nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Mi köze van a kormányhoz?
Mi az az alkotmány?

Sok dolog úgy születik meg, hogy darabokból rakjuk össze, a részeket egyesítjük, toldozzuk-foldozzuk, míg az elemekből valami egészet nem sikerül alkotnunk. De mi köze van az alkotás folyamatának az alkotmányhoz? Honnan ered ez a különös szavunk?

nyest.hu | 2012. január 3.
|  

Az alkotmány főnévről valószínűleg mindenki könnyen kitalálja, hogy az alkot igével van kapcsolatban, szakszóval szólva abból képezték. De mi köze van az alkotásnak az alkotmányhoz?

Az alkot szó eredete meglehetősen bizonytalan. Az al- elem talán ugor eredetű lehet, a megfelelő obi-ugor igék ’összenő’, ’egyesít, összeköt, told, gyarapít’, ’hozzáfűz, hozzátold, meghosszabbít’. A ‑k- elem funkciója ismeretlen, a ‑t- műveltető képző: az alkuszik (eredetileg: ’alkalmazkodik, illeszkedik’), alkalom, alkonyat (’ahogy a nap a horizontra ér’) szavakkal függ össze.

Úgy tűnhet, hogy ehhez a kulcsa a ‑mány (mény) képző jelentése. Azt szokás mondani, a képzők jelentése az alapszó (ez esetben az alkot) és a képzett szó (ez esetben az alkotmány) jelentésének a „különbsége”. Persze ez inkább képes beszéd, hiszen a jelentésekkel nehéz elvégezni a matematikai alapműveleteket. (Szokás beszélni a jelentések összegéről is – igaz, szorzatukról vagy hányadosukról ritkán hallani.) Hiába tudjuk, hogy az alkotmány az ország legfontosabb törvénye, alaptörvénye, éppen azért, mert nem tudjuk, mi köze az alkotáshoz, márpedig enélkül nehéz lenne megmondani, mi a „különbség” – éppen ez az, amit tudni szeretnénk.

Ilyenkor célszerű megnézni, hogy mi a képző funkciója más képzett szavakban. Azt találjuk, hogy sokszor a képzett szó jelentése kb. ’az, amit ...’: adomány ’amit adunk’, olvasmány ’amit olvasunk’, küldemény ’az, amit küldünk’, vélemény ’az, amit vélünk’, közlemény ’az, amit közlünk’, nyeremény ’az, amit nyerünk’, vetemény ’az, amit vetünk’, sütemény ’amit sütünk’, létesítmény ’amit létesítünk’ stb. Könnyű észrevenni, hogy ezek a jelentések gyakran specializálódtak, hiszen nem minden vélemény, amit vélünk, nem minden sütemény, amit sütünk, és a közleménynek is vannak sajátos jelentései, mint pl. a ’sajtóközlemény, hivatalos közlemény’ vagy a ’tudományos közlemény’. Igen gyakran találjuk azt, hogy az alapige olyan cselekvést jelöl, melynek eredményeképpen létrejön valami, és ilyenkor a ‑mány/‑mény képzős szó azt a dolgot jelenti, ami a cselekvés eredményeképpen létrejön: festmény, teremtmény, pingálmány, firkálmány, csinálmány, tákolmány, mázolmány, iromány, választmány, őrlemény, szerzemény (’zenei műalkotás’ értelemben), szülemény, fércelmény stb. (Nem nehéz észrevenni, hogy e szavak többsége gúnyos, lekicsinylő árnyaltot hordoz – bizonyos esetekben ez az alapigéből ered, máskor nem.) Könnyen adódik az a lehetőség, hogy az alkotmányt is ide soroljuk, hiszen a törvényeket is alkotják – ez azonban aligha lehet a megoldás, hiszen minden törvényt alkotnak, így a szó aligha lehet alkalmas arra, hogy az alkotmányt megkülönböztessük más törvényektől. (Viszont ide tartozik az alkotmány régies ’alkotás, teremtmény’ jelentésében – tréfásan még ma is használják a hasonló ’(rozoga) építmény, tákolmány’ jelentésben.)

A törvényszéki palota az Alkotmány utcában
A törvényszéki palota az Alkotmány utcában
(Forrás: Wikimedia Commons / Biki / GNU-FDL 1.2)

Vannak olyan esetek, amikor az ige tárgyas, de a képzett szó nem az ige tárgyának felel meg. A tanulmány nem az, amit tanulunk, hanem a tanulás intézményes folyamata („valahol tanulmányokat folytat”) vagy egy tudományos műfaj; a tudomány nem az, amit tudunk, hanem a tudás rendszerezésének egy formája; a kezdemény nem az, amit kezdünk, hanem ami kezdődik; a lelemény nem az, amit lelünk, hanem az a képesség, hogy valamit leljünk; a bővítmény nem az, amit bővítünk, hanem az, amivel bővítünk valamit; a gyűjtemény nem az, amit gyűjtünk, hanem ami létrejön a gyűjtés által; a hirdetmény nem az, amit hirdetünk, hanem amivel hirdetünk; a teljesítmény sem az, amit teljesítünk, hanem a teljesítés módja, értéke. És akkor még nem is beszéltünk azokról az esetekről, amikor az alapige nem tárgyas: képződmény, tünemény, esemény, cselekmény, bizomány, folyomány stb. Ezekben még nehezebb közös jelentésmozzanatot találni.

Ilyen módon nem jutunk közelebb a megoldáshoz. És mi az? Az alkotmány nyelvújításkori szó, mely a latin constitutio ’összeállítás, felállítás’ alapján jött létre. Ez a constitutio regni ’az állam/ország felállítása’ kifejezésből rövidült. Az alkotmány tehát az a törvény,  amely magát az államot alkotja meg, keretet ad neki.

A kormány szó végén nem a ‑mány képzőt találjuk. A szó a délszláv krma ’hajófar, hajókormány’ szóból ered, és a magyarban nyerte el általánosabb ’kormány, jármű irányítására szolgáló eszköz’, ebből pedig az ’államot irányító testület’ jelentést. A szó végén a magyarban megjelenő ny feltehetően nem képző, itt is más szavak analógiás hatásáról lehet szó.

De miért ezt a képzőt alkalmazták? Nos, ennek valószínűleg az az oka, hogy a nyelvújítás korában még a nyelvi kutatások nem tartottak ott, ahol ma tartanak, nem csupán a képzők funkcióit nem mérték fel, de a szóképzés általános működési elveit sem ismerték annyira, mint ma. Számukra elégnek tűnt, ha a mintául szolgálószó tövét lefordítják, valamilyen tipikus szóvéget hozzátesznek, és meg is van az új szó. (Mintául olyan szavak szolgálhattak, mint a kormány, sármány, illetve szélesebb körben más ‑ány/‑ény végű szavak is, mint pl. a buzogány – hozzátehetjük, hogy a ‑vány/‑vény képzővel is keveredhet, van példa korábbi alkotvány formára is.)

Nem véletlen, hogy a korban sokan kritizálták az új „szócsinálmány”-okat, és később a nyelvművelő mozgalom is inkább a „hibás szóalkotás”-ok ellen fordult. Fontos azonban hozzátenni, hogy a „rosszul megalkotott” szavak nem rossz szavak: amennyiben hozzájuk szokunk, a nyelv természetes részévé válnak, és nincs okunk hibáztatni őket.

Forrás

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára

Magyar értelmező kéziszótár

Szily Kálmán: A magyar nyelvújítás szótára

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
5 Krizsa 2013. január 23. 12:06

A sármány.

Az SR gyök gyökszavai sár, ser(te), SÍR, sor, sör, sur(ján erdő), sűrű.

Közös értelem: SOR, sorozatos.

A héber SR magyarral párhuzamos gyökszavai: s'ár = maradvány, sur, surá = sor, sorozat, köfa, sir = ÉNEKE, sirá = ének.

"A sár-mány (éneket indítgató) szorgalmasan dalolgatja rövid énekét, amíg a tojó öreg füvek alá építi a fészkét."

Tehát SÁRGÁS tollú sármány rövid trillákat ereszt meg sorban, nyilván abból a "célból" (csak persze nem tud a célról), hogy a tojóról elterelje a figyelmet. Igen a sárga értelem is belejátszik a madár nevébe, mert a másik gyöknyelvben, a héberben a sraga = lámpás.

*******

Buzogány

A héber buzák = elszórt (v.ö.: búza. A magyar K többesjel pedig más nyelvekben is a gyakorítás, ismételt előfordulás kozmopolita jele. Tehát a K funkciója nem ismeretlen (csak a hivatalos nyelvészet számára, de nekik majdnem minden ismeretlen).

Bozek, buzák = szór, el van hintve. Az európai eredetű G a magyarban (akkor, amikor a buzogányszó "megszületett") már megvolt

(s a B / V-Z váz jelentéseinek megkülönböztetés végett, amit nem részletezek, kellett is),

tehát K-ból G lett. A buzog-ány: szóró-áni. termés Lásd még buzog, festőbuzér, Buzsák(-i hímzés), bizsereg, bazár.

Na látod, milyen egyszerű. A gyöknyelvészet alapján nem kellenek oldalak, nem bizonytalankodunk, hanem néhány sor, és 6 perc. És aki véletlenül SZOMSZÉD, az is ugyanonnan vette az ősgyököket: a saját génjeiből. A nyelv további fejlődését meg... akár 4000 km-ről is.

A jégkorszakokban kezdett mindenki mindenfelé mászkálni és utána ezt csak folytatták.

Egy biztos, hogy a magyar nem a szláv "hajófar-rakományból" koppintotta a kör-mányt.

4 Krizsa 2013. január 23. 08:41

A magyar kormány szó nem a szláv akármiből ered - hanem a szláv KRMA is a gyökök összevont értelméből. De itt csak a KÖR-fogalom lett ugyanabból, a többi erőltetett... mert hát muszáj erőltetni.

A KR gyökváz kar, ker-, kör gyökszavaiból : KÖR

a M-Ni/j indító... stb. mint alant, tehát a magyar kormány: KÖR-indító.

S a szláv krma nem innen, hanem a héber és magyar

KRM váz jelentéseiből áll össze:

a héber karám = felhalmozta, krúm = héj, karmid = tetőcserép, korem = vincellér, szőlősgazda (aki irányít),

a magyar KRM: karám, króm (szinesfém, kemény), karom, karima, kerámia, kormány.

TEHÁT az, hogy a valaha is egymás közelében élt népektől lődörögtek a szavak tél-és-túl (ami létező dolog, de csak elenyésző mennyiségű átvételt jelent)

ez csak a hivatalos nyelvészet egyik DOGMÁJA,

A fajspecifikus emberi beszéd a közös gyökvázakon alapul. A szláv nyelvek ugyan már nem "jól megtartott" gyöknyelvek, de még mindig kevéssé távolodtak el a gyöknyelvi állapottól.

EZ az oka annak, hogy szinte az egész magyar és szlávféle szótárakat nagyszerúen össze lehet hasonlítani egymással, mert a rövid szóalakok is és jelentéseik is,

nem 20, hanem 70%-ban hasonlóak.

Ezután pedig az erősebb kutya bszik: a pogány "préri"magyar lett kikiáltva ÁTVEVŐNEK, az ókeresztény izé... meg az átadó SZOMSZÉDNAK. 1000 éve - mikor lesz ebből elegünk?

3 Krizsa 2013. január 23. 07:56

Az, hogy egy szó nyelvújításkori, vagy sem, nem számít, mert ha véglegesen "megragadt" egy gyöknyelvben, akkor jól beleillett a gyökszerkezetbe.

Ami itt következik, az természetesen mindkét általam vizsgált gyöknyelvre igaz.

Az alkotmány szót csak 3 részletből lehet összeállítani:

Az XL gyök al, ál (rá, fel) jelentéseiből, ami együttesen a magyar álal, összevontan: áll szót adja, de most csak az al szükséges,

A KT gyök két, köt jelentéseiből, s eddig: rá-, arra, ami összekötött: ALKOT, miközben a héber kat = csoport, falka, alachszon = átló.

A MN gyök magyar mén, mén (ló), mánia

MNy (=M-Ni/j) gyök meny (asszony, hal)

A héber MN gyök mení'a = indíték, manóa = motor, mone = számlál, muná = kinevezett (feladatra) és a min = fajta, ból-, ból-, tól-, től-.

Az MN gyök tehát mindkét gyöknyelvben "az indítja, onnan indul" jelentésű.

A magyar toldalékok jelentéseinek a hivatalos nyelvészet általi vizsgálgatása, kibogarászása 60 más szó végződéséből a gyöknyelvész szemszögéből primitív dolog. Úgy bánnak velük, mintha a toldalákok valamiféle "más lények" volnának és nem SZAVAKből erednének. Vagyis az indoeurópai nyelvészet, mivel jobb ötlete nincs, újabban be-bújócskázik a generatív nyelvészetbe.

Ezzel szemben minden toldalék ugyanolyan gyökszármazék, s ha összetett, akkor gyökök származéka, mint az "alapszavak".

Tehát a toldalékok is értelmes szavakra, azok pedig közös jelentést hordozó mássalhangzó gyökvázakra vezethetők vissza.

A világ összes nyelvében? Igen. De az ősi (vagy már nem olyan ősi) jelentéseket csak a gyöknyelvészet képes rekonstruálni és csak a "jól megtartott" gyöknyelvekből. S azok közül bármelyikből? Valószínúleg igen, bármelyikből.

2 siposdr 2012. január 3. 11:08

Kimaradt egy nagyon fontos szó a felsorolásból: az újítmány(ozás)!!!

1 Olman 2012. január 3. 10:04

Mi az alkotmány?

Az átnyomlak anagrammája.

Információ
X