nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
25 éve a Hadak Útján

A népvándorlás korának fiatal kutatói minden évben vándorbotot vesznek a kezükbe, felkeresvén az ország különböző helyszíneit, hogy ott konferencián emlékezzenek meg vándorló elődeikről. Idén átkeltek a Dunán, hogy a túlsó Komárom múzeumában találkozzanak.

zegernyei | 2015. október 28.
|  

A fiatal régészek, történészek, antropológusok Hadak Útján című konferenciasorozata 1990-ben indult. A negyedszázados jubileumot igen stílusos módon ünnepelték meg a résztvevők: a Duna Menti Múzeumban, Révkomáromban (Komarnóban). A stílusos mód maga a múzeum volt, illetve a díszterem főfalát betöltő festmény: Feszty Árpádtól a Bánhidai csata (restaurálását az EMMI támogatta). Nemcsak a téma, de a kép is grandiózus, több mint 20 m2, akkora, hogy egy garzonlakás szőnyegpadlója is lehetne.

Feszty Árpád: A bánhidai csata
Feszty Árpád: A bánhidai csata
(Forrás: Wikimedia Commons PD-Art)

A csatajelenet előtti kis asztalnál trónolt Tomka Péter régész, aki 25 éve lépett a Hadak Útjára. Már az első konferencián ő volt az egyszemélyes elnökség. Azóta is gyakorolja ezt a hivatását, messze hangzó orgánumával megadván a tudományos diskurzus és a társalgás alaphangját a konferencia minden helyszínén – előadóteremben és borkimérésben egyaránt. Abszolút szaktekintély a népvándorlás kutatásában, és ezt nemcsak decibelkapacitásával, de röntgenszemével is kiérdemelte: ahol a közönséges halandó régész csak sárga anyaföldet lát (itt-ott barna csíkokkal), ott ő cirádás avar koporsókat.

A konferencia október 19–22. között zajlott. Az előadások időrendben haladtak: először a legkorábbi vándorok – a szarmaták és a különféle germán csoportok, valamint a „barbár” hordák ellen határvédő vonalat építő rómaiak kerültek sorra. Szerencsére a rómaiak hiába védekeztek, így a birodalmat elárasztó idegenek megalapíthatták a magasabb rendű keresztény civilizációt. Az első nap a legfiatalabb fiataloké volt: a népvándorlás korának legelejéről a kutatók képzeletbeli sorának legvégén állók, vagyis a pályakezdők tartottak előadásokat.

A programfüzet első lapja
A programfüzet első lapja

A második napon már az avarok és a szlávok kerültek sorra – és nem csak magyarul. A helyszínnek megfelelően a konferencia nemzetközivé vált. A rendezvénynek több mint száz résztvevője volt, negyvenen tartottak előadást. Közöttük egy cseh, egy lengyel és öt szlovák szakember. Az eseményt meglátogatta Krym Altynbekov, kazahsztáni restaurátor-művész, aki a nomád harcosok díszruhájának rekonstruálásával szerzett világhírnevet. Ezúttal is a szerves anyagok konzerválásáról tartott mesterkurzust.

A népvándorlás kutatása az elmúlt években európai, sőt eurázsiai sikertörténetté vált. A különböző országok kutatói között az együttműködés különböző formái alakultak ki. Ez a konferencia is egy volt a különböző formák közül.

A Hadak Útjára lépő fiatalokat eleinte gyanakvással fogadták az idősebb szakemberek (lásd Tomka Péter bevezetőjét az első konferencia kötetében). Mára ez a gyanakvás elmúlt, a 25 évvel ezelőtti fiatalok öreg kutatóként is visszajárnak a mai fiatalok konferenciára. Az első találkozó résztvevői közül a huszonötödik konferencián is előadott Szentpéteri József. Ő már bizonyosan megtalálta az örök fiatalság elixírjét. A recept nagyon egyszerű: minden évben el kell menni a népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciájára.

Az alapító atyák közül, ha előadóként nem is, de újságírói álruhájában egy napra zegernyei is belopta magát az ifjú tudóshölgyek és -urak társaságába. Ezen a napon (október 22-én) a kora avar kortól a honfoglalás koráig terjedő időszakot fogták át az előadások.

A régészek mindig küzdöttek azzal a problémával, hogy az általuk feltárt leletek, lelőhelyek, régészeti jelenségek milyen történeti keretben magyarázhatók. Vagyis ha változik egy régészeti kultúra, akkor milyen egyéb változások állhatnak a háttérben: az emberek jönnek-mennek, vándorolnak, esetleg változik a nyelv is, vagy csak egyes tárgyak érkeznek kereskedelmi utakon? Avagy megvilágosulnak az emberek, belátják, hogy okosabban kéne élni, és úgy döntenek, hogy önerőből csinálnak egy új régészeti kultúrát? A legutóbbi időkben az archeogenetika is ráirányította a figyelmet erre a problémára. De a kultúraváltás egyik aspektusa, a nyelvváltás iránt érdeklődnek a nyelvészek is. Nemrég itt, a Rénhírekben ismertettük Juha Janhunen koncepcióját a nyelvek népek nélküli vándorlásáról.

A konferencia negyedik és egyben utolsó napjának első előadója, Kiss P. Attila is a kultúrák találkozásának, a kultúraváltásnak a nyomait kutatta: a gepidák és az érkező avar népesség kapcsolatának régészeti jeleit próbálta megragadni. Utána Gulyás Bence szintén az avarok érkezésének és a legkorábbi avar népességnek a régészeti nyomait kereste. Nem itt nálunk, hanem kicsit keletebbre. Az úgynevezett Szivasovka-horizont és a Kárpát-medencei avar leletek kapcsolatának elemzésével szeretne eredményre jutni. A „Szivasovka-horizont” népessége a 7. sz. 1. felében indult vándorútra valahonnan a Volgától keletre lévő területekről, és érkezett a Fekete-tenger és az Azovi-tenger partvidékére, a Dnyeper és a Don torkolata közti területre. A névadó település, Szivasovka (ukránul Szivasivka) a Szivasról, vagy Szivas-tengerről, a a Krím-félszigetet a szárazföldtől elválasztó mocsaras területről kapta nevét. (A szivasovkai kurgánról és leleteiről a belinkelt tanulmányban fotók láthatók.)Az avar témájú előadásokat Lezsák Gabriella zárta, aki a szalagfonatos övveretek keleti párhuzamait kutatta. Az utóbbi időkben eluralkodott bizánci eredeztetés helyett a kaukázusi korai keresztény kőfaragásokkal fennálló kapcsolatokra mutatott rá. Ennek alapján fölvetette, hogy a szalagfonatos avar övveretek tulajdonosai keresztények voltak. Erről még lesz vita – a közönség körében a kelta párhuzamok miatt találták túl merésznek a feltevést, Tomka Péter pedig csak úgy általában.

Ezen a napon hallhattunk előadást egy leprában elhunyt fiatal nő koponyájának elváltozásairól is. A lelet Orosházáról származik, a lelőhelyre és tágabb összefüggéseire következő írásunkban térünk majd ki.

Szalagfonatos avar szíjvégek Madarasról
Szalagfonatos avar szíjvégek Madarasról
(Forrás: László Gyula: Études Archéologiques sur l'histoire de la société des avars. Bp. 1955. LXVII. t.)

A honfoglalás kori előadások közül az első természettudományos módszerek felhasználásával igazolta, hogy egyes íjmerevítő csontlemezek festettek voltak (az előadást öten jegyzik: Soós Rita, Szabó Máté Hegyi Borbála, Tihanyi Balázs, Tóth Mária), a második előadás pedig szerencsére nem túl élethű (mivel vér nem folyt) jelmezes harci bemutató keretében zajlott. A tudományban és harcművészetben egyaránt képzett előadó (Tompa Balázs) azt mutatta be, miként használták elődeink a szablyát, mellyel valójában nem vágtak, hanem inkább szúrtak, éspedig sebészi pontossággal a lamellás mellpáncélok illesztési réseibe. És egykoron tényleg folyt a vér.

A kísérleti régészet már két nappal korábban bemutatkozott a konferencián. Akkor Magyar András páncélrekonstrukcióit Bogár Péter a marcelházai Fekete Sólyom Történelmi Íjászklub tagja tesztelte. A páncélokra leadott lövésekről Németh Balázs készített felvételeket. Történt mindez a komáromi Öreg-várban, melyet a lövöldözési kísérlet résztvevői és szemlélői meg is tekinthettek.

Az utolsó nap utolsó előadója, Strohmayer Ádám a honfoglaló ötvösök fogásait mutatta be. Tehette mindezt azért, mert maga is ötvös lévén, tökéletesen érti, hogyan dolgoztak ezer éve élt kollégái. Megtudhattuk azt is, hogy a növényi motívumok kidolgozottsága pontosan elárulja, mennyi energiát ölt az ötvös az adott tárgy elkészítésébe. Az előadó szerint nyilván a fizetség arányában cizellálta a megrendelt övvereteket, tarsolylemezeket és hajfonatkorongokat.

A XXV. Hadak Útján konferencia szervezésében a révkomáromi múzeum mellett a komáromi Klapka György Múzeum is részt vett, ami egyúttal szimbolizálta a két város összetartozását is. A szervezést és a lebonyolítást szlovák és magyar pályázati pénzek, valamint szlovákiai és magyarországi szponzorok támogatása tette lehetővé (áldassék nevük a sikeres szakmai konzultációkhoz szükséges bormennyiség biztosításáért). Az eseményről a sajtó is beszámolt.

A Duna Menti Múzeum Révkomáromban
A Duna Menti Múzeum Révkomáromban
(Forrás: Wikimedia Commons, CC BY-SA 3.0)

A konferenciát a múzeumigazgató, Csütörtöky József szlovákul és magyarul elmondott búcsúszavai zárták. A szervezésért köszönetet mondott Csuthy Andrásnak, a múzeum régészének. Köszönjük mi is. Neki külön, meg a Duna Menti Múzeum minden munkatársának és a Pro Museum Polgári Társulás tagjainak együtt.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
7 azamunda 2015. november 25. 01:11

Pejt mezeje, Pét mezeje (Várpalota)

albaregalis.hupont.hu/49/szekesfehervar-...varpalota-a-pilisben

Bodala hegység, Bodajk

upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/6...a_hungarorum_map.jpg

Ősi Őskü SzékesFehérvár

...

Nagyveleg, Császár, Oroszlány, Kecskéd, Környe, Baj, Szomód, Bánhida, Dunaalmás

6 azamunda 2015. november 25. 00:40

mennyi egy folyóátló? az első nyugati hun shonju (senyő) annyit lőtt át, lóhátról, harckészültségi hadmódban.

szóval északról támadtak, hátbatámadták a magyarokat, akik pozsonynál a bajorokkal harcoltak?

"A magyarok egészen a Dunáig üldözték, ott félelmében a Dunába vetette magát, és mert a víz sodrása gyors volt, belefulladt." (Anonymus)

150 évvel később a német-római császár is, 100 évvel korábban magnusKarolus is hajóhaddal jött le a Dunán, a sóvári püspökök és grófok nem hoztak hajóhadat? hogy kerültek volna a Dunán túl, a magyarok háta mögé? átúszták, majd visszaúsztak?

nem, a valószínű az h karintania felől jöttek, délről, balaton felől.

de ott is beleszaladtak volna a cselbe.

és nem salzburgból jöttek, hanem már ott voltak Ovoniában, cezumórinál. onnan egy-két nap alatt lejöttek, és ott meg már készen várta őket a magyar hadsereg minden jel szerint.

de szerintem hoztak hajókat. nem voltak olyan elmaradottak. a morváknak nem volt, ott nem volt folyami forgalom. egy-két bárka maradhatott az avarok után. de szerintem azt lenyúlták a németek 800-ban.

szóval amikor a bajor hadsereg megsemmisült, és a határ Encig ki lett tolva 900 júliusában, Bánhidánál hátbatámadtak a morvák?

az elég nemszerencsés ha hajóval jöttek, aztán belefulladtak a csata végin. ha átúszták, akkor is. valószínűbb, h Mosaburg felől jöttek, Pribina várából a balatunidumipaludarum ami zala vára

és

Boldog Özséb, Öcsöb földjén, Bodala hegységben

"javait szétosztotta a rászorulók között, és két (más forrás szerint hat) társával a Pilisszántó közelében lévő sziklás rengetegbe vonult"

upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/6...a_hungarorum_map.jpg

a pákozdi halmokon túl egészen bánhidáig szorultak be

és kívülről támadtak, bevágtak alánk a német befolyás alá került karintiniából, miközben a másik németek a bécsi medence gyűrűző vonalán támadtak. és mégse nyertek, egyik se semmit. a nevüket se tudni talán, az h ki volt mi volt, nem emlegetik.

.

véletlen, h Anonymus térképén Pozsoga és Pozsony. ami ma pozsega meg prespurk volt. meg h van Pozsga aminek az erdeje pozsogai erdő.

meg akkor még Vulkovár meg Zabrag

meg a Tarsatica az Tersatica

és Bielograd a hadriai tenger szélén van.

.

Korabeli források szerint a bajor hadsereg 907. június 17-én indult meg Ennsburgból (Enns) Gyermek Lajos keleti frank király névleges vezetésével.

szóval jöttek három héten át.

Aventinus nem forrásértékű leírása szerint a bajor sereget két hadoszlopra osztva a Duna két oldalán vonultatták fel. Az északi (bal parti) erősebb sereg vezére maga a fővezér, Luitpold őrgróf volt, a délié (jobb parti) pedig Theotmár érsek.

szóval két hadtestre oszlottak.

és szóval akkor

Karintiai Arnulf császár Mojmir és Szvatopluk között kitört viszályba (Szvatopluk Arnulf szövetségese volt).[5] Arnulf Luitpold őrgrófra bízta a morva ügyeket, aki 898–899 során több hadjáratot vezetett Mojmir ellen, kevés sikerrel.

szóval az a német, aki meghalt 900-ban, előző évben még a morvák ellen vezetett hadjáratot és a morváknál volt a kisgróf...

hu.wikipedia.org/wiki/Pozsonyi_csata

a csata első napján taplós nyilakkal felgyújtották a német hajókat. Sieghardt is csak néhányadmagával menekült meg, s vitte a hírt a királynak Ennsburgba. A magyar csapat lovas íjászai július 5-ére teljesen felőrölték a Ditmár vezette seregrészt. Megsemmisítették a Luitpold őrgróf vezette sereget is.

ha a hajókat felgyújtották, akkor északról már nem volt olyan egyszerű átmenni a Dunán hajó nélkül lovon

5 azamunda 2015. november 24. 23:03

és igen. a szkíta kard egyenes.

a jég jeges a hegy hegyes.

4 azamunda 2015. november 24. 22:55

ennyit azért illett volna:

bánhidai csata 907. július 7

pozsonyi csata 907. július 4. és 7.

ők támadtak

az avar Ovonia felől

magyar határ 900-ban a Fischa folyó

.

szerintem teljesen hiteltelen a kép a bánhidai csatáról, nem a magyar fajta harcmodor.

a nyíl arra van, hogy messziről leszedje, megzavarja az ellenséget.

a magyar szerintem profi hadsereg volt, mindenkinek volt lova. a kunok is olyanok voltak, hogy a lovukkal temették őket, szóval szerintem lovakkal még meg is karicsgálták a német konzervpáncélt.

.

érdekes, h ázsiai fej van levágva, pedig a szlávsnémet dárdával támad, a magyarnak mem nem KARDja van, nem is tombája, a BUZOGÁNYja PÖRÖLYe vustrángja tarackja hanem fejszéje

és félmeztelen nőkkel támadtak a németek? vagy a németeket támogatók közt voltak hogy kivitték a csatamezőre is.

egy szűkszavú kommentár egy német krónikában: "907. (év) A bajorok teljes seregét megsemmisítették a magyarok."

azután jött Svatopluk, hogy csatlakozzon a bajorok hadseregéhez? ?

a képen: a két hadvezér egymásnak ront. persze, mint 5. László.

semmi köze a valósághoz. kwod hogyan nézett ki a valódi harc.

wodün volt ojszkwod volt

3 Krizsa 2015. november 23. 21:59

Az avar magyar (nyev) azonosság a legvalószínűbb...

2 baloch 2015. november 23. 19:13

"Az avar-magyar-székely azonosság genetikai bizonyítékai" az MTA köreiből:

www.youtube.com/watch?v=IZDioplbOsA&feature=youtu.be

1 VG 2015. október 29. 08:33

Tomka Péter abszolut és elismert szaktekintély volta csak egy udvariassági formula lehet ebben a cikkben; legfeljebb a hasonlóképpen rovásnemismerő régészek között lehet elfogadható. Én másképpen jellemezném. A Magyar Nemzeti Múzeumban barbár módon lereszelt és tévesen leírt, a letéti szerződésben a főigazgató által hun korinak minősített leletről Tomka Péter sem adott helytálló véleményt. A "budapesti hun jelvény" (lehet, hogy avar?) betűi közül az elsővel nem foglalkozott (mert azt a reszelés és polírozás félig eltüntette), a másodikat és a harmadikat pedig latin monogramnak határozta meg - bár három székely betűről, a SZAK (éSZAKi) szóról van szó. Ha a finnugrista régészet célja a hun-avar-magyar azonosság tagadása, akkor érteni vélem Türk Attila indokolatlan elismerését.

Információ
X