-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Meglepő dolgot fedeztünk fel: a mutyi és a trafik már az etimológiai szótárban is találkozik egymással. De vajon honnan ered ezen új összetett szó két eleme?
Az utóbbi hónapok divatszava lett a trafikmutyi – azon sem lepődnénk meg, ha ezt választanák meg az év szavának. Bizonyára sokakat érdekel a szó eredete. Az összetétel jelentése nem különösebben homályos: ’olyan mutyi, mely trafik(ok)kal kapcsolatos’. Az összetétel tagjainak jelentése, eredete azonban nem ilyen egyértelmű.
Ha a mutyi szó eredetére vagyunk kíváncsiak, és felcsapjuk A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárát (TESz.), meglepő dolgot tapasztalhatunk – a mutyi már ott a trafik mellett szerepel:
mutyi 1838–45: „mutyiz: »tráfikál, cserél-berél, üzérségre elegyedik valakivel. Enyedi szó.«” sz. (MNyTK. 107. sz. 29); [...]
A szótár használatában kevésbé járatos olvasóink kedvéért megfejtjük a meglehetősen tömör adatokat: a mutyi szó legkorábban nem önállóan, hanem a belőle képzett mutyiz alakban (még nem ikes igeként!) bukkan fel, méghozzá A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai sorozat 107. kötetének 29. oldalán található, az idézet pedig arra utal, hogy nem szövegbe ágyazva, hanem egy szójegyzékben, magyarázattal. Könnyen kideríthető, hogy ez a kiadvány Szabó T. Attila: Gáspár János tájszógyűjteményei. 1838-1845 című kiadványa, mely 1964-ben jelent meg.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A mutyiz meghatározásában a tráfikál igét találjuk: ez is megtalálható a TESz.-ben: nemzetközi szó, az angolban traffic, a régi németben traffegieren vagy traphigirn, a franciában trafiquer, az olaszban trafficare, a románban trafică alakban használatos, jelentése ’kufárkodik, üzérkedik’, az olaszban ’valamiben mesterkedik’ jelentése is van. Az olaszból terjedt el, az olasz szó eredete azonban nem világos, talán a katalán trafegar ’átönt, áttesz, átrak’ átvétele. A magyarba az olaszból vagy a németből kerülhetett.
Az olasz trafficare alakból született a tràffico ’üzlet, kereskedés’, ez trafic formában átkerült a franciába, onnan pedig Trafik formában az ausztriai németbe. Ott azonban szinte kizárólag a Tabaktrafik ’dohánybolt’ összetételben használták, más boltokat nem neveztek Trafiknak, így a Trafik jelentése is ’dohánybolt’-ra szűkült, a magyarba már ebben a jelentésben került be.
Látható tehát, hogy a mutyi(z) első felbukkanásakor máris a trafik szóhoz kapcsolódott. De honnan van maga a mutyi? Erre a TESz. sem tud egyértelmű választ adni.
Az egyik lehetőség, hogy a francia moitié (kb. [muatje]) ’fél, felerész’ szóból származik, ez pedig a latin mediatas ’közép, fél’ szóból, melyet a medius ’középső, fél’ szóból képeztek. A francia szó bekerült a németbe is, innen pedig a magyar kártyanyelvbe, ahol ’felezés’ jelentésben használták. Innen került a közös vállalkozásban való felezésre, illetve használták ’a vállalkozásban részt vevő egyik személy’ jelentésben is. 1896-ból adatolt a mutyiban ’titokban’ forma, mely a kártyában való tisztességtelen, titkos osztozkodás alapján fejlődhetett.
A másik lehetőség, hogy a mutyi úgynevezett hangulatfestő szó, és ebben az esetben bizonyára összefügg a tutyi-mutyi második elemével. Nyelvjárásokban van mityimutyi ’ravasz’ is, hasonló a sunyi és a suttyomban szavakhoz. (Érdekes módon azonban a suttyomban esetében nem említi a szótár, hogy hangulatfestő lehet.) Ha viszont hangulatfestő szó, akkor a ’titokban, sunyi módon’ lehet az eredeti jelentése.