek el semmit csak úgy, pacsira. :)

212 gekovacsistvan 2021. június 5. 07:55

@durek:

Nyugodj meg! - Az a "szövegértéses beszólás" - az nem neked szólt!

Ha én írtam volna - akkor az egyenlő bábásmód elvét követve - már rég ki lennék tiltva! - de persze "másnak" ez büntetlenül meg van engedve! Persze tudjuk, hogy mindenki annyit ér...!... csak akkor miért is ágálnak ellene a képmutatók - mintha nem lenne igaz - amikor ők is ugyan ezt csinálják! Mondjuk a "lovakrul" cikk is pont úgy kezdődik...!...egy kis dilettánsozás sosem árt - címszóval.

Úgy tűnik valóban nem hatott a "Placebóról"....!

213 gekovacsistvan 2021. június 5. 08:57

@Mackósajt:

„…a PIE kialakulásakor a beszélői és az uráli nyelvek akkori elődeinek beszélői nem éltek egymás közelében.”

Hát akkor nézzük:

1. Nem tudjuk, hogy hol volt az URALI - őshaza

2. Nem tudjuk, hogy hol volt a PIE – őshaza

A nyugat PIE – nyelveket beszélők, és a keleti PIE nyelveket beszélők a PIE-korban nem élhettek együtt – mert az R1a – R1b korai elválása ezt szinte kizárja, tehát azt feltételezik, hogy az egyik ág nyelvet cserélt – csak az nem világos, hogy melyik! ( Genetika és Őstörténet – 132o. )

Szóval már csak azt az egyszerű kérdést kell megválaszolnod, hogy kik nem éltek együtt a kikkel és, hogy azok akik nem éltek együtt, azok hol nem éltek együtt a kikkel?

Meg egyébként, is ha nyelvekről beszélünk, ahhoz mi közük van a KIKNEK - meg a HOL - nak? Vagy mégis van! - és akkor a nyelvről nem is lehet beszélni a KIK - meg a HOL nélkül? Micsoda dilettáns ötlet!?

:)

214 szigetva 2021. június 5. 10:41

@durek: „ de ha írnál néhány példát” Te magad írod a példákat: három, ólom. Az előbbiben a második mgh már korábban megjelent (a TESz szerint egy csomó más fu nyelvben is ott van), az utóbbinak az etimológiája vitatott, a TESz szerinti első feltételezés az, hogy a magyarban került bele a mgh (az ón oln változatába).

217 Mackósajt 2021. június 5. 12:05

@gekovacsistvan:

1. Leírtam, nekem mi a véleményem a PIE nyelvterület helyéről, és azt is leírtam, hogy az állítás ezt feltételezve áll meg. Nincs értelme ezen nyűglődni.

"A nyugat PIE – nyelveket beszélők, és a keleti PIE nyelveket beszélők a PIE-korban nem élhettek együtt – mert az R1a – R1b korai elválása ezt szinte kizárja, tehát azt feltételezik, hogy az egyik ág nyelvet cserélt – csak az nem világos, hogy melyik! ( Genetika és Őstörténet – 132o. )"

Ez ebben a formában hülyeség. Csak azért, mert az R1a és az R1b elágaztak abból nem következik, hogy nem fordultak elő akár egy népességen belül vagy egymás közelében elő, egymással nyelvi kapcsolatban lévő népek között. Ma is előfordulnak vegyesen, pedig most már még több idő telt el a két leszármazási vonal elágazása óta.

Nem mellesleg a régészeti genetika alapján a fekete-tengeri sztyeppén és környékén mind R1a, mint R1b vonalak előfordultak.

Amúgy melyik R1b és melyik R1a változatot tartod egyáltalán indoeurópainak? Mert az R1a-M420 és az R1b-M343 biztosan egyenként is sokkal öregebbek ennél...

"A nyugat PIE – nyelveket beszélők, és a keleti PIE nyelveket beszélők"

Ezt külön kiemelném, mert ez a mondatrész már kapásból zagyvaság. Nem véletlen nyugati és keleti indoeurópai nyelveket beszélőkről beszélsz? És mi számít nálad nyugatinak, és mi keletinek?

"Meg egyébként, is ha nyelvekről beszélünk, ahhoz mi közük van a KIKNEK - meg a HOL - nak? Vagy mégis van! - és akkor a nyelvről nem is lehet beszélni a KIK - meg a HOL nélkül? Micsoda dilettáns ötlet!?"

Te miről is beszélsz itt? Ja, te sem tudod.

219 gekovacsistvan 2021. június 5. 16:55

@Mackósajt:

"Meg egyébként, is ha nyelvekről beszélünk, ahhoz mi közük van a KIKNEK - meg a HOL - nak? Vagy mégis van! - és akkor a nyelvről nem is lehet beszélni a KIK - meg a HOL nélkül? Micsoda dilettáns ötlet!? Te miről is beszélsz itt? Ja, te sem tudod."

Attól mert te nem értesz valamit, attól az még van!

Fel lehet persze venni a "ja te sem tudod" - nagy arcot, csak tudod akkor annak a "nagy arcnak"- mint nálad az megszokott - előbb utóbb "pofáraesés" a vége!

"Ez ebben a formában hülyeség. Csak azért, mert az R1a és az R1b elágaztak abból nem következik, hogy nem fordultak elő akár egy népességen belül vagy egymás közelében elő, egymással nyelvi kapcsolatban lévő népek között. Ma is előfordulnak vegyesen, pedig most már még több idő telt el a két leszármazási vonal elágazása óta."

Itt ugye arról beszélünk, hogy a jelenlegi ismereteink szerint az R1a és az R1b elágazása után évezredekig nem találtak olyan leleteket, ahol az R1a - és R1b egymás mellett fordult volna elő, és ezt egyértelműen a PIE - korra vonatkoztatják.

Annak semmiféle relevanciája nincs, hogy manapság már találunk egymás-melletti előfordulásokat.

A "nyugati" - meg "keleti" - meghatározások iránti aggodalmadat meg aztán végképpen hagyjuk - ez is mutatja, hogy semmiféle érveid nincsenek, csupán csak a kötözködésre vagy kihegyezve!

"Amúgy melyik R1b és melyik R1a változatot tartod egyáltalán indoeurópainak?"

Ugye éppen azt igyekeztem volna itten előadni, hogy ugye vannak olyan vélemények, amelyek szerint az egyik - valamelyik - nem beszélhette az PIE - nyelvet - mindenféle fajta fizikai lehetetlenségek következtében.

Aztán meg aztatat próbálltam itten magyarázni, hogy manapság vagyonnak ollan nyelvészek, akik nem átallanak aztatat hangoztatni, hogy a nyelvtörténet az teljes mértékben független az aztatat beszélők történetétől... no szerintem meg ez az igazi "marhaság" - már bocsánat a profán megnyilvánulásért, de nehezen türtőztetem magam az efféle totálisan ostoba, mindenféle tudományos alapot nélkülöző kijelentések olvasatán!

Legjelesebb finnugristáink egész életük során a magyar nyelv és nép eredetének egységességének bizonyításáért dolgoztak. Mindannyian pontosan tudták, hogy a nyelv eredete, elválaszthatatlan a nép eredetétől - már amennyiben kepések lehettek volna felfogni, egyáltalán, hogy mi - ma - mit is értünk ezek alatt a fogalmak alatt.

Persze nem lehettek képesek, mert hogy fogalmuk sem lehetett a mi, mai definícióinkról. Ezért van az, hogy a ma "tudósa" az egyikőjüket "dilettánsozza" - a másikat meg "istencsászárnak" állítja be

Kevés szánalmasabb megnyilvánulását tudom elképzelni egy mai "nyelvtudósnak" aki az elődei nézeteit "fikázza" - csak is azért, mert ma már mást gondolunk.

A természettudományban pl. nem szokás "délibábos dilettánsozni" a görög filozófusokat, a "geocentrikus" világképük miatt. Elmondjuk, ugyan, hogy ők így képzelték, de senkinek nem jutna eszébe, hogy egy egész könyvet töltsön meg, olyasféle gyalázkodással, amilyenekkel a finnugrista Honti László volt képes megtölteni, a saját szerkesztésében megjelenő antológiát, a finnugor ellenesek kárára.

220 szigetva 2021. június 5. 17:27

@gekovacsistvan: A tudósok nem az elődeiket fikázzák, hanem a nemtudósokat. A természettudományok esetén is bőven látni ilyet: vírustagadók, laposföld-hívők, örökmozgó, Egely, Gődény. Onnan lehet az ilyeneket viszonylag könnyen felismerni, hogy jellemzően arra hivatkoznak, hogy a tudomány valami fontos igazságot eltitkol.

223 Mackósajt 2021. június 5. 19:49

@gekovacsistvan: Te annyira nem vagy képben, hogy nem is érdemes elkezdeni magyarázni, és ráadásul azt hiszed mindenki hülye csak te vagy helikopter. Az, hogy egy ilyen zavarodott, ostoba ember mint te meg tudott tanulni számítógépet használni, büszkeségre adhat okot a szoftverfejlesztőknek, hiszen nagyon felhaszlóbarátak a termékeik.

224 gekovacsistvan 2021. június 5. 20:46

@Mackósajt:

Ejnye - bejnye "mackóka" - már megint ide lyukadtunk ki!

Mivel nem vagy képes válaszolni már megint az a fránya személyeskedés!

:)

225 Fülig James 2021. június 5. 22:50

@Mackósajt:

"Törökül beszélő avarokkal is remekül szót érthettek a honfoglalók, és az ilyen részletek aztán kikophattak Bonfini idejére"

Ez így van Sőt, Bonfini sem állítja, hogy tudná a honfoglalókról azt, milyen nyelven beszéltek, sem az itt lévőkről. Pusztán annyit mond, hogy hellyel-közzel kommunikáltak egymással, és némely itt élő harcos csatlakozott is hozzájuk. Egyébként a vaskos műből csak néhány sor utalás van erre, de így is fontos adalék. Na és persze az is lehet, hogy az információ nem valós - de ezt nem tudjuk.

226 gekovacsistvan 2021. június 6. 06:23

@Fülig James:

"Törökül beszélő avarokkal is remekül szót érthettek a honfoglalók, és az ilyen részletek aztán kikophattak Bonfini idejére"

Mivel a "honfoglalók" - mai tudásunk szerint - egy pusztai népszövetség keretein belül értelmezhetőek, ezért olyan, hogy a "honfoglalóknyelve" - egyszerűen értelmezhetetlen.

A hagyományos nyelvészet szerinti nyelvcsoportosítás figyelembevételével, a "honfoglalók" között egyaránt voltak török - iráni - magyar - nyelvű elemek is. Hogy miért a ma"magyarnak" nevezett nyelv lett a domináns annak tudomásom szerint éppen "hármmiliiárdötszázkilencvenezerhatszáznyolcvankét" - oka van.

Ha nem hiszed számolj utána!

:)

227 gekovacsistvan 2021. június 6. 06:51

@Mackósajt:

"Az, hogy egy ilyen zavarodott, ostoba ember mint te meg tudott tanulni számítógépet használni, büszkeségre adhat okot a szoftverfejlesztőknek, hiszen nagyon felhaszlóbarátak a termékeik."

Már ugye, hogy akkor itten mostan ÉN saját magam vagyok, a saját büszkeségem tárgya, mert hogy ugye az aki akarja, az utána nézhet, hogy én ugye egy villamos mérnök ( elsősorban mechatronikai gyakorlattal ) vagyok - már ha ez mond neked egyáltalán valamit.

Mivel az is nyilvános, hogy nem vagyok már "maikakas"- ezért azok a bizonyos "programozók" - akár az én tanítványaim is lehetnek - úgyhogy a dolog éppen valószínűleg fordítva vagyon, hiszen a hozzád hasonlóak, végül is éppen nekem köszönhetitek azt, hogy manapság a széles nyilvánosság előtt is "összehordhatjátok" a mindenféle tudományosságot nélkülöző bohóckodásaitokat!

228 Fülig James 2021. június 6. 11:28

@gekovacsistvan:

"ezért olyan, hogy a "honfoglalóknyelve" - egyszerűen értelmezhetetlen."

ha értelmetlen következtetésre jutsz, keresd a hibát a saját gondolatmenetedben.

230 Fülig James 2021. június 6. 12:35

"az N-B539 ugor migrációs markerrel lehetne bizonyítani, a Kárpát-medencei avarok magyarul beszéltek (eddig ilyet nem találtak)."

az itt linkelt cikkben azt látom, hogy az avarok adatait egy 568-tól kezdődő időszakban vizsgálja, gondosan kerülve azt, hogy a 7. század végét megemlítsék.

Némi böngészés után a Magyar Őstörténeti Témacsoport 2019-es kiadványa bukkan fel:

(muzeum.kecskemet.hu/wp-content/uploads/2...gan%C3%A1tusban.pdf),

ahol - úgy tűnik - a 670 után történt KM-i beáramlások nincsenek fontos eseményként említve.

Kérdés: a griffes-indás kultúra érdektelenné vált az MŐT-nél, régészeti kérdésekben? László Gyula még lábjegyzetként sincs említve, "persona non grata" lett a tudományos életben, és még egy régészeti kiadványban sem említik .. Mit hozhat vajon egy paradigma alapú archeogenetikai vizsgálat?

231 Fülig James 2021. június 6. 13:15

@Fülig James:

úgy tűnik, az ablakon jöttem be, bár az ajtó is nyitva volt, az MTA kiadvány részleteiben foglalkozik a griffes-indás kérdéssel (lászló Gyulával is).

Az archeogenetikai cikk egy elhatárolható időszakkal vonatkozik, a 7. sz. közepéig bezárólag vizsgál adatokat, ami pusztán témaválasztásukat mutatja.

Ellenben a cikknek az a megállapítása lehetett volna pontosabb

("az N-B539 ugor migrációs markerrel lehetne bizonyítani, a Kárpát-medencei avarok magyarul beszéltek (eddig ilyet nem találtak"),

talán így :

az N-B539 ugor migrációs markerrel lehetne bizonyítani, a Kárpát-medencei avarok magyarul beszéltek (eddig ilyet nem találtak a 670es népmozgásokat megelőző időszakból).

232 Cypriánus 2021. június 7. 09:52

@Fülig James:

A különböző avar köznépi csoportokat mennyire vizsgálták?

Mert az hogy az antropológia szerint burjátnak tűnő felső ( vélhetően zsuanzsuan) elit genetikai szempontból is olyan, mint a mai burját mongol népesség, nem sokat mond a többi 95% sztyeppei betelepülőről.

233 Cypriánus 2021. június 7. 10:04

Vessetek a mókusok, akarom mondani finnugorul az evetek elé:

Megihletett Kerényi Bálint hun- bolgár- magyar viszonyokat boncoló dolgozata, témavezető: Klima László.

Mi van ha a mai ukrán sztyeppén élő poszt-hun finnugor és nyugati török bolgárokat rugdosta be Baján kagán vascsizmája a Kárpátok közé?

Nyelvi emlék vagy B540 továbbra kellene, de csomó mindent magyarázna. Persze attól lehet totál téves.

Ráadásul a be nem rugdosott rész a volgai bolgár vándorlással kerül az Urál mellé , hogy baskír/ honfoglaló lehessen.

Hunor- Madzsgort ( Badzsgort) két dalia....

234 mederi 2021. június 7. 11:29

Egyrészt az illír pannonok, a kelták és természetesen a törökök, szlávok, germánok "nyelvi lábnyomait" senki sem kutatja a mai magyar nyelvben, pedig érdekes lehet..

Másrészt szerintem a gyökere (vagy gyökerei) amik a mindennapi élet szavai lehettek, nem csak az ősi foglalkozás és egy adott terület növényeinek nevéből tevődik ki..

Igaz, hogy kevés az adat, de meg kéne próbálni..

236 szerviens 2021. június 7. 16:06

Sokadik írásukat olvasva a Rémhírek rovatban úgy tűnik, hogy Klíma László és Németh Endre legfőbb motivációja nem az építő párbeszéd, hanem a Magyarságkutató Intézethez kapcsolódó eredmények, vélemények fricskázása, pocskondiázása. Miután mindketten elálltak a cikkben is feszegetett témák általam kezdeményezett kétoldalú megvitatásától erősen kilóg az a bizonyos lóláb.

A Magyar őstörténeti műhelybeszélgetést épp az motiválta, hogy mindnyájan tudjuk, az archeogenetikai adatok önmagukban nem oldják meg a magyar őstörténet rejtélyét. Mint ahogy a nyelvészeti, történeti, régészeti kutatások sem, csak az összefogás, a közös gondolkodás hozhat eredményt, az árokásás pedig az közös gondolkodás szöges ellentéte.

A kritizált előadást tényleg vitaindítónak szántam, ezért a jóindulatú észrevételeknek örülök. Ebben az írásban azonban csak szándékos félreértéseket félremagyarázásokat találtam. Íme néhány gyöngyszem:

„a Tihanyi alapítólevél helyneveinek elsöprő többsége magyar nyelvi közegből vezethető le (ezt nem értjük).” Holott idéztem a forrást „Hoffmann, István. 2010. A Tihanyi Alapítólevél Mint Helynévtörténeti Forrás.” Persze itt nem velem kellene vitatkozni...

„az ugor nyelvrokonságot Török Tibor nem tartja hihetőnek, mivel szerinte a nyelvrokonság feltételezéséből az következik, hogy a honfoglalók egykor az erdőzónából érkeztek a füves régióba.” Minden egyes előadásomban, írásomban hangsúlyoztam, hogy az ugor nyelvrokonság nyelvészeti megállapítását elfogadjuk, a fenti mondat tehát ordas hazugság. Abból, hogy a lótartásra vonatkozó szókincs ugor eredetű, egyszerűen következik, hogy ha volt ugor együttélés akkor az a steppe, erdős-steppe zónában volt, és nyelvrokonaink csak utólag kerültek északra. Természetesen van alternatív magyarázat is.

A Scientific Reportsban megjelent írást azért nem idéztem, mivel csak az archeogenetikai adatokat foglaltam össze, ez pedig mai magyarokat vizsgált. Óriási szakmai tévedés azt állítani, hogy a ma élők genetikai adatai informatívabbak lehetnek múltunkról mint az archeogenetikai adatok, de hogy említett tanulmányukat újra elővehessék a szerzők mégis ezt állítják. .

„Célszerű lett volna, ha Török Tibor nyelvészeti kérdésekben a nyelvészek véleményéről is tájékozódott volna.” Szép kis leütés attól, aki az erről való párbeszédet elutasította. A szerzőknek nyilván mellékes, hogy nyelvészeti kérdésekről egyáltalán nem beszéltem, csak rúghassanak egyet. Az idézett munkák megvitatása, cáfolata lehetne a párbeszéd része, de úgy tűnik a szerzők meválogatják kibe kössenek bele.

238 Cypriánus 2021. június 7. 23:01

@szerviens:

Tisztelt Tanár Úr, ha már itt van, meg szeretném Önt is kérdezni, a különböző avar csoportok ( övesek népe magas és alacsony koponya, a Dunántúlon élő Volga- Urál térségre utaló eredetű) archeogenetikai vizsgálata tervezett, vagy halad ? Nagyon kíváncsi vagyok, mi jöhet ki .

239 Fülig James 2021. június 8. 00:34

@szerviens:

nem kommentálva aktuális véleménykülönbségüket a cikk szerzőjével, én is megragadnám az alkalmat, hogy kérdezzek.

Van-e előrelépés lenyűgöző teóriájukkal kapcsolatban, amelyben Álmost Attila fejedelem közeli rokonaként, esetleges leszármazójaként említették? Kijelölték-e már esetleg a hipotézisalkotás következő lépését, vagy az adatgyűjtés irányát?

240 Fülig James 2021. június 8. 00:55

@Cypriánus:

"A különböző avar köznépi csoportokat mennyire vizsgálták?"

egyáltalán nem, az elit temetkezéséből származtak a vizsgált minták. Nem részletezném, a cikknek csak a forráshivatkozása könytár méretű.

www.nature.com/articles/s41598-019-57378-8

Igen, voltak burjátokra jellemző adatok, na meg üzbég, mongol, stb. na meg hanti, manysi is ..

241 Fülig James 2021. június 8. 01:03

@Cypriánus:

"'Mi van ha a mai ukrán sztyeppén élő poszt-hun finnugor és nyugati török bolgárokat rugdosta be Baján kagán vascsizmája a Kárpátok közé?"

Ha így van, ezt alátámaszthatják a kora avar kori, K.M-ben az avar elittől lényegesen különböző genetikai adatok, a jövőben, ha lesz ilyen, és olyan adatok lesznek (szerintem).

Egyébként ebben a kontextusban a "vessetek a mókusok elé" helyett inkább "vessetek a rénszarvasok elé" ;)

242 Klima László 2021. június 8. 06:36

@durek: Magánhangzókra nincs ilyen táblázat. A nyomtatott szótárak (A magyar szókészlet finnugor elemei, Uralisches Etimologisches Wörterbuch) minden egyes szónál megmagyarázzák, hogy miért lett olyanná, amilyenné.

243 szerviens 2021. június 8. 07:43

Bár nem tartozik a jelen íráshoz, a válaszom az, hogy a honfoglaló elit és köznép, valamint az avar elit és köznép teljes genom szintű, legnagyobb felbontású genetikai vizsgálatait nagyszámú mintán elvégeztük. Jeleneleg az elemzések lezárásánál tartunk, a közlemény megjelenése idén várható.

244 Cypriánus 2021. június 8. 09:39

@szerviens:

Nagyon köszönöm a választ, és várom a publikációt! :-)

245 Cypriánus 2021. június 8. 09:44

@Fülig James:

Ezt szerintem csak a Dulo - dinasztia genetikai elemzése támaszthatná alá. Nem tudom ez van e használható Dulo csontváz, és a bolgárok mit alkotnak e téren.

247 Cypriánus 2021. június 8. 13:47

@szerviens:

Mi tagadás, nagyon érdekelne hogy volt e az avar népességben " ugor gyanús" vagy Volga-Urál térségből eredő népesség. De gondolom, az eredmények nem teljesen publikusak még.

További sok sikert és áldást kívánok a munkájukra!

248 durek 2021. június 8. 16:17

@Klima László: Köszönöm.

Nem tudom, hogy kinek és mi célból készült a mássalhangzó-változásokat bemutató táblázat, de talán érdemes lenne kijavítani a *p hangnál a szó belseji magyar megfelelőt, ami most tévesen "p".

A szakirodalom szerint (és az egyeztetett szavak alapján) "v, Ø" a helyes.

249 Klima László 2021. június 9. 07:33

@durek: Köszönjük az észrevételt, utánanézünk.

250 Fülig James 2021. június 9. 14:37

@Cypriánus:

javasolnám ezek összevetését Attila földi maradványaival, enélkül a hipotézis csak hipotézis marad.

251 Cypriánus 2021. június 10. 08:42

@Fülig James:

Jaja, nyilván Bleda, Ruga, és Balambér teljes genomja mellett.

De félretéve a valószínűtlen dolgokat, a Dulo- Árpád kapcsolat érdekes lenne.

252 Klima László 2021. június 10. 09:00

@szerviens: (236.) A szövegből ítélve kommentelőnk azonos Török Tiborral, az ismertetett tanulmány szerzőjével. Tehát: Tisztelt Kollégánk, kedves Török Tibor!

Az alábbiakban válaszolunk megjegyzéseire, szövegünkbe illesztve hozzászólásának részleteit:

1. idézet: „Sokadik írásukat olvasva a Rémhírek rovatban úgy tűnik, hogy Klíma László és Németh Endre legfőbb motivációja nem az építő párbeszéd, hanem a Magyarságkutató Intézethez kapcsolódó eredmények, vélemények fricskázása, pocskondiázása. Miután mindketten elálltak a cikkben is feszegetett témák általam kezdeményezett kétoldalú megvitatásától erősen kilóg az a bizonyos lóláb.”

Tévedés azt állítani, hogy legfőbb motivációnk nem az építő párbeszéd. Török Tibor egy tisztán szakmai vitát az intézménye elleni támadásnak próbál meg beállítani. Tekintettel arra, hogy az intézmény megalakulása politikai vitát is generált, így hozzászólásának első mondatával azonnal a politikai tér felé tolja a diskurzust. Mi a Magyarságkutató Intézet munkásságát nagy figyelemmel követjük, szakmai publikációinkban tudományos érveket sorakoztatunk fel, amikor vitába szállunk az intézet egyes munkatársainak állításaival. Nem álltunk el az őstörténeti témák megvitatásától, ezt bizonyítja ez az írásunk is.

2. idézet: „A Magyar őstörténeti műhelybeszélgetést épp az motiválta, hogy mindnyájan tudjuk, az archeogenetikai adatok önmagukban nem oldják meg a magyar őstörténet rejtélyét. Mint ahogy a nyelvészeti, történeti, régészeti kutatások sem, csak az összefogás, a közös gondolkodás hozhat eredményt, az árokásás pedig az közös gondolkodás szöges ellentéte.

A kritizált előadást tényleg vitaindítónak szántam, ezért a jóindulatú észrevételeknek örülök.”

Megfigyelésünk szerint a Magyarságkutató Intézet a konferenciáit csak szűk körben hirdeti meg, és lehetőleg nem hív meg olyan kutatókat, akik az intézeti munkatársakkal ellentétes véleményeket vallanak. Úgy nem lehet vitát indítani, ha kizárják a vitából az adott témakör kutatóit. Török Tibort arra kérjük, hogy beszéljen főnökei lelkére és győzze meg őket, hogy az intézet konferenciáin adjanak helyet az építő párbeszédnek is.

3. idézet: „Ebben az írásban azonban csak szándékos félreértéseket félremagyarázásokat találtam.”

Nem szándékos félreértéseink, hanem jóindulatú észrevételeink voltak.

4. idézet: „Íme néhány gyöngyszem:

»a Tihanyi alapítólevél helyneveinek elsöprő többsége magyar nyelvi közegből vezethető le (ezt nem értjük).« Holott idéztem a forrást „Hoffmann, István. 2010. A Tihanyi Alapítólevél Mint Helynévtörténeti Forrás.” Persze itt nem velem kellene vitatkozni…”

A Török Tibor által idézett szövegrészlet egy mondat második fele. Íme a teljes mondat: „Véleménye szerint a honfoglalók azért sem beszélhettek magyarul, mert a Tihanyi alapítólevél helyneveinek elsöprő többsége magyar nyelvi közegből vezethető le (ezt nem értjük).” Ez a mondat nem azt jelenti, hogy Hoffman István művének eredményeit nem értjük. Amit nem értünk, az Török Tibor gondolatmenete. Hoffman István művéből miért következtet arra, hogy a honfoglalók nem beszélhettek magyarul? Hozzátesszük: azt sem értjük, hogy a genetikai adatok kutatója miért foglalkozik nyelvi adatok értékelésével. A kulturális és demográfiai folyamatok együttes elemzése természetesen fontos és lehetséges, de nem „one-man show”-ként, hanem különböző tudományágak szakértőinek együttműködésében.

5. idézet: „»az ugor nyelvrokonságot Török Tibor nem tartja hihetőnek, mivel szerinte a nyelvrokonság feltételezéséből az következik, hogy a honfoglalók egykor az erdőzónából érkeztek a füves régióba.« Minden egyes előadásomban, írásomban hangsúlyoztam, hogy az ugor nyelvrokonság nyelvészeti megállapítását elfogadjuk, a fenti mondat tehát ordas hazugság.”

Nagyon örülünk annak, hogy Török Tibor elfogadja az ugor nyelvrokonság nyelvészeti megállapítását. Az építő jellegű párbeszéd keretében várjuk a pontos hivatkozásokat: mely előadásain és írásaiban hangsúlyozta az ugor nyelvrokonság nyelvészeti megállapításának elfogadását. Ha ezekről értesülünk, ordas hazugságunkat feltétlenül töröljük szövegünk majdan nyomdába kerülő változatából. Egyébként fültanúi voltunk annak, hogy a 2017. augusztus 13-án 11 óra 30 perckor Bugacpusztán, az Ősök napján, Neparáczki Endrével közösen tartott előadásában (Legújabb adatok és eredmények, a honfoglaló népesség jellegeire vonatkozóan, a nagyfelbontású genetikai vizsgálataink tükrében.) igenis megkérdőjelezte a magyar nyelv finnugor nyelvcsaládba tartozásának tényét.

Török Tibor ismertetett tanulmányának utolsó bekezdése ezzel a mondattal kezdődik: „Végül engedjék meg, hogy néhány szót ejtsek a magyar–obi-ugor nyelvrokonságról.” Tehát a nyelvrokonságról nyilvánít véleményt. Ugyanezen bekezdés harmadik mondata így szól: „A nyelvészeti modell másik gyenge pontját abban látom, hogy a manysi-hanti nyelvrokonok jelenlegi élettere alapján azt feltételezi, hogy valaha a honfoglalók ősei is az erdőzónából kerültek a füves pusztákra.” Ha komolyan vesszük Török Tibor hozzászólását (és természetesen komolyan vesszük), akkor ő elfogadja az obi-ugor nyelvek és a magyar közeli rokonságát, ám tanulmánya szerint látja a nyelvrokonság gyenge pontját is, vagyis nem hisz abban, hogy a honfoglaló magyarok egykor az erdőzónából költöztek a füves övezetbe. Véleményünk szerint az, hogy mikor ki hová vándorolt, az a nyelvrokonság tényével nincs összefüggésben, azt nem lehet a nyelvrokonság gyenge pontjaként interpretálni.

6. idézet: „Abból, hogy a lótartásra vonatkozó szókincs ugor eredetű, egyszerűen következik, hogy ha volt ugor együttélés akkor az a steppe, erdős-steppe zónában volt, és nyelvrokonaink csak utólag kerültek északra. Természetesen van alternatív magyarázat is.”

A magyar őstörténetkutatás kb. fél évszázada azt vallja, hogy az ugor együttélés színtere Nyugat-Szibéria erdőssztyeppi zónája volt. Török Tibor miért nem idézte Veres Péternek és Fodor Istvánnak az 1970-es évek óta publikált témába vágó tanulmányait? Véleménye teljesen szinkronban van az említett kutatók véleményével. Az obi-ugor népek folklórját magyar kutatók is tanulmányozták. Már több mint száz éve ismert, hogy ebben a folklórkincsben egy erdei és egy délebbi, erdőssztyeppi hagyomány ötvöződik. A finnugor népek és nyelvek kutatóinak körében általánosan elfogadott, hogy az obi-ugorok valaha délebbre éltek mai lakóhelyüknél. Ennek a koncepciónak jelenleg nincs tudományosan alátámasztott alternatívája.

7. idézzet: „A Scientific Reportsban megjelent írást azért nem idéztem, mivel csak az archeogenetikai adatokat foglaltam össze, ez pedig mai magyarokat vizsgált. Óriási szakmai tévedés azt állítani, hogy a ma élők genetikai adatai informatívabbak lehetnek múltunkról mint az archeogenetikai adatok, de hogy említett tanulmányukat újra elővehessék a szerzők mégis ezt állítják.”

A szakmai tévedést mi inkább Török Tibornál látjuk. Mi nem azt állítjuk, hogy a ma élők genetikai adatai történetileg informatívabbak lehetnek az archeogenetikai adatoknál. Véleményünk szerint egy jól megtervezett genetikai kutatási folyamat egymásra épülő lépésekből áll. Hiába állapítjuk meg egy korabeli mintáról, hogy az melyik 10-20 ezer évvel ezelőtt keletkezett haplocsoportba tartozik. Egy ilyen eredménynek nagyon mérsékelt információértéke van a társtudományok számára. Mit tud kezdeni egy nyelvész vagy történész azzal a ténnyel, ha kiderül egy ásatag mintáról, hogy egy olyan haplocsoportba tartozik, amelyik a Bering-szorostól Finnországig gyakori Észak-Eurázsia őshonos népeiben. Amíg csak annyit tudtunk például, hogy az Árpádok apai vonala az R1a haplocsoportba tartozik, valóban csak annyit lehetett mondani, hogy az Árpádok eurázsiai, esetleg észak-afrikai eredetűek voltak. Pontosan akkor lett értékes az Árpádok apai vonalának a vizsgálata, amikor kiderült, hogy egy olyan alcsoportba (R-SUR51) tartozik, amely ma kizárólag Baskíriában és a Vajdaságban fordul elő. Tovább árnyalja a képet, hogy az összes baskír R-SUR51 közös ősapja nagyjából 1000 éve élt. Ez a ma élőkből vett minták alapján állapítható meg.

Török Tibor tanulmányából tendenciózusan éppen azok az archeogenetikai cikkek maradtak ki, amelyek azt tanúsítják, hogy a honfoglalók között lehettek az ugorokra jellemző génekkel rendelkező csoportok. A kutatástörténeti áttekintésből nem csak a mi írásunk maradt ki. Hiányzik Fóthy Erzsébet műve is, holott ez volt az első komoly, a honfoglalók apai vonalait vizsgáló tudományos munka.

8. idézet: „»Célszerű lett volna, ha Török Tibor nyelvészeti kérdésekben a nyelvészek véleményéről is tájékozódott volna.« Szép kis leütés attól, aki az erről való párbeszédet elutasította.”

Nem világos számunkra a fenti két mondat összefüggése. Török Tibor azt állítja, hogy mi elutasítottuk a nyelvészek véleményéről folytatandó párbeszédet? A két mondat számunkra ezt jelenti, ugyanakkor gyanítjuk, hogy Török Tibor inkább arra gondolt, hogy a vele való párbeszédet utasítottuk el. Ez nem igaz, most is párbeszédet folytatunk vele és a nyelvészekkel is együttműködünk.

9. idézet: „A szerzőknek nyilván mellékes, hogy nyelvészeti kérdésekről egyáltalán nem beszéltem, csak rúghassanak egyet. Az idézett munkák megvitatása, cáfolata lehetne a párbeszéd része, de úgy tűnik a szerzők meválogatják kibe kössenek bele.”

Tanulmányában Török Tibor igenis megnyilvánult nyelvészeti kérdésekben. Ezt mindenki ellenőrizheti a tanulmánykötet 19‒24. oldalán (http://mek.oszk.hu/21900/21908/21908.pdf).

Ismertetésünket nem azért írtuk, hogy belerúgjunk avagy belekössünk Török Tiborba, hanem az általa elvárt építő párbeszéd érdekében.

Klima László ‒ Németh Endre

253 Fülig James 2021. június 10. 10:15

@Cypriánus:

Nem tudom, Dulo kérdésben mi a helyzet jelenleg, amikor utoljára olvasgattam, valami nagy fokú bizonytalanságra emlékszem. De hátha erre jár Mackósajt, és kifejti.

254 gekovacsistvan 2021. június 10. 12:57

@Klima László:

A ( rosszul ) linkelt cikk 24. – oldalán ez olvasható:

„A nyelvészeti alapon létrehozott őstörténeti modell legnagyobb problémáját abban látom, hogy a magyarság elődeit Árpád népére szűkíti, és ezzel elvágja a magyar őstörténet gyökereit a 10. századot megelőző Kárpát-medencei népességektől, akik pedig nyilvánvalóan az elődeink voltak.”

Itt tehát nem „nyelvrokonságról van szó, hanem a nyelvtörténet alapján kreált őstörténet került megkérdőjelezésre. A magyar nyelv rokonságához szorosan hozzá tartozik a nyelvtörténet amely viszont - Gugán Katalin szerint – szintén szorosan összefügg a beszélők történetével.

A finnugrisztika mindig is ezt a „hármas egységet” alkalmazta, ha a magyar nyelv rokonságáról, nyelvtörténetről, őshazáról, vagy őstörténetről beszélt, Ragulytól – Szinnyein át – egészen Fodor Istvánig.

Ebből viszont akkor az következik, hogy a magyarok igen is, maguk is finnugorok – vagyis a finnugoroktól erednek – mint ahogyan a nyelvük is finnugor, mert hogy az meg a finnugor alapnyelvből ered. Mert hogy a hagyományos történeti nyelvészeti terminológiák használatával, nem tudjuk elmondani másként, mint hogy a finnugor alapnyelvet, a finnugorok beszélték, a finnugor őshazában.

A „magyarság ősei” persze ettől még nagyon szerteágazó világból is származhattak, de „eredni” a finnugoroktól erednek, mint ahogyan a magyar nyelv elemei is többféle nyelvből származnak, de azért finnugor nyelv, mert a finnugor alapnyelvből ered!

257 gekovacsistvan 2021. június 11. 11:21

@szerviens:

Tisztelt Török Tibor!

„Az ugor nyelvrokonságot Török Tibor nem tartja hihetőnek, mivel szerinte a nyelvrokonság feltételezéséből az következik, hogy a honfoglalók egykor az erdőzónából érkeztek a füves régióba.” Minden egyes előadásomban, írásomban hangsúlyoztam, hogy az ugor nyelvrokonság nyelvészeti megállapítását elfogadjuk, a fenti mondat tehát ordas hazugság.”

El sem tudom képzelni, hogy miért érzik szükségét, komoly szakemberek, hogy hitet tegyenek ennek a manapság terjedő „kizárólag nyelvészeti alapú nyelvrokonság” – cimű teljességgel elfogadhatatlan állítás mellett.

Kizárólag nyelvészeti alapokon nyugvó nyelvrokonság ugyan is egészen egyszerűen nincsen – tehát tulajdonképpen egy nemlétező paradigma mellet állnak ki – meglátásom szerint teljesen feleslegesen, és értelmetlenül.

Két nyelv rokonsága ugyanis azt jelenti, hogy mindkét nyelv egy valamikor létező „teljes alapnyelv” – ből ered, vagyis azt, hogy ez a két nyelv abból az egy nyelvből vált ki.

A nyelvrokonságot, azonban nem a két nyelv közös nyelvi törvényszerűségeinek vizsgálatával állapítják meg, mert hogy ezzel csak a két nyelv kapcsolatrendszerét tudják feltérképezni. A magyar nyelvnek ugyan úgy, nyelvészeti törvényszerűségeken alapuló kapcsolatai vannak az iráni, a török és a szláv nyelvekkel is, mint az uráliakkal.

A magyar nyelv azért uráli nyelv, mert az alapszókincse az uráli alapnyelvből származik. Az alapszókincs definíciója azonban egyáltalán nem olyan egzakt, mint ahogyan azt a nyelvészek láttatni szeretnék. Az, hogy ha a definíció alapján az egyik szótövet az alapszókincsbe soroljuk be, akkor a másikat meg miért nem, az igen is, és nagyon is vitatható. Az alapszókincs készlet meghatározásához nagyon is széleskörű, több tudományágat is átfogó komplex ismeretek szükségesek – azt nem lehet ( mint ahogyan nem is teszik ) csupán és kizárólag nyelvészeti alapon összeállítani.

Hogy nem lehet, az már abból is látszik, hogy történt már egyszer egy kísérlet, egy olyan lista ( Swadesh- lista ) létrehozására, amely minden nyelvre érvényes lett volna – de a magyar nyelvészeti tudomány azt nem igen fogadta el. Ebben a listában ugyan is bőven vannak nem „uráli” eredetű szótövek is. Helyette egy olyan listát tanít a finnugrisztika, amelyben egyetlen egy nem sok, de annyi nem uráli eredetű szótő sincs.

Mindezeknek a tükrében tehát nyugodtan kijelenthetjük, hogy „kizárólag nyelvészeti eszközökkel” nem lehet nyelvrokonságot kimondani, tehát aki ilyent állít az vagy szándékosan kívánja félrevezetni a széles közvéleményt, ( és a más tudományágak képviselőit ) vagy nem ismeri a saját szakmája alapvetéseit.

Lehet választani!

258 Fülig James 2021. június 11. 12:31

@gekovacsistvan:

pisti ez most honnan van?

„A nyelvészeti alapon létrehozott őstörténeti modell legnagyobb problémáját abban látom, hogy a magyarság elődeit Árpád népére szűkíti, és ezzel elvágja a magyar őstörténet gyökereit a 10. századot megelőző Kárpát-medencei népességektől, akik pedig nyilvánvalóan az elődeink voltak.”

figyelemreméltó gondolatmenet, ha valaki explicite megkérdőjelezi a honfoglalás elméletét, majd ezt rákeni a nyelvészekre.

259 gekovacsistvan 2021. június 11. 14:57

@Fülig James:

A Klíma László megadta, linkelt cikk 24. – oldalán olvasható - amit Török Tibor jegyez.

A link - hogy ne kelljen keresgetned!

mek.oszk.hu/21900/21908/21908.pdf

260 gekovacsistvan 2021. június 11. 15:01

@Fülig James:

Bocs - a 23. oldal közepén van - a bal sarokban lévő 24 - es szám "zavarhatott" - meg!

261 Fülig James 2021. június 12. 15:42

@gekovacsistvan:

Köszi, így már érthetőbb, de nem kevésbé aggályos.

1. Tézis

Kiindulópont Takács Miklós 3. számú honfoglalás-hipotézise:

„Kisebb létszámú katonai elit érkezett, amely beszélhetett törökül vagy magyarul is, de a nagyszámú magyarul beszélő köznépet helyben találták, és a bevándorlók létszáma nem haladta meg a 10%-ot”

megfejelve egy „véleményes” érvvel:

„egy államilag irányított asszimiláció 11. század eleji feltételezése a kora középkor viszonyai között egyértelműen anakronisztikus, ellene mond a kor szellemiségének.”

Csak hát tudjuk, hogy István tudatosan telepítette szét pld. a szlovénokat, hogy megossza a szláv tömböt. A történelem ellentmond a logikai kiindulópontnak.

A tézissel van még egy gond, hogy 3 hipotézis között nem szerepel az a lehetőség, hogy a magyar ajkú népesség tömege 895 után érkezik, ami a legvalószínűbb.

2. Antitézis:

„A fentiek alapján kijelenthető, hogy a magyar őstörténet biztosan nem szűkíthető a honfoglaló magyarokra, még nyelvi szempontból sem!”

Persze hogy nem. Na de mi következik ebből?

3. Szintézis

„A nyelvészeti alapon létrehozott őstörténeti modell legnagyobb problémáját abban látom, hogy a magyarság elődeit Árpád népére szűkíti, és ezzel elvágja a magyar őstörténet gyökereit a 10. századot megelőző Kárpát-medencei népességektől, akik pedig nyilvánvalóan az elődeink voltak.”

WTF?

Lehet, hogy volt kommunikáció a honfoglalók és az itt élők között, nyugati török, mongol, burját, sőt hanti-manysi nyelven, sorolhatnánk (felőlem alánul, horezmi dialektusban, vagy ha jöttek szogd diplomaták is, akkor szogdul, lótenyésztésről masszagéta szavakkal, kálizul, kabarul). Szerintem nem tudjuk. A vegyes népességre mutató archeogenetikai adatatok bizonyítják a … minek is az eredetét?

Talán még valami: türkmént az üzbéggel, mindegyiket a tatárral és baskírral összehoznia „törökség” ürügyén : Kemál pasa repülőszőnyege ;)

262 bloggerman77 2021. június 12. 16:22

@gekovacsistvan:

Ezek a mondataid mutatjál, hogy semmit nem értesz a nyelvrokonságból:

" A magyar nyelvnek ugyan úgy, nyelvészeti törvényszerűségeken alapuló kapcsolatai vannak az iráni, a török és a szláv nyelvekkel is, mint az uráliakkal.

A magyar nyelv azért uráli nyelv, mert az alapszókincse az uráli alapnyelvből származik."

Két nyelv nem azért rokon, mert azonos alapszókincsük van, hanem a nyelvtani rendszerük, szerkezetük rokon. A szóalapú rokonítás a dilettantizmus iskolapéldája.

Mutass már nekem a magyar nyelvben szlavizmust és turkizmust? Nincs!

Szláv és türk jövevényszavak vannak, de a magyar egyikből sem vett át nyelvtani szerkezeteket, még az un. germanizmusok is a magyarul rosszul megtanult asszimilánsiok "adományai" akik a német szószerkezeteket "tükörfordították", de ezek mellett él a helyes magyar forma

265 durek 2021. június 12. 19:55

@bloggerman77: "Két nyelv nem azért rokon, mert azonos alapszókincsük van, hanem a nyelvtani rendszerük, szerkezetük rokon."

A magyar nyelv esetén mit értesz nyelvtani rendszer, szerkezet alatt, ami bizonyítja a finnugor rokonságot?

Én úgy tudom, hogy a magyar esetén a nyelvrokonság bizonyítéka(i) az alapszókincshez tartozónak tekintett szavak esetén megfigyelhető szabályos hangmegfelelések.

268 gekovacsistvan 2021. június 13. 07:18

@bloggerman77:

Kedves Drága Barétom!

Ha már itt kommentelgetsz kb ezer éve, akkor legalább azokat a cikkeket olvasd el amit az ezen a blogon publikáló szakemberek írtak.

Mondjuk ezt:

www.nyest.hu/renhirek/mi-bizonyitja-hogy-a-magyar-nyelv-finnugor

Sajnálatos módon, azt a több mint 700 - hozzászólásos kommentfolyamot amiban bizonyításra került, hogy a finnugrisztika nyelvrokonítási paradigmája a homeopátia hígításos elvével azonos - világ szégyenére nem olvashatod, mert hogy azt a szerkesztők törölték ( láthatatlanná tették ) - a cikket átírták - de nem jelölték - és valószínűleg ez az egyetlen cikk, itt amely ma sem kommentelhető.

269 gekovacsistvan 2021. június 13. 08:15

@durek:

„Én úgy tudom, hogy a magyar esetén a nyelvrokonság bizonyítéka(i) az alapszókincshez tartozónak tekintett szavak esetén megfigyelhető szabályos hangmegfelelések.”

Én egy kicsinyég ezt azért árnyalnám. Nem rossz a paradigma, egy laikustól, de egy szakember azért találna benne némi kifogást, úgyhogy nézzük mi a valóság, mert különben megint le leszünk „dilettánsozva”…!

„Én úgy tudom, hogy nyelvrokonság bizonyítéka(i) a szabályos hangmegfelelések módszerével kiválasztott, azonos eredetű szókészletnek, az alapszókincshez tartozó szótövei.

Ez azt jelenti, hogy először is minden nyelvnek meg kell állapítani az alapszókincsét, majd megkeresni azokat a nyelveket, amelyekben ezek a szótövek szintén egy valamikor létezőnek vélt „alapnyelvből” erednek.

Mi lenne tehát az egzakt tudományos módszer:

1. Az első lépés tehát az, hogy állapítsuk meg a magyar nyelv alapszókincsét!

2. Vizsgáljuk meg, hogy ezek a szótövek, mellik alapnyelvből erednek.

3. Az előbbi eredményből kiindulva állapítsuk meg nyelvcsaládba tartozást.

A módszer buktatói:

1. Semmiféle konszenzus nincs arranézvést, hogy mellik szótövek tartoznak a magyar nyelv alapszókincsébe. Gugán Katalin pl. – kompromisszumos megoldásként – mégis csak a sokat szidott Swadesh- listához volt kénytelen visszanyúlni. Ebben vastagon vannak nem uráli eredetűek is.

2. Világ szégyenére, az finnugrisztika, persze egy olyan listát tanít, amelyben a magyar nyelv alapszókincséhez egyetlen egy nem sok, de annyi nem uráli szótő sem tartozik. ( Hát így könnyű!!! )

3. Az ELTE Finnugor Tanszék honlapján, keverik az „alapnyelvi szókészlet” és az „alapszókincs” – fogalmát. Az alapnyelvi szókészlet, az mondjuk az uráli alapnyelv szókészlete – amelyet csak rekonstruálni tudunk. Az „alapszókincs” az a mai magyar nyelv alapvető szókészlete. Beszélhetnénk még esetleg az „alapnyelv alapszókincséről” – de ennek ellentmond, a további tartalom.

A „szabályos hangmegfelelések” – tehát nem a nyelvrokonság bizonyítékai, csupán csak egy tudományos módszer arra, hogy megkeressük, hogy egy adott szótő, mellik, mai nyelvekből vezethető le, egy adott alapnyelvre, vagyis, hogy mi lehetett a valamikori még közös szóalak, és az mellik alapnyelv szókészletének lehetett része!

Csupa „lehetett” – „esetleg” – „volna” – „talán”… semmiféle „tudományos tényről” tehát nem lehet tehát mégcsak szó sem!

270 Fülig James 2021. június 13. 10:30

@gekovacsistvan:

a gondolatmenetedet követve:

- ismerjük a Thalesz-tételt

- na de tapasztalhatunk-e tökéletes kört? Nem.

->akkor Thalesz tétele egy téves paradigma, a körző és a vonalzó öncélúan a tétel igazolására kitalált eszköz, melyek a homeopátia hígításos elvével azonos értékűek

>> szántsuk be a matematika tanszéket

271 gekovacsistvan 2021. június 13. 10:51

@Fülig James:

A hasonlatod, nem csak azért sábtít - mert hogy minden hasonlat sántít, hanem azért mert semmi köze az adott témához!

Itt arról van szó, hogy egy tudományos vizsgálati módszert, akarnak elfogadtatni mint az állítás bizonyítását.

De hogy maradjunk a "Thalesz-tételnél" - azt akarják, hogy elfogadd, hogy a matematika, mint a fizikai valóság leírásának tudománya - ha létezik - akkor az maga a "Thalesz-tétel" - bizonyítása! Pedig a matematika, csak egy módszer a " Thalesz-tétel"- bizonyítására és nem pedig maga a bizonyítás.

272 Fülig James 2021. június 13. 11:09

@gekovacsistvan:

van másik:

A derékszögű háromszög a szkíta íjból ered, mert előtte nem volt. Thalész ennek neszét vette, addig rajzolgatott ákom-bákom, míg a derékszögű háromszög bele nem fért a körbe. Akkor aztán azt mondta, ő találta ki, persze pénzért és hatalomért.

Na meg főleg azért, mert érthető módon nem szerette a szkítákat, és az indítékai ismeretében már minden érthető.

273 bloggerman77 2021. június 13. 14:11

@gekovacsistvan:

- a FU nyelvek agglutináló nyelvek

- az egyes szám első személyű birtoklást az -m toldalékkal fejezik ki

- "-k" többesjel, "-t" tárgyrag, fokozásnál a "-bb"

- nem elöljárószavakat (prepozíciókat), hanem toldalékokat használnak

- igék személyragjai, birtokos névmások személyes névmásokból alakultak át toldalékokká

- jelzős szerkezetben a jelző megelőzi a jelzett szót - tehát nem ház nagy, hanem nagy ház...

- nyelvtani nemek hiánya

- birtoklást kifejező ige hiánya (míg németben ott a "haben",angolban a "have")

... és ezután jön az alapszókinccsel foglalkozás

Az külön tetszett, amikor a "kert" szó eredete kapcsán már a Czuczor-Fogarasi szintre eljutottál, és minden "krt" szótövet összehozva, példaként hoztad fel a "kör" szót is, ami - nyelvújításkori "csinált" szó...

279 durek 2021. június 13. 15:43

@gekovacsistvan: Csak igyekeztem tömören megfogalmazni a "hivatalos" álláspontot. :)

Fejes Lászlótól több helyen is olvastam/hallottam, hogy bár gyakran nyelvészek is megfogalmaznak olyan állítást, miszerint a nyelvtani jellemzők hasonlósága is bizonyítja a nyelvrokonságot, ezeket nem tekinthetjük annak.

Csak néhány "klasszikus" példa:

- agglutináló nyelv (más nyelvcsaládba sorolt nyelvek jellemzője is)

- magánhangzó harmónia (finnben van - észtben nincs - törökben van)

- tárgyas ragozás (a szakirodalom szerint legfeljebb a "csírája" lehetett meg a feltételezett, de sokak által vitatott ugor alapnyelvben, és formailag nagyon másként működik a magyarban és az obi-ugor nyelvekben - más finnugor nyelvben nincs)

A finnugor "leánynyelvek" nyelvtana általában véve annyira eltérő, hogy minden jel szerint a nyelvek önálló életében alakultak ki. A magyar nyelv esetén ez igencsak szembetűnő.

--------------

Többször leírtam már aggályaimat a "szabályos hangmegfelelések" témát illetően.

Egyrészt a szabályosság látszata csak gondos válogatás után áll elő, ahol a szabálynak nem megfelelő, nagy számú szóegyezések egyszerűen nem kerülnek bele a "közös szókincsbe".

Másrészt ezen megfelelésekre (a "szabálytalanokat" is idevéve) a közös alapnyelvből való származás mellett (vagy inkább helyett) létezik más, sokkal kézenfekvőbb magyarázat is.

A gondos válogatás ellenére még így is gyakoriak a szabálytalan egyezések, amelyekre persze születnek egyedi magyarázatok: zöngésülés, elhasonulás, palatizáció, depalatizáció, hang eltűnése (akár 3-4 fokváltáson keresztül), stb, stb...

Csak két példa:

1.) A "méz" szó esetén rekonstruált finnugor alak: *mete

A szabályos finnségi folytatás ugyanez lenne (mete), de ma a finn és észt alak: mesi.

A manysi "мāг" pedig annyira "szabálytalan", hogy nem is finnugor származású (ha nem, akkor mégis honnan?).

www.uralonet.nytud.hu/eintrag.cgi?id_eintrag=539&locale=hu_HU

glosbe.com/hu/mns/m%C3%A9z

2.) A "tűz" (főnév) finnugor eredete is "szabályossági" problémákat mutat, a mély-magas hangrendűségre és a belső magánhangzó eltérésére hivatkozva született egy finnugor

a) *tule,

www.uralonet.nytud.hu/eintrag.cgi?id_eintrag=1073

és egy eltérő származású ugor

b) tüγɜ-tɜ, tüwɜ-tɜ

www.uralonet.nytud.hu/eintrag.cgi?id_eintrag=1864&locale=hu_HU

Az, hogy mindkét vonalon van veláris és palatális hangrendű "leszármazott", nem zavarja a különválasztás logikáját, ahogy az sem, hogy a szakirodalom szerint a magyar "ű" hang csak jóval később, az ősmagyar korban alakul ki.

-------------

Továbbá hosszan lehetne sorolni és bemutatni, hogy mekkora a káosz a spiránsok és affrikáták ügyében, a számos szabályosan megmaradó/eltűnő mássalhangzóról nem is beszélve (a Ø hang, mint jolly-joker).

Egy magamfajta laikus számára nehezen követhető ez a fajta "logika" és "bizonyítás". :)

284 gekovacsistvan 2021. június 13. 17:33

@bloggerman77:

Ebből is látszik, hogy csak kötözködni akarsz - mert nem figyelsz!

Én soha még semmiféle "etimológizálást" nem végeztem sehol.

A "kör" - körüli körözést - köreimen kívüliek követték el!

285 Fülig James 2021. június 13. 17:38

@gekovacsistvan:

"csak egy módszer"

a negatív számok létezése meg összeesküvés a normalitás ellen ;)

286 gekovacsistvan 2021. június 13. 17:39

@bloggerman77:

Ha elolvastad volna az ajánlott cikket - és a többi Fejes cikket amit ebben a témában írt - akkor most okosabb lettél volna, és nem fárasztod magad - mert ezeket mind cáfolta már egytől egyig.

287 gekovacsistvan 2021. június 13. 17:48

@durek:

Amint már írtam én soha nem "etimológizálok" és nem "szabályoshangmegfelelek" - mert nem értek hozzá.

Én a finnugrisztikában csupán a logikus gondolkodás teljes hiányának megtapasztalásakor szoktam hangot adni egyetnemértésemnek.

288 Fülig James 2021. június 13. 18:15

@durek:

"A "tűz" (főnév) finnugor eredete is "szabályossági" problémákat mutat"

persze, hiszen mongol.

­t῾oge ( ~ -i) fire: Tung. *toga; Mong. *tüɣi-; Turk. *Tögen.

PTung. *toga fire (огонь): Evk. toɣo; Evn. toɣ; Neg. toɣo; Man. tuwa;

SMan. tuā (476); Jurch. towi (21); Ul. tawa; Ork. tawa; Nan. tao; Orch. tō;

Ud. tō; Sol. togo

289 durek 2021. június 13. 18:57

@Fülig James: Az uráli/finnugor eredetűnek tartott szavak jelentős hányadánál vannak mongol, török (és mint már korábban jeleztem, indo-európai) párhuzamok. Ettől függetlenül ezeket nyelvészeink urálinak/finnugornak minősítik, jó esetben legfeljebb megemlítik a párhuzamokat, mint a "tűz" esetén is.

Azt, hogy te mi alapján tudod megítélni a szókölcsönzés irányát, az esetleges közös származás (azaz egy közös alapnyelvből öröklés) lehetőségét meg sem említve, nem tudom. :)

Viszont örülnék neki, ha kifejtenéd, mert kíváncsi vagyok.

290 durek 2021. június 13. 19:12

@gekovacsistvan: Igen, tudom. :)

Lehet, hogy félreérthető volt a megfogalmazás, de én arról írtam, hogy én hogyan látom a "finnugrisztika logikáját" az etimológiák, a megállapított hangmegfelelések (szabályok), és több, a témát tárgyaló szakirodalom megismerése után.

291 Fülig James 2021. június 13. 20:11

@durek:

nincs igazából ötletem a szókölcsönzés irányára. Ugor korinak gondolnám, aminek ellentmondhat az, hogy "ősi" jelentést hordoz.

Azért még kiegészíteném azzal, hogy a proto-mongol még inkább erősíti az uraloneten jelzett hanti-manysi párhuzamot (a már említett mongol mellett). A magas hangrendű belső mgh egyszerre különbözteti meg ezeket a töröktől és a finntől is, sőt a mandzsu-tunguztól.

Itt a proto-mongol:

PMong. *tüɣi- 1 big fire 2 bonfire (1 пожар 2 костер): WMong.

tüimür 1 (L 851); tügüdeg 2 (L 850); Kh. tüjmer 1, tǖdeg 2; Bur. tüjmer 1, tǖdeg 2; Kalm. tǖmr 1; Ord. tüjmer 1; Dag. tujmere (MD 227), tuimer, tuimur 1; S.-Yugh. tǖmer 1

292 durek 2021. június 13. 20:44

@bloggerman77: Bizonyító ereje csak olyan tulajdonságoknak, jellemzőknek lehet, amik nagyjából egységesen, ugyanakkor egyedülálló módon vannak jelen a FU nyelvekben (azaz más nyelvcsaládban, nyelvcsaládokban nem ismertek).

Mivel ismert finnugristáink szerint ilyenek nincsenek, “bizonyító ereje” csak a szabályos hangmegfeleléseknek van. Lásd pl. Fejes László írásait a nyelvrokonság témát illetően.

——————

1

“- a FU nyelvek agglutináló nyelvek"

- más nyelvcsalád jellemzője is, ezért nem lehet érv (bizonyíték)

——————

2

"- az egyes szám első személyű birtoklást az -m toldalékkal fejezik ki"

"-k" többesjel, "-t" tárgyrag, fokozásnál a "-bb"

Ez távolról sem ilyen egyszerű és egyértelmű.

Nem másolnám be ide, mert elég hosszú, de ajánlom figyelmedbe pl. az Uralisztika c. tankönyv vonatkozó részeit:

drive.google.com/file/d/1UEBZb2MqYsxn16fbk8lBNo5LwLZHADNO/view

Szerintem logikailag nagyon nem mindegy, hogy egy közös, azonos alakú és funkciójú toldalékot örökölnek a leánynyelvek az alapnyelvből (mint azt feltételezik az -n, -l, -t helyhatározók esetén), vagy a jelenlegi rag/jel a nyelvek önálló életében alakul ki, és csak “visszavezethető” egy más funkciójú (jelentésű) közös szóra vagy toldalékra.

a) Az uráli (és finnugor?) alapnyelvre minimum 3 rekonstruált többesjel van, a *-t, *-j, illetve a magyar -k többesjel vitatott előzménye. Az számomra nem világos, hogy források nélkül milyen módszertani eszközök segítségével lehet árnyalt funkciókat társítani a rekonstruált jelekhez.

b) Az alapnyelvre rekonstruált tárgyrag az *-m (is). Az is érdekes kérdés, hogy egy szóvégi *-t tárgyrag miként “éli túl” a magyarban a *t>z hangváltozást.

c) A középfokot jelölő -bb esetén is az a helyzet, hogy a feltevés szerint egy kiemelő szerepű névmásképző folytatása, aminek a magyarban a rokon nyelvektől függetlenül alakult ki mai funkciója.

Arról meg ritkán esik szó, hogy ezek az egyezések akár véletlen egybeesések is lehetnek:

"A magyarban k a többesszám jele, s ugyanezt megtaláljuk a baszkban és az örményben is.

A magyarban a viszonyszókat birtokos személyraggal láthatjuk el, de megteszi ezt pl. a kelta gael is:

magyar - alatt: alattam, alattad, alatta

gael - fo(dh): fodham, fodhad, fodha

a magyarban a birtokviszonyt a névmásból lett s a birtokszóhoz tapadt személyraggal jelöljük, s megtaláljuk ezt a perzsában is:

pidaram, pidarat, pidaras - atyám, atyád, atyja "

forrás: Zsirai Miklós - Finnugor rokonságunk, 32. oldal

.

további forrás:

Zaicz etimológai szótár:

-k [12. század vége] A többes szám általános jele. Ősi eredetű toldalék. A finnugor alapnyelvben is egyféle többesjel funkciót töltött be, ez őrződött meg a magyarban. Eredetének ugyan van egy másik magyarázata, mely szerint finnugor (uráli) *-kk gyűjtőnévképzőből fejlődhetett többesjellé az ősmagyar korban, de ezt a feltételezést nem lehet meggyőzően bizonyítani…

-t [12. század vége] Tárgyrag. Az ősmagyar kor elején kialakult, vitatott eredetű toldalék. A legelfogadottabb nézet szerint vagy egy ősi *t- kezdetű mutató névmásból vagy a *t- kezdetű, bármilyen hátul képzett magánhangzóval folytatódó ’te’ személyes névmásból fejlődött birtokos személyjel vált először csak a határozott tárgy jelölésére szolgáló ún. determináló elemmé… “

-bb [1225] A középfok jelölésére szolgáló képző, más felfogás szerint jel. Finnugor eredetű toldalék. Az alapnyelvi kiemelő szerepű *-mp névmásképző több finnugor nyelvben a középfok kifejezőjévé vált. Az ősmagyar korban szabályos hangtani változással -b-vé vált képzőnek a magyarban a rokon nyelvektől függetlenül alakult ki mai funkciója.

———————

3

"- nem elöljárószavakat (prepozíciókat), hanem toldalékokat használnak"

- hiszen agglutináló, ragozó nyelvek - lásd első pont.

———————

4

"- igék személyragjai, birtokos névmások személyes névmásokból alakultak át toldalékokká"

- tegyük hozzá, hogy a FU nyelvek külön életében - bizonyíték akkor lehetne, ha ezek már a rekonstruált alapnyelvben azonosíthatóak lennének, de nem azok.

———————

5

"- jelzős szerkezetben a jelző megelőzi a jelzett szót - tehát nem ház nagy, hanem nagy ház..."

- ahogy a germán, a szláv, vagy a török nyelvekben is.

———————

6

"- nyelvtani nemek hiánya"

- más nyelvcsaládra is jellemző, pl: török

———————

7

“- birtoklást kifejező ige hiánya (míg németben ott a "haben",angolban a "have”)”

- más nyelvcsaládra, agglutináló nyelvekre is jellemző, pl: török

————————

“Az külön tetszett, amikor a "kert" szó eredete kapcsán már a Czuczor-Fogarasi szintre eljutottál, és minden "krt" szótövet összehozva, példaként hoztad fel a "kör" szót is, ami - nyelvújításkori "csinált" szó…”

Nem emlékszem, hogy GéKi írt volna erről, én viszont igen.

Nem a “krt” “szótövet” hoztam össze a “kör” szóval a “kert” szó kapcsán, hanem a “ker-“ és “kör-“ fiktív szótöveket, származásukat és kapcsolatukat hoztam szóba kritikusan a TESz vonatkozó szócikkei és hivatkozásai alapján.

294 Cypriánus 2021. június 13. 23:14

@Fülig James:

A Seima-Turbino az Altaj-Szaján vidékről ered ( némi dzsungáriai előzmények után).

Mi van ha a pre-proto- uráli és a pre-proto- török, pre- proto- mongol arealis kapcsolatban volt? Végül is miért ne? Nem vagyok nyelvész, pláne nem az altaji nyelvcsaládok szakértője, de tudtommal a török nyelvek bölcsőjét is a Szaján-térségben sejtik.

Egyébként írott források nélkül úgysem tudjuk milyen nyelvek léteztek a Volga és a Sárga-folyó között 6000 éve.

Saját- abszolút laikus és megbízhatatlan- véleményem szerint a PPU egy szibériai nyelv volt, amit a Seima-Turbino préselt hatalmas erővel be Európába. Ott a különböző helyi népekkel és nyelvekkel keveredve alakult ki a 3 uráli ág : nyugati ( mordvin, számi , finn), középső: permi- Mari, és keleti: ugor- szamojéd.

Az eredeti nyelvtan a mordvin- ugor- szamojéd alapján látható, a la Pusztay János.

Genetikai szempontból az uráli népek főként CCW eredetűek, kombinálva szibériai elemmel, plusz némi helyi őslakos ( lásd K. Tambets). Ez természetesen nem nyelv, meg minden, de nehezen hihető hogy a Zsinegdíszes nyelvek nem hatottak egy szibériai nyelvre. Bármik is voltak azok.

Fatyanovó miatt most sokan azt gondolják, az indo-iráni elődje lehetett. Ha nem délről ment a PIE- PII mozgás , akkor igaz lehet, de ezt a fene sem fogja eldönteni. Kortlandt szerint a CWC egy kihalt indoeurópai ágat beszélt. Aztán vagy igen, vagy nem.

Mindenesetre a PU egy laza lingua franca lehetett , amit szibériai kereskedő- katonák toltak rá a helyi, főként indoeurópai?? és ki tudja milyen para- indoeurópai szerű nyelvekre beszélőkre.

Szóval az uráli genetika leegyszerűsített formában : Zsinegdíszes+ Szibéria ( na jó meg neolitikus földműves meg helyi gyűjtögető ) . Mi van ha a nyelv is az, valamilyen szinten?

De szkeptikus vagyok hogy előre lépünk. Mindenesetre a török és mongol párhuzamok utalhatnak a jól ismert ST jelenségre.

295 gekovacsistvan 2021. június 14. 08:20

@durek:

Köszönöm a válaszaidat - Én azért ajánlottam "Kedves Barétunknak" a Fejes cikkeit, mert ott bővebben volt hely részletesen is kifejteni ezeket - és a Fejes azt meg is tette.

@Fülig James:

A provokációiddal, lehet, hogy feltornázhatod magad a "Ger... " nevű társunk mellé, de lehet, hogy én oda már nem foglak tudni követni...!

Úgy hogy előbb gondold végig amikor nekem írsz...!

297 zegernyei 2021. június 14. 10:49

A 296-os hozzászólás a "szélhámos" jelző miatt törölve

298 Fülig James 2021. június 14. 14:15

@Cypriánus:

előrebocsátom, hogy a 2003-as altáji etimológiát azért citálom ide néha, hogy szondázzam a véleményeket. Úgy érzem ui. hogy török-mongol belső viszonylatban sok szempontból változott a "felállás", ami új kérdések feltevését hozhatja. Ugyanezért nem hangsúlyoznám túl a jelentőségét, nem akarnék eljutni újra egy finnugor-török kérdés helyett finnugor-mongol kérdéshez (ma ezt a a finnugristák udvariasan "nosztratikus" jelzővel illetnék).

Pre/pro/stb. kérdésben a proto-mongol kornak a Rouran-kaganátus ideje tekinthető, így a proto-mongol nyelvi megállapításokat sem vezetném vissza a 4. sz-nál régebbre. Számomra egyébként ez a mongol-centrikus etimológia olyan üzenetet is hordoz, hogy ha a mongolok nem akarnak hozzányúlni a xiugnu-örökséghez, tk. üzennek, hogy a turkológusoknak pláne kevés ott a keresnivalójuk ..

A ST-val kapcsolatban (és az általam ismert érveket ismerve) két dolgot tartok aggályosnak. Az egyik, hogy ugyanebben a korban kezdődött NY-K irányú vándorlás, IE és IÁ nyelvű népeket szállítva. Ha a Seima-Turbino az Altájból keleti irányú kirajzást (is) mutat, ebből számomra párhuzamos népvándorlás látszik csak (ezzel nem tudok igazán mit kezdeni).

A másik - nem általad tett, hanem az angol wiki-n talált - feltételezés, ami régészeti leletek alapján lovas-nomád civilizációként írja le őket (bár a szekeret is ismerték), szintén véleményes. Szerintem ui. lovas-nomád birodalmak kora hunokkal (Kr.e. 3. sz.) kezdődött, és ezek csak később lesznek sikeresek. Vagyis a Seima-Turbino által préselt hatalmas erőt Kr.e. 2000 körül nem tudom, hogy annak tartsam -e. Persze biztos, hogy gyors fejlődésnek indultak, miután a Szintasta irányból érkezett szekerek hasznát felismerték. Bár ezzel csak azt akarom mondani, hogy a - szerintem is areális - nyelvi hatások nem csak a ST terjeszkedés Urálhoz érkezésével következhettek be, hanem a ugor NY-K irányú mozgás során is.

"Mindenesetre a PU egy laza lingua franca lehetett" vagy a PU, vagy nem, de miért is ne. Ma a multik közös nyelve a "rosszul beszélt angol", ahol a nem anyanyelvűek germanizmussal nehezített, vagy latinosan pontatlan, vagy magyar szórend által vicces módon tökéletesen megértetik magukat, kivéve ha betéved egy anyanyelvű angol is.

Az ST és a török-mongol közötti párhuzamok állításának van egy nagy hátránya, az a 2000 év, ami köztük van.

299 Fülig James 2021. június 14. 20:25

@gekovacsistvan:

a Thalész-tételt lehet hogy túltoltam, de néha nagyon magas labdákat adsz ...

300 Cypriánus 2021. június 14. 22:58

@Fülig James:

Most találtam. Érdemes megnézni. (Mondjuk Fatyanovó kapcsán szerintem nincs igaza, óvatosabb módon megfogalmazva: jelen tudásunk szerint az égvilágon semmi sem bizonyítja, hogy bármi köze lenne a balti nyelvekhez, ellenben Saag 2019-es cikke óta tudjuk, hogy az indoiráni genetikai innen jön. Ami nem nyelv, meg minden, de a baltiak végképp nem illenek a képbe. Továbbá az egyik ábrafelirat szerintem ellentétes a cikk szövegével is, nem beszélve a balti-finn nyelvek ismert terjedését. )

researchportal.helsinki.fi/en/publicatio...ed-the-uralic-spread

301 Fülig James 2021. június 15. 00:40

@Cypriánus:

"Ami az ST-ben és az I-I-ben (indo-irán) szerepet játszott, az nem a pro-uráli, hanem a közös uráli volt" - írja a cikk.

Ha jól értem a "common uralic" a szerzőtől származó meghatározása ennek a bizonyos "lingua franca"-nak. A PU-hoz valóban keleti eredetet társít, de az nem derült ki számomra, hogy miért.

Van benne sok érdekesség, pld. hogy egy diverzifikált társadalomból észak felé vándorló népességből halász-vadász lesz, és ez nem azonos a neolitikus "hunter-gatherer" meghatározással.

Hátha megér egy nyest-cikket .. :)

303 zegernyei 2021. június 15. 11:47

A 302-es hozzászólás a "szélhámos" jelző miatt törölve

304 gekovacsistvan 2021. június 15. 12:43

@bloggerman77:

Egyébként pedig csak az történt, hogy bedőltél azoknak a nyelvészeknek, akik manapság – mivel a sokáig ajnározott, bűvös alapszókincs, úgy néz ki, végleg megfeneklett – a „szabályos hangmagfelelést, meg a nyelvtani elemeket – vették elő – ezt ugyanis tényleg csak szakemberek értik – csak azt hagyták ki a számításból, hogy vannak, akik tudják, hogy ezzel egyszer már befürdött finnugrisztika, mint ahogyan az „alapnyelv – őshaza – ősnép” koncepcióval is. Most éppen az „eredet” az, amelyet végleg a „kukába” lesznek kénytelenek landoltatni – mert hogy ma már egyetlen egy nem sok, de annyi tudományág sem támogatja a „valaha létező alapnyelvek” koncepciót.

Róna-Tass már a 90 – es években megírta, hogy ahhoz, hogy egy egységes alapnyelv jöhessen létre, ahhoz „hosszú együttélésen alapuló, tartós kommunikációs kényszer” – nek kell fennállnia. Márpedig ilyen „hosszú idő” nem állt rendelkezésre, mert hogy azt is írja, hogy „egyetlen olyan nyelvrokonság-elmélet, sem rendelkezhet tudományos hitellel, és a puszta spekuláció ingoványos talajára lép, amely a neolitikumnál korábbi korszakokat is bevon a vizsgálódásba.

Márpedig az ismert alapnyelvek már az VI. - V. – évezredben már fel is bomlottak – amikor még éppen csak hogy megszülethettek volna!

Azt pedig László Gyula mondta ki, hogy „olyan terület amelyet a nyelvészet az uráli korra feltesz nem volt” – Jankó Jánostól pedig azt tudhatjuk, hogy „eddig az osztjákot, ugor népnek tartottuk, az antropológiának ezt meg kell tagadnia” – vagyis hantik és a manysik nem élhettek együtt olyan hosszú időn keresztül, mint ahogyan azt a nyelvtörténet állítja.

(Ha felkeresed a „Finnugrizmus” honlapomat – bővebben is olvashatsz erről a témáról.)

305 gekovacsistvan 2021. június 15. 13:23

@Fülig James:

Amivel te rendszeresen nem tudsz mit kezdeni - ezért inkább megpróbálsz engem provokálni... ! - nem jött be!

306 mederi 2021. június 17. 07:59

Én megkülönböztetném a biológiai gén tudományt a jel és nyelv tudományi "génektől", pl. ha -mint jelen esetben- emberekről van szó (mert nyilvánvalóan van pl. "nano, mikro és így tovább, növekedési sorrendben méretű rendszerekre jellemző fizikai törvények és jelenségek sokasága, de ez nem tartozik közvetlenül a biológia körébe, csak mint külső, befolyásoló tényezők sokasága, ami hat a biológiai rendszerek fejlődésére és kommunikációs jelrendszereinek kialakulására, fejlődésére).

Ha pl. a fenti rendszerben gondolkozunk, akkor az emberi gondolkozásnak is (mert pl. a növények és állatok is "gondolkoznak" a maguk módján, mert másképpen hogyan lennének képesek alkalmazkodni) egyik lényeges alap pillére a környezet (élő és élettelen) hatása. A környezeti változást a Földön jól tudjuk visszamenőleg lekövetni, ami fontos támpont a többi fizikailag is kézzelfogható tudomány (pl. ásatásokkal régi kultúrák feltárása) számára. A jel és nyelv tudomány számára ezek a tudományok alapul kell szolgáljanak, ezekkel nagy mértékben összhangban kell lenniük szerintem. Ha ellentmondás van, azt valamilyen módon (pl. az írott történelemben rögzített "nyelvtorzító/ cserélő események" hatására létrejött változások elemzésével és "időben és térben vissza aktualizálásával" adott korra, amennyire valószínűsíthető, magyarázatként el lehetne fogadni.)

Úgy vélem, hogy egyfajta sokoldalú, amennyire lehet tudományágakkal szinkronizált globális jelnyelvészet létrejöhetne, ami a nyelveket nem családfákra osztaná, hanem a genetikai vizsgálatokhoz hasonlóan adott nyelvek jelgenetikai összetételét vizsgálná és elemezné, ami természetesen teljesen eltérő eredményt hozna, mint adott (időben és térben egységesült, de biológiai génjeit tekintve vegyes) "népesség egységek" nyelvgenetikája.

307 gekovacsistvan 2021. június 17. 11:21

@mederi:

Nem tudom mért gondolod, hogy a nyelv az sokkal egységesebb szerkezetű, mint az azt beszélők, genetikai összetétele. A nyelv ugyan olyan bonyolult és összetett mint az azt beszélők genetikája, csak a nyelvészet kitalált egy olyan fogalmat, mint az eredet, és azt állítja, hogy van módszere ennek az eredetnek a felfedésére. A nyelvész azt mondja, hogy egy 10000 szótövet használó nyelv szótöveiből, ki tudja választani azokat amelyek alapján, megmondja, hogy az adott nyelv mely más nyelvekkel együtt alkotott egy bizonyos időpontban egy közös nyelvet. Azt a néhány száz szótövet amelyre hivatkozva, megállapítja a rokonságot, elnevezte „alapszókincsek”. Ez az alapszókincs azonban a használt szótövek mindössze 1% - a, és azok kiválasztására sincs egzakt minden kétséget kizáró definíció.

Ennyi erővel a genetikusok is „kitalálhatják az alapgénkincset” - így meg van oldva a nyelvet beszélők eredetének kérdése is.

Ez a cikk – ami alatt kommentelünk – egy erre a „kitalálásra” tett halovány kísérlet. A szerzőpáros az N-B539 – markert próbálja meg beállítani, egy olyan „jelzőgénnek” - amelyet követve, válaszokat lehet kapni a magyarság vándorlási útvonalára és kialakulására.

Csak jelzem, hogy az N – csoport a mai magyarok között, nem igen több mint 1% - a manysiknál meg 80% - is lehet. Persze a manysik olyan kevesen vannak, a magyarokhoz képest, hogy akár egyetlen elkóborolt „N - ugor” is alapíthatta volna az egész népet. (Igaz ez akkor is ha tudjuk, hogy a mai létszámadatok nem vetíthetőek vissza egy az egyben a múltba.)

A mai magyar N – ek aztán ennek az „északra elkóborolt N – ugornak” valamiféle oldalági (nagyon sikeres) utódai – ez is van olyan „koherens” elképzelés, mint az hogy a magyarok váltak ki az ugorságból, és mentek délnek, a manysik meg később lassan északra szorultak. Az a gondolatmenet, hogy a „magyarok váltak ki” egyébként is pont olyan, mint az egyszeri autósé, aki szembe megy az autópályán - „mi az, hogy egy... mindenki!”

Ui:

Mire megírtam ezt a bejegyzést már meg is érkezett a „kísérlet” megerősítését jelentő információ – Áder János beszéde - Finnugor Népek VIII. Világkongresszusa.

310 bloggerman77 2021. június 17. 17:57

@gekovacsistvan:

"Róna-Tass már a 90 – es években megírta, hogy ahhoz, hogy egy egységes alapnyelv jöhessen létre, ahhoz „hosszú együttélésen alapuló, tartós kommunikációs kényszer” – nek kell fennállnia."

**

Ezt Róna-Tas - és nem Tass! - látja így.

Klima L. vetette fel, hogy a szubarktikus területeken élő népcsoportoknál volt fontos egy "lingua franca" avagy "kommunikációs kényszer" létrejötte, hogy - túl tudjanak élni.

Ha az egyik csoport "A", a másik "B", a harmadik "C" nyelven beszél, azok nem tudnak kommunikálni egymással, és a egy válsághelyzetben nem tudnak együtt hatásosan együttműködni, ergo mindenki meghal

.

De ha létrejön az "ABC" nyelv, akkor túlélik a válsághelyzetet.

És erre vannak élő példák a sarkvidéki pár ezres populációknál pont nem jellemző a nyelvi differenciálódás, mert a túlélést nehezítené meg.

Klima barátod ezt pont a FU nyelvek egyik "alternatív" kialakulási magyarázataként vetette fel. :)

És ne feledd: egy nyelv akkor alakul ki, ha azt emberek beszélik, tehát a "nulladik órában" bizony volt uráli ősnép...

311 gekovacsistvan 2021. június 17. 22:23

@bloggerman77:

Bár nem ismerem "Klíma barátom" ezirányú művét, de az alapján, amit leírtál nekem úgy tűnik, hogy egyálltalán nem mond ellent "Róna-Tas" - gondolatainak! (Remélem megbocsátja nekm azt az egy véletlenül ejtett plussz "s" - t )

A "kommunikációs kényszer" - sokmindenféle ok miatt álhat fenn - de ezek között a "túlélés" - valószínűleg a legeslegfontosabb szempont. Ennél fontosabb szempont talán egyáltalán nincs is, az egész emberiség szempontjainak figyelembevéve!

A túlélés egy olyan szükségszerűség, amit szinte semmiféle más szempont nem írhat felül.

312 gekovacsistvan 2021. június 17. 22:42

@bloggerman77:

És ne feledd: egy nyelv akkor alakul ki, ha azt emberek beszélik, tehát a "nulladik órában" bizony volt uráli ősnép..

Nem tudom miért is kellene nekem ezt "felednem" - mivel egész edigi pályafutásom alatt azt vallottam, hogy a nyelvrokonság csak is és kizárólag akkor lehet tudományos tény ha az "ősnyelv-ősnép-őshaza" - hármas egysége minden kétséget kizáva bizonyítottá lészen!

313 Kormos 2021. június 20. 11:32

@bloggerman77 : "egy nyelv akkor alakul ki, ha azt emberek beszélik, tehát a «nulladik órában» bizony volt uráli ősnép..." -- politikusnak készülsz? Vagy ügyvédnek?

1. Még ha van is ősnép, nem szükséges, hogy a későbbi nyelvrokon népek bármelyike is etnikailag ettől származzon. A populáris, őshazából-nyilacskázós ábrákon levezetett nyelvleszármazások nyilacskái mentén nem szükségszerű, hogy bármilyen etnikum mozogjon.

2. Az ősnyelv/alapnyelv rekonstrukciója csak annyit tud megmutatni, hogy volt valami, amit akár úgy is lehet rekonstruálni, ahogy sikerült, de ez minél távolabbi időtvlatra vonatkozik és minél kevesebb alapra támaszkodik (péládul a finnugor nyelvek esetében az indoeurópai nyelvekkel ellentétben nagyobb, értsd kib*ottul, k*vára nagyobb a teljes nyelvemlék nélküli szakadék), annál biztosabb, hogy nem olyan volt. A nem-olyanság sokféle lehet tévesen rekonstruált hangváltozásoktól kezdve az opcionális nyelvi elemekhez kényszeredett módon történő funkciórendelésen át a bánat tudja, micsodáig, de az egyik leglényegesebb, ha egy nyelvjárási sokféleséget -- vagy éppen egy nagy területen való pidginizálódás különféle helyi megvalósulásait -- összerekonstruáljuk egy nagy masszába, amit mi alapnyelvnek nevezünk, csak épp sosem létezett. Érdekes módon az indoeurópai nyelvészet sokkal inkább tisztában van azzal, hogy a rekonstruált alapnyelv nem valami valóban létezett dolog, inkább csak egy nagyvonalakban felrajzolható iránymutatás, egy vázlata annak, hogy körülbelül honnan jönnek az adott nyelvek, de nem olyan értelemben vett nyelv, mint... bármilyen nyelv. Ezért olyan értelemben vett népet sem lehet rendelni hozzá. Nyilván annyit ki lehet jelenteni, hogy hogy éltek emberek, akik beszéltek valami(ket), ami(ke)t most egy alapnyelvként lehet rekonstruálni, mert jobbat nem tudunk.

314 Kormos 2021. június 20. 11:47

@gekovacsistvan : "a nyelvészek" -- Ez így nem igaz. A történeti összehasonlító nyelvészet létrehozott egy fogalmat, amelyet elneveztek nyelvrokonságnak (nevezhették volna csurgumbörgőnek is), ehhez meghatároztak egy definíciót; és ezen definíció szerint a magyar nyelv finnugor. Csakhogy a csugumbörgő/nyelvrokonság fogalma bevallottan nem szól másról, mint bizonyos, állandó hely és népesség esetében relatíve nehezen cserélődő lexémák és nyelvtani megoldások útjának lekövetéséről. Nem kell ezt túldimenzionálni. Vannak is a nyelvészetnek más ágai, amelyek egyáltalán nem foglalkoznak a nyelvrokonság fogalmával, vagy éppen van hasonló definíciójuk, de az egészen mást takar, és amelyekkel sokkal realisztikusabb és átfogóbb kép alkotható egy nyelv eredetéről. Megfelelő rendszerben a magyar nyelv legalább annyira törökségi is tud lenni, mint finnugor. De olyan rendszert nem tudsz összerakni, amelyben a mai magyar egyáltalán nem lesz összeköttetésben a finnségi nyelvekkel és az összekötő vonal mentén elhelyezkedő többi nyelvvel.

318 mederi 2021. június 21. 09:02

Engem alapvetően több dolog is zavar..

Legalább "nyelvészeti szinten",

-miért nem került helyére a "gy" írásmód ami "dy" helyesen

-miért nem fogadjuk el, hogy az oroszhoz hasonlóan a magyarban is van "kemény jel ("j" a felszólító mód jele)/ jerü ("i" pl. szű(v)-->szív)/ és lágy jel ("y" pl. a t(y), (n(y), )

-az "én" a németben nagyon közeli hangzásra a magyarra és egyet ("1") jelent,

-a "mi(nk)" az oroszban "mü" jerüvel, ami a régi magyarban is "mü(nk)" azonos szótővel

-az "ő" a franciában jelent "egyet" ("1") ha a szótőt nézem..

Az "egy"-et pl. a finnugor nyelvcsalád "alap nyelvében" találjuk, és szerintem látható a mélyebb réteg is ebben az esetben, ami más szótövek esetén is gondolom kimutatható (teljesen nyilvánvaló szerintem, hogy más európai nyelvcsaládokkal is megvan a rokonság kimutathatósága, "csak" foglalkozni kéne vele, persze előbb mindent a helyére kéne tenni, ahogy pl. az előbb felsoroltam)..

-Még egy zavaró momentum úgy gondolom, hogy az alapnyelv (tartós egy helyben maradást feltételezve) azért nagyon bizonytalan kiindulási pont, mert a hordák (nagy családok) egyre növekvő "népcsoporttá" válása úgy jöhet létre, ha folyamatos dinamikus nép és "nyelv" mozgást és cserét feltételezünk, ami az "alapnyelvet" csak egy adott nagyon rövid időszakra teheti. Mivel rövid ("pillanatnyi") idő a kiindulás, szerintem ha nem "tekintünk vissza időben" nyelvi vonatkozásban, nagyon eltérünk az egyéb módszerek (ásatások, kultúrák elemzései stb.) eredményeitől, ami láthatóan így is van..

319 gekovacsistvan 2021. június 21. 12:45

@mederi: @Kormos:

Még mielőtt átesnénk az „ugor”-ló másik oldalára, és kitalálnánk, hogy az alapnyelv mindössze csupán csak egy pillanatig létező valami, előtte ajánlom végig gondolni Zsirai intelmeit. Igaz, hogy elsősorban a nyelvcserére gondolt, de szerintem itt is megállja a helyét:

ifj. Kodolányi János: A finnugor őshaza nyomában – Gondolat, 1973

1. Zsirai Miklós: 394 – 408

Amikor elismerjük, hogy a nyelvi közösségek nem egymástól légmentesen elzárt belterjes tenyészetek, amikor sem az egyén sem a csoport jelenlegi nyelvét nem tekintjük származása csalhatatlan ismérvének, de azért ne nézzük a nyelvet tetszés szerint csereberélhető idénykelléknek se, és ne avassuk dogmává, minden bajban üdvözítő őstörténet-kutató módszertani elvvé a nyelvcserét sem.

Eleve valószínű, hogy a magyar nyelv sem holmi „nyelvi elsőszülött” a magyar is valamilyen nyelvegység felbomlásából keletkezett. A nyelvi eredet kútfejét, a rekonstruált alapnyelvet vallatóra fogva igyekezzünk az ősnép életformáját művelődési viszonyait, lakóhelyét – tehát a mi életformánkat, ősműveltségünket, őshazánkat – földeríteni.

„Ha a nyelvek rokon volta azt jelenti, hogy ősi előzményükül ki kell következtetnünk egy közös nyelvi alapot, egy un. alapnyelvet, akkor következtetéseinkben továbblépve, föl kell tennünk egy olyan népet is, amely az alapnyelvet beszélte. Kikövetkeztetjük a finnugor alapnyelvet és beszélőjét, a finnugor ősnépet.”

2. Szinnyei József: 272 – 288

„Bármilyen idegen elemekkel gyarapodott is tehát a magyarság, annyi bizonyos, hogy az „igazi magyarok” az ős-finnugoroknak egyenes leszármazottai. Ennyit vall a nyelv, aki ennek alapján áll az erős alapokon áll. Ezen alapokon kívül csak az ingovány van és arra nem tanácsos rálépni.”

Szóval sürgősen be kellene fejezni ezt a mantrát a „kizárólag nyelvészeti eszközökre” alapozott nyelvrokonságról, mivel tisztán és világosan látszik, hogy ilyent még soha senkinek nem sikerült bizonyítania, és a legnagyobb magyar finnugristák szerint ilyen nincs is.

320 gekovacsistvan 2021. június 21. 16:00

@Kormos:

"Megfelelő rendszerben a magyar nyelv legalább annyira törökségi is tud lenni, mint finnugor."

Magyar nyelvész ilyent akkor sem ejtene ki a száján - foglalkozzék a nyelvtudomány bármelyik ágával - ha forró vassal sütögetnék a talpát.Már persze ha "komolyanveendő nyelvész" akar maradni...! - vagy lenni! Pusztay János esete óta ilyen "bá(o)tor" ember igen kevés akadt!

321 Kormos 2021. június 22. 21:04

@mederi :

"miért nem került helyére a "gy" írásmód ami "dy" helyesen" -- mert nincs rá igény. Többségünk szerint a gy tökéletes erre a célra és nem kívánjuk egy kisebbség miatt a jövőban a 'dy' digráfot használni, amely egyébként semmivel sem tud többet, mint a 'gy'. Lehet, hogy ma te rendszerszintűbbnek érzed a 'ty' és a 'ny' mellett, de ennek vajmi kevés jelentősége van. Amikor kitalálták, az a hang még kellőképpen 'dzs'-szerű volt, mostanra meg már megszoktuk.

"miért nem fogadjuk el, hogy az oroszhoz hasonlóan a magyarban is van «kemény jel»" -- mert nincs

"és «lágy jel»" -- ezt pedig senki sem tagadta. De igazán senkit nem is érdekel, mivel semmi jelentősége nincs.

"az «én» a németben nagyon közeli hangzásra a magyarra és egyet («1») jelent" -- És? A törökben meg a 'en'-re és "leg-"-et jelent. A cseremiszben meg "nem"-et.

"a «mi(nk)» az oroszban «mü» jerüvel, ami a régi magyarban is «mü(nk)» azonos szótővel" -- De a jerü sosem volt 'ü', csak a magyaroknak tanítják úgy a balf*abb tanárok. Még csak nem is magas hang, hanem mély. Gyakorlatilag egybeesik a törökségi nyelvek többségének ı-féle hangjával, amelyet az 'i' mély hangrendű variánsaként használnak a tipikus törökségi nyelvek, ahol a fonológia megköveteli, hogy legyen olyan, például a magánhangzóilleszkedéshez (pl el - kéz -> eli - keze ; vö.: baş - fej -> başı - feje). Fonetikailag is kábé ugyanaz, mint az i, csak hátrébb képezzük. Az oroszbeli funkciója az, hogy legyen egy nem-lágyító i-féle hang. Ü-nek maximum azért hallod, mert a kerekített hangok valamivel alacsonyabb frekvenciájúak, mint a kerekítés nélküliek, ezért hasonlóan viszonyul az i-hez, mint az ü, de ettől még nem ü és sosem volt az.

Ami az m-kezdetű első személyű névmásokat illeti, egyébként sincs jelentőségük. A finnugor nyelvek is tipikusan m- kezdetű első személyű névmásokat használnak és az indoeurópai nyelvek is. Finnben a "mi(nk)" 'me' a "ti(k)" meg "te", udmurtul ugyanezek 'mi' és 'ti'. Van ilyen.

322 Kormos 2021. június 22. 21:27

@gekovacsistvan :

"kitalálnánk, hogy az alapnyelv mindössze csupán csak egy pillanatig létező valami" -- Az alapnyelv egy konkrétan semeddig nem létező valami. Az a valami, amely valóban létezett, a nyelvészeti rekonstrukció szempontjából kezelhetetlen. Ennek a leegyszerűsített matematikai modellje az un. alapnyelv, amely sem azzal nem tud -- és nem is akar -- boldogulni, hogy hányféle területi és társadalmi variánsa valamint különféle regisztere létezhetett annak a bizonyos nyelvnek (kisebbik probléma), illetve, hogy ezek között milyen szinten lehettek radikális különbségek, amelyeket az utódnyelvek vagy mutatnak vagy éppen elmosnak (pedig árulkodhatna arról, hogy pidginizáció történt vagy sem) sem pedig azzal, hogy a nyelvek szétválása konkrétan évszázadokig tarthat és ennek során is számos interferencia érheti. Az alapnyelvmodellekben a keddi alapnyelv szerdán már szét van válva. Amiről egyetlen nyelvész sem gondolja, hogy valóban úgy történt volna, csak éppen ennél kifinomultabb modellt nem lehetséges létrehozni, legalábbis jelenleg. Az alapnyelv nem olyasmi, amit megtanulsz, visszamész 5000 évet és pofázol rajta az ősnéppel, csak egy leegyszerűsített modellje annak, hogy az általad ősnépnek tekintett csávók és csajok nem-tudjuk-hogyan-differenciált populációjának különféle nyelvvariánsai nagyjából mire emlékeztettek, tehát, ha visszamész 5000 évet, azokat relatíve könnyen megtanulhatod, ha előtte kiművelődtél alapnyelvileg. De ettől még komoly meglepetések fognak érni, ha túlságosan rábízod magad.

"Bármilyen idegen elemekkel gyarapodott is tehát a magyarság, annyi bizonyos, hogy az «igazi magyarok» az ős-finnugoroknak egyenes leszármazottai." -- Ez a kijelentés az édes f*om kategória egyik gyöngyszeme. Attól, hogy az "igazi magyarok" kifejezés zárójelbe kerül, még nem lesz kevésbé baromság a kijelentés. Hangyabokányi antropológiai és néprajzi előképzettséggel az embernek kedve támad tökön szúrnia magát tőle.

"ürgősen be kellene fejezni ezt a mantrát a «kizárólag nyelvészeti eszközökre» alapozott nyelvrokonságról" -- miközben éppen most fejtetted ki, hogy a nyelvrokonság kizárólag nyelvi eszközökkel bizonyítja a néprejzi rokonságot. Nem tudlak követni.

"Magyar nyelvész ilyent akkor sem ejtene ki a száján - foglalkozzék a nyelvtudomány bármelyik ágával - ha forró vassal sütögetnék a talpát." -- Ezzel elég nagy baromságot mondtál. Egyetlen hétvége alatt össze lehet rakni egy paradigmát, amelyen belül az ogur típusú törökségi szavainknak és az azokkal nagyjából együtt járó hangtani és igei morfológiai megoldásoknak (különös tekintettel a ma is élő múlt idejű feltételes módra és az annak mintájára működő mára többé-kevésbé vagy teljesen kiveszett további alakokra) pontosan akkora súlya van, mint a finnugor eredetű alapszavaknak és morfológiának, nem is beszélve a mássalhangzórendszer finnugor alapoktól való deviációjáról. Ezt minden olyan komoly nyelvész is pontosan tudja, akinek amúgy esze ágában sincs ilyen paradigmát fabrikálni. Ugyanakkor az ilyen megközelítéseknek komoly hasznuk van olyan nyelvek esetében, mint mondjuk az angol.

323 gekovacsistvan 2021. június 23. 10:35

@Kormos:

"Az alapnyelv egy konkrétan semeddig nem létező valami."

Én úgy tudom, hogy a finnugrisztika azt tanítja, hogy az uráli alapnyelv egy teljes nyelv, volt amelynek 2000-2500 szőtövet becsülnek, tehát a teljes nyelv szókészlete, úgy 20-25000 szóból állhatott.

Ez a nyelv egyáltalán nem "statisztika" és nem "matematikai modell" - hanem egy beszélt, élő nyelvként kezelik.

Éppen ez okozza a legnagyobb problémát, mert ha igaz az állítás, akkor azt hús-vér embereknek kellett hogy beszéljék - márpedig ezeket az embereket a jóistenért sem sikerül megtalálni - nem csak valóságos formájukban, nincsenek, de lassan már még a lehetőségét is kizárják annak, hogy létezhettek. Maga a nyelvészet mondja ki, hogy sem az embernek, sem a helynek nincs jelentsége - csak ugye ezek nélkül meg elég nehéz elképzelni a "használatot"...! - akkor tehát nekünk van igazunk, és az alapnyelv csak is a ma létező nyelvek szótöveinek halmazelméleti metszete - de akkor meg nincs nyelvrokonság!

"Egyetlen hétvége alatt össze lehet rakni egy paradigmát..." - hát ugye éppen ettől szerettelek volna megóvni! A finnugrisztika szerint nincs számon-tartható alternatívája a finnugor nyelvrokonságnak - pont az efféle kijelentések miatt.

Pedig indirekt módon már bizonyítást nyert a "nyelvrokonsági paradigma" tarthatatlansága, hiszen az alapnyelv és az alapszókincs létezése szinte bizonyíthatatlan, nem volt olyan hely ahol - és nincsenek emberek, akik - beszélhették volna! Vagyis az az állítás, hogy egy bizonyos korban létezett egy nyelv - amelyről nem tudjuk, hogy kik, és hol, beszélhették - de azért ez teljes mértékben ( megcsak nem is vitatott ) "tudományos tény"... !

Ja és persze ez a cikk itt felettünk, meg - bár ugye a nyelvrokonsághoz nem kellenek sem az emberek, sem a hely - mégis csak azt bizonygatja, hogy mégis csak voltak az "akik" - és volt az-az "ahol"...!

325 bloggerman77 2021. június 23. 12:59

@Kormos:

"1. Még ha van is ősnép, nem szükséges, hogy a későbbi nyelvrokon népek bármelyike is etnikailag ettől származzon. "

***

Ma már senki nem mondja, hogy a mai finnugor népek genetikailag leszármazottai nemhogy az uráli ősnyelvet beszélő népességnek, de még a finnugor alapnylevet beszélőknek sem.

Mondjuk ez a finneket rohadtul nem zavarja, mert jelen állás szerint ők úgy tartják, a mezolitikum óta nem költözött be idegen népesség a balti-finn népek mai lakóhelyére...

326 Cypriánus 2021. június 23. 15:28

@bloggerman77:

Akkor azok a finnek nagyon el vannak varázsolva.

Ugyanis a genetikai szempontból a mai finn genom 61% -ban a kőrézkori sztyeppéről jött, a Kárpátok mellől ( Zsinegdíszes kultúra, ami Kárpátokon innenről ment Vonaldíszes neolitikus földműves + Kaukázusi gyűjtögető+keleti gyűjtögető keveréke) , 16 % meg neolitikus földműves ( ami van a sztyeppei eredetiben is, de ez az azok nélküli szűrt) akiket kies hazánk tájai felől vitt arra a végzet, és mindössze 7 % nyugati vadász - gyűjtögető WHG és 4 % Keleti gyűjtögető ( EHG) ami nem sztyeppei.

Szóval 7 % a nyugati őshonos....93% bevándorló.

327 Cypriánus 2021. június 23. 15:30

@bloggerman77:

Ráadásul a balti-finn nyelvek a vaskorban terjedtek el, az Akozino- Mälar népmozgások során, legalább is Fennoskandináviában.

328 Cypriánus 2021. június 23. 16:05

@bloggerman77:

Na meg ki ne hagyjam a 8% szibériai eredetű genomot a finn népességben.

Pláne hogy minden jel szerint onnan jött a nyelv.

329 gekovacsistvan 2021. június 23. 17:42

@Cypriánus:

Mi is az a "szibériai genom"...?

Tudtommal Európában a N - a finneknél az egyik legnagyobb úgy 61% - náluk csak az udmurtoknál nagyobb, ott 67 - körül van!

Az I=28% - ami számba vehető, a többi jellegtelen.

Te miről beszélsz?

330 gekovacsistvan 2021. június 23. 17:52

@bloggerman77:

"Ma már senki nem mondja, hogy a mai finnugor népek genetikailag leszármazottai nemhogy az uráli ősnyelvet beszélő népességnek, de még a finnugor alapnylevet beszélőknek sem."

Persze ahhoz, hogy kommenteljünk nem feltétlen kell elolvasni azt a cikket amely alatt kommentelünk - ez igaz!

331 Cypriánus 2021. június 23. 18:47
332 gekovacsistvan 2021. június 24. 09:59

@Cypriánus:

"Conclusions: We show that most Uralic speakers share a distinct ancestry component of likely Siberian origin, which suggests that the spread of Uralic languages involved at least some demic component."

Ha jól értem! - itt arról van szó, hogy a "többség" ( amit én is írtam ) szibériai eredetű.

Lehetséges persze olyan olvasat is - erre is láttunk már példát - hogy mivel a magyarok kétszer annyian vannak mint az összes uráli együtt, és a magyaroknál az R1 - a domináns - akkor azt mondjuk, hogy az uráliaknak európai géntöbbsége van. ( Statisztikával mindent, és annak az ellenkezőjét is - mint ahogyan ezt a fenti cikk is oly szépen megmutatja! )

Nagyon is hasonló kutatási eredményekből, az összeveszésig gyökeresen más következtetéseket vonnak le a tudós urak! Budenz és Vámbéry óta nem sokat változott a világ - ők sem értették meg egymást - mégis sikeresen összerúgták a port - pedig igazából egyiknek sem volt fogalma arról, hogy akkor most miről is vitatkoznak igazából!

Úgy tetszik a két úr is inkább politizál, mint hogy szakmázna! Miközben "genetikáznak - meg populációznak" - aközben mindketten csendben, a nyelvrokonságról kívánják kifejteni nézeteiket, ki-ki a maga szája íze szerint. ( Amit persze erősen tagadnak - mindketten. )

333 gekovacsistvan 2021. június 24. 10:07

"Török Tibor tanulmányának ez a fejezete rámutat a természettudósok azon hibájára, hogy a humán tudományok kutatóinak minden állítását készpénznek veszik. Nem kellene."

Ha viszont vitatni merészelik, akkor meg:

( renhirek.blogspot.com/2010/07/placeborol-2.html )

Mókás! - de persze egyetértek, szerintem sem kellene!...Sőt!

334 Cypriánus 2021. június 24. 12:35

@gekovacsistvan:

Abszolút nem azt mondja a Tambets cikk, kérlek olvasd el, ne csak az absztraktot.

Ugyanis a különböző uráli népek genomját külön- külön elemzi, egyáltalán nem ömlesztett módon, sőt táblázatokat is ad hozzá.

Megadom a másik hivatkozást is .

genomebiology.biomedcentral.com/articles...86/s13059-018-1522-1

Annyit azért megjegyeznék, hogy az emberi genom nem 1 darab Y - kromoszóma,.

Úyhogy az a tény , N haplocsoport hány százalék egy adott népességben, az nem jelenti hogy az illető összgenom is ugyanolyan százalékban szibériai. N haplocsoportot hordozó férfi lehet szinte kizárólag európai génállományú, amit rengeteg lett, litván, finn, karjalai, észt, sőt székely és dunántúli magyar stb férfi bizonyít.

335 gekovacsistvan 2021. június 24. 13:31

@Cypriánus:

Igazad van! - az "összgenom" éppen ezért értelmetlen ha a migrációt akarom vizsgálni - az ebben a cikkben is megemlített "sakktábla" effektus miatt. Vagyis a tisztelt kutatók rossz módszert választottak. A genetika éppen ezért találta meg az Y-DNS és az MtDNS markereket, mert, hogy ezekkel lehet követni a vándorlást.

Olvasd el a "Genetika és őstörténet" - c könyvet, ott szépen és érthetően le van vezetve, hogy ezek mit jelentenek, és hogy mire is alkalmasak.

Még az MtDNS - sem igen alkalmas semmiféle vándorlás kimutatására, az egész földön érvényesülő "a lehetőségeid szerint, minél távolabbról szerezz magadnak asszonyt" - házasodási elv miatt. Aztán az a távolabbról, az kinek a szomszéd lány - kinek az egész világ ( mint a magyar királyoknak ).

A módszer buktatói! - sokat beleestek már ebbe a hibába.

336 gekovacsistvan 2021. június 24. 15:10

@Cypriánus:

Ilyen mélységekbe már nem tudok lemenni - nem vagyok szakember, azért az adatok értékelést rájuk bíznám - bár amint ebből a cikkből is látszik - még ők sem tudják azokat egységesen értelmezni!

Amit én megértettem - remélem - az az Y-DNS és az mtDNS azon tulajdonsága, hogy az egyiket csak az apa adhatja a fiának, a másikat pedig az anya a lányának - ezért mindenkinek csak egyetlen felmenője lehetséges. Mindenki egy kicsiny "tokennel" a kezében születik, amit aztán vagy sikerül tovább adnia - vagy kihal. Ha egy férfinak nem születik fia, vagy egy nőnek lánya - akkor megszakad egy évezredek óta "dédelgetett" szálacska, amit soha többé nem lehet már "visszagombolyítani"...! Ezen szerintem érdemes volna elgondolkodnia ennek a "szivárványos" világnak!

337 Fülig James 2021. június 25. 09:50

@gekovacsistvan:

szánalmas, ahogy bármilyen tudományos kérdést addig kutyulsz, amíg ki nem tudsz lyukadni egy "Én harcom" logikájú következtetésnél ;)

338 gekovacsistvan 2021. június 25. 10:09

@Fülig James:

Megint a személyeskedés!

Maradjunk is ennyiben! Nem fontos nekünk beszélgetni!

Én megvagyok nélküled!

:)

339 Kormos 2021. június 25. 12:37

@gekovacsistvan : "nincs számon-tartható alternatívája a finnugor nyelvrokonságnak" -- Az összehasonlító történeti nyelvészet családfamodelljén belül tényleg nincs. A magyar nyelv a finnugor nyelvcsaládba tartozik, erről kár is lenne vitát nyitni. Itt a kérdés nem az, hogy át lehet-e sorolni a magyart másik nyelvcsaládba, mert nem lehet. Az a kérdés, hogy tudunk-e a magyar nyelv eredetéről (meg más nyelvekéről is) más szempontból beszélni úgy, hogy az esetleg érdemibb és/vagy az genetikai és/vagy az etnikai (ez a kettő sem ugyanaz) és/vagy a kulturális (ez is megint más) eredettörténetünkhöz képest sem mutatna radikálisan mást. Természetesen lehet. Ilyen esetben a nyelvrokonságnak vajmi kevés jelentősége sincs, ha például a nyelvet arányosan az összes olyan nyelv utódjaként kezeljük, ami hozzátett valamit; de ez nem invalidálja a nyelvrokonságnak nevezett családfaalapú miskulanciát, csak egy ahhoz képest valószínűleg hatékonyabb perspektívát kín?l. A finnugristák azért mondják, hogy a finnugor származtatásnak nincs alternatívája, mert a kihívói szintén a klasszikus értelemben vett nyelvrokonságot akarják bizonyítani, csak egészen más csoportokkal, ami persze lehetetlen.

"bizonyítást nyert a «nyelvrokonsági paradigma» tarthatatlansága" -- Ez olyan, mintha az imbuszkulcs tarthatatlanságáról beszélnénk arra hivatkozva, hogy nem lehet vele behajtani egy pozidrive csavart. Tényleg nem lehet, de nem is arra való.

"a finnugrisztika azt tanítja, hogy az uráli alapnyelv egy teljes nyelv" -- Aki ilyet mondott neked finnugristaként, az vagy nem ért ahhoz, amivel foglalkoznik vagy szimplán hazudik. Úgy általánosságban az alapnyelv megpróbálja két ismert nyelv alapján megmutatni a legutolsó közös állapotot a szétválás pillanatában. Aha. Csak a szétválás "pillanata" meg lehet, hogy 1500 év, szélsőséges esetben. Csak hogy a magyar nyelv egyértelműen ismert (tehát az írásos emlékekkel kísért utóbbi ezer évre eső) történetét nézzük, néhány nemzedék alatt névszói esetragok tudnak eltűnni és a helyükre, mint egy PEZ-adagolóban a cukorkák, újak létrejönni névtókból, amelyek helyére tartalmas szavakból névutók csúsznak. Párszáz év alatt ki tud veszni a reflexív-mediális igeragozás, hogy a helyére latin mintára szenvedő képző jöjjön létre, amely szintén kiveszik, hogy nemsokra rá egy visszaható képző pótolja. Az igeidő-készlet java része eltűnik, köztük a legtöbb törökségi eredetű összetett igealak (pl. jöttem vala, mntél legyen, stb.), hogy végül csak a múlt idejű feltételes mód maradjon (mentünk volna) ebből a változatból. Mindez miért? Mert kialakultak az igekötők -- röpke idő alatt azokhoz az időtávlatokhoz képest, amilyenekkel a történeti összehasonlító nyelvészet dolgozik -- és ezzel radikálisan új koncepció került a magyar nyelvbe, amelynek sem a finnugor sem a törökségi nyelvekben nincs valós párhuzama: jelenleg a magyar igekészlet java része már lexémaként is frazális, és ha nem, produktív módon képezhető frazális változata. A frazális ige a fráziskonfiguráció által (esetleg a progresszivitást jelölő '-felé' vagy a nehezen definiálható 'éppen' partikulával kiegészülve) aspektus szerint jelölt. Ettől a klasszikus magyar mondat igei frázisa belsőleg tagolt mivel a bővítmények egy része tekintetében szintaktikailag a bekebelező felé hajlik, még ha fonológiailag persze köze sincs hozzá. Csak hogy világos legyen, a nyelvek "szétválása", amelyet a modell pillanatszerűen kezel, gyakran hosszabb ideig tart, mint aennyi ezekhez az egyébként karakteres változásokhoz kell.

Az olyan nyelvcsaládok esetében, ahol írásos emlék nem csak az utóbbi ezer évből van és abból is még évszázadokig csak az egyik nyelvből, ezek a dolgok tökéletesen ismertek. Az indoeurópai nyelvészet például ismeri a jelenséget, hogy ugyan a szláv, germán, latin, görög és kelta főnévragozás anyagát tekintve is jól visszavezethető közös gyökerekre, az indoiráni nyelvekkel ez nem működik. Azért nem, mert ott az eredeti szóvégi ragok lekoptak -- részben -- különféle hangtani folyamatok okán, majd névutókból pótlódtak. De mivel ezeket a nyelveket évezredek óta írják, így senkinek nem jutna eszébe összerendszertanászni egy "Tere bâbka gharmę nai˛ hai." mondat '-ka' birtokosjelőlőjét valamelyik latin morfémával, vagy a '-mę' inesszivuszt bármelyik PIE locativusszal, mert tudják, hogy hülyeség. A PIE eredetű cuccok a hindusztániban elfogytak és most azok helyett van ez. A perzsában mostanra már azok jó részét is elvitte a cica, amit azóta dobott a gép, hogy a PIE eredetű elemek elkoptak.

A finnugor nyelvészetnek már abba is beletörik a bicskája, hogy a PFU-ra egymással összeegyeztethetetlen főnévragozásokat kellene közös nevezőre hozni. Közbülső emlékek híján lehetetlen nyomon követni az esetleges grammatikalizációs folyamatokat, a szabályos hangmegfelelések pedig nem alkalmasak a fonetikai fúzionálódás (kliticizálódás) során végbemenő, egyedi rövidülések megállapítására. Ami a legkorábbi még ismert állapotban valami, azt ahhoz hasonló valamiként próbálják visszavetíteni, aztán vagy összepasszol valamivel vagy jön a "nyelvsajátéletébe'alakú'tki" kontra "mindkettőmegvó'tazalapnyelvbe'is" történet. Ne legyenek illúzióink, ha az IE nyelveknek nem volna olyan gazdag emlékkészletük, ott is ez menne, mert a dolgok, amik történtek valójában, sokszor nem bizonyíthatóak kellően régi írásos emlékek nélkül. Ami viszont azok nélkül rendelkezésre áll, abból másra illik következtetni.

És ez csak pár morfológiai apróság, de a PFU főnévragozása egy katyvasz, az igei morfológia gatya, a birtokviszonyról senkinek lövése sincs, de azt mindenki kellő magabiztossággal teszi.

Mindez nem csak a fent ecseteltek miatt van így, hanem mert ez a fajta rekonstrukció nem csak a hiányos adatokkal nem tud mit kezdeni, hanem az elhúzódó nyelvszétválás során a leendő utódnyelveket előrevetító izoglosszára keresztül kasul szögeket bezárva megjelenő további izoglosszákkal sem, meg a menet közben felbukkanó szubsztrátumokkal sem, meg az elhúzódó nyevszétválás különféle egyéb anomalisztikus hatásaival sem. Például a törökségi nyelvek között az "adak"-típusú nyelvekben is vannak "ayak" típusú szavak és fordítva, és még csak azt sem lehet kijelenteni, hogy ezek egyértelműen jövevényszavak egy átellenes típusú nyelvből, sokkal inkább egy nagyon elhúzódó és ebből kifolyólag soha sem tökéletesen végbement nyelvi változás.

Ilyen körülmények között mit jelent az, hogy valami "már az alapnyelvben is megvolt"? Ha a szétválás utolsó negyedében jelenik meg, akkor még megvolt az alapnyelvben, vagy akkor már "az utódnyelv önálló életében alakult ki"?

Lehet, hogy ezek egy részének nincs gyakorlati jelentősége a történeti következtetések szempontjából (más részüknek meg van), de azt azért szerintem illusztrálják, hogy mennyire nem igaz az, hogy a PFU egy valós, valaha is létezett nyelv. Valójában egy ki tudja milyen hosszú időszak ki tudja mekkora területet egy kalap alá vevő, ki tudja hány körülménnyel nem számoló és ki tudja mennyire pontos modellje.

Ebből népmozgásokra vonatkozó feltételezéseket levonni pedig kifejezetten merész. Most hasraütésszerűen, a rekonstrukció nem tudja megkülönböztetni azt, ha a PU és a PFP drasztikus különbségei a szétvándorlás óta eltelt idő miatt állnak fenn, vagy a korábbi sokféleség (a PFU morfológiai sokfélesége tényleg nem kicsi) pont mindkét nyelvben másképp egyszerűsödött felére, vagy éppen korábbi nagy múltú izoglosszákat folytattak, vagy mondjuk éppen csak a PU egy PFU-ajkú népesség mellé települő paleoszibériai népen létrejövő szubsztrátum. És akkor a szamojédek még bele sincsenek zutyulva az egészbe.

341 durek 2021. június 25. 17:36

@Kormos: Kíváncsi lennék a véleményedre az alábbi, számomra értelmezhetetlen, logikai ellentmondásnak tűnő "jelenség" kapcsán.

A palatális és veláris hangrendű szavaknál a történeti összehasonlító nyelvészet törvényszerűnek tekinti, hogy nincs "átjárás", mély hangrendű szavakból nem származhat magas hangrendű, és fordítva. Többek között erre a "törvényre" hivatkozva zárják ki a finn "tuli" és a magyar "tűz" szavak közös eredetét is.

Ugyanakkor számos szó esetén azt olvashatjuk az etimológiai szótárakban, hogy az adott szó egy másik szó "mély/magas hangrendű alakváltozata":

SOR - Bizonytalan eredetű szó. Valószínűleg a szer igen rég elkülönült, mély hangrendű alakváltozata; a sz–s hangváltakozásra példa a szem–sömör, szorgos–sürög szópár. Az összetartozást a két szó jelentéskörének erős átfedése is valószínűvé teszi.

De ilyen a billeg-ballag, csal-csel, gumó-gümő, gomb-gömb, forog-fürdik, fordul-ferdül, kerek-karika, lebeg-lobog, leng-láng, irány-arány, mál-mell, sodor-seder, tipeg-topog, stb. A sor hosszan folytatható.

342 durek 2021. június 25. 20:29

@durek: Feltételezem, hogy csak hiányosak az ismereteim.

A kérdésem az, hogy miért zárja ki egy szó veláris hangrendje, hogy összetartozónak véljük egy rokonnyelvi, palatális hangrendű szóval?

345 tenegri 2021. június 28. 19:54

@durek: Nem zárja ki, csak valószínűtlenebbé teszi. Vannak adatok, amik növelik, mások meg csökkentik az összetartozás valószínűségét (persze jellegtől függően eltérő mértékben), aztán a végén jó esetben egyértelműnek tűnik az eredmény (igen/nem) - vagy mégsem, és megmarad bizonytalannak.

346 gekovacsistvan 2021. június 29. 14:02

@Kormos:

Amit te itt fejtegetsz azt már mások is megtették. Szilágyi N Sándor: A szent mókus, avagy a módszer buktatói – című írásában. ( mnytud.arts.klte.hu/szilagyi/mokus.pdf )

Az írás megállapításait, több cikkben is ismertetik a NYEST-en, és erős kritikákat is megfogalmaznak vele szemben.

1. A családfamodell és következményei

www.nyest.hu/hirek/a-csaladfamodell-es-kovetkezmenyei

2. Mi bizonyítja, hogy a magyar nyelv finnugor?

www.nyest.hu/renhirek/mi-bizonyitja-hogy...nnugor?force_desktop

Szilágyi a nyelvek kialakulására a „gyökér” metafórát ajánlja.

Bár első olvasatra nem tűnik túl nagy eltérésnek a hagyományos „családfa” metaforától, de végig gondolva a dolgot, az inkább Kalevi Wiik és Pusztay János elképzeléséhez áll közelebb, vagyis „szétzilálja” a családfamodellt, és igaazából zárójelbe teszi magának a rokonításnak az elveit is. Mindhárman bizonygatták, ugyan, hogy a „nyelvrokonságot persze továbbra is elfogadják” – mégis a „borsóval felhintett szégyenpadra” lettek térdepeltetve. (Úgy látszik ez a „térdepeltetés – időközben össznépi játékká nőte ki magát! )

Az utóbbi cikkben aztán Fejes László meg is próbálja a nyelvrokonság kérdését egyértelművé tenni. Az írásban „közérthetően” és egyszerűen akarta megfogalmazni a finnurisztika nyelvrokonítási paradigmáját, és ezzel alátámasztani a nyelvcsaládok létezésének tételét.

Ebből született aztán meg a NYEST életének egyik legnagyobb botránya.

A komment szekcióban GéKI – egyértelműen bebizonyította, hogy ha a Fejes által megfogalmazott definíció, valóban a finnugrisztika nyelvrokonítási paradigmája, akkor az azonos a homeopátia hígítási elvével. Ha ugyanis a Fejes nyelvrokonsági definícióját matematikai függvénnyé alakítjuk akkor egy olyan határéték függvényt kapunk, amelynek megoldása az ( 1 ). Ami azt jelenti, hogy két nyelv rokonságát egyetlen szó azonos eredetének kimutatásával is bizonyítani lehet.

Ezek után a kommentfolyamot elérhetetlené tették, a cikk ma is kommentelhetetlen – valószínűleg az egyetlen a NYESTen – és a cikket átírták, de nem jelölték a vitatott szakaszt, így ma, sem maga a vita, sem a vita tárgya nem elérhető.

Nem állja meg a helyét az a védekezés sem, hogy „mivel átírták a cikket, ezért a vita bemutatása érdektelenné vált” – mert hogy a mostani cikkben megfogalmazott állítással a magyar nyelv rokonsága nem „tudományos tény”, hanem arról csak „meglehetős nagy biztonsággal” beszélhetünk – ami azért nem teljesen ugyan az!

347 Fülig James 2021. július 1. 00:05

@gekovacsistvan:

"Ha ugyanis a Fejes nyelvrokonsági definícióját matematikai függvénnyé alakítjuk ..."

azok után, hogy kifejtetted a matematikáról hogy az egy segédtudomány, már nem lepődök meg.

Fogadjunk hogy a függvény képe rénszarvas lett :)

348 gekovacsistvan 2021. július 1. 11:47

@Fülig James:

A cikkben ez volt az eredeti szöveg:

„A nyelvrokonság azt mutatja meg, hogy az adott nyelv mely nyelvből ered – egyes elemei azonban idővel kicserélődhetnek, sőt, az elemek túlnyomó többsége ki is cserélődik. Van azonban a szókészletnek egy olyan rétege, mely a legkevésbé hajlamos a változásra, amelyet a leggyakrabban használunk, és amely a legkevésbé kultúrafüggő, ezt hívják alapszókincsnek. Az alapszókincsnek azonban nincs éles határa. Ha csak néhány tucat bizonyíthatóan finnugor (uráli) eredetű szavunk lenne, de azok ebbe a rétegbe tartoznának, a magyar nyelv akkor is egyértelműen finnugor (uráli) eredetű lenne. A számok tehát ebből a szempontból nem igazán számítanak.”

Erről a szövegről írtam, hogy ha függvénnyé konvertáljuk, akkor egy olyan függvényt kapunk, amelynek határértékre ( 1 ) a megoldása.

Érdekes módon ettől a vitától teljesen függetlenül egy programozó matematikus ( mások szerint Angela Marcantoni ) meg is találta azt az egyetlen szótövet:

Németh Endre: Kis magyar őstörténet I. Konzervatorium I 2009.12.01. 09:30

konzervatorium.blog.hu/2009/12/01/kis_magyar_ostortenet_i

„A hangfejlődési törvények nagy száma és rendkívüli rugalmas alkalmazása teszi lehetővé, hogy egyáltalán beszéljünk az uráli nyelvcsaládról. Nagyon úgy néz ki, hogy az uráli nyelvcsalád prekoncepciójához születtek a hangfejlődési törvények és nem fordítva. A kivételkezelés ilyen gazdag tárháza mellett, akár távolabbi nyelvek rokonsága is „bizonyítható” volna. A közös uráli nyelvtani keretek rendkívül tágak, azok lényegében megegyeznek az altáji nyelvekével. A közös szókincs sem meggyőző. Összesen nyolc olyan szó van, amely az összes uráli nyelvcsaládban jelen van, de más nyelvben egyben sincs meg. Ezek közül is csak egy tesz eleget szigorú értelemben a szakmai kritériumoknak. Ez a fészek szó (finnül pesa).”

Ennek értelmében tehát már legalább négyen jutottunk arra a következtetésre, hogy a finnugrizmus egyetlen szóra a „fészek” szóra építette fel a magyar nyelv rokonságának kimondását.

A cikk mai változata - a maga kétségeivel együtt - egy sokkal tisztességesebb megfogalmazás, még akkor is, ha ebből meg nem következik, hogy… tudományos tény!

349 mederi 2021. július 4. 09:31

"A nyelvrokonság azt mutatja meg, hogy az adott nyelv mely nyelvből ered"

-Valójában az a gondom a jelenleg megjelölt ősnyelvvel, hogy nem a "kályhától" indul el, ezért lehet, és van, jelentős ellentmondás a társ tudományokkal..

Másrészt csak "jelenkor közeli", írásos nyelvemlékek alapján, a társtudományok minimális figyelembe vételével, és hangmegfelelések vizsgálatával bizonyítja a nyelvrokonságokat a nyelvészet, ami gondolom nem elégséges..

-A többségi nyelvek (nagy létszámú emberek által használt) nyelvelemzési módszereit egységesen használják a nyelvészek, és nem veszik figyelembe azt, hogy a nyelvek belső rendszere akár egyenként is, más-más kutatási módszert kíván azok célszerű és sikeres elemzéséhez, és csak az eredmények megvalósulása után volna célszerű összehasonlításokat tenni, most már nem csak a "jelenre" (írásos adatokra támaszkodó) vonatkozóan.

-Bár a nyelvrokonság és génrokonság között nincs arányos, jellemezhető kapcsolat, én azért arra gondolok, hogy ami közös jellemzőjük, az hogy "közös ősöktől származnak", egy, de valós feltétellel.

Ha a beszélt nyelvek (szándékosan többesszámban) kezdetének időszakában csak kevés embercsoport (nagy család) vonult az igényeknek megfelelően (az ősnyelvek kialakulásakor feltételezem, hogy még nem telepedtek le) és az emberek főleg gumókat, gyümölcsöket gyűjtöttek és apró állatokra vadásztak, mindegyik kezdetleges (egy szó sok jelentéssel), kevés szókincset tartalmazó, rendszerében kezdetleges nyelvet beszélt a saját csoportjában.

A csere kereskedelem csírái már létre jöttek, főleg ismereteket, meséket, legendákat, és szavakat cseréltek (sok mutogatással, tánccal, mimikával, és énekkel "megtámogatva") , amikkel a részt vevők -valamiféle találkozási ünnep formájában- bővítették egymás tudását, és alakítottak ki, vagy formáltak át meglévő hit világukat, ami nem zárta ki, hogy a mások számára különleges tárgyaikat, sőt asszonyaikat, gyerekeiket kicseréljék mások családjával...

-A magyar nyelvet a saját rendszerének (toldalékolás és/ vagy előtag, a jövő idő különleges kezelése, az "ő" relativitása, magyarázó szópárok, az ikes ige változatossága és alapos értelmezése és így tovább) megfelelő elemzéssel, legalább is ahogyan látom, még nem kutatják, kutatták, és felteszem ez így lehet más nyelvek vonatkozásában is.

350 gekovacsistvan 2021. július 4. 13:51

@mederi:

„Valójában az a gondom a jelenleg megjelölt ősnyelvvel, hogy nem a "kályhától" indul el, ezért lehet, és van, jelentős ellentmondás a társ tudományokkal.”

A finnugrisztika pont ezért nem szereti az „ősnyelv” használatát, mert azt sokan valamiféle időbeli meghatározásként értékelik! A finnugrisztika az „alapnyelv” fogalmát használja, azért mert az nincs időbeliséghez kötve. A mai fogalmaink szerint a legrégebbi, még vizsgálható alapnyelv az uráli alapnyelv. A finnugrisztika azt állítja, hogy az ennél régebbi alapnyelvek már tudományosan nem vizsgálhatóak, ezért van az, hogy amint te is fogalmazol „nem a kályhától” indulnak, pedig a finnugrisztika szerint igen is a „kályhától”…! – a korábbi „kályhát” ugyan is nem ismeri el.

A finnugrisztika szerint a finnugor, az ugor, meg a mai magyar nyelv is alapnyelv. A mai „magyar alapnyelv” ugyanis - a jelenlegi állapotok szerint – kiinduló pontja lesz egy majdani felvidéki, egy székely, egy csángó, egy vajdasági, egy bánsági, és egy burgenlandi magyar nyelvnek, a jelenleg létező hét nyelvjárás pedig eltűnik … egységesül. Aztán majd meglátjuk … mármint, hogy látják, akik meglátják!

353 Cypriánus 2021. július 5. 16:25

Egy összefoglaló Szejma-Turbinó cikk tényleg hasznos lenne a Rémhírek-en, ha a Helsinki Egyetem szerint annak a nyelve volt a közös uráli.

Ráadásul Németh Endre is " ugor-gyanúsnak " nevezte már néhány éve is a ST csoportokat.

Viszont le a kalappal Matthias Castrén előtt, nagyjából mégis csak igaza volt a "Szaján-térség, mint Őshaza" elmélettel. Pedig a XIX. Századi finn romantikus nacionalizmus hajtotta a kutatásait, de a jelek szerint bejött.

354 Fülig James 2021. július 6. 00:24

@Cypriánus:

nekem ehhez még mindig ugyanaz a kérdésem: az a kétezer év. A közös uráliról az általad hivatkozott cikkben is az szerepel, hogy az Uráltól keletre vándorló népesség használhatta, egyfajta lingua franca-ként, ahogyan ezt te is írtad. Annyiban kapcsolódik ez a népesség az ST-hez, hogy a vándorlást megelőzően elért az ST kirajzás az Urálig, ahol altáji (ST) Y mintákat azonosítottak. Ebből szerintem nem következik az, hogy az ST-nek is nyelve lett a közös uráli. Az ST keleti kirajzása valóban elérhette a Szajánt, de ha a közös uráli nyelv az Uráltól indult, akkor ugye nem az ST kiindulópontjának jegyzett Altáj vidékről került a Szajánhoz. Tehát ha össze is köti valami a Szajánt az Urállal, annak nem kiváltó oka az ST (illetve annyira áttételesen, hogy az már "pillangó-hatás").

Egyébként ez a közös uráli - ha jól értem - azon a hipotézisen alapul, hogy volt a bronzkorban Volga-Altáj kapcsolat, amiben a kereskedelem is fontos szerepet játszott. Kérdés, hogy mi volt ez a közös nyelv, kereskedő nyelvnek az IE nyelvek is megtehették, vagy az indoiráni is.

355 Fülig James 2021. július 6. 00:46

@Cypriánus:

még valami: kell-e egyáltalán egy lingua franca használatánál az, hogy azt domináns etnikum jelenléte váltsa ki. 89' előtt Kelet-Európában az orosz volt a LF, ma az angol. Egyik sem volt itt nagy etnikummal, és mindegyik valahol távol innen lett LF. Annál még szebb, hogy egy-két évtized alatt "LF-váltás" történt.

Az IE eredetű tokhárok nyelve vagy a szogd nyelv is sokkal magasabban volt reprezentálva, mintsem azt indokolta volna etnikai arányuk vagy hatalmuk.

Visszatérve: a közös uráli szerintem nem az ST közös nyelve volt, ha egyszer az urálinak egy változata ..

356 Cypriánus 2021. július 6. 09:44

@Fülig James:

Nem vagyok nyelvész.

Viszont a bronzkori iskolarendszer nyelvoktatási hatékonysága azért nem lehetett volna túl magas a beszélő etnikum hiányában... ennek megfelelően az éterben lebegő lingua franca, ami beszélt nyelvvé válik idővel , szerintem nem túl valószínű.

Valamint ha kevésbé teoretikus módon nézzük, a szibériai genetika megjelenése majd terjedése is párhuzamos a régészeti kultúra terjedésével. Ha összevetjük Valter Lang kutatásait a Baltikumban az Erődök kora kapcsán a vaskori népmozgások során, illetve hogy ekkor jelent meg a szibériai eredetű elem a helyi archeogenetikában ( Tambets, Saag ) , és válik az apai vonalak közel fele N - né.

Azaz egy szibériai/CWC keverék népesség tör előre, és asszimilálja a korábbi CWC népességet.

Saját emlékek szerint az orosz nem igazán volt sikeres lingua franca, inkább csak erőltetett kísérlet -, de pl Romániában az se.

A volt Szovjetunió területén persze az volt, de kőkemény iskolai és média támogatással, és orosz kolonizációval együtt.

357 Cypriánus 2021. július 6. 09:50

@Fülig James:

Keletről jött az ST, a Szaján felől ( valószínűleg délnyugati csücske felől. ) Nem az Urál felől ment.

Az egyetlen keleti terjeszkedés a Szaján északi oldalán zajlott úgy tűnik. ( Szamojéd ág kiválása?)

A régészeti leletek kronológia sorrendje : nyugati irányban egyre fiatalabb.

Ananyinó kultúra pedig tudtommal erős poszt- Szejma-Turbinó hatást mutat meg évszázadok múlva is.

358 Cypriánus 2021. július 6. 10:00

@Fülig James:

Régen ezt is gondolták, hogy IE nyelvű volt, csak akkor most indoiráni nyelvű sziget lennénk a Duna völgyében ;-)

Valamivel komolyabban: az ST jó magyarázata az uráli nyelvek terjedésének. Hogy mást ne mondjak, hogy a csudába tudták a Zsinegdíszes kultúra népét sorra asszimilálni, hiszen az a domináns " finnugor genetika". Ehhez presztízs kell, gazdasági és katonai dominancia, úgyhogy túl sok jelölt nem maradt. Jelenleg a Szejma-Turbinó az egyetlen szóba jövő lehetőség.

A másik a szibériai genetika egyértelmű nyomulása, valamint ahol a ST végigment, ott mindenhol uráli nyelvű népek lettek, és a poszt-ST terjeszkedés pedig a Baltikumban a finn ág megjelenését hozta .

359 gekovacsistvan 2021. július 6. 13:01

@Cypriánus:

"Régen ezt is gondolták, hogy IE nyelvű volt, csak akkor most indoiráni nyelvű sziget lennénk a Duna völgyében ;-)"

Biztos vagy te abban, hogy nem azok vagyunk? - gondolj csak a sok ezer "ismeretlen eredetű" szavunkra!

360 Cypriánus 2021. július 6. 13:27

@gekovacsistvan:

A Cserehát már indoiráni sziget lett, meg a Felvidék jó része is, de feltételezem nem erre gondoltál.

361 gekovacsistvan 2021. július 6. 15:46

@Cypriánus:

Nem! Tényleg nem erre gondoltam, az tálán már tényleg messzire vezetne!

Maradjunk a "Duna-völgyi" magyar nyelvnél! - Talán annak még van valami értelme!

Ha jól tudom akkor az ST - jóval később volt mint a feltételezett "uráli alapnyelv" - tehát már csak ezért sem lehetett az. Az ST - az "ugor alapnyelv" kora - tudod, hisz olvashattad ... hogy az "árja megtermékenyítésé"...! Hiszen a magyarok csak a soha nyilván nem tartott apai ágon árják... !... és elsősorban a mindig is fontosabb, anyai ágon ugorok... édes anyanyelvünk!

365 Fülig James 2021. július 6. 18:54

@Cypriánus:

"Keletről jött az ST, a Szaján felől ( valószínűleg délnyugati csücske felől. ) Nem az Urál felől ment."

Én a közös uráli nyelvről írtam a NY-K irányú terjedést (az általad citált cikkre utalva). Én - most látom, felületesen - azt az álláspontot vettem alapul, ami az Altájhoz társítja az ST forrását. De sem ez, sem a Szaján nem biztos támpont, sőt ennél távolabbra is meghatározó a kiinduló pont. (és szerintem ne keressünk geometriai közepet sem a térképen).

Szóval annyit tudhatunk, kissé sarkítva, hogy az ST az valami, ami keletről jött, vagy arra ment. (de valószínűleg nem az Uráltól, hanem az Urálhoz, ahogy a régészeti leletek ezt valószínűsítik).

"az ST jó magyarázata az uráli nyelvek terjedésének"

lehet, de az általad hivatkozott cikk a common uralic-ról azt ragozza, hogy az ST-Urálhoz való érkezését követően indult meg egy NY-K irányú vándorlás, amit ők összekötnek az uráli gének szibériai megjelenésével plusz a közös uráli szibériai elterjedésével. Tehát az ST lehetett valamilyen közege a terjedésnek, de - szerintem - a common uralic eredeti közege nem lehetett keleten. Na de tegyük hozzá, hogy a common uralic is teoretikus gondolat.

"az éterben lebegő lingua franca, ami beszélt nyelvvé válik idővel , szerintem nem túl valószínű."

A lingua franca megközelítés a te ötleted volt, nem elegáns, hogy most kihátrálsz belőle ;). Másrészt egyet értek abban, hogy LF nem kell, hogy köznapi használatú legyen, sőt. Inkább az etnikumok közötti érintkezést segíti, vagyis használói kivételezett helyzetben vannak.

"Ehhez presztízs kell, gazdasági és katonai dominancia, úgyhogy túl sok jelölt nem maradt. Jelenleg a Szejma-Turbinó az egyetlen szóba jövő lehetőség."

Nyelvi dominanciához valóban presztízs kell, de szerintem ez nem csak gazdasági/katonai dominancia következménye lehet. Sőt, a kivételek szinte szabályként mondanak ellen a nézetednek:

- a perzsa birodalom igazgatási nyelve az arámi volt, nem arámi hatalmi dominancia okán, hanem mert alkalmasabb volt a kincstárak között az információk közvetítésére.

- az arámiból eredeztetett szogd nyelv ugyanezt a funkciót töltötte be később Közép-Ázsiában, azzal, hogy birodalmak közötti kommunikációt is lehetővé tett. Ehhez képest a szogdokat szkíta/masszagéta eredetűnek mondjuk, és lám: a nyelvhasználat a szkíta kor után vált dominánssá hosszú időre (továbbá itt még nyelvátvételt is gyaníthatunk).

- latin nyelv a középkorban ... részletezzem?

Szerintem tökéletes tévút a nyelvi dominancia okát és az LF használatának okát katonai/gazdasági (hatalmi) nyomásnak tekinteni. A jó válasz az, hogy "presztízs ok" van a jelenség mögött, de én ebben a fejlett nyelvek továbbélését látom. Amikor egy olyan kutatásról olvasok, hogy jöttek a korszerűbb fegyverekkel (harcmodorral) rendelkező hódítók, és ezért a meghódítottak elvben átvették a nyelvüket, azonnal kételkedni kezdek. A premissza téves ..

366 Fülig James 2021. július 6. 19:11

@Cypriánus:

"Ehhez presztízs kell, gazdasági és katonai dominancia, úgyhogy túl sok jelölt nem maradt. Jelenleg a Szejma-Turbinó az egyetlen szóba jövő lehetőség."

Szerintem meg ezzel egy időben virágzott a Szintasta, amiről magasabb fokú fejlettséget tudunk (gazdaságilag, technológiailag, a kereskedelem megszervezésben), ráadásul úgy tűnik kivül esik az ST kiinduló területein.

Egy párhuzammal megvilágítva: nem kétséges a mongolok dominanciája 1242-ben a Kárpát-medencében, de akkoriban nem sok mindent vettünk át tőlük.

Ettől függetlenül persze érdekes a ST-jelenség, különösen, mivel a K-NY irányú kirajzást nem lehet ebben a korban kínai nyomással magyarázni.

367 mederi 2021. július 6. 20:20

"..ha bizonyítani lehetne, hogy a feltételezett népvándorlások a megfelelő időben megtörténtek – a médek (is) lehetnének az andronovói kultúra (egyik) népe." (Wikipédia)

Erről mi a véleményetek?

368 Cypriánus 2021. július 6. 23:41

@Fülig James:

A szogd tudtommal kelet-iráni nyelv volt.

A latin volt lingua franca a Római Birodalom nyugati részén is, el is terjedt. Jól ismert módon jelentős kolonizációval is járt a folyamat.

( Keleten nem rúgott labdába a göröggel szemben, bár a mai Bejrút pl latinul is beszélő sziget volt a jelentős katonai jelenlét miatt)

Nézd, amit a Helsingin Yliopisto munkatársai +

Oleszja Hanina + Johanna Nichols megírt, az elég jól alátámasztott és súlyos cikk, szóval nem velem kell vitatkozni róla, én csak egy szerény kis krumpli vagyok ebben. Sampsa Holopainen jól tud magyarul, ha erre jár meg lehet kérdezni. ;-)

369 Fülig James 2021. július 7. 01:19

"A szogd tudtommal kelet-iráni nyelv volt."

a kelet-iráni népességbe volt beágyazottságuk miatt ez az elfogadott, aminek ellentmondani látszik, hogy arameus, manicheus írást használtak. A perzsák ui. nem egyszerűen az arámi írást, hanem a nyelvet is használták igazgatási nyelvnek. Trükkös népek lehettek a szogdok, ha a választott betűkészletet kizárólag a saját nyelvük lejegyzésére használták, és mindezt nemzetközi sikerrel. Amúgy mivel a szogd levelek digitalizációja már jól halad, te is nekiállhatsz megfejteni, hogy bizonyítsd ezt a több évtizedes feltételezést (ami tényleg megfelel a wikipédia jelenlegi tartalmának). Szóval amit te tudni vélsz, azt jelenleg még senki nem tudja.

A hölgyeket meg a fura nevű fickót nem értem, hogy milyen cikkel kapcsolatban és miért emlegeted.

370 Cypriánus 2021. július 7. 08:55

@Fülig James:

Az általad is olvasott cikk kapcsán, aminek ők a szerzői.

371 gekovacsistvan 2021. július 7. 10:02

@mederi:

Az ebben a legérdekesebb, hogy tulajdonképpen minden stimmel - idő, tér, források!

Csak ugye a 20. század elején volt egy "turanizmus" aminek a lejáratásáért még ma is folyik a harc - pedig pl. ott ezt a kérdést is felvetették - sőt nagyon is konzekvens elméletet sikerült legyártani!

Csak ugye az a baj, hogy ha egy ilyen konzekvens elméletet elfogadunk, akkor a magyarok nem lehettek a 8. századig a "kőkorszakban"... mert akkor nem jön ki a matek...!

Ahhoz, hogy ez felvethető legyen mindenképpen túl kell lendülni azon a felfogáson, hogy a nyolcadik századig "a magyarok az erdőszélen sompolyogtak" ... észrevétlenül...! - aztán egyszer-csak "varázsütésre" - rárontottak Európára, és eszeveszetten fosztogattak, roboltak, és gyilkoltak.

Szóval a magyarok a maguk sajátos nyelvével mindég is ott voltak a nomád világban... mindig is megvolt a maguk ogur - ugor - ogor - ugur ... mogor - meger - magor... stb. neve... de egyáltalán nem biztos, hogy mindíg egy tömbben - egy hazában - éltek. Vagyis nem "sompolyogtak" - nem "ősemberek" voltak - hanem mindíg is belesimultak az aktuális kultúrkörnyezetbe - hogy mikor, és éppen hol az még a jövő titka!

372 gekovacsistvan 2021. július 7. 14:01

@mederi:

A „turáni – történelmi felfogás” abból indul ki – hogy ha nem is az emberiség – de a lovas fegyveres harcos társadalmak a Turáni-alföldön, tágabb értelmezésben a ma Andronovói – kultúrkörnek nevezett régészeti leletegyüttes területén alakult ki. Amit a Sintasta – Arkaim feltárások újabban meg is erőssítettek.

A 19. sz végén a 20. század elején igen komoly történeti munkák is jelentek meg ennek a gondolatnak jegyében (Marczali Henrik, Márki Sándor, Hóman Bálint, Szegfű Gyula) amelyben részletesen kifejtik a „turáni népek” történetét – igencsak konzekvensen és logikusan felépítve. Ennek ellenére a „turán-elméletnek” még csak rendes tudományhoz illendő megnevezése sincs. A tudományosságban is „turanizmusnak” mondják, holott az inkább egy mozgalomhoz illő név. Meglepetésemre a „turanisztika” kifejezést nem is igen szokták alkalmazni – helyette esetleg a „turkológiát” használják, de az nem ugyan az – mert az inkább a török nyelvészet megnevezése.

Szóval, ha ez az „Andronovó-ST” – körül igazolódna valami, méd meg „magyar kapcsolat” akkor annak igen is van előzménye a magyar tudományosságban, és már neve is van „turanisztika” – csak bátran használni kellene!

373 Fülig James 2021. július 7. 21:35

@Cypriánus:

bocs, de már másodszor bonyolódsz homályos utalgatásokba arról, hogy mit is írtam, közben pedig nem. Ez már nem produktív, úgyhogy elengedem a témát.

374 Cypriánus 2021. július 7. 22:02

@Fülig James:

Ezt írtad, erre reagáltam.

"A hölgyeket meg a fura nevű fickót nem értem, hogy milyen cikkel kapcsolatban és miért emlegeted."

375 mederi 2021. július 7. 23:06

372 @gekovacsistvan: Köszönöm szépen a választ.

Azért kérdeztem, mert a vesszőparipám, a "késztetés-eredmény" szópár kapcsolatok is ilyen irányba mutatnak..

A men (ember)

mend--->méd -->medy (megy) (hasonló a "mond"---"mód")

Az emberré válás egyik lényeges momentuma a felegyenesedett menés (és persze a "mondás", mondóka, mantra is).

Pl.

"me(n)ssze hasonulás után határozó (---<*me(n)szte ige)"/ me(n)dy (megy), múlt időben

mendt-->men(tt)-->ment, (--->mendegélt itt előkerül az "n" is)!)

A "menszt" késztetés (belső felszólítás (pl. "gyerünk menjünk!") a menésre (felegyenesedettre gondolom) az ember részéről, amire már képes. A "megy" az eredmény ige.

A "medy" (megy) melléknévvé változott mint --> "med"--> "medi" ("gyógyító"-t jelent magyarul).

A mai hasonló, élő késztetés pár:

meneszt/menedt--->menett--->menet (főnévvé vált az eredmény ige )

A megy valamikori és mai ragozása (ha a "gy" jelölése dy):

és részben a "mondani" ige ragozásához hasonló, ami ilyen lehetett.

me(n)dyek (megyek/ (székelyesen) menyek)

mé(n)dy (mégy) vagy ma városiasan "*menel/ mensz, mész"

me(n)dy (mén/ megy)

medyünk (megyünk / székelyesen "menyünk")

mendtek --->menttek-->mentek

mendenek--->mennek..

376 Záhó 2021. augusztus 26. 08:32

Igen vitatható ez a zárszó:

"Hinni igazán csak olyanoknak hiszek, akik nyelvészként szólnak hozzá a kérdéshez”.

"Mindannyiunknak ilyen szemlélettel kellene magyarságot kutatni."

Miért vitatható?

Mert egy tudományág hitelességének megállapításához évekig kell azt tanulni. Aki enélkül fogadja el azokat, akár téves dogmák hirdetőjévé is válhat.

Egy ellenvélemény (biztos ez is túlzó s szubjektív... 🙃):

A NYELVészet egy spekulációktól hemzsegő, gyakran politikai nyomásnak is engedő, módszertanilag is zavaros (ál)tudomány.

(Lásd önkényes nyelvészeti családfák, hipotetikus -- 'rekonstruált' -- alapnyelvi szókincs, a törvény és a tendencia keverése, az éghajlati változások figyelmen kívül hagyása az egyes földrajzi területek egykori növényzetének és állatvilágának 'vizsgálatakor', a genetika erdményeinek alábecsülése stb.)

Javaslatunk:

Az őshaza és a népek rokonsági foka megállapításakor a régészet, az antropológia, a történelemtudomány, a földrajz (és a genetika) eredményeit legalább olyan mértékben kellene figyelembe venni, mint a túlzott önbizalommal rendelkező NYELV-ÉSZekét!

377 Cypriánus 2021. augusztus 26. 08:55

@Záhó:

Most túl azon, hogy nem az Őshaza/ Őshazák kérdése volt terítéken, nem értem minek kommentelsz egy nyelvészeti blogon, ha a nyelvészet szerinted egy zavaros áltudomány.

Aki nem tiszteli a nyelvészetet, mint önálló tudományos ágat, az ne is kommenteljen semmit...mit fogsz ezzel a szemlélettel megérteni belőle? Mintha kijelenteném a matematika hülyeség, aztán matematikai képleteket akarnék felülbírálni.

Természetesen semmilyen történelmi rekonstrukció nem végezhető csak nyelvészeti módon. De a nyelvészet nem egy történelmi rekonstrukcióra kitalált tudomány, hanem a nyelveket vizsgálja, - természetesen ennek van/ lehet történelmi vetülete .

378 gekovacsistvan 2021. augusztus 26. 10:00

@Cypriánus:

Egyszerűen arról van szó, hogy a RÉNHÍREK nem nyelvészeti blog! Lehet, hogy néhány cikk szól a nyelvészetről is, de a többség az csak érinti a nyelvészetet!

Hiába is szeretnéd úgy beállítani, mintha itt kizárólag nyelvészetről lenne szó, ez egyszerűen fogalmazva - nem igaz.

Ez egy finnugrisztikai blog - a finnugrisztika pedig nem nyelvészet - annál azért sokkal komplexebb tudomány - még ha egy mai finnugrista ezt lassacskán majd le is szeretné már tagadni!

"Természetesen semmilyen történelmi rekonstrukció nem végezhető csak nyelvészeti módon."

Soha senki nem is végzett ilyen alapon semmiféle történeti rekonstrukciót, hiszen még a nyelvtörténetet, sem tudta soha senki eddig még történészek, vagy régészek, vagy néprajzosok, földrajzosok ...stb. adatai nélkül megírni.

379 Cypriánus 2021. augusztus 26. 14:19

@gekovacsistvan:

Azt írta, a nyelvészet áltudomány, erre reagáltam.

380 gekovacsistvan 2021. augusztus 26. 14:48

@Cypriánus:

Ezt írtad:".... nem értem minek kommentelsz egy nyelvészeti blogon...."

Én meg azt írtam, hogy ez nem "nyelvészeti blog"... nem is volt soha az...! Ez egy "népszerű-tudományos portál"... még az impresszum szerint is. A nyelvészet ugyan szerintem sem áltudomány - de a nyelvek rokonítgatása ,,, az viszont az! Miután még azon sem tudnak megállapodni, hogy mit is kellene rokonságon érteni!

381 menasagh 2021. október 6. 17:37

" A honfoglalók genetikai állományában láttak finnugor elemeket is."

A genetikai adatokban hogyan lehet finnugor elemeket találni ha az nyelvi vonatkozású ?

382 JMárton 2022. január 7. 00:06

@bloggerman77:

16-os

Szerintem még az Árpád sem FU.

Árpa - török szó, meg van a török nyelvekben, egy változata a mongolban is, jelentésük ugyan az. FU nyelvekben (tudtommal) egyikben sincs.

-d - "kicsinyítő rag", egyedül Zaich szerint Uráli eredetű, az állítólagos "-nt" kicsinyítő képzőből ami furcsa módon egy uráli nyelvben sincs.

Hasonlításképpen ezek vannak a finnben: -nen, -ke, -le, a manysiban pedig -ris, -res

Az hogy a finn és a manysi ragoknak nincs közük egymáshoz az egy dolog, de hogy a magyarnak sincs egyikhez sem az is biztos, már ha egyáltalán tényleg "kicsinyítő rag".

Az is lehet, hogy a névnek köze sincs az Árpa/Arpa szóhoz, hanem helyette a török "alp" szóból ered, ami török népek között is használt név mai napig is és azt jelenti hős, bátor.

Tekintve, hogy "Álmos" valószínűleg a bolgár Almış/Almuş, Anonymous pajtás által "magyarizált" változata, nem hiszem, hogy olyan messze állna, hogy a fiát Alpnak hívják. (Vagy esetleg egy variánsának mint például Alparslan, Alpar/Alper, Alpteken, Alperen. Azt is tudjuk, hogy ez a név biztosan ismert volt a honfoglalók körében, ugyanis van "Alpár" nevezetű település is) Amit aztán a görögök korcsosítottak el "Arpadisz"-ra (görögül az "arpax" és "-idisz" kombinációja annyit jelent, hogy a "rabló fia".)

Heltai és Liszti azért ír róla "Árpád"-ként, mert mindkettejük Anonymous munkájából dolgozott, aki pedig nem másból mint a görög forrásból, ami eleve "Arpadisz"-ra korcsosította a nevet.

Tehát, ha engem kérdezel az egészről, szerintem létezett a -d kicsinyítős képző a magyarban de köze semmi sincs az uráli nyelvekhez. Árpád nevének meg a képzőhöz, ugyanis az Alp név korcsosítása, pont úgy, ahogyan az Almışnak az Álmos.

383 István888 2023. május 19. 15:24

"Hiszen tízezer éve nem voltak se ugorok, se magyarok"

Szerintem az ugorok magyarok. S ha nem voltak 10000 éve, akkor mikor születtek meg?

Török úrék egyszer leírhatnák, melyek is az európai gének? S hol találjuk a genetikusoknál gyakran szereplö Nyugat-Eurázsia területet? S mikor ismerhetjük meg végre a magyar gént ?!

384 Sándorné Szatmári 2023. november 4. 11:06

@István888:

"S mikor ismerhetjük meg végre a magyar gént ?!"

Szerintem egyetlen népnek sincs kifejezetten homogén génkészlete, mert népvándorlás mindenkor volt, és lesz, ami keveredést eredményez.

Ahogyan az embereknek, úgy a nyelveknek is összetett "génkészlete" van szerencsére, mert a folyamatos szelekció és változás egyre ellenállóbbá, gazdagabbá és fejlettebbé teszi mindkettőt..

Példa erre:

-az illír +kelta> >=>kevert eraviszkusz kultúra Kárpát medencében maradt része a korábbi őslakossággal keveredve, majd

-a szkíta +méd kevert kultúra képviselői akik visszafoglalták (második honfoglalás) a Kárpát medencét.

Bár a távolkeleti hadjáratok (a mai Japánig) további népkeveredési nyomot hagytak rajtuk, a tatár és török kárpátmedencei támadó hadjáratok után szinte kiürített országban a mai néven >> madyar (mai ezer éve helytelen írásmóddal: magyar)/ medyer (mai helytelen írásmóddal megyer) >>=> magyarul beszélő, mára döntően európai génekkel rendelkező, európai kultúrájú népesség formálódott nagyon gazdag nyelvvel, és néphagyományokkal kiegészülve.

Információ
X