nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Miért ugorok az ugorok?

A népnevek eredete gyakran amúgy is homályos, történetüket csak tovább bonyolítja, ha szakterminussá válnak. Olvasónk arra gyanakszik, hogy az obi-ugorokat egyszerűen obi-magyaroknak nevezzük. Van-e alapja a feltételezésnek?

Fejes László | 2012. március 5.
|  

Tamás nevű olvasónk a következő kérdéssel fordult hozzánk:

Egy jó ideje nem értek még valamit. A finn-ugor, obi-ugor, kifejezések "ugor" elemének eredetére lennék kíváncsi. Kisebb netes kutatást is folytattam, sikertelenül. Ugyebár ugorokként a magyarokra, hantikra és manysikra szoktunk utalni, illetve arra a feltételezett alapnépességre, melyek e három nép (legalábbis nyelvi) őseivé váltak. Így bennem a következő lehetőségek vetődtek fel, miért éppen UGORok is ők:
-A hantik és a manysik külső elnevezése? -Ilyenre nem találtam utalást, az oroszok is más -de külön-külön- népnevekkel illették őket.
-A hantik és manysik belső elnevezése? -Ilyen közös népnévről még nem hallottam, sőt ha jól tudom, önmagukra inkább saját frátriájuk elnevezését használják.
-A magyarok külső elnevezése? -Az onogur-ból kialakult 'magyar' jelentésű népnevek szlávok közt elterjedt alakjai nagyon hasonlóak: Uher, Węgier, Vengerszkij.
Lehetséges, hogy a nyelvészet "elővett" egy több száz éve nem létező "ugor" (=magyar) szóalakot, és így nevezte el a nyelvcsalád egyik ágát? És szegény manysikat és hantikat egszerűen kinevezték "obi magyarok"-nak? :-)

A tisztázandó kérdések tehát:

  1. Honnan ered az ugor szó?
  2. Kiket jelölt eredetileg?
  3. Hogyan vált finnugrisztikai terminussá?

Írott források

Az ugor elnevezés eredete valóban homályos. A következőt tudjuk róla:

Legkorábban az orosz évkönyvekben, méghozzá Nesztor krónikájában bukkan fel, méghozzá egy terület neveként: Ugra. Az sajnos a krónikából nem deríthető ki, hogy mely területre vonatkozik az elnevezés, de az biztos, hogy az oroszok adófizetői között már nem szerepelt, tehát feltehetően távolabbi területről volt szó. Egy későbbi leírás a következőket tartalmazza az 1096-os évről:

Egy novgorodi ember, Gjurjata Rugovics beszélte el nekem a következőket: „Elküldtem szolgámat Pecserába, amelynek lakói Novgorod adófizetői. Megérkezett hozzájuk, majd onnét Jugrába ment. Jugra egy saját nyelvén beszélő nép, amelynek északon a szamojédek a szomszédai.”

Ezután meseszerű leírás következik, melynek valószínűleg az az alapja, hogy a kereskedők cserekereskedelmet folytattak az Urálon át az ott lakókkal. A szamojédokkal és Pecsorával (azaz a komi területtel) való szomszédság, illetve a hegyek emlegetése alapján a területet az Urál környékével azonosíthatjuk: méghozzá az Urál nyugati oldalával, hiszen az ottaniak kereskedtek a hegyeken át. (A Jugra alak helyett több kéziratban is Ugra szerepel – feltehetően ez a terület nevének eredeti alakja.)

A sarkkör környékén hatalmas falat alkot a délen lankásabb Urál
A sarkkör környékén hatalmas falat alkot a délen lankásabb Urál
(Forrás: Wikimedia Commons / ugraland / CC BY 2.0)

Ezután is sokszor felbukkan (J)Ugra neve a krónikákban, de olyan adatot, mely arra utalna, hogy a terület hol helyezkedett el, még hosszú ideig nem bukkanunk. A III. Iván által vezetett 1483-as hadjárat leírásában viszont azt olvassuk, hogy „sereget küldött Aszika vogul fejedelem ellen és az Obhoz Jugra ellen”. Az Ob viszont már az Urál keleti, Szibériai oldalán van. Lehet, hogy a terület átnyúlt az Urálon, de az is lehet, hogy az idők folyamán változtak annak a vidéknek a határai, amelyet (J)Ugrának neveztek.

Pontosabb adatokat tartalmaz Szent István permi püspök életrajza, mely valamikor 1396 után született. Eszerint a Szigva és a Szoszva folyók menti területeket, azaz az északi vogulok mai lakóhelyét nevezték Jugrának. Elképzelhető, hogy volt egy szűkebb és egy tágabb értelemben vett Jugra is. A későbbi források is különböző területekre használják a Jugra nevet.

Napnyugrta a Szigva (Ljapin) folyón
Napnyugrta a Szigva (Ljapin) folyón
(Forrás: Wikimedia Commons / ugraland / CC BY 2.0)

Az elnevezés előfordul arab és nyugat-európai forrásokban is, de ezekben semmilyen érdekes támpontot nem találunk. A nyugat-európai források azért érdekesek, mert már a 15. században felbukkan az a vélemény, hogy a Jugaria (azaz Jugra) földrajzi elnevezés a Hungariával azonos lenne.

Kik voltak a jugraiak?

Első pillantásra egyértelműnek tűnik, hogy a Jugra elnevezés az obi-ugor területekre vonatkozik. Ugyanakkor felmerül az is, hogy esetleg szamojédokról van szó: emellett szokás felhozni, hogy a krónikák gyakran egymás mellett említik a jugraiakat és a vogulokat – mint két külön csoportot. Ez azonban nem perdöntő: könnyen lehet, hogy a manysik két, földrajzilag és néprajzilag is jól elkülönülő csoportját külön névvel illették: a délieket nevezték voguloknak, az északiakat jugraiaknak, jugoroknak.

A Szigva (Ljapin) Szaranpaul környékén
A Szigva (Ljapin) Szaranpaul környékén
(Forrás: Wikimedia Commons / ugraland / CC BY 2.0)

Ugyanakkor arra is van példa, hogy egyértelműen hantikat neveznek jugoroknak – elsősorban azonban az északi hantikat, akik lakóhelye és életformája az északi manysikéhoz áll közel. (Megjegyzendő, hogy a manysik a régiségben a hantikat is nevezték manysiknak, a hantik pedig  a manysikat is hantiknak – legalábbis bizonyos csoportjaik.) Éppen ezért azt is mondhatjuk, hogy a jugor egyben az obi-ugorok összefoglaló neve.

Összességében tehát az a legvalószínűbb, hogy a jugor, Jugra név az obi-ugorokra, illetve az általuk lakott területekre vonatkozott, de időben változhatott, hogy éppen pontosan kikre vonatkozott – sőt, egy időben is jelölhetett különböző csoportokat, illetve területeket.

Honnan ered az elnevezés?

Mint korábban láttuk, a név eredeti alakja Ugra, illetve ugor, a [j] ugyanúgy később csapódott hozzá, mint a (h)ungarus esetében a h – bár az okai nyilvánvalóan mások. Lényegében két kérdést kell tisztáznunk:

  1. Azonos eredetű-e az obi-ugorok, illetve a magyarok szóban forgó két külső elnevezése, vagy hasonlóságuk csupán a véletlen műve?
  2. Amennyiben azonos eredetűek, akkor ennek van-e köze ahhoz, hogy az obi-ugorok és a magyarok rokon nyelvet beszélnek, vagy a véletlen műve, hogy éppen e két népcsoport elnevezése azonos eredetű?

Nos, az utóbbira egyszerűbb a válasz: ha mindkét elnevezés is az onogurból ered, az kizárható, hogy a magyarok és az obi-ugorok egyszerre lettek volna tagjai a törzsszövetségnek. Elképzelhető viszont, hogy az obi-ugorok még a Szibériába való benyomulásuk (ill. Európából való kiszorulásuk) idején tagjai voltak ugyanannak a törzsszövetségnek (pontosabban az ugyanazt a nevet viselő törzsszövetségnek: az ilyenek képlékenységével kapcsolatban érdemes elolvasni Sándor Klára kötetét).

Ez a feltételezés azonban meglehetősen bizonytalan, a kifejezés eredete a homályba vész, éppen így lehetséges, hogy semmi köze az onogurhoz, és az összecsengés csupán a véletlen eredménye.

Kunyhó a tajga mélyén
Kunyhó a tajga mélyén
(Forrás: Wikimedia Commons / ugraland / CC BY 2.0)

Az ugor mint szakterminus

Az uráli nyelvészet szakterminusai fokozatosan alakultak ki. Kezdetben az ugor jelentése is bizonytalan volt: valószínűleg a szakirodalom alapos és részletes feldolgozására lenne szükség ahhoz, hogy megállapítsuk, kik és milyen értelemben használták. Legjelentősebb adatunk azonban az, hogy Budenz a teljes finnugor nyelvcsaládra értette, az általa írt Magyar-ugor összehasonlító szótár tehát az összes finnugor nyelvből tartalmaz adatokat. Később mégis a magyar, a manysi és a hanti közös megnevezéseként szilárdult meg, a manysi és a hanti közös megnevezése pedig az obi-ugor lett.

A terminusok hasonló jelentésváltozása más esetekben is előfordul. A korábbi szakirodalomban például a finn is vonatkozhat a mai értelemben vett finnekre, a balti-finnekre, sőt, a finn-permiekre is. A mordvinokra, marikra, udmurtokra és komikra összefoglaló néven gyakran keleti-finnekként utal a szakirodalom.

Összefoglalás

A cikk elején feltett kérdéseket tehát a következőképpen válaszolhatjuk meg.

  1. Az ugor szó eredete nem világos, talán összefügg a magyarok külső ((h)ungar-) elnevezésével, de ha igen, akkor is inkább csak a véletlen játékának tekinthető, hogy közeli nyelvrokon népekre vonatkozott.
  2. A szó eredetileg obi-ugorokat jelölt, de változó, hogy mikor mely csoportjaikra alkalmazták.
  3. Finnugrisztikai terminusként mai jelentése hosszabb ingadozás után alakult ki, csak a tudománytörténet játékának köszönhető, hogy ma éppen a magyarokat, a manysikat és a hantikat jelöli a szó.

Mindebből persze az is következik, hogy az obi-ugor elnevezést bizonyos értelemben talán értelmezhetjük „obi-magyar”-nak, de ha ez így is van, a sors véletlen játékának köszönhető, nem pedig tudatos terminológiai alkotásnak. És persze ha a legtöbb alapja is megvan ennek, az „obi-magyar” értelmezés legfeljebb játékként fogható fel – szó sincs arról, hogy az obi-ugorok a nevüket a magyarok elnevezése alapján kapták volna.

Irodalom

Elavult, ma már nem minden tekintetben helytálló, de máig a kérdéssel kapcsolatban legterjedelmesebb Zsirai Miklós Jugria című munkája, mely eredetileg a Nyelvtudományi Közleményekben, majd különnyomatként jelent meg, 1930-ban. A kérdés rövid összefoglalása megtalálható Zsirai Finnugor rokonságunk című kötetében is, a szerző külön fejezetet szentelt ennek a problémának.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
18 hun 2014. augusztus 20. 12:22

s most jut eszembe hogy a 'sárga' az 'jergi' az ashkatan szótárban.

17 hun 2014. augusztus 20. 11:57

hja. vannak jugurok és vannak ujgurok. a jugurok a 'sárga ujgurok'.

16 Basa Roland 2014. augusztus 20. 03:06

Jugriában éltek/élnek, igen, az obi-ugorok.

Az Ob folyónál.

De szerintem a nevük nem az "onogur" szóból eredt, hanem az ujgurok nevéből. Az ujgurok délebbre élnek, mint az Ob folyó. (Ujguriában, Urumcsi székhellyel.)

Tagjai voltak a Hun Törzsszövetségnek, mely i. e. 4040-ben jött létre, és 24 nép volt a tagja.

Ma Ujguria Kínához tartozik.

15 hun 2014. április 19. 09:13

HUN-GAR az összetétel (hun: ember, gar : garat, garmada)

ON-OG-UR : önmaga ura

ON-GUND-UR: öngondoskodó

valószínűsíthetően:

ON-ETO : önellátó (önevő) - szamojed

14 hun 2014. április 19. 09:09

"...Ugra, illetve ugor, a [j] ugyanúgy később csapódott hozzá, mint a (h)ungarus esetében a h"

tévedés. más nyelvekben igen, de nem a hun nyelvben. vicces, amikor más nyelvben átvett (adaptált) szóalakból indul ki valaki, nem?

logikai marhaság.

13 mondoga 2014. február 23. 17:56

"Ezután meseszerű leírás következik, melynek valószínűleg az az alapja, hogy a kereskedők cserekereskedelmet folytattak az Urálon át az ott lakókkal. A szamojédokkal és Pecsorával (azaz a komi területtel) való szomszédság, illetve a hegyek emlegetése alapján a területet az Urál környékével azonosíthatjuk: méghozzá az Urál nyugati oldalával, hiszen az ottaniak kereskedtek a hegyeken át."

A leírás értelmezését és az abból levont következtetést hibásnak vélem. Nincs meggyőző érv arra vonatkozóan, hogy ez a terület az Urál nyugati oldalán lenne. A "hegyeken át" kereskedés inkább az Urál keleti oldalát valószínűsíti, a Közép-Ázsia és a Volga-vidék közötti kereskedelmi útvonalra hordhatták át a saját termékeiket az Urálon túlról.

"Az elnevezés előfordul arab és nyugat-európai forrásokban is, de ezekben semmilyen érdekes támpontot nem találunk. A nyugat-európai források azért érdekesek, mert már a 15. században felbukkan az a vélemény, hogy a Jugaria (azaz Jugra) földrajzi elnevezés a Hungariával azonos lenne."

Talán érdemes lett volna említésre egy későbbi forrás, mert Sigismundus von Herberstein 1549-ben készült térképe mutatja IVHRA helyét, a név alatt megjelenítve a megjegyzést, miszerint ez volna az eredeti Ungár (Vngarorum) őshaza.

en.wikipedia.org/wiki/File:Herberstein-Moscovia-NE.png

12 Roland2 2012. március 6. 20:57

@Fejes László (nyest.hu): "Az említett feltételezés két okból is kizárható: a távolság miatt," Ez önmagában még nem kizáró ok,gondoljunk csak a népvándorlásokra.Vásáry is írja a könyvében,hogy miután a kirgizek a 9. században megdöntötték az Ujgur birodalmat,a birodalomban élő,ill. az ujgur törzsszövetséghez tartozó népek szétvándoroltak déli és nyugati irányba.Muszlim történetírók is említenek a 10.században jugur nevű törzset a Kazah-sztyeppe északnyugati részén (mely terület az Ural déli részeihez nincs messze ).Ez a jugur törzs valszeg egy ujgur néptöredék volt.Majd később valahogy ez a jugur / yugur név északabbi területek elnevezésévé vált.

Természetesen ha az Ugra elnevezés az 'eredeti',akkor felesleges az ujgur / jugur etimológizálás,de ez nem azért van,mert az ujgur nevezetű nép több ezer km-rel távolabb él(t).

11 Fejes László (nyest.hu) 2012. március 6. 16:21

@Roland2: A cikk kizárólag olyan szófejtésekkel foglalkozott, melyeknek minimális tudományos alapjuk vagy valószínűségük van. Az említett feltételezés két okból is kizárható: a távolság miatt, illetve azért, amit a cikk is említ: a j nélküli alak az eredeti.

10 Roland2 2012. március 6. 14:14

Ha 'futólag" is,de megemlíthette volna a cikk azt a felvetést is,miszerint a Jugra név az ujgur népnév yugur alakjával hozható összefüggésbe (a sárga ujguroknál még most is használatos a yugur változat ).Vásáry István a Magyar őshazák és magyar őstörténészek c. könyvében bővebben ír a témáról.

@Földönkívüli: Sztem a frankok / franciák esete nem igazán jó példa,mert ott nyelvcsere történt,a mai francia nép nagytöbbségében romanizálódott germán népek ( és kelták ) utóda.Ezzel szemben jobb példa a bolgárok esete,akik szlávok,de népnevüket az őket néppé szervező türk néptől kapták (akik létszáma jóval kevesebb volt a szlávokhoz képest).

9 scorpio-grass 2012. március 6. 11:30

@nemtulnehez:

kérdés elemezték-e, vagy snassz volt. Érdekes e három mássalhangzó is amivel mostanában jelöljük magunkat

mbr

mgr

próbáljuk betölteni a magánhangzókat.

8 Sigmoid 2012. március 6. 11:26

@nemtulnehez:

"Igen am, de talalhattak volna jobb szakszot is, mint egy kulso elnevezes.."

Hát ja, hívhatnák őket éppenséggel dzsediknek vagy ungabungáknak is.

7 nemtulnehez 2012. március 6. 10:56

@Fejes László (nyest.hu):

"A szakszót nem kitalálták, hanem alkalmazni kezdték."

Igen am, de talalhattak volna jobb szakszot is, mint egy kulso elnevezes..

@scorpio-grass: Ez nagyon erdekes:)

A mi finnugristaink nem tudtak ennyit szlavul, amikor ezt a szakszot alkalmazni kezdtek?

6 istentudja 2012. március 6. 10:48

Honnan kapta a nevét pl. Marosugra és a gyimesi Ugra?

5 scasc 2012. március 6. 10:37

Hát, az -gur képzős népnevek legkorábban az 4. sz.-tól adatolható, ha megengedők vagyunk.

Az obi-ugor és magyar nyelvek "szétválását" — szerzőtől függően, ha jól tudom — 1500 és 500 kr. e. (!)-re teszik. A közel 1000 éves távolság szerintem jóformán teljességgel valószínűtlenné teszi, hogy az "ugra" névnek köze lenne az onogur népnévhez.

4 Sultanus Constantinus 2012. március 6. 10:36

De pl. a "francia" elnevezés is a frankoktól ered, amely egy germán nép volt. Tehát semmit nem jelent, hogy egy nép elnevezése honnan ered és kiket jelentett eredetileg...

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X