-
Gelmkd: Kalandozásaik során türk testvéreink is a magyarokhoz hasonlóan jártak és bántak el az ide...2021. 01. 27, 20:22 A honfoglaló férfi, a gender studies...
-
Gelmkd: A korábbi szokásokkal szemben kimondta, hogy a gyermekeivel özvegyen maradt nő nem kénysze...2021. 01. 27, 20:12 A honfoglaló férfi, a gender studies...
-
Gelmkd: Ha a nő rokonai netán tagadták volna a házasságtörést, akkor bíró elé vihették az ügyet. -...2021. 01. 27, 20:01 A honfoglaló férfi, a gender studies...
-
Gelmkd: A férj azonban, ha leküzdötte hirtelen felindulását, és asszonyát életben hagyta, akkor bí...2021. 01. 27, 19:59 A honfoglaló férfi, a gender studies...
-
Gelmkd: Ibn Ruszta szerint a burtászoknál nagyon más házassági szokások voltak: Ha egy lány közülü...2021. 01. 27, 19:50 A honfoglaló férfi, a gender studies...
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
- Mit állítsunk?
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Amikor valaki úgy csinál valamit, hogy mások lehetőleg ne vegyék észre, azt mondjuk: suttyomban tette. De mi az a suttyom? Nem titok!
Mint hasonló kérdésekkel kapcsolatban mindig, most is A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárához fordulhatunk. A szótár a következőket írja:
Megszilárdult ragos alakulat : а R[égies]. sutton ’zug, rejtekhely, sut’ főnév (l[ásd] sut a.) határozóragos alakja.
A szótár szerint tehát volt valaha egy sutton alakú szó, mely ’eldugott, elrejtett hely’-et jelentett. (A sut szócikk szerint jelenthetett kifejezetten ’kemencezug’-ot – a kemence háta és a fal közötti teret –, ill. ’eldugott utcácská’-t is.) Ha valaki ilyen helyen csinált valamit, akkor nyilván kevesen tudtak róla – sőt, éppen azért csinálta ilyen helyen, hogy kevesen értesüljenek tettéről. A hallgatók tehát átértelmezték a szerkezetet, és ’titokban’ jelentést tulajdonítottak neki. Ebben bizonyára közrejátszott az is, hogy a sutton szó kiszorult a használatból. Ez lehet az oka annak is, hogy a tővégi n a rag b-jéhez hasonult, és m lett. (A sut szócikk viszont hoz olyan adatot, ahol rag nélkül is suttyom szerepel: elképzelhető, hogy ekkor még ismert volt az önálló szó is, de döntően már csak a ma is ismert toldalékolt alakot használták.)
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Arra azonban a szótár sem ad magyarázatot, hogy a szóbelseji -tt-ből miért lett -tty-. Az adatok alapján úgy tűnik, hogy ez a változás valamikor a 19. század közepén ment végbe: nagyjából egy időben az n > m változással. (Ismét a sut szócikkben találunk adatot arra, hogy a sutnak is volt sutty alakja.)
A sut az újfelnémetből, a sutton a bajor-osztrák nyelvjárásból (< [sutten]) kerülhetett a magyarba, méghozzá bányászati szakszóként. Az egyébként ’földhányás, sánc’ jelentésű szót a bányászok ’vak akna, aknaszerű térség’ jelentésben használták. A magyarban ebből keletkezett a ’rejtekhely, eldugott hely jelentés’, és ebből alakulhattak ki a specifikusabb jelentések. (A mai német irodalmi Schutt jelentése ’(kő)törmelék, hulladék’.) Ma már a sut sem igazán használatos, de bizonyos kifejezésekben (pl. sutba dob) még fel-felbukkan.