-
mederi: @szigetva: 39 a 44-es hozzászólásomból az látszik, hogy meddig tartott a jegesedés határa....2023. 03. 31, 13:35 Egy érdekes változásról: elvessze és...
-
mederi: @szigetva: A jegesedés Észak-Nyugat Afrikát nem érintette: www.tankonyvkatalogus.hu/pdf/AP...2023. 03. 27, 10:45 Egy érdekes változásról: elvessze és...
-
szigetva: @mederi: Nincs igazad, van a germán 'szelid', van a szláv 'ott', van az arab 'kész, teli' ...2023. 03. 26, 10:36 Egy érdekes változásról: elvessze és...
-
mederi: @szigetva: Az ősnépek természetközeli gondolkozása mivel általános lehetett valaha azáltal...2023. 03. 26, 08:10 Egy érdekes változásról: elvessze és...
-
szigetva: @mederi: És vajon minek említetted, ha nem azt akartad vele sugallni, hogy valami köze van...2023. 03. 25, 09:41 Egy érdekes változásról: elvessze és...
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Amikor valaki úgy csinál valamit, hogy mások lehetőleg ne vegyék észre, azt mondjuk: suttyomban tette. De mi az a suttyom? Nem titok!
Mint hasonló kérdésekkel kapcsolatban mindig, most is A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárához fordulhatunk. A szótár a következőket írja:
Megszilárdult ragos alakulat : а R[égies]. sutton ’zug, rejtekhely, sut’ főnév (l[ásd] sut a.) határozóragos alakja.
(Forrás: Wikimedia Commons / Constantin Meunier)
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Arra azonban a szótár sem ad magyarázatot, hogy a szóbelseji -tt-ből miért lett -tty-. Az adatok alapján úgy tűnik, hogy ez a változás valamikor a 19. század közepén ment végbe: nagyjából egy időben az n > m változással. (Ismét a sut szócikkben találunk adatot arra, hogy a sutnak is volt sutty alakja.)
A sut az újfelnémetből, a sutton a bajor-osztrák nyelvjárásból (< [sutten]) kerülhetett a magyarba, méghozzá bányászati szakszóként. Az egyébként ’földhányás, sánc’ jelentésű szót a bányászok ’vak akna, aknaszerű térség’ jelentésben használták. A magyarban ebből keletkezett a ’rejtekhely, eldugott hely jelentés’, és ebből alakulhattak ki a specifikusabb jelentések. (A mai német irodalmi Schutt jelentése ’(kő)törmelék, hulladék’.) Ma már a sut sem igazán használatos, de bizonyos kifejezésekben (pl. sutba dob) még fel-felbukkan.