nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Megdőlt a nyelvrokonság?
A családfamodell és következményei

Ha a nyelvet nem elvontan, az azt beszélő közösségtől elszakított, önálló létezőként képzeljük el, hanem olyasvalaminek, ami szorosan összefügg használóival, akkor kiderül, hogy sok régóta élő, általánosan elfogadott nyelvészeti állítás bizonytalanná válik. Elképzelhető, hogy a mindenki által ismert, nyelvrokonságot ábrázoló családfák évgyűrűi is „meg vannak számlálva”…

Nagy Zoltán Krisztián | 2011. február 21.
|  

A nyelv vizsgálatában a közösség figyelmen kívül hagyása egy beszélőktől függetlenül (abszolút módon) létező nyelv feltevésével jár együtt. Ezt az embereken kívül „éldegélő” nyelvet azonban aligha lehet a valóságban megtalálni: mindig az emberek beszélnek, akiknek a nyelvei viszont nemcsak folyton változnak, de egymástól kicsit vagy jobban különböznek is. Fehér Krisztina második előadásában (melynek honlapján az előadás videofelvételét is meg lehet tekinteni) arra mutatott rá, hogy az általánosan elterjedt családfamodellek is alapvetően a használó közösségétől elszakított nyelv felfogására vezethetők vissza.

Az indoeurópai családfa
Az indoeurópai családfa

A történeti-összehasonlító nyelvészet egyik alapítója, August Schleicher által kidolgozott (a darwini törzsfa ötletére is építő) családfaelmélet a nyelvek rokonságának kutatásában a mai napig meghatározza a tudósok vizsgálódásait: a legtöbb nyelvész úgy gondolja, hogy szinte valamennyi nyelv rokon nyelveivel való viszonya a családfamodell segítségével írható le a legpontosabban. Magából a családfamodellből több dolog is következik.

Az egyik az, hogy az egyes nyelvek mindig egyetlen előzményre vezethetők vissza, azaz hogy a nyelvek mindig egy feltételezett ősnyelv szétválásával jönnek létre (ahogyan a fa is mindig egy-egy ágból válik szét további ágakra, gallyakra). Ez a kikövetkeztetett ősnyelv aztán a nyelvek rokonságának feltárásában kulcsfontosságú vált, hiszen ehhez szoktak viszonyítani, az ennek való szabályos megfelelés a rokonság bizonyításának legfontosabb kritériuma. (A magyar és rokonnyelvei esetében a finnugor/uráli alapnyelv tölti be ezt a szerepet.)

Ebből következően a családfamodellben a nyelvek élesen elkülönülnek egymástól (szemben például hétköznapi tapasztalatunkkal, amikor azt vesszük észre, hogy a nyelvek hatással vannak egymásra). A családfák kapcsán a nyelvek keveredéséről nincs is értelme beszélni, hiszen az ágak mindig egyetlen vaskosabb ágból erednek, ezek pedig végső soron a törzsből. Ez az oka annak, hogy az összehasonlító nyelvészetben sokáig nem is volt szabad felvetni a keveréknyelvek (mint például a máltai) származásának kérdését, és ilyesmiről manapság se igen esik szó a nyelvészetnek ebben az ágában.

A nyelvkeveredés (amely már önmagában megkérdőjelezi a családfaalapú leszármazási rendszer helyességét) vizsgálata azonban az 1940-es évektől egyre elterjedtebbé vált az úgynevezett kreol és pidzsin nyelvek kutatásával. Ezek a több nyelv ötvöződéséből létrejött, általában soknyelvű csoportok alkalmi érintkezésekor kialakult (majd esetleg később anyanyelvvé vált), eredetileg rendkívül kis szókinccsel és minimális nyelvtannal használt érintkezési nyelvek ugyanis egyáltalán nem értelmezhetők a nyelvkeveredés fogalma nélkül. A nyelvrokonsággal foglalkozó szakemberek azonban hiába tudnak ezen érintkezéssel létrejött nyelvekről, továbbra is úgy tartják, írta Cseresnyési László 1994-ben, hogy „a »normális« nyelvek »normális« esetben valamely nyelvcsaládba tartoznak”.

A családfamodell erejét jól mutatja, hogy egyes kutatók még ezeket a kontaktusnyelveket is megpróbálták a családfamodellbe keretei közé szorítva egyetlen megelőző ősre visszavezetni. Természetesen sikertelenül. Ez a sikertelenség azonban nem csak a kreol vagy a pidzsin nyelveknek köszönhető, hanem eleve a családfamodellbe van „belekódolva”. A családfaalapú leírás ugyanis nem veszi figyelembe a valódi nyelvek valódi körülmények közötti használatát. Az újabb és újabb önálló, független ágra bomló családfa elképzelése ugyanis nyilvánvalóan csak akkor lenne helytálló, hogyha azt feltételeznénk, hogy az ősnyelvet beszélő csoport egyedül volt a világon, és úgy kezdett csoportokra oszlani, majd az újabb csoportok további csoportokra, hogy közben egyiknek sem volt alkalma semmilyen más csoporttal találkozni, és tartós kapcsolatokat kialakítani – hívja fel rá a figyelmet Szilágyi N. Sándor. Ez a helyzet természetesen elképzelhetetlen.

A családfa-metafora azonban nemcsak ezért megtévesztő, hanem azért is, mert sajátos logikája alapján a keretébe illeszkedő tulajdonságokat (például az ősi alapszókincset) túlhangsúlyozza, az ezen kívül esőket (a történelem folyamán szerzett nyelvi elemeket) pedig a láthatatlanságig elrejti vagy eljelentékteleníti, így a nyelvek rokonságról, kapcsolatairól és az ezeket alakító folyamatokról torz képet ad.

Ezt különösen jól láthatjuk a grammatika és szókészlet példáján keresztül. A hagyományos nyelvészeti álláspont szerint a szókincs változékony és elegyíthető újabb elemekkel, a nyelvtan viszont jórészt változatlan, és viszonylag hűen őrzi az egykori alapnyelvet. Éppen ezért, ha egy nyelv rokonságáról akarunk valamit is megtudni, ezt elsősorban a grammatikája alapján tehetjük meg. Ahogyan egykoron ezt Antoine Meillet (a mai vélekedéseknél jóval szélsőségesebben) megfogalmazta: „az a cigány, aki örmény nyelvtant és romani szavakat használ, egyértelműen örményül beszél”.

Ennek a nézetnek (azaz végső soron a családfamodellnek) a következménye, hogy a magyar történeti nyelvészek például nagy hangsúlyt fektetnek a magyar és a finnugor (nyelvtani rendszer, alapszókincs) hasonlóságaira, míg a más nyelvekből származó elemeket szinte zavaró (de mindenképpen másodlagos) tényezőkként tüntetik fel, amelyek mintegy megbontják nyelvünk tiszta finnugorságát. Hozzátéve természetesen, hogy ezek a másodlagos elemek mindig a szavak között találhatók meg (jövevényszavak), a nyelvtan kizárólag ősi lehet, vagy ősi elemekből a magyar nyelv önálló életében belső fejleményként alakult. Ennek a vélekedésnek a nyilvánvaló ellentmondásait jól példázza Szilágyi N. Sándor kijelentése, miszerint „nemcsak attól beszélünk mi magyarul, hogy a kezet finnugor eredetű szóval kéz-nek mondjuk, a követ meg -nek, hanem attól is, hogy a búzát régi török eredetű szóval búzá-nak hívjuk, a bojtorjánt bojtorján-nak, a galambot szláv eredetű szóval galamb-nak, a baktert meg német eredetű szóval bakter-nek”.

További probléma ezzel a magából a családfamodellből következő nézettel az is, hogy a grammatika és a szókészlet szigorú szétválasztása csak látszólag lehetséges, sőt vannak olyan nyelvek, amelyeknél egyenesen lehetetlen. Az ún. „bekebelező”, inkorporáló nyelvek, mint például az inuit (eszkimó) és az „elszigetelő”, izoláló nyelvek, többek között a kínai esetében ez a fajta szétválasztás szerkezetükből adódóan eleve lehetetlen, így ezek rokonsági viszonyainak feltérképezésénél ez az elv nem is használható.

Ráadásul a családfamodell a folyamatos változást (a változás folyamatát) sem képes megjeleníteni, holott a nyelveknek ez egyik legalapvetőbb tulajdonsága. A családfa a változás folyamata helyett legfeljebb állapotok egymásutánját tudja listázni. Ennek oka az, hogy bár a családfamodell támaszkodik a darwini tanokra, ám az evolúciós elméletnek egyik lényeges elemét, a Charles Lylell által megfogalmazott uniformitás elvét nem veszi figyelembe. Pedig épp az uniformitás elv az, ami hozzájárul a jelen és a múlt közötti kapcsolat megteremtéséhez, így – ahogy Kampis György megfogalmazta – „a megfigyelhető és a nem megfigyelhető jelenségek közötti gátak lebontásához és a tudomány számára létfontosságú természetes általánosítás megalapozásához. Hallgatólagosan ugyanis minden tapasztalati tudomány egy teljes adatmező ismeretét tételezi fel, miközben mindig csak egy adott minta hozzáférhető a számára; a kettő között a Lyelléhez hasonló segédelvek biztosítják az átjárást. Lyell elve alapján nincs okunk kételkedni abban, hogy az evolúciós folyamatok a múltban is olyanféleképp játszódtak le, ahogyan ma, csak éppen a mai folyamatok közvetlenül megfigyelhetők, a múltbeliek meg nem.”

A Darwin által következetesen használt, a Schleicher és követői által pedig mellőzött uniformitás elv hiánya miatt az összehasonlító nyelvészek a nyelvi változást alakító szabályokat a beszélőktől függetlenített, mechanikus hangtörvényekkel írják le, pedig a nyelv változása mindig a nyelvet használó közösség függvénye. Ha ezt figyelembe vesszük, egy sokkal reálisabb, a valódi nyelvi folyamatokkal hiánytalanul elszámoló modellt kapunk.

Azt, hogy hogyan nézhet ki egy ilyen modell, 2011. február 21-én Az affinitástól a hálókig, avagy a nyelvek filogenezise című előadásból tudhatjuk meg.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
85 GéKI 2015. december 30. 10:57

A finnugrisztika egy hamis és torz gondolatmenettel, mint egy csirizzel bevont üveggolyót görget egy népet, és egy nyelvet (ugorok) az Eurázsia sztyeppén évezredeken keresztül, hogy a feltételezett ideális alapnyelvhez hozzáragaszthassa a „jövevényszavakat”, hogy azt a végén „magyarnak” nevezze el. Közben nem átall olyan kijelentéseket tenni, mint hogy:

„A finnugorokhoz minden új délről érkezett…”

Németh László így ír erről a témáról:

"Ez a fajkeverék színezte elemeit a magyar történelem és a magyar föld befolyása alatt magyar jellegűvé. A magyarságból a szellemtudósnak sem egy típust kell kivenni, már azért sem, mert egy ilyen típus nincs."

László Gyula pedig így fogalmaz:

„Nem az a helyzet tehát, hogy a művelt népek a Mediterraneum körül csoportosulnak, s őket a barbárok gyűrűje veszik körül, akik csak annyiban részesei a műveltségnek, amennyiben megtanulják a délről feladott "leckét". A görög történetírók észak „barbárjaiban” az ideális társadalmat, a „jó embert” állítják példaként a kortársak elé.”

„A népvándorlás nem a történelem törvénye, hanem éppenséggel a „törvény áttörése”. A törvény ugyanis a helyhez kötöttség, a mozdulatlanság. A nagy népvándorlások néhány év alatt ezer kilométernyi eltolódásokkal rajzolódnak a térképekre.”

A „gondolkodó ember” – tehát mindenben cáfolja a finnugrisztika álláspontját, és azt a többi „....izmus” – közé sorolja, és úgy nevezi meg mint… „finnugrizmus”.

84 Krizsa 2015. december 11. 07:28

@GéKI: Igen, törölték az egész 7oo hozzászólást. De ezt én legálisnak tartom, mindenesetre tisztességesebbnek, mint imitt-amott önkényeskedve törölni. Persze azt is, amikor a hozzászólók szennyeznek... Egy honlapnak - el kell ismerni - joga van megőrizni a profilját. A kérdés persze az, hogy az egyetlen magyar nyelvészeti ismeretterjesztő honlapnak van-e joga nem hivatalos nyelvészeti ágazatot "kitakarni". Jó ma már nem mocskolnak orrba-szájba - legalább ennyit már elértünk (elértél, GéKi). Hát persze, terjesszük máshol... meg is teszem. Akkor viszont konkrétan az MTA a felelős az ő nyelvészeti honlapjáért, hogy az is a Európai Unió "Szkeptikus Társaságot" szolgálja ki.

83 GéKI 2015. december 10. 22:27

@Untermensch4:

Ráadásul én folyamatosan igyekszem "ugor alapnyelvről" beszélni. Mert az, az a kor amikor már nagy bizonyossággal találkoztunk iráni és török népekkel, pontosan azért mert ugye ekkor váltunk "lovasnomáddá". Az ennél régebbi világot oly homály fedi...

Ennek következtében az "erdőlakók" kort én nem is elemzem. Ráadásul az én logikám nem zárja ki az ugor alapnyelv uráli származását. Csak a ősmagyar nyelv kialakulásában, az iráni és a török nyelveknek én sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítok, minthogy egy "jövevényszavak" - kitétellel ez el lehessen intézni.

Mert ugye lehet, ( a Fejes féle ősiség törvény szerint ) hogy akár az ugor szavak is lehetnének a jövevényszavak. Azért a 700 - hoz képest azt a 400 másikat csak úgy félretenni - no az se semmi...

Mert ugye a török nyelvnek is volt egy 6000 évvel ezelőtti változata, csak azt eddig még senki nem tárta fel... A török nyelv sem kre. 1000 ben pottyant a sztyeppére... hogy "bejövevényelhessen" az ősmagyar nyelvbe... azt is beszélte valaki, valahol...de persze lehet, hogy a Jupiterről öntötték le... mert nem tudták, hogy hiába, mert a Fejes oda már leöntötte a maga egydeci borát - és akkor már úgyis bor... akár mit is öntögetnek rá....

Hogy nem sül le a képéről a bőr, hogy a mái napig nem javította ki...pedig már ő maga is elismerte, hogy hülyeség... most már kommentálni sem lehet azt a cikket... tiszta szégyen ez az egész...RÉNHÍREK...

82 GéKI 2015. december 10. 21:56

@Untermensch4:

A többieknek lejött, hogy ez nem az én véleményem, hanem ez egy meseszerű paródia kívánt lenni a finnugrisztika álláspontjáról.

Úgyhogy amit írtam, a lovas népek mozgékonyságával kapcsolatban azt ma is tartom. Sőt ugye pontosan ez is alátámasztja azt a véleményemet, hogy a dolgok nem történhettek úgy ahogyan azt a finnugrisztika levezeti.

81 nadivereb 2015. december 10. 12:46

@nadivereb: *'56-os.

80 nadivereb 2015. december 10. 12:46

@Krizsa: "Az Európai Unió valójában az európai (vagy nem csak?) mega-pénzvilág gyarmatosítási stratégiája, ami már a szovjet éra összeomlása óta szerveződött. "

valahogy ebbe az összeesküvés-elméletbe bele kellene szőni azt is, hogy az EGK-t 1957-ben hozták létre, alig fél évvel az 156-os forradalom leverése után.

Ez nem lehet véletlen!!!4!4

79 Krizsa 2015. december 10. 10:51

A magyar nyelv kérdése, eredetének hovatartozása (annak végleges KI-FELÉ ferdítése - központi kérdés. Mert a magyarság nemzet-tudata (ellenállása, vagy sem) ma is leginkább ettől függ.

Az Európai Unió valójában az európai (vagy nem csak?) mega-pénzvilág gyarmatosítási stratégiája, ami már a szovjet éra összeomlása óta szerveződött. Megvalósítói változó mértékben HITTEK (hisznek) a "demokráciában", a "szabadabb világ" csábításában, illetve sokan csak cinikus módon kiszolgálták (kiszolgálják) ezt a célt.

Konkrétan a KM fantasztikusan jó klímája, óriási területe, mezőgazdasági előnyei, feltehetően gazdag, de még feltáratlan gázmezői, az OLCSÓ munkaerő és mellesleg? az emberi faj kialakulásával kapcsolatos régészeti kincsei - hatalmas vonzóerő voltak minden eddigi - és maradtak - a mai gyarmatosító szándékoknak. De eddig nem sikerült...

78 mederi 2015. december 10. 10:27

Nekem tetszik ez a cikk, mert pontosan azokra hiányosságokra hívja fel a figyelmet, amik szerintem is jelen vannak a mai hivatalos nyelvészetben..

Azt gondolom, hogy a tudományok bármelyik területére igaz, hogy nem működhetnek "beskatulyázott módon"..

Az elért kutatási eredmények soha sem értéktelenek, mert rávilágítanak egy alaposan kidolgozott lehetséges útra, és ha az részben (vagy esetleg egészében) elavulttá válik is idővel, rendszerint értékes elemeket tartalmaz, amelyeket a további kutatások során fel lehet, és az eddigi tapasztalatok alapján más tudományágakban fel is használnak..

Sajnos a nyelvészetben jelenleg, ahogy én érzékelem, az előzőleg elért eredmények, pl. a magyarban létező "szóbokor" jelenség "elfogadhatatlan", mert egyediségével nem fér össze az egységes kutatási módszerrel, amivel minden nyelv vizsgálható...

Márpedig a nyelvek azt hiszem mindegyike rendelkezik nagyon érdekes, sajátságos "egyéniséggel", amit a globális vizsgálatok egyszerűen figyelmen kívül hagynak. Ezt csak kiegészítésként jegyeztem meg a cikkhez..

77 Krizsa 2015. december 10. 07:25

775 Untermentsch4 PARANOID-E a "tipikus magyar gondolkodásmód?

Wikipedia: A Szkeptikus Társaság - Az Európai Unio égisze alatt -

A Nyest is az (nyelvtudomány-e?), az INDEX is). Jó, hogy innen "átájánlottak" (dobtak át) engem 2 évvel ezelőtt az Indexre, legalább ott is körülnéztem. A chemotrail marhaság volt az elő a ravaszkodásaikból, amire felfigyeltem, mivelt tudok grafikázni. Láttam, hogy műtermék fényképeket tesznek fel... de akkor az nem elterjedt tévhit, ami ellen küzdenek, hanem szándékosan terjesztett ostobaság:-)). Pár nap mulva már láttam, hogy rendszerszerű...

hu.wikipedia.org/wiki/Szkeptikus_T%C3%A1rsas%C3%A1g

A társaság által képviselt területek és témák

Főterület Példák, jellemző alterületek

Orvostudomány, egészség

Homeopátia, alternatív gyógymód, integratív orvoslás, táplálékkiegészítők, diéták, méregtelenítés, csodaszerek, védőoltás

Ezotéria

Aura, számmisztika, radiesztézia

Biológia, vegyipar

GMO, élelmiszer-adalékanyagok, E-számok, növényvédőszerek

Fizika

Örökmozgók, tiltott találmányok

Csillagászat

Asztrológia, ufók, Földön kívüli élet

Történelem

Magyar őstörténet, alternatív elméletek a magyar nyelv rokonságáról, kitalált középkor

Parapszichológia

jóslás, telekinézis, hatodik érzék

Intelligens tervezettség

Intelligens tervezettség és az evolúcióelmélet vitája

Összeesküvés-elméletek

Chemtrail, háttérhatalom, gyógyszergyárak összeesküvése

Fogyasztóvédelem

Megtévesztő reklámok, versenyhivatali, fogyasztóvédelmi döntések

Tudományos módszer, tudományfilozófia

Áltudomány, érvelési hibák

76 azadantaathum 2015. december 10. 00:06

@Untermensch4: "ó-török egységes államnyelv" ???

igen, amikor a köktürkök 552 lerohanták az avarokat és azután a kutrigurok területére nyomultak

hu.wikipedia.org/wiki/Kutrigurok

3 testvérről írnak, de 2 volt, Bumin és Isztemi,

3 rang volt kagan, jabagu és a szaud (tudun/tárkány)

Ashina-klán

(a magyar wikipedia tiszta baromság)

hu.wikipedia.org/wiki/Asina_nemzets%C3%A9g

az írásuk szogd, ami azt jelzi, h a műveltség a szkíta-hunoktól jött, mint a Csingisz kán mongul birodalmában az ujgurok (akik kitalálták a nyomtatást)

hogy a türk sisak-e

szogd nyelven mondták, h shah

jabgu : szogd. sri iapgu šah

a keletközépiráni 7 szkíta nyelv mellett az egyik a 4-ből

hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6z%C3%A9pir%C3%A1ni_nyelvek

Brahma, Indra, Mahadeva (Shiva), Narayana and Vaishravana, who had the Sogdiana names of Zravan, Adabad and Veshparkar

en.wikipedia.org/wiki/Turpan

turbán torony : jiddish. turem : ang. tower turret : lat. turris turrem

kworezm mellett, ami az arabok szerint főtt halat jelent.

75 Untermensch4 2015. december 10. 00:05

@GéKI: A 67-es jól mutatja milyen a "tipikus" mai magyar paranoid gondolkodásmód ha a téma érinti a nemzetet.

Úgy egyébként ha jól emlékszem te hívtad fel a figyelmet párszáz kommenttel és több cikkel arrébb arra hogy a mai, letelepült földrajzi szemléletünk (ahol a horizont és "egynapi járóföld" a normál lépték) megtéveszthet amikor sztyeppei nomádokról gondolkodunk akiknek a lóval megtehető távolságok, egy helyett legalább két "évszakos" szálláshely és a mainál gyakoribb hadakozás miatti több "utazás" más kereteket adott. Az erdőből gyalogosan vadászva rajtoló "ősfinnugoroknál" ugyanakkor ezt nem veszed figyelembe...

Bár vszeg tudod, felhívnám a figyelmed rá hogy (ha és amikor) vkinek "lehengerlően igaza van" vagy "szánalmasan magyarázkodik", azt nem szükséges külön sulykolni, az olvasók maguk is tudnak olvasni. Persze ez csak írásban érvényes így, egy hangzó társalgásban vszeg rá tudod erőltetni a társaságra (legalább látszólag, hiszen nem vágnak közbe) az álláspontodat de az ilyen stílusú általános letámadás írásban meglehetősen kontraproduktív.

74 GéKI 2015. december 9. 22:59

@nadivereb:

Örülök, hogy mindenki mesének látja, merthogy annak is szántam.

Ezek szerint ebben is, jobb vagyok a Fejesnél, mert az én írásomat mindenki annak olvassa aminak szántam... az övét meg utólag meg kell magyaráznia...és még akkor is belezavarodik, a magyarázkodásba...

73 nadivereb 2015. december 9. 17:57

@menasagh: Tagadhatatlan. GéKi 67-es kommentje mind stílusában, mind tartalmában az a kategória. Igaz, hogy az átlagosnál alacsonyabb színvonalú mese, de mese.

72 menasagh 2015. december 9. 17:47

@nadivereb: ...dehát a mese is irodalom.

71 nadivereb 2015. december 9. 16:50

@Krizsa: "ez már irodalomi stílus"

Tényleg az, feltéve, hogy a szóban forgó irodalom a lapozgatós mesekönyveket jelenti.

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X