nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Nem rosszabb, mint egy szimpózium
Koedukált fürdőzés – szörnyű, ugye?

Olvasónk szörnyülködik, de ha már fürdőbe megyünk, lazulunk egy kicsit. Megtanuljuk, mi a különbség a jelentés és a motiváltság között, és az izzasztás után remélhetőleg felfrissülve, megkönnyebbülve távozunk.

Fejes László | 2015. augusztus 10.
|  

Korábban már többször is emlékeztettük olvasóinkat: a nyelvben csak egy dolog állandó – a változás. Ráadásul ez nem is csak valamilyen bonyolult tudományos igazság, hanem a leghétköznapibb tapasztalat: akárhányszor régebbi szöveggel találkozunk, szembesülünk azzal, hogy azt a bizonyos gondolatot bizony ma nem úgy fejeznénk ki; rosszabb esetben meg sem értjük, mit szeretett volna kifejezni a szöveg írója. Ha pedig nyelvi ismeretterjesztésről van szó, lépten-nyomon olvashatunk olyasmit, hogy régen az és ez a szó, ezt és ezt jelentette, vagy régen ezt a dolgot egészen másképp mondták.

Érdekes jelenség, hogy míg ezeket a tényeket egyszerűen tudomásul vesszük, addig valósággal megrémülünk attól, ha az ilyen változások a szemünk előtt játszódnak le. Miklós nevű olvasónk például ezt írja:

Milyen szóval lehetne helyesen írni, amikor egy gőzfürdő, ahol férfi és női pucér napok vannak, kiírja, hogy a hét melyik napján van mégis "koedukált" fürdőzés? Szörnyű ugye? Gondolom oktatásról nincs szó.  De rövid ötletem nekem sincs.

Szörnyűség és borzalom!
Szörnyűség és borzalom!
(Forrás: Wikimedia Commons / Báthory Gábor / CC BY-SA 3.0)

Kedves Miklós, ugyan, mi lenne a szörnyű ebben? A koedukált eredetileg azt jelenti, hogy ’együtt oktatott’, és a fiúk és lányok közös oktatásával kapcsolatban került be a magyar nyelvbe. Amikor egy új kifejezés megszületik, akkor ez gyakran épül fel olyan elemekből, amelyek valamiképpen utalnak a jelentésére: például egy tőből és egy képzőből állnak, vagy két szó összetételével jönnek létre. Ezeket az elnevezéseket motiváltnak nevezzük, mert elemeik utalnak arra, hogy mivel kapcsolatosak; ugyanakkor nem adják meg a szavak pontos jelentését. Így például a blogol ige a blog főnévből és az -ol igeképzőből áll, ebből sejthető, hogy valamilyen blogokkal kapcsolatos tevékenységre utal. Ugyanakkor pontosan nem határolja körül a jelentést, például aki blogokat olvas, arra nem mondjuk, hogy blogol. Az őskor és az ókor előtagja egyaránt arra utal, hogy régi korról van szó, de nem határozza meg, hogy melyikről, sőt az előtagok alapján azt sem találnánk ki, hogy a kettő közül melyik volt előbb. Vegyük észre, hogy a koedukáltba ’együtt oktatott’ sem határozza meg a jelentést, ebbe is bele lehet kötni, hogy „nem logikus”, hiszen nem is utal arra, hogy kiket oktatnak együtt – vonatkozhatna például a parasztgyerekek nemesekkel való együtt oktatására, vagy a különböző felekezetbe tartozó gyerekek közös iskolájára is.

A szavak motivációja és jelentése tehát eltér egymástól, és az eredetileg motivált szavak jelentése is megváltozhat, elvesztheti motiváltságát. Például az őszibarack talán onnan kapta a nevét, hogy csak ősszel ért, a mai fajták gyümölcseit azonban már nyár közepétől élvezhetjük. Ennek ellenére a nyelvhasználók többségének semmi baja az elnevezéssel, kivétel a magyar Wikipédia, mely az elnevezést helytelennek mondja. Persze ha ősszel érne, akkor is mondhatnánk, hogy a gyümölcs elnevezése helyes, de a fáé nem, elvégre az egész évben áll... És akkor nem szóltunk még az olyanokról, mint a görögdinnye, mely valójában Afrika déli részéről származik (érdekes módon ez nem szúrja a Wikipédia szerkesztőinek szemét) – és a sort a végtelenségig folytathatnánk. Mindebből jól látszik, hogy egy szó jelentése kívül eshet azon jelentések körén, amit motiválhat.

Különösen igaz ez azokra a szavakra, amelyek nem az adott nyelv elemeiből épülnek fel, mint a koedukált. A magyar anyanyelvű beszélők számára egyáltalán nem szükségszerűen világos még az sem, hogy ez több elemből épül fel, nemhogy az, hogy milyen jelentésűekből. Egyébként számos idegen szót használunk olyan értelemben, mely erősen különbözik az elemei által eredetileg sugallt jelentéstől. Így például a szimpózium eredetileg ’együtt ivás, ivászat’ jelentésű volt, ma pedig leginkább ’szűkkörű tudományos tanácskozás’. Azt is jeleznünk kell, hogy a koedukáltba már csak azért is bele lehet kötni, mert idegen szó.

Mindezek alapján nyilvánvaló, hogy semmi szörnyű nincs a koedukált fürdőzésben. Mint olvasónk is írja, nincs is igazán olyan kifejezés, amely itt használható lenne. Persze ki lehetne írni, mikor van női, mikor férfi, és mikor van közös (vegyes, rendes, normál, összevont stb.) nap, de ezek a kifejezések nem tükröznék pontosan, hogy mi is jellemzi ezeket a napokat. A koedukált viszont – igaz, eredetileg csak az oktatásban – egészen pontosan azt jelzi, hogy a két nem számára közös dologról van szó. És mivel ebben a helyzetben ez a legjobb megnevezés, hát megjelenik egy olyan használati körben, ahol korábban nem volt jellemző. Hát mi olyan szörnyű ebben?

Na ugye, nem is olyan rossz!
Na ugye, nem is olyan rossz!
(Forrás: Wikimedia Commons / Petr Vilgus / CC BY-SA 3.0)

Miklósnak van még egy kérdése, de ez már nem is a nyelvre, hanem egy intézkedés mikéntjére vonatkozik:

Hogy lehet elérni, hogy rendreutasítsák az MTI egyik hírolvasó bemondónőjét, aki több adón is rendszeresen szerepel, hogy hagyjon fel a magyar nyelvet súlyosan sértő intonációjával? A mondatai végén nem viszi le a hangsúlyt, sőt erőteljesen megnyomja az utolsó szót. (A magyarban csak akkor beszélünk így, ha valakit rendre akarunk utasítani.)

Sajnos nem tudjuk, sem azt, hogy kiről van szó, sem azt, hogy pontosan mi a baj az intonációjával. Azt sem tudjuk, mi sértheti olyan súlyosan a magyar nyelvet. Persze nem zárhatjuk ki, hogy Miklósnak igaza van, és a bemondónő intonációja valóban szokatlan, és ez irritáló is lehet. Azzal azonban nem tudunk egyetérteni, hogy a bemondónőt bárkinek is „rendre” kellene utasítania.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 azigazsaagfeelmeshrugaja 2015. augusztus 10. 21:53

lehet, de nem kell.

a koedukáat egyrész a koet köt küzü sorban van, másrészt a vegyes, közös magyar szavakon kívül-belül van rá hogy az.

(nem tudom honnan veszed, h a rendes, normál jelentése lenne)

.

hözös pucérkodás

.

férfi pucér fürdő. női pucér fürdő.

Információ
X