@mederi: 106

kiegészítés:

A "kenyér" szó szituációs alapú eredeztetéséhez.

Ma is mondjuk, hogy ha rossz a gyerek, hogy

"Mindjárt lekenek egy pofont, ha nem hagyod abba a rosszalkodást!"

(Vagyis a kezemmel csapok egyet az arcodra, ami ugyan nem fáj, de megérted, hogy komolyan mondtam!..

Van olyan (azt hiszem indiai) nyelv is ahol a kenyér neve "csapati"..)

"Szögediesen" a kenyér neve "könyér"..

Tehát a "kő-/ ké-" lenne a szótő, de mivel a "kő" másik régi formája "kű" volt, szerintem a "ké-" (ami a "kéz mint aktív eszköz képes valamikre" szótöve is) a valószínűbb..

A szituáció:

A kezeket összecsapva (= összeütve), ellapítja (=elken(y)i) a tésztát amit megfogott, és kiteszi a levegőre (az "-er" jelentése "levegő" lehetett, amit őriz az "er-eszt/ er-ed(t)" szópárunk is, ami szintén szituációs alapon bizonyító "erejű", valamint az "erő" szó is..)

Végül szerintem részletezve a szituáció:

"ké- (mint kéz)>ken (megfelelő masszát)->keny (vagy "kenj!" csak ellágyult a hosszú "nny"..)->

+"-(h)ér" -(talán a szó elején a "h" mint "hő" lehetett, csak kikopott/ jelentése "meleg levegő" lehetett)..

@Cypriánus: Attól függ, hogyan definiáljuk a "közvetlenül" és a "nyelv" fogalmakat ;) Csak mert pl a görögök az ókori görög műveket újgörög fordításban olvassák: www.mikrosapoplous.gr/en/t2ten.html

A legújabb cseh cikk óta úgy tűnik, az összes Szatem nyelv és kentum nyugati nyelvek is a Zsinegdíszes kultúra utódai.

www.science.org/doi/10.1126/sciadv.abi6941

Érdekes kérdés, van e bármilyen élő nyelv , amelyik közvetlenül Yamnaya eredetű lenne. Talán a görög és az örmény? Ki tudja.

Na, ezek jutottak eszembe hirtelen. (De százával is lehetne összekeresni...)

1. Ba-asedá ha-esed sorer ba-gesem. Hegyoldal-on/-ban a-vízesés csordogál (énekel) eső-ben.

A héber jelentések: asedá = hegyoldal és vízesés (mindkettő: „lefelé eső”), ha- = a, az, esed = (csak) vízesés, surá = sor, sorozat, sír = ének, énekel, sorer = csörgedez, gesem = eső.

2. A dugá-ban (eddig magyarul van) sokekim ha-dagim. A magyar DUGÁ: szándékosan elrekesztett patakág, amiben nyüzsögnek a halak, könnyű kihalászni őket. Héber: sokek, sokekim = nyüzsög, -nek (sokak), dȧg, dagim = hal, halak.

Ha-halȧl la-dȧg – magyarul – dög. A holtteste halnak: dög. Héber: halál = holttest, la = -nak, -nek.

2. Ba-DÉG (magyar halászfalu) dug ha-dajág. Dégen halászik a halász. Héber jelentések: dug = halászik, ha- = a, az, dajág = halász.

4. Pucál szelek / szeleri tȧasze ba-szalát! Pucolt zellert te-tesz (tegyél!) salátába.

Pucál = lehámozott (pucolt), szelek /szeleri = zeller, taasze = tegyél!, szalát = saláta (a fejessaláta és a kész saláta étel is).

Összegezek: A gyöknyelvészetben egyetlen hasonló szavacskára sem az egyik, sem az összehasonlítandó másik nyelvben nem alapozunk szó-rokonságot. MINDIG csak kiterjedt szóbokrokkal foglalkozunk. (Az egész szótáranyag átvizsgálása után.)

Tehát a szavaink rokonságát a másik nyelvben csak 5-10-jó sok... hasonló alakú és egyben rokonértelmű szó igazolhatja oda-vissza.

Ellenpélda: a héber tanár = kályhás mester. A magyar tanár... Bár – nagyon távolról – mégis rokonszavak, ilyeneket sosem veszünk figyelembe. Mitől távoli rokonszavak mégis? A héber taán = megtöltötte, felrakta, ÉRVELT.

@stanley: 1. a 161 utolsó sora HAMIS, mert NEM LÉTEZŐ hangváltozásokat tartalmaz. Ez alatt azt értem, hogy kitalált, kierőszakolt mű-"hangváltozások". De szerintem nem is Te találtad ki őket.

2. "Hasonló mondatkák" megalkotására én is gondoltam már, azzal kapcsolatban, hogy az izraeli és amerikai unokáimat be tudjam vonni a magyar / fiin / héber gyöknyelv ügyébe, "ráérzésére". De mindannyiszor visszarettentem, mert ez

2-3 szónál többre CSAK CSALÁSSAL, hazug módon hozható össze.

Magyarázat: azok a (természetes) nyelvek, amelyek egyáltalán már nem értik egymást, azért nem értik, mert a szavak LEGNAGYOBB része nem egyetlen dolgot jelent. Hanem egy csomót. Amiket egy összefüggő ősikép, jelenet, "kisfilm" kódolt az agyunkba valamikor.

S amióta az emberi beszéd eljutott a mostani, "konkrét-fogalmakkal" való beszédre, és a 2-3 szónál sokkal bonyolultabb mondatok szerkesztésére, ilyen mondatokat

- egymást nem értő nyelvekből -

csak célzatosan HAZUG MÓDON lehet összeszerkeszteni. Én nem hazudok. Semmilyen cél érdekében nem hazudok - anélkül akarok meghalni.

De 2-3 szavas "mondatokat" azért lehetne? Azt igen. Jó, összeszedek néhányat.

@stanley: Túl sokat ettől ne várj, mert 'A csirkém eszik a földemen"-re tuti valami olyan lesz a párhuzam, hogy "Strucc legel a bányában.", mivel bármibe belemagyaráz bármit.

@Krizsa: Bocs, hogy csak hónapok múlva írok, de csak most olvastam el a cikket, és a hsz-eket.

Ha ilyen nagy számú szóazonosság van a héberben és a magyarban írj konkrét példamondatokat, amelyekben felismerhetőek a magyar és a héber szavak is. A magyar szavaknál, ha rákeresel az etimológiai szótárban, legyen mind finnugor-urali (vagy legrosszabb esetben) ismeretlen eredetű! Legyen felismerhető, hogy a két nyelvben ugyanarról a szóról van szó!

Bemutatom az angol nyelven, mire gondoltam:

Rőt bogár ment a falon, a házamban > Red bug went on wall, in my haus.

A csirkém eszik a földemen > My chicken eats on my field.

Így rendkívül szemléletesen lehet bizonyítani, amiről írsz (szóazonosságok). És fel lehet tenni a kérdést: mi a magyarázata? Amikor az "uraliak" és az "ősgermánok" (az angol etimológiai szótárban "ősgermán" eredete van a mi "urali" szavainknál), hogy a francba találkoztak, hogyan volt köztük szóátvétel stb? Szabályos hangzóváltással pl. m>v:

mos>wash, mi>we, ment>went mit?>what? stb.

Kiegészítés: A finnből a B is hiányzik.

Ja. Már vagy száz magyarhoz hasonló héber szó nevetgélt a fejemben, azzal szórakoztattam a családot, hogy direkt össze is kevertem a két nyelvet. Nem volt nagy dolog felfedezni a hangváltozásokat, mert a héber mindig P-vel kezdi a szót, aztán a szó belsejében a P hang F-re szokott változni (nem mindig, de gyakran). Ugyanez van a B/V-vel is. Kezdtem csodálkozni, hogy minyavalyát hasonlítják ezek a magyart a finnhez, ahol van vagy... nemcsak nagyon kevés hasonló szavunk van, hanem még ilyen viccek is, hogy a kota felel meg a háznak. Ennél már a fejemben is több hasonló van a héberrel, mint a finnel, és hol van még az egész szótár? Ők már nyilván átbogarászták az egész szótárt. (Akkor nekem is azt kell csinálnom.) Na mindegy, kezdtem beleszagolni a finnugor nyelvészetbe és megállt bennem az ütő. A P a magyarban F-re változik. Nincs is F-jük!! Ja, biztos az egy újabb hang, ami csak a magyarban jelent meg, és a P a régi. Logikus, a héber is azért teszi a tőszavak elejére és csak a toldalékokba jutott már bele az F.

Aztán rájöttem, hogy ezek nem is úgy gondolják. Hanem hogy? Hát úgy, hogy ez valami véletlenség. Vagy megvolt az F is, csak „kikopott” a finnből. Hajjaj, de nemcsak ez nincs nekik, hanem még 4 mássalhangzó. Az mind „kikopott”? Nehogy már!

Mik is ezek: B, F, G, Z. Na jó, ebből elég. Elkezdtem csinálni a héber-magyar tőszavak szótárát. Hogyan lehetne azt kimutatni, hogy melyik hang öregebb és melyik fiatalabb? Egyszerű. A tőszavak kapjanak még egy szótagot – ahogy a természetes nyelvek is bővültek... mi kapcsolódik fel rájuk és mi NEM!?

Innentől, ha tényleg érdekel, kövess figyelmesen (copyright, Krizsa): Ha összevissza bármilyen képző bővíthet egy tőszót, akkor nincs igazam. Pl. a PK gyök tőszavait (páka, pék, pök, pók, puki). De ha csak azok a mássalhangzók kapcsolódnak a PK-ra, amik már akkor is megvoltak, amikor a P és K együttesen, akkor már tudok valamit. S lőn, hogy a PK a magyarban nem vesz fel a B/V változó-, C, p, F, G, h, j, k, M hangot tartalmazó toldalékot.

És a héber PK? Az nem vesz fel B/V-t, a C, F, G, S, Z hangot. Persze nem minden gyök köteles minden mássalhangzóval bővülni. Főleg a h-val és a j-vel nem, amik nem is „igazi” mássalhangzók. A p és a k meg már a tőszóban is megvolt, tehát ezek hiánya nem is bizonyíthatja, hogy mi NEM volt még a nyelvben. (S majd megcsinálom ezt minden tőszóra). Tehát sem a héber, sem a magyar PK nem veszi fel a C, F, G hangot – de a héber a Z-t sem.

MIK HIÁNYOZNAK a finnből? C, F, G, Z. Eredményhirdetés még nincs – csak valószínű, hogy amikor a P és K már megvolt, a finn / magyar protonyelvben ez a 3 mássalhangzó még nem létezett – s a protohéberben a Z sem. Mikor lesz ez biztos? Hajjaj, még sokára. Majd ha minden GYÖK kapcsolódási hajlamait ugyanígy megvizsgáltam és az eredményeket összegeztem. A ma is használt magyar gyökök száma 454. Mindet átvizsgáltam – a héberrel szemben. A finnel azért nem kell, mert még ma sincsenek meg ezek a mássalhangzói.

Ezzel a módszerrel már bebizonyítottam az eurázsiai mássalhangzók megjelenési sorrendjét a beszédben? Nem. Még sokféle statisztikát lehet készíteni, pl. a hangok abszolút gyakoriságát kutatni a nyelvekben. A C nem érdekes, mert annak csak a betűjele újkori, hisz a TSz torlódás anélkül is C-nek hangzik. Az F és a B északról dél felé mindig gyakoribb. Vizsgáld meg! A G és Z kifejezetten ritkább. Mire vársz, vizsgáld meg!

@Krizsa:

Tényleg nem akarnék „pápább lenni a pápánál” – de az összehasonlító nyelvészet oly mértékben használja a „halmazelméleti ” – alapfogalmakat, hogy komoly matematikai képzettség nélkül, ezek a hivatkozások, hogy ( nyelvek – nyelvcsalád – alapnyelv – jövevényszavak – meneményszavak – közösen használt szavak ) egyszerűen értelmezhetetlenek, ha nem a halmazelmélet szabályai szerint fogalmazza meg valaki, főleg egy a természettudományokon „nevelkedett agy” számára.

@Krizsa: Már ne haragudj, de én ezen a szakon végeztem, tanítottam is itt. A matematika és logika az undergraduate képzés része. Nyelvészet PhD-ra főleg azok járnak, akik nyelvészet undergraduate képzésre jártak. Látod-látod, mindig okoskodsz.

@szigetva: A saját szakmádat azért ismerhetnéd. Megnéztem. "Az elméleti nyelvészeti Ph.D. képzés az ELTE Elméleti nyelvészet szakhoz kapcsolódik...stb....az elméleti nyelvészet hagyományos fő ágai, az alsóbb nyelvi szintek (fonológia, morfológia), a mondattan és a jelentéstan alkotják,

de a doktorjelölt foglalkozhat a nyelvtudomány és egy más tudomány (pl. filozófia, irodalomtudomány, matematika, logika, fonetika, kognitív pszichológia, szociológia, számítástudomány) kapcsolatával is."

Lentebb láttam, hogy a DOKTOR képzéshez mégis fel kell venni a logikát. De a matematikát még a doktorjelölt csak választhatja. Ha akarja. De nem a doktorképzéshez kellene a matematika és a logika, hanem az egyetemi tanulmányok elkezdéséhez. A gyöknyelvészethez pl. statisztikai kiértékelések nélkül hozzá se kezdtem volna.

@Krizsa: Mint mindig, most is szalmabábut csépelsz. Az ELTE elméleti nyelvészet szakján van matek és logika szigorlattal.

@GéKI:

Nektek az írás-olvasás tanulása egy életen át tart, de sajnos nyugdíjas korotokig ezt nem sikerül befejezni... :)))

Matematika nélkül nincs semmilyen tudomány. Én minden diplomásnak tanítanék mondjuk 4 félév matekot, szigorlattal. Mert anélkül tök mindegy, hogy mit tanult. Pont a nyelvészethez hozzá se lehet szagolni nélküle. Véletlen szóegyezések, meg hasonlók... Mindegy, hogy mitől van sokezer hasonló szó Grönlandtól Antarktiszig mindenfelé, ha van. Toporzékolhatsz, akkor is van. És ha egy egész "tudományág" azt képzeli, hogy ez csak találkozástól lehet, akkor kérd vissza a nyelvészképzés tandíját.