nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Miért ugorok az ugorok?

A népnevek eredete gyakran amúgy is homályos, történetüket csak tovább bonyolítja, ha szakterminussá válnak. Olvasónk arra gyanakszik, hogy az obi-ugorokat egyszerűen obi-magyaroknak nevezzük. Van-e alapja a feltételezésnek?

Fejes László | 2012. március 5.
|  

Tamás nevű olvasónk a következő kérdéssel fordult hozzánk:

Egy jó ideje nem értek még valamit. A finn-ugor, obi-ugor, kifejezések "ugor" elemének eredetére lennék kíváncsi. Kisebb netes kutatást is folytattam, sikertelenül. Ugyebár ugorokként a magyarokra, hantikra és manysikra szoktunk utalni, illetve arra a feltételezett alapnépességre, melyek e három nép (legalábbis nyelvi) őseivé váltak. Így bennem a következő lehetőségek vetődtek fel, miért éppen UGORok is ők:
-A hantik és a manysik külső elnevezése? -Ilyenre nem találtam utalást, az oroszok is más -de külön-külön- népnevekkel illették őket.
-A hantik és manysik belső elnevezése? -Ilyen közös népnévről még nem hallottam, sőt ha jól tudom, önmagukra inkább saját frátriájuk elnevezését használják.
-A magyarok külső elnevezése? -Az onogur-ból kialakult 'magyar' jelentésű népnevek szlávok közt elterjedt alakjai nagyon hasonlóak: Uher, Węgier, Vengerszkij.
Lehetséges, hogy a nyelvészet "elővett" egy több száz éve nem létező "ugor" (=magyar) szóalakot, és így nevezte el a nyelvcsalád egyik ágát? És szegény manysikat és hantikat egszerűen kinevezték "obi magyarok"-nak? :-)

A tisztázandó kérdések tehát:

  1. Honnan ered az ugor szó?
  2. Kiket jelölt eredetileg?
  3. Hogyan vált finnugrisztikai terminussá?

Írott források

Az ugor elnevezés eredete valóban homályos. A következőt tudjuk róla:

Legkorábban az orosz évkönyvekben, méghozzá Nesztor krónikájában bukkan fel, méghozzá egy terület neveként: Ugra. Az sajnos a krónikából nem deríthető ki, hogy mely területre vonatkozik az elnevezés, de az biztos, hogy az oroszok adófizetői között már nem szerepelt, tehát feltehetően távolabbi területről volt szó. Egy későbbi leírás a következőket tartalmazza az 1096-os évről:

Egy novgorodi ember, Gjurjata Rugovics beszélte el nekem a következőket: „Elküldtem szolgámat Pecserába, amelynek lakói Novgorod adófizetői. Megérkezett hozzájuk, majd onnét Jugrába ment. Jugra egy saját nyelvén beszélő nép, amelynek északon a szamojédek a szomszédai.”

Ezután meseszerű leírás következik, melynek valószínűleg az az alapja, hogy a kereskedők cserekereskedelmet folytattak az Urálon át az ott lakókkal. A szamojédokkal és Pecsorával (azaz a komi területtel) való szomszédság, illetve a hegyek emlegetése alapján a területet az Urál környékével azonosíthatjuk: méghozzá az Urál nyugati oldalával, hiszen az ottaniak kereskedtek a hegyeken át. (A Jugra alak helyett több kéziratban is Ugra szerepel – feltehetően ez a terület nevének eredeti alakja.)

A sarkkör környékén hatalmas falat alkot a délen lankásabb Urál
A sarkkör környékén hatalmas falat alkot a délen lankásabb Urál
(Forrás: Wikimedia Commons / ugraland / CC BY 2.0)

Ezután is sokszor felbukkan (J)Ugra neve a krónikákban, de olyan adatot, mely arra utalna, hogy a terület hol helyezkedett el, még hosszú ideig nem bukkanunk. A III. Iván által vezetett 1483-as hadjárat leírásában viszont azt olvassuk, hogy „sereget küldött Aszika vogul fejedelem ellen és az Obhoz Jugra ellen”. Az Ob viszont már az Urál keleti, Szibériai oldalán van. Lehet, hogy a terület átnyúlt az Urálon, de az is lehet, hogy az idők folyamán változtak annak a vidéknek a határai, amelyet (J)Ugrának neveztek.

Pontosabb adatokat tartalmaz Szent István permi püspök életrajza, mely valamikor 1396 után született. Eszerint a Szigva és a Szoszva folyók menti területeket, azaz az északi vogulok mai lakóhelyét nevezték Jugrának. Elképzelhető, hogy volt egy szűkebb és egy tágabb értelemben vett Jugra is. A későbbi források is különböző területekre használják a Jugra nevet.

Napnyugrta a Szigva (Ljapin) folyón
Napnyugrta a Szigva (Ljapin) folyón
(Forrás: Wikimedia Commons / ugraland / CC BY 2.0)

Az elnevezés előfordul arab és nyugat-európai forrásokban is, de ezekben semmilyen érdekes támpontot nem találunk. A nyugat-európai források azért érdekesek, mert már a 15. században felbukkan az a vélemény, hogy a Jugaria (azaz Jugra) földrajzi elnevezés a Hungariával azonos lenne.

Kik voltak a jugraiak?

Első pillantásra egyértelműnek tűnik, hogy a Jugra elnevezés az obi-ugor területekre vonatkozik. Ugyanakkor felmerül az is, hogy esetleg szamojédokról van szó: emellett szokás felhozni, hogy a krónikák gyakran egymás mellett említik a jugraiakat és a vogulokat – mint két külön csoportot. Ez azonban nem perdöntő: könnyen lehet, hogy a manysik két, földrajzilag és néprajzilag is jól elkülönülő csoportját külön névvel illették: a délieket nevezték voguloknak, az északiakat jugraiaknak, jugoroknak.

A Szigva (Ljapin) Szaranpaul környékén
A Szigva (Ljapin) Szaranpaul környékén
(Forrás: Wikimedia Commons / ugraland / CC BY 2.0)

Ugyanakkor arra is van példa, hogy egyértelműen hantikat neveznek jugoroknak – elsősorban azonban az északi hantikat, akik lakóhelye és életformája az északi manysikéhoz áll közel. (Megjegyzendő, hogy a manysik a régiségben a hantikat is nevezték manysiknak, a hantik pedig  a manysikat is hantiknak – legalábbis bizonyos csoportjaik.) Éppen ezért azt is mondhatjuk, hogy a jugor egyben az obi-ugorok összefoglaló neve.

Összességében tehát az a legvalószínűbb, hogy a jugor, Jugra név az obi-ugorokra, illetve az általuk lakott területekre vonatkozott, de időben változhatott, hogy éppen pontosan kikre vonatkozott – sőt, egy időben is jelölhetett különböző csoportokat, illetve területeket.

Honnan ered az elnevezés?

Mint korábban láttuk, a név eredeti alakja Ugra, illetve ugor, a [j] ugyanúgy később csapódott hozzá, mint a (h)ungarus esetében a h – bár az okai nyilvánvalóan mások. Lényegében két kérdést kell tisztáznunk:

  1. Azonos eredetű-e az obi-ugorok, illetve a magyarok szóban forgó két külső elnevezése, vagy hasonlóságuk csupán a véletlen műve?
  2. Amennyiben azonos eredetűek, akkor ennek van-e köze ahhoz, hogy az obi-ugorok és a magyarok rokon nyelvet beszélnek, vagy a véletlen műve, hogy éppen e két népcsoport elnevezése azonos eredetű?

Nos, az utóbbira egyszerűbb a válasz: ha mindkét elnevezés is az onogurból ered, az kizárható, hogy a magyarok és az obi-ugorok egyszerre lettek volna tagjai a törzsszövetségnek. Elképzelhető viszont, hogy az obi-ugorok még a Szibériába való benyomulásuk (ill. Európából való kiszorulásuk) idején tagjai voltak ugyanannak a törzsszövetségnek (pontosabban az ugyanazt a nevet viselő törzsszövetségnek: az ilyenek képlékenységével kapcsolatban érdemes elolvasni Sándor Klára kötetét).

Ez a feltételezés azonban meglehetősen bizonytalan, a kifejezés eredete a homályba vész, éppen így lehetséges, hogy semmi köze az onogurhoz, és az összecsengés csupán a véletlen eredménye.

Kunyhó a tajga mélyén
Kunyhó a tajga mélyén
(Forrás: Wikimedia Commons / ugraland / CC BY 2.0)

Az ugor mint szakterminus

Az uráli nyelvészet szakterminusai fokozatosan alakultak ki. Kezdetben az ugor jelentése is bizonytalan volt: valószínűleg a szakirodalom alapos és részletes feldolgozására lenne szükség ahhoz, hogy megállapítsuk, kik és milyen értelemben használták. Legjelentősebb adatunk azonban az, hogy Budenz a teljes finnugor nyelvcsaládra értette, az általa írt Magyar-ugor összehasonlító szótár tehát az összes finnugor nyelvből tartalmaz adatokat. Később mégis a magyar, a manysi és a hanti közös megnevezéseként szilárdult meg, a manysi és a hanti közös megnevezése pedig az obi-ugor lett.

A terminusok hasonló jelentésváltozása más esetekben is előfordul. A korábbi szakirodalomban például a finn is vonatkozhat a mai értelemben vett finnekre, a balti-finnekre, sőt, a finn-permiekre is. A mordvinokra, marikra, udmurtokra és komikra összefoglaló néven gyakran keleti-finnekként utal a szakirodalom.

Összefoglalás

A cikk elején feltett kérdéseket tehát a következőképpen válaszolhatjuk meg.

  1. Az ugor szó eredete nem világos, talán összefügg a magyarok külső ((h)ungar-) elnevezésével, de ha igen, akkor is inkább csak a véletlen játékának tekinthető, hogy közeli nyelvrokon népekre vonatkozott.
  2. A szó eredetileg obi-ugorokat jelölt, de változó, hogy mikor mely csoportjaikra alkalmazták.
  3. Finnugrisztikai terminusként mai jelentése hosszabb ingadozás után alakult ki, csak a tudománytörténet játékának köszönhető, hogy ma éppen a magyarokat, a manysikat és a hantikat jelöli a szó.

Mindebből persze az is következik, hogy az obi-ugor elnevezést bizonyos értelemben talán értelmezhetjük „obi-magyar”-nak, de ha ez így is van, a sors véletlen játékának köszönhető, nem pedig tudatos terminológiai alkotásnak. És persze ha a legtöbb alapja is megvan ennek, az „obi-magyar” értelmezés legfeljebb játékként fogható fel – szó sincs arról, hogy az obi-ugorok a nevüket a magyarok elnevezése alapján kapták volna.

Irodalom

Elavult, ma már nem minden tekintetben helytálló, de máig a kérdéssel kapcsolatban legterjedelmesebb Zsirai Miklós Jugria című munkája, mely eredetileg a Nyelvtudományi Közleményekben, majd különnyomatként jelent meg, 1930-ban. A kérdés rövid összefoglalása megtalálható Zsirai Finnugor rokonságunk című kötetében is, a szerző külön fejezetet szentelt ennek a problémának.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
25 mederi 2019. június 10. 17:40

@bloggerman77:

Szerintem az "a"-->"o" átmenet végülis megvan, habár igaz, hogy a többi kérdéses lehet..

24 mederi 2019. június 10. 17:33

@szigetva:

Elnézésedet kérem, de én nem "megfontolandó"-t írtam, hanem "megfontolhatót", ami szerintem lehetőség, és csupán egy vélemény..

23 bloggerman77 2019. június 10. 02:40

@mederi:

"Ha szlávosan mondom az ugart "ugor" lesz belőle, "

*

"Szlávul" ugar illetve uhor, eredeti jelentése szerint "égetéssel nyert terület (erdőből)". Csak a magyarban lett "parlagon hagyott föld" jelentésű, tehát ez egy szláv jövevényszó a magyarban

22 szigetva 2019. június 9. 21:54

@mederi: Te végtelenül lenézed azokat, akik az etimológiával foglalkoznak (én nem vagyok köztük), ha azt gondolod, hogy attól "megfontolandó" lesz valami, hogy neked "eszedbe jut".

21 mederi 2019. június 9. 20:31

@szigetva:

Azt gondolom, hogy ha csak egy német és egy szláv nyelvjárásban volna igaz, hogy az "a" hangot szívesen váltják át "á" illetve "o" hangra, a felvetésem akkor is megfontolható volna..

20 szigetva 2019. június 7. 19:26

@mederi: „mivel az "a" hangot sem a szláv, sem a német nyelvterületen nem tudják kimondani.” Erre tudsz valami bizonyítékot, vagy csak úgy hiszed? Ismered az összes német és szláv nyelvváltozat összes nyílt magánhangzójának leggyakoribb ejtéseit?

19 mederi 2019. június 7. 17:17

Nekem az jut eszembe az "ugor" szóról, hogy "ugar", vagyis puszta, mivel valamikori pusztai népeket jelölnek így.

Az "ugari" hang átvetéssel könnyen "ugrai" is lehet..

Ha szlávosan mondom az ugart "ugor" lesz belőle, ha németesen, "(h)u(n)gár/ jungár", mivel az "a" hangot sem a szláv, sem a német nyelvterületen nem tudják kimondani..

13 mondoga 2014. február 23. 17:56

"Ezután meseszerű leírás következik, melynek valószínűleg az az alapja, hogy a kereskedők cserekereskedelmet folytattak az Urálon át az ott lakókkal. A szamojédokkal és Pecsorával (azaz a komi területtel) való szomszédság, illetve a hegyek emlegetése alapján a területet az Urál környékével azonosíthatjuk: méghozzá az Urál nyugati oldalával, hiszen az ottaniak kereskedtek a hegyeken át."

A leírás értelmezését és az abból levont következtetést hibásnak vélem. Nincs meggyőző érv arra vonatkozóan, hogy ez a terület az Urál nyugati oldalán lenne. A "hegyeken át" kereskedés inkább az Urál keleti oldalát valószínűsíti, a Közép-Ázsia és a Volga-vidék közötti kereskedelmi útvonalra hordhatták át a saját termékeiket az Urálon túlról.

"Az elnevezés előfordul arab és nyugat-európai forrásokban is, de ezekben semmilyen érdekes támpontot nem találunk. A nyugat-európai források azért érdekesek, mert már a 15. században felbukkan az a vélemény, hogy a Jugaria (azaz Jugra) földrajzi elnevezés a Hungariával azonos lenne."

Talán érdemes lett volna említésre egy későbbi forrás, mert Sigismundus von Herberstein 1549-ben készült térképe mutatja IVHRA helyét, a név alatt megjelenítve a megjegyzést, miszerint ez volna az eredeti Ungár (Vngarorum) őshaza.

en.wikipedia.org/wiki/File:Herberstein-Moscovia-NE.png

12 Roland2 2012. március 6. 20:57

@Fejes László (nyest.hu): "Az említett feltételezés két okból is kizárható: a távolság miatt," Ez önmagában még nem kizáró ok,gondoljunk csak a népvándorlásokra.Vásáry is írja a könyvében,hogy miután a kirgizek a 9. században megdöntötték az Ujgur birodalmat,a birodalomban élő,ill. az ujgur törzsszövetséghez tartozó népek szétvándoroltak déli és nyugati irányba.Muszlim történetírók is említenek a 10.században jugur nevű törzset a Kazah-sztyeppe északnyugati részén (mely terület az Ural déli részeihez nincs messze ).Ez a jugur törzs valszeg egy ujgur néptöredék volt.Majd később valahogy ez a jugur / yugur név északabbi területek elnevezésévé vált.

Természetesen ha az Ugra elnevezés az 'eredeti',akkor felesleges az ujgur / jugur etimológizálás,de ez nem azért van,mert az ujgur nevezetű nép több ezer km-rel távolabb él(t).

11 Fejes László (nyest.hu) 2012. március 6. 16:21

@Roland2: A cikk kizárólag olyan szófejtésekkel foglalkozott, melyeknek minimális tudományos alapjuk vagy valószínűségük van. Az említett feltételezés két okból is kizárható: a távolság miatt, illetve azért, amit a cikk is említ: a j nélküli alak az eredeti.

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X