nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Finnugor helyett finn-magyar nyelvcsalád?

A terminológiai pontosításra való igényünket semmiképpen se áltudományos nézetekből merítsük: érdemes érteni, miként születnek a szakkifejezések, és hogyan használjuk őket.

Fejes László | 2017. április 24.
|  

A 444 Budapest Science Meetup rovatában számos szempontból érdekes, a magyar őstörténettel kapcsolatos beszélgetés jelent meg. Ebben Türk Attila régésszel és Mende Balázs paleoantropológussal. A beszélgetés összefoglalójában az alábbiakat olvashatjuk:

Ez az Urál-közeli „őshaza” egyébként teljesen összhangban van a finnugor (pontosabb lenne egyébként szakmailag is a finn-magyar nyelvcsalád terminust használni) nyelvészeti alaptézisekkel, így ez esetben az írott-, nyelvészeti- és régészeti-források különösen nagy harmóniája tapasztalható.

Minket elsősorban a zárójeles megjegyzés érdekel. Az első kérdés ezzel kapcsolatban az, hogy vajon milyen „szakmailag” lenne pontosabb a „finn-magyar nyelvcsalád” a „finnugor nyelvcsaládnál”? Mivel nyelvészeti szakkifejezésekről van szó, ezek pontosságát a nyelvészek hivatottak mérlegelni – a két nyilatkozó közül azonban egyik sem nyelvész. A következő kérdés tehát az, hogy melyikük és milyen alapon állít ilyesmit. Sajnos a publikált felvételen nem sikerült nyomára bukkannunk annak, hogy bármelyikük hasonlót mondana – az idézett állításhoz hasonlóról Türk Attila beszél a 19. percben, de ott a finnugor terminus kritikája fel sem merül. (Ha valaki mégis megtalálná, hol hangzik el ilyesmi, kérjük, kommentben jelezze.)

A királyok erénye

Ha már a pontosságot emlegetjük, „szakmailag”, azaz nyelvészetileg a finnugor nyelvcsalád helyett az uráli nyelvcsalád megnevezés lenne a pontosabb. A finnugor nyelvek ugyanis csak az uráli nyelvcsalád egyik ágát képezik (a másik ágát a szamojéd nyelvek alkotják), így szigorúan véve finnugor nyelvcsaládról nem beszélhetünk, mivel nyelvcsalád alatt az egymással rokonítható nyelvek legnagyobb csoportját szoktuk érteni.

Ettől függetlenül azonban lazább nyelvhasználatban még szakmai művekben is bevett szokás, hogy a jelentősebb, több nyelvet magukba foglaló ágakat nyelvcsaládokként emlegetjük (finnugor, sémi, szláv, germán stb. nyelvcsalád) – ezeket a szakmai nyelvszokás oly mértékben szentesítette, hogy hibásnak nem mondhatjuk őket, ám kétségkívül pontosabb, ha uráli, afroázsiai, illetve indoeurópai nyelvcsaládról, illetve ezek finnugor, sémi, szláv, germán stb. ágáról beszélünk.

Minek nevezzelek?

A nyelvcsaládok, illetve ágaik elnevezésének is megvannak a maga szokásai, hagyományai. A jelentősebb nyelvcsaládok esetében két fő típust különíthetünk el. Az egyik típus a földrajzi alapú: ennek motivációja, hogy a nyelvcsaládba tartozó nyelveket (főleg) hol beszélik, vagy (a feltételezések szerint) korábban hol beszélték. Ilyen elnevezés Ma már nem szokás kaukázusi nyelvcsaládról beszélni, mivel kiderült, hogy az ide sorolt nyelvek három külön nyelvcsaládba tartoznak: a kartvélbe vagy dél-kaukázusiba, az északkelet- és az északnyugat-kaukázusiba. (Ez utóbbit egyesek mégis egy nyelvcsaládnak tartják, és észak-kaukázusinak nevezik.) A korábban feltételezett altaji nyelvcsalád létét sem sikerült bizonyítani. az afroázsiai, altaji, ausztroázsiai, kaukázusi, niger-kongói, nílus-szaharai vagy az uráli nyelvcsalád. Fontos, hogy ne keverjük ezeket a földrajzi elnevezésekkel: az örményt vagy az oszétot például a Kaukázusban beszélik, de ezek nem kaukázusi nyelvek (ahogyan a számi sem skandináv nyelv). 

A másik elnevezéstípusban a nyelvcsalád két (nyelvileg és földrajzilag) távoli, fontos ága alapján nevezik el: ilyen az eszkimó-aleut vagy a sino-tibeti (tulajdonképpen kínai-tibeti) nyelvcsalád. Ebbe a csoportba tartozik az indogermán elnevezés is, mely a nyelvcsalád legdélkeletibb ágának az indnek, illetve a legészaknyugatibb ágának, a germánnak a nevéből született. Később ezt az elnevezést váltotta fel az indoeurópai, mely egyfajta átmenet a két típus között: földrajzi területeket nevez meg, de nem arra utal, hogy Indiában és Európában beszélik az ide tartozó nyelveket, hanem arra, hogy India és Európa az a két szélső terület, ahol beszélik őket (persze azóta ezek tovább is terjedtek). 

Na és a finnugor?

A finnugor terminus az indogermán mintájára jött létre. Bár eredetileg a finn elnevezés csak a mai Finnország területén élőkre vonatkozott – kezdetben valószínűleg a számikra, később azonban az őket fokozatosan kiszorító finnségi (balti-finn) nyelvűekre –, az ugor pedig a mai obi-ugorok őseire (illetve azok egyes csoportjaira), a kialakuló összehasonlító nyelvészeti (illetve néprajzi) szaknyelvben viszont kezdetben jóval tágabb jelentést kaptak. A finn terminus tágabb értelemben a ma finn–perminek nevezett ágat jelölte (azaz lényegében az európai Oroszország területén beszélt finnugor nyelveket: a nem a finnségi és nem a számi nyelvek közé tartozókat a keleti finn névvel illették), az ugor terminus viszont Budenznél még az egész finnugor nyelvcsaládra vonatkozott (akkoriban a szamojéd rokonságot nem bizonyították).

Később az ugor terminus jelentése szűkült, és visszaszorult a magyar, illetve az obi-ugor nyelvek jelölésére: ekkoriban a finn (értsd: finn-permi) és az ugor ág elnevezésének összekapcsolásával jött létre a finnugor terminus. Még később a finn tágabb értelmű használata is visszaszorult, ezért érezhetjük úgy, hogy a terminus egyik felében egyetlen nép, a másik felében viszont egy népcsoport neve van: a látszat azonban csal.

Kik vogymuk?
Kik vogymuk?
(Forrás: Wikimedia Commons / Metsavend / CC BY-SA 4.0)

Mitől lenne pontosabb a finn-magyar?

Láthatjuk, hogy a finn-magyar elnevezés egyáltalán nem felelne meg a nyelvcsaládok elnevezési szokásainak, hiszen nem jellemző, hogy két kiragadott nyelv alapján nevezzék el a nyelvcsaládot. Végképp érthetetlen, hogy miért lenne pontosabb egy olyan elnevezés, mely nem két nyelvcsoportot, hanem csak két nyelvet jelöl. Vajon komolyan vehetnénk-e bárkit, aki azzal állna elő, hogy az indoeurópai nyelvcsaládot pontosabb lenne izlandi-bengáli nyelvcsaládnak nevezni? Ráadásul ha már a földrajzilag a lehető legtávolabbi nyelveket keressük, akkor a finn-hanti vagy a számi-hanti nyelvcsalád elnevezés sokkal jobban lefedné a nyelvcsalád nyelveit és azt a területet, ahol beszélik őket. (A hanti-magyar elnevezés a földrajzi lefedettség szempontjából szintén nem lenne rossz, de két, egymáshoz viszonylag közeli rokonságban álló nyelvre nem lenne érdemes alapozni az elnevezést.)

Láthatjuk tehát, hogy a finn-magyar nyelvcsalád elnevezés nemhogy nem pontosabb, más szempontokból sem lenne szerencsés. Korábban nem is találkoztunk olyannal, hogy valaki a pontossága miatt érvelt volna mellette: sokkal inkább jellemző, hogy túlhevült nemzeti érzelmű honfitársaink kifogásolják, hogy az a nyelvcsalád, melybe a magyar tartozik, nem a magyar nevet viseli. (Ők is azt hiszik, hogy a finn- elem a mai Finnország népére vonatkozik.) Vannak, akik egyenesen magyarellenes összeesküvést sejtenek az elnevezés mögött, vagy azt hiszik, hogy az elnevezés olyasmire utal, hogy a magyar nyelv a finnből származik. Semmiképpen sem örömteli, ha egy ilyen, alapvetően tudománytalan vagy egyenesen áltudományos körökből származó felvetés bekerülhet egy – egyébként teljesen korrekt – tudományos ismeretterjesztő anyagba.

Végezetül meg kell jegyeznünk, hogy az ilyen elnevezések pontosságán való vitatkozás eleve azon a félreértésen alapul, hogy ezek az elnevezések leíró jellegűek, azaz szó szerinti jelentésük is meghatározza az általuk jelölt nyelveket. Láthattuk azonban, hogy ez nem így van: nem minden, a Kaukázusban beszélt nyelv kaukázusi nyelv, az uráli (vagy a korábban feltételezett altaji) nyelveket az Uráltól (illetve az Altajtól) távol is beszélik, és az indoeurópai nyelvek sem csak Indiában és Európában őshonosak. Ezeknek az elnevezéseknek motivációjuk van, de ez csak érintőlegesen függ össze azzal, hogy mely nyelvekre vonatkoznak. Ennek következtében egyik sem lehet pontosabb vagy pontatlanabb a másiknál.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
14 Janika 2017. május 5. 14:58

Azon tényleg nem érdemes vitzni, hogy most finnugor vagy uráli . A két riportalany sem ezt vonta kétségbe, hanem magát a funnugor elnevezést. A cikk szerint a finn-magyar elnevezés nem lenne szerencsés. Azt gondolom a funnugor elnevezés ugyanúgy nem szerencsés, mivel sok félreértésre és félremagyarázásra adhat és ad okot. Akárhogy is magyarázzuk jelenleg az egyik fele egy kiragadott konkrét nyelvet, míg a másik fele egy egész csoportot jelöl, hiába írjuk oda hogy a látszat csal ez valójában nem segít. A polkor elnevezésnek itt is érvényesülni kellene. Az indogermán megnevezésnél a nyelvészek vettek egy nagy levegőt és átnevezték indoeurópaira. Itt is el lehetne járni hasonlóan és mondjuk eurázsiai nyelveknek hívhatnánk. Ez teljesen megfelelne a szokásoknak.

13 aphelion 2017. április 25. 14:49

@bilecz: Rabszolgának igazából köszönéskor nevezik magukat emberek, az ókori latin servus is (rab)szolgát jelentett, akárcsak a középkori sclavus amiből a ciao származik.

12 Sultanus Constantinus 2017. április 25. 13:51

@bilecz: Dehogy is, rosszul raktad össze a mondatot: az első rész az, hogy "...slovĕninŭ, ahogy a szláv nép nevezte magát", a második pedig az, hogy "aki a rabszolgaság áldozata lett a középkori keleten". A kettő között pedig logikailag ÉS kapcsolat van, természetesen nem arról van szó, hogy rabszolgának nevezék volna magukat.

11 bilecz 2017. április 25. 13:28

@Sultanus Constantinus: Értem én! Csak ezzel a „közös történettel” van baj. Te írtad: „Vagyis a ’rabszolga’ „a középkori latin sclavus-ból jön,…” „tulajdonképpen ’szláv’, ez pedig a szláv slovĕninŭ-ból, ahogy a szláv nép nevezte magát, amely a rabszolgaság áldozata lett a középkori Keleten. Nagyjából ugyanez szerepel más etimológiai forrásokban is.”

Ezt úgy kell érteni, hogy a szláv nép rabszolgának nevezte magát? Szerintem nincs olyan nép, aki magát dehonesztáló jelzővel illetné, sőt így nevezné önmagát! Rabszolgának meg vittek mindenkit! Mivel a szlávok nem vérségi, inkább csak nyelvi, vallási, életmódi alapon különültek el, a két szó „összemosása” szerintem csak az utókor elmélkedéseiben létezik, valós közös történetük nem valószínű. (Szerintem).

10 Sultanus Constantinus 2017. április 25. 12:54

@bilecz: Szerintem ezt senki sem vitatta. A téma szempontjából az volt az érdekes számomra, hogy meddig megy vissza a 'rabszolga' és a 'szláv' jelentésű szavak közös története, és a bizánci görögben ez már 'szláv'-ot jelentett a jelek szerint. Azt már nem vizsgáltam, hogy magukban a szláv nyelvekben mi volt a szó forrása, mivel ez nem volt releváns a témát illetően. (Ahogy számunkra is a "magyar" ma már semmi többet nem jelent a népnévnél, vagyis senki sem gondol arra, ha egyáltalán tudja, hogy ez valamikor 'ember'-t jelentett, feltételezem, hogy ugyanígy a szlovákok vagy szlovénok sem hozzák ma már kapcsolatba az elnevezésüket más szavakkal.)

9 bilecz 2017. április 25. 11:25

@Sultanus Constantinus: Egy nép önelnevezése és az idegenek adta neve hasonlíthat egymásra, de teljesen különbözhet is, mint alakilag, mint jelentésben. Jó példa erre a magyarok neve. Általában az alaki hasonlóság azonos, vagy közel azonos értelmet takar. De a szláv népnév esetében nem így van! A ragadványnév többszöri jelentésmódosuláson eshetett át. A szlávok önelnevezése: slověninъ, словѣнє, славяне. Sehol nem bizonyított, hogy abban az időben, amikor más népek uralma alatt rabszolgaként éltek és rabszolgatartóik görög mintára a szklavinosz szót variálták a megnevezésükre, magukat nem-e a „szó népének” (a "slovo" szóból), vagy „dicső népnek” (a „sláva” „славѣне”, ószláv „*slow” szóból, vagy a görög „κλῆς” /klês – mesésből/), vagy csak egyszerűen „népnek” (az IE „*s-lau̯-os”, görög „λᾱός”-ból), tartották-e? De lehet helynév eredetű is a szláv, pl. folyónevekből. (Славутич, Слуя, Слава, Славница).

8 Sultanus Constantinus 2017. április 24. 18:43

@Fejes László (nyest.hu): Igen, ez is érdekes. Viszont maga a szláv elnevezés már a görögön-latinon keresztüli "torzulás", egy laikusnak már nem ismerhető fel a szlovén és szlovák szavakban (szerintem). (Épp itt fejtegettem az etimológiáját: www.elmexicano.hu/2017/03/honnan-ered-a-ciao.html )

7 Fejes László (nyest.hu) 2017. április 24. 16:40

@Sultanus Constantinus: „A török nyelvcsaládnál nem pont az van, hogy tkp. egy tagjáról nevezték el az egészet? Vagy inkább fordítva?” Hát inkább hajlanék arra, hogy fordítva. És persze vannak bonyolultabb esetek, az angol German és Germanic is olyan, mintha a németről lenne elnevezve a germán. Viszont ha egy másik etimon lenne, akkor nem lehetne eldönteni, hogy akkor most a hollandokról, a németekről vagy a teutonokról kapta-e a nevét. És akkor még ott van a szláv is, ami ugye azonos a szlovák és a szlovén tövével. Csehül még szebb: slovAnština ’szláv nyelv’, slovEnština ’szlovák nyelv’, slovInština ’szláv nyelv’, staroslovĚnština ’ószláv nyelv’. Ezek persze nem felelnek meg a leírt két mintának, de még nem is a tudatos nyelvcsaládnév-alkotás eredményei.

6 Sultanus Constantinus 2017. április 24. 15:37

Ezen az "izlandi-bengáli nyelvcsalád" felvetésen jót derültem. :)

@Fejes László (nyest.hu): Szerintem igenis van véleményformáló ereje a nyestnek (az egyik példa én lehetnék).

(A török nyelvcsaládnál nem pont az van, hogy tkp. egy tagjáról nevezték el az egészet? Vagy inkább fordítva?)

5 Sultanus Constantinus 2017. április 24. 15:37

Ezen az "izlandi-bengáli nyelvcsalád" felvetésen jót derültem. :)

@Fejes László (nyest.hu): Szerintem igenis van véleményformáló ereje a nyestnek (az egyik példa én lehetnék).

(A török nyelvcsaládnál nem pont az van, hogy tkp. egy tagjáról nevezték el az egészet? Vagy inkább fordítva?)

4 Fejes László (nyest.hu) 2017. április 24. 13:20

@bloggerman77: Tulajdonképpen hízelgő, ha azt hiszed, hogy a nyestnek (vagy akár csak a kommentszekciójának ;) ilyen véleményformáló ereje van, de az nem merült fel benned, hogy a kommentelő és a rejtélyes személy esetleg ugyanabból a (nyesttől független) közegből hozza ezt a felfogást? Vagy netalántán egymástól függetlenül jutottak ugyanarra?

3 bloggerman77 2017. április 24. 11:15

@Fejes László (nyest.hu):

László.

Ezt a nyelvcsalád-alkotási elvet szó szerint írta ide nem is egyszer az egyik törzskommentelőtök. Ha ez a gondolat nem Türk Attilától származik, akkor az elhangzott interjút leíró újságíró olvasta valahol - lehet,hogy éppen itt. És megtetszett neki.

2 Fejes László (nyest.hu) 2017. április 24. 10:42

@bloggerman77: „Aki ezt beleírta cikkbe, az arra gondolt” Ezt ő maga mondta, vagy közönséges, hétköznapi gondolatolvasással jutottál az információhoz?

1 bloggerman77 2017. április 24. 09:58

Aki ezt beleírta cikkbe, az arra gondolt, hogy a két legnagyobb lélekszámú népcsoportról kéne elnevezni a nyelvcsaládot.

Itt a Nyesten is előhozta ezt az egyik kommentelő-társunk :)

Információ
X