-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Mostanában bizonyára már azoknak is herótjuk van a kánikulától, akik egész évben a strandidőre vártak. De mijük is van tulajdonképpen? Mit jelent az, hogy herót? És mit jelent az, hogy valami jelent valamit? A cikkben felbukkan Horn Gyula, az ördög és a becses neje is.
Ha valamiből nagyon elegünk van: azt mondjuk: herótunk van tőle. Azt azonban már nehéz eldöntenünk, mit is jelent pontosan a herót, melyet kizárólag a valakinek herótja van (esetleg lett) és a herótot kap szerkezetben használunk. A Népszótár három javaslatot tartalmaz: ’megcsömörlés, undorszerű érzés’, ’hányinger’, illetve ’félelem, gond’. A szavazó felhasználók az első kettőt nagyjából fele-fele arányban tartják jónak és rossznak, míg a harmadikat nagyjából kétszer annyian tartják helytelennek, mint helyesnek.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Nem nehéz észrevenni, hogy az ’undor’ és a ’hányinger’ meglehetősen szoros kapcsolatban áll egymással: a hányinger az undor testi megnyilvánulása. Amikor hányingerről beszélünk, gyakran metaforikusan használjuk a kifejezést: a hányingerem van tőle nem feltétlenül jelenti, hogy testünk valóban a gyomortartalom lehető legrövidebb úton való eltávolítására törekszik, csupán annyit, hogy valami erős idegenkedést vált ki bennünk.
(Forrás: Wikimedia Commons / Stefano Bolognini / GNU-FDL 1.2)
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárában sajnos nem szerepel a szó. Bakos Ferenc Idegen szavak szótárában sem találjuk meg, csak heróte formában. A szótár szerint jiddis eredetű szó, a jelentése ’félelem, rémület, nagy ijedtség’, és olyan kifejezésekben fordul elő, mint a herótét kap ’inába száll a bátorsága’. Úgy tűnik azonban, hogy ez a kifejezés már teljesen kiveszett a szóhasználatból (a kevés találat elsősorban szótárakból, ill. szótörténeti fejtegetésekből származik), ellenben a herótot kap meglehetősen gyakori. Kétféle változással kell tehát számolnunk: alakival és jelentésbelivel.
Változások
Az alaki változásra nehéz pontos magyarázatot adnunk. Mindenképpen figyelembe kell vennünk, hogy a heróte meglehetősen szokatlan szóalak a magyarban, elsősorban vegyes hangrendűsége miatt. Ráadásul az első szótagban elöl, a másodikban hátul, a harmadikban megint elöl képzett magánhangzó áll. A nyelv az ilyen alakokat szereti kiküszöbölni, „szabványosítani”, beilleszteni valamilyen gyakoribb mintába. Ráadásul a szó egyedül ebben az alakban fordult elő, ami megkönnyítette a változást.
A jelentésváltozás annak köszönhetően következhetett be, hogy bizonyos esetben csak az világos a szövegkörnyezetből, hogy valakinek valamilyen fenntartásai vannak valamivel szemben. Horn Gyula 2004-ben a következőket nyilatkozta: „Nem a repülőkkel van bajom, hanem a repülőterektől kapok herótot”. Ha valaki nem ismeri a kifejezés pontos jelentését, akkor nem tudja, hogy a repülőterek láttán az egykori miniszterelnököt a félelem vagy az undor fogja el.
A nyelvhasználók tehát átértelmezték a kifejezést, és ’félelem’ helyett ’undor’ jelentést tulajdonítottak a herótnak. Bizonyára ennek köszönhető a herótom/herótod/stb. van szerkezet, hiszen az ’undor, hányinger’ betegségszerű dolog, amit ha valaki elkap, annak van (vö. sárgaságot kaptam ~ sárgaságom van). A ’félelem’ jelentésben ez a változás aligha mehet végbe: van ugyan frászt kap ’megijed’, de nincs *frászom van.
Persze érdekes lenne tudni, hogy a jiddisben milyen szerkezetekben fordult elő, ott is csak néhány kifejezésben használták, vagy sokféle szövegkörnyezetben előfordulhatott. Azt azonban tudjuk, hogy oda honnan került.
A héber חרטה [kharata] – a [kh] itt kb. úgy ejtendő, mint a ch Bach nevében – jelentése ’sajnálat, megbánás’. Az itt megadott, a mai héberben használatos kiejtés a sefárd (mediterrán) szokáson alapul, ettől jelentősen eltérnek az askenázi (közép-európai) kiejtési normák. A jiddisbe nyilván az askenázi változat került. Sajnos konkrét nyelvi adatok híján nem tudjuk felmérni, a jelentésváltozás miként ment végbe, de viszonylag könnyű elképzelni: aki valamit megbán, annak rossz a lelkiismerete, fél tettének következményeitől.
Akkor mit is jelent?
Hiába kutattuk azonban a szó eredetét, ezzel még nem kerültünk közelebb a szó mai jelentéséhez. A kérdés inkább az, hogy van-e ilyen.
A nyelvről általában úgy szoktuk gondolkodni, mintha építőkockákból épülne fel. Építőkockák a tövek és a toldalékok, ezekből rakjuk össze a szavakat, a szavakból szószerkezeteket építünk, amelyekből mondatok lesznek, a mondatokból pedig felépül a szöveg. Ez a modell sokszor látszólag jól működik, de van számos példa, melyek azt mutatják, hogy a nyelvnek mégsem ilyen az alapszerkezete.
Jó példa erre például a magyar lesz, melynek szabályosan fog lenni lenne az alakja. Hasonlóképpen a vagyok alakból kiindulva te vagysz, ő vagy, ők vagynak alakokat várnánk. Ha én megyek és ő megy, akkor te megysz, ti megytek, ők megynek, tegnap pedig én megytem stb. Hasonló példákat minden nyelvből hozhatnánk, legyen elég most csak az angol go múlt idejére a wentre utalni.
Hasonló példákat a mondatok szintjén is hozhatunk: a Veri az ördög a feleségét ’esik az eső és süt a nap’ mondat jelentésének semmi köze a ver, ördög, feleség szavak megszokott jelentéséhez – hiába ismerjük fel benne e szavakat, a jelentésre nem ezek jelentéséből következtetünk. Ráadásul nem mondhatjuk helyette, hogy Üti az ördög a nejét – pedig az üt és a ver, a nej és a feleség általában felcserélhető egymással.
Márpedig ha egy szerkezet megértéséhez nem használjuk alkotóelemeinek a jelentését, akkor az sem szükségszerű, hogy minden alkotóelemnek a legyen jelentése. Ezért aztán kár firtatnunk, hogy mi a herót jelentése: nincs neki, csak annak a szerkezetnek van, amelyben elő szokott fordulni.
Még inkább világos lesz a dolog, ha megfordítjuk a dolgot. Honnan tudjuk, hogy mi egy szó jelentése? Azt, hogy „mire mondhatjuk” a szavakat, nem szabályokból tanuljuk meg. Találkozunk egy halom szerkezettel, melyekben előfordulnak, és ami ezekben közös, azt nevezzük jelentésnek. A herót esetében azonban kevés környezet van, amelyben ezt a közöset vizsgálhatnánk – ezért is vagyunk zavarban, amikor meg szeretnénk mondani, mit is jelent a szó.