Ha a rezsi szó eredetét kutatjuk, kézenfekvő feltételezés, hogy valamilyen rövidülésről van szó, az -i pedig ugyanolyan becézőképző, mint amit a fagyi ’fagylalt’, kori ’korcsolya’, zsepi ’zsebkendő’ vagy az ubisali ’uborkasaláta’ szavakban találunk. A kérdés ekkor csak az, hogy vajon mi lehetett az a szó, amelyből rövidült. Nos, eláruljuk, nem érdemes keresgélni, mert ez esetben nem erről van szó: a rezsi már a mai alakjában került a magyarba.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A magyar nyelv etimológiai szótára szerint a rezsi először 1841-ben bukkant fel, méghozzá ’pénzügyi hatóság’ jelentésben. 1865-ben ’ügyvitel, kezelés’, 1877-ben a ma általános ’fenntartási költség, önköltség’ jelentésben, de 1891-ben még ’színpadi rendezés’ jelentésben is felbukkan. A szó a magyarba az ausztriai németből került, ahol a Regie [rezsí] – mindezeket jelenti; igaz, éppen a ’fenntartási költség’ jelentésben többes számban használják: Regien [rezsí^ön]. (Ha valaki nem tud németül, akkor is megfigyelhette, hogy a filmfeliratokban rendező nevét általában a Regie ’rendezés’ szó kíséretében találjuk meg.)

Abból, hogy a g a németben szokatlan módon [zs]-t jelöl, már sejthetjük, hogy a németben francia jövevényszó. A francia régie [rézsi] a régir [rézsir] ’kormányoz, igazgat, irányít, (vagyont) kezel’ ige származéka. A francia ige pedig a latin regere ’kormányoz, vezet’ igéből ered. Különböző utakon, de ugyanerre az igére vezethetőek vissza olyan magyar szavak, mint például a regiment, régió, regnál, regula, rektor vagy a rezsim.

Akkor semmi köze nincs a rezsinek a rezsóhoz? Valamennyi azért van. A magyarba ez is az ausztriai németből került, először 1897-ben bukkant fel ’sütő’ jelentésben, de 1900-ban adatolt ’parázstartó’, ’ágymelegítő’ és ’gázforraló, gáz- vagy villanyfőző’ jelentésben is. Ausztriában a szó Rechaud [resó] alakban, ’gázfőző, melegítőlap’ jelentésben használatos. A [s] > [zs] változás a magyarban ment végbe, és magyar fejlemény a ’sütő’, ’parázstartó’, ’ágymelegítő’ jelentés is – érdekes módon éppen ezek tűntek el mára a használatból.

Rezsó

Írott alakjából ennél is könnyű kitalálni, hogy francia jövevényszóról van szó: a réchaud szó szerint ’újramelegítő’, valójában ’spiritusz-, gáz- vagy villanyfőző’ a jelentése. Ebből a ré- az újra, a chaud [só] ’meleg’: utóbbi a latin caldus ’meleg’ folytatója. Természetesen a ré- nem járulhatna csak úgy a melléknévhez: itt analógiás változásról lehet szó:

Láthatjuk tehát, hogy a rezsinek nincs sok köze a rezsóhoz – legalábbis nyelvtörténeti szempontból nézve. Könnyen lehet, hogy a pénztárcánknak más a véleménye.