nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • bloggerman77: @mondoga: "És ehhez nem kell feltétlenül megtalálni Attila sírját" ** Egy mongolid ember ö...
    2019. 08. 25, 00:42  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @Fejes László (nyest.hu): Nem, nem keverek semmit. Csak rámutattam, hogy Riba rosszul, pon...
    2019. 08. 24, 23:27  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @zegernyei: Az idézett cikk tartalmával egyetértek. "A fentiek ellen próbálkozott egy újsá...
    2019. 08. 24, 22:43  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @zegernyei: "Ez egy kicsit zavarosra sikeredett, megmagyaráznád?" Rendben, megpróbálom más...
    2019. 08. 24, 22:11  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @zegernyei: "...a hun-magyar rokonság máig nincs bebizonyítva, és azt sem írtad meg, hogy ...
    2019. 08. 24, 21:27  Hun‒ugor géntangó
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Most ön is találkozhat az Isten szerzőjével!
-ksz- | 2015. november 2.
|  

Isten című könyvében a finn–svéd származású író, újságíró Erik Wahlström nem kisebb dologra vállalkozott, hogy humorral és iróniával újramesélje a világ legismertebb történtét. A Biblia 20.századi feldolgozása hatalmas lendülettel kezdődik – a teremtés aktusával –mely egészen a meglepően csattanós végkifejletig tart. Most Budapesten ön is találkozhat az íróval.

Most ön is találkozhat az Isten szerzőjével!

A tavasszal megjelent könyv szerzője ugyanis a Typotex Kiadó és a Finnagora Finn Tudományos és Kulturális Alapítvány meghívására a napokban Magyarországra látogat, hogy november 3-án 17 órától az Írók Boltjában (1061 Budapest, Andrássy út 45.) bemutassa könyvét. Erik Wahlströmmel Isztrayné Teplán Ágnes (műfordító), Rácz András (Könyvkultúra Magazin főszerkesztője) és Votisky Zsuzsa (Typotex Kiadó).

Erik Wahlström 1945-ben született, finn-svéd újságíró, tudományos szerkesztő, zenei szerkesztő, sőt főszerkesztő, illetve író. Finnország leghíresebb svéd nyelvű napilapjánál Hufvudstadsblad-nál dolgozik.

A könyvről a nyest is közölt ismertetőt, amit ezen a linken olvashat.

Részlet a könyvből

Isten belső drámájának a csillagos égbolt volt a kulisszája. Vénséges vén csillagok milliárdjai.

A saját teremtése. De nem volt mondanivalójuk a számára. Némán hallgattak. Amúgy sem tudott volna mit kérdezni tőlük. Különbenis, csak az ősrobbanás, a saját visszafoghatatlan vágyának a melléktermékei.

Isten elpirult. Milyen gyerekes voltam, gondolta.

Hosszú idő telt el azóta. Olyan idegennek érzi önmagát, aki akkor volt, a kezdetek kezdetén.

Valahogy más volt az az Isten, aki a világot teremtette, ahhoz képest, akinek most érezte magát.

A csillagok mozdulatlannak és állandónak tűntek, mintha gránitból metszették volna mindet. Szilárdak voltak, és mozdíthatatlanok. Évezredek múltak el egymás után, és ők nem változtak semmit, nem volt semmi dolguk, csillogó szögek egy kozmikus kalitkában, amely a Földnek is otthont adott, kíváncsi szemek, érzékeny tekintetek.

Ha nincs a világmindenség, nincs Föld. Megteremtetted a világmindenséget, akár távozhatsz is.

A világmindenség ott marad, akár az utolsó vendég, amikor már mindenki nyugovóra tért.

Az idő valamikor kiszakadt az ősmagból, és szétterült a mindenségben, mint valami ragacsos hártya. Most, mintha semmi dolga nem lenne, nem csinál semmi érdekeset, csak elrendezi az események láncolatát, és hagyja, hogy történjenek a dolgok. Minden okozatnak

megvan az oka. Sohasem fordulhatna elő, hogy a nyíl visszafelé szálljon az azt kilövő íj felé.

Az univerzum legtávolabbi szegleteiben, olyan távol, ami mármár felfoghatatlan, szinte megállni látszik az idő. A tér besűrűsödik, szövetében nehéz csomók keletkeznek, és az idő elakad bennük, akár a halász hálója a hínárban. A csomó közepén megszűnik minden mozgás egy végső szomorúságban.

Az univerzumban sehol sincs olyan keskeny átjáró, ahol az idő lelkesen és bizakodva folyhatna át. Az idő csak vánszorog, a gyorsabb mozgás túl nagy elvárás lenne.

A tér pedig dagad, akár a kelt tészta, szinte már kész, nem volt ez másképp az ősrobbanás előtti pillanatokban sem.

Ahogy az idő, úgy a tér is hasonló, bárhol legyen is. Bizonyos helyeken, ahogy az idő is, összesűrűsödik, megfoghatatlan alakzattá válik. Akár valami furcsa égi szemétdomb. A tér itt sóhajtva meggörbül, és a tehetetlenség ezen masszív pontjain egy arcára fagyott vigyorral egy Behemót ül, és csak vár és vár a végtelenségig.

Eltekintve e néhány variációtól a tér állandó és egyöntetűen terjed a végtelenben. Persze lehetne mindez másképp is, de érdekesebb lenne-e, ha a tér görbe lenne, akár az íj, vagy gömbölyű, vagy ha Isten arca megjelenne benne? Az igazság az, hogy akkor is más forma után áhítoznánk, sohasem elégednénk meg azzal, ami van.

Amikor Isten eltűnődött a művén, kénytelen volt megállapítani, hogy az nem minden hiba nélkül való.

Akkoriban, amikor elkészült valamivel, elégedetten nézett művére.

Később azonban kiderült, hogy az mégsem volt olyan jó, ahogyan azt gondolta. Sőt, előfordult, hogy olyan rosszra sikeredett, hogy el kellett takarítania, és kezdhette elölről. Jó példa erre az özönvíz esete. Máskor javítgatott rajta, de így sem lett tökéletes, mint akkor, amikor Ábrahámra esett a választása.

A legjobb szándékkal fegyelmezte népét, és ügyelt arra, hogy betartsák a törvényeit. Tízezrével pusztította a haszontalanokat, és kivezette őket Egyiptom és Babilon földjéről. És vajon hálásak voltak érte? Nem.

Régebben a hálátlanságnak még a gondolatára is felbosszantotta volna magát, de most fáradtnak és erőtlennek érezte magát. Kimerültek kamaszos, ifjonti energiái.            

Még most is nevetve gondolt vissza azonban arra, amikor ruhát varrt Ádámnak és Évának. És tulajdonképpen ő volt az, aki rábírta őket arra, hogy egyenek a tiltott gyümölcsből, számolva azzal, hogy akkor ki kell űzni őket a paradicsomból. És mégis. Kedvére való volt a ruhavarrás. És örömét lelte abban, hogy a kezében tartsa az emberek sorsát.

Isten törvényeiben még a gondoskodásra is volt utalás. Például, amikor arról rendelkezik, hogy ne arassák le a gabonát a szántóföld széléig, hogy a szegényeknek és az özvegyeknek is maradjon némi leszednivaló. És ott van a bevándorlók tiszteletben tartására vonatkozó passzus is. Csakhogy ez a néhány gondoskodó törvény csepp volt a tengerben a sok szívtelen paranccsal, tilalommal és az istentisztelet vagy a hétköznapi élet menetét részletesen leíró értelmetlen törvényekkel szemben.

Ejtsünk néhány szót a bevándorlókról… jól tették, hogy bevándoroltak, különben Isten jogot formált volna a földjeikre, a városaikra kiválasztott népe számára, vagy éppen megsemmisítette volna azokat.

Mit volt mit tenni, Isten kénytelen volt belátni az igazságot. Nem volt valami jó isten. Ő maga is valami jobbra vágyott.

Nem fogok annyit kiabálni velük, gondolta. Talán jobb, ha egyáltalán nem beszélek velük többé. Abból úgyis csak gond lesz.

Isten a csillagok felé fordította tekintetét. Szeméből egy könnycsepp szökött elő, egy pillanatra elidőzött a halántékán, majd lecsordult a fülébe.

Az apaság kiteljesíti és önzetlenné teszi az embert – morfondírozott tovább. – Olyan jó látni, ahogy az apák gondoskodnak a gyermekeikről.

Eszébe jutottak az apák, akikkel dolga akadt, az a bitang Jákob,

Izsák, de legfőképpen Ábrahám.

Vajon Ábrahám feláldozta volna Izsákot, ha Gábriel nem állítja meg a kiáltásával? Isten jelenleg nem nagyon tudott volna állást foglalni a témában. Most valahogy nem töltötte el a bizalmatlanság érzése. Valahogy nem dühítette fel a gondolat, hogy Ábrahám talán nem engedelmeskedett volna neki. Ellenkezőleg. Kínosnak találta a történetet, ahogy Jób keléseit is, és azt, hogy hagyta, hogy rászakadjon a gyerekeire a tető.

Valahol legbelül azt remélte, hogy Ábrahám nem áldozta volna fel Izsákot. Nem tesz ilyet az az apa, aki szereti a gyermekét.

Egy darabig az apai szeretet rejtelmein tűnődött.

Úgy érezte, megérett. Majdnem. A pubertásra jellemző gyűjtőmánia, az a félelemmel teli csodálat, ami a testiséget övezi, pontosabban a kérdés, hogy hogyan bánjunk a nőkkel, a sértődékenység, az énközpontúság, a csintalanságok már mind-mind a múlté volt.

Felnőtt.

Mi lenne, ha születne egy fia? – mormogta magában.

Beszámoló a 2019-es Unikornis Nyelvi Olimpiáról és Táborról Unikornisok márpedig léteznek!

2019. július 15-től 20-ig unikornisok lepték el a székelyföldi Csernáton falu szélén található Malomkertet. Itt rendezték meg ugyanis – idén már hatodik alkalommal – romániai magyar középiskolások számára az Unikornis Tábort és Nyelvi Olimpiát. Ott jártunk, s most beszámolunk róla, hogy mi ez az egész, s hogy milyenek az igazi unikornisok.

És csöpög a könny: Miért is, miért is, miért is? Hun‒ugor géntangó

Genetika és őstörténet ‒ megunhatatlan téma. Néha azonban már unjuk. „S itt valahol, ott valahol,/Esett, szép, szomorú fejekkel/Négy-öt magyar összehajol./Miért is, miért is, miért is?”

A hunok is finnugorok? A nagy finnugor dogmapara

Paradigmaváltás az őstörténetben? M. Lezsák Gabriella szerint a kommunizmus idején a pártállam által kijelölt vezető kutatók bebetonozták a finnugor dogmát. Mélyfúrással eredtünk a dogma nyomába.

Mindennapi előítéleteink Apának munkája van, anyának teste

Az úr bencés, a hölgy szexi. Az igazgató ügyvezető, az igazgatónő gimnáziumi. Falusi a CSOK, városi a hibrid Toyota. – Legalábbis ez derül ki napjaink online híroldalainak adataiból.

200 év Négy nap Reguly

Július 11-14. között Zirc városa, valamint a Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Ház fesztivált rendez Reguly Antal születésének 200. évfordulója alkalmából. Az esemény fővédnöke a Magyar UNESCO Bizottság.

M1DNS Magyar DNS az Urálban

Még 2014-ben kezdődött: Fehér Tibor et al. megállapították, hogy a N3a4-Z1936 haplocsoport lehet az összekötő kapocs a magyar és a manysi gének között. A kutatók most még jobban belecsavarodtak a DNS-spirálba.

Megszűnt a Magyar Tudományos Akadémia

Módosították a „kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvényeket”.

Szelőtök? A tiétek!

Fontos tudni, mit adhatunk enni egy csecsemőnek. Kérdés viszont, hogy akik ebben a kérdésben tanácsot adnak, tudják-e valójában, mit is ajánlanak.

A barátod egy kutya Újabb viharos események a nyelvvizsgapiacon

Visszatér a telc, ami jó hír, sőt: váratlanul egy újabb nyelvvizsga is megjelent a piacon, ami szintén jó hír… lenne, ha nem merülne fel vele annyi bizarr probléma.

Új időszámítás lép érvénybe! Az óraállítgatás történelme

Az óraállítgatás mindig is megosztotta az embereket. Így volt ez 1916-ban is, amikor először vezették be Magyarországon a nyári időszámítást.

Mit művel a technológia a fordítással? Kinyírja-e a mesterséges intelligencia a szakmát?

Kritikus kérdésekkel foglalkozik május 16-án a Szent István Egyetem Fordítóképzőjének konferenciája.

Bukta A megtermékenyítés meg a termékenyítés

Nem lehet sikertelen a megtermékenyítés? Ilyen az, amikor hozzá nem értő okoskodók tücsköt-bogarat próbálnak elültetni egymás fejében.

Kis magyar nyelvvizsgakörkép 2019 elején

Ha májusra nyelvvizsgát szeretnénk, érdemes jól megfontolni, mire fizetünk be. A TELC-cel a megszokott vizsgák köréből az egyik legnagyobb most egy időre kiesett – a kínálat azonban továbbra is kitűnő.

Élőlánc az Akadémiáért

870 milliárdért heti párezer focirajongót elégít ki a kormány, a 200 éves Akadémiát – többezer dolgozójával együtt – viszont 27 milliárdért beszántja. Védjük meg az Akadémiát!

Kísérletes 2. Amikor a gyerekek logikusabbak a felnőtteknél

Azt hinnénk, a felnőttek jobban értenek a logikához, mint a gyerekek. Nem így van...

IV. Nemzetközi Magyar Szimpózium Konferencia Magna Hungariában

Korábban már beszámoltunk Magna Hungariában tett látogatásunkról. Persze, semmit sem adnak ingyen: a kirándulások, városnézések közben részt kellett vennünk egy konferencián is.

Az autizmus múltja és a neurodiverzitás jövője

Szemléletformáló sorozatunk tizedik részében ezúttal egy könyvajánlón keresztül mutatjuk be, szerintünk hogyan érdemes viszonyulni az autizmushoz.

Mi lesz az angollal a Brexit után?

Elfelejti-e az angol nyelvet Európa a Brexit után? Az Egyesült Királyság kiválása az Európai Unióból komoly és aktuális kérdéseket is felvet – hiszen az angol az Unió legfontosabb munkanyelve – no és valódi európai lingua franca-ként is működik.

Kísérletes 1. Bemehet-e a kutya a vízbe a strandon? – Avagy miért van szükség a nyelvészetben kísérletekre?

Most induló sorozatunk első részében a nyelvészeti kísérletek világába kezdjük el bevezetni az olvasókat.

A nyelvész majd megmondja Így műveld a nyelvedet

Újabb kérdések a „helyességről”! Ha nem szabad a nyelvtanilag helytelennek érzett szavakat helytelennek bélyegezni, akkor miért tanulunk egyáltalán helyesírást?

Tanárok: erőteljes és jelentős nyelvi előítéletesség

Mennyire szorgalmas egy nyelvjárási beszélő, aki hibátlanul, de dadogva mondja fel a leckét? Ehhez képest mit érdemel a standardot választékosan beszélő, de hiányosan felelő diák?

Zegernyei Magna Hungariában

Julianus barát után mi is útra keltünk, hogy földerítsük őseink hazáját, megtaláljuk keleti testvéreinket. Láttuk a Nagy Magyar Alföldet Tatársztánban, és találkoztunk az őshazában élő magyarokkal is.

fotelben a mobilom Bizonytalankodó harmónia

A magánhangzó-harmóniának egy jól körülhatárolható részén a beszélők bizonytalankodnak. Döntésükhöz többféle, akár nem is hangtani tényezőt vesznek figyelembe. Ilyeneket mutatunk.

De már elmúlt Cserben hagy
vagy cserbenhagy
az akadémia?

Nem nagyon szoktak hinni nekünk, amikor azt mondjuk, hogy egy csomó helyesírási szabályból levezethető valami, meg az ellenkezője is. Most a helyesírás szabályzói maguk adnak erre példát.

Szabad időnk van a szabadnapunkon?

Képességeink aligha teszik lehetővé, hogy megismerjük a helyesírás minden apró részletét. Mint kiderül, más időben nem kell dolgozni, mint napon.

Szittya Cosplay A puszta, nyáron

Hej, mostan nyáron puszta ám igazán a puszta! Tüzesen süt le a nyári nap sugára a hagyományőrzőkre. A nemzeti érzés mellett a nap heve melegíti a Kurultájlátogató honleányokat és honfiúkat. Köszöntőt mond Kövér László, a bugaci nagysátorban Lezsák Sándor dedikál.

A magyartanár, ha diszkriminál

Mekkora szerepe van a nyelvi diszkriminációnak az oktatásban? Mennyire tehető felelőssé az iskolai kudarcukért és a társadalmi egyenlőtlenségek fenntartásáért?

Talpra, szlovák, hí a haza!

Önnek mi ugrik be a fenti verssorról? Netán Petőfi?
De akkor hogyhogy „szlovák”?
Hát úgy, hogy ezt nem Petőfi írta, hanem egyik szlovák kortársa, Ján Botto.

Még több cikk a nyestről...
Információ
X