-
szigetva: @mederi: A dolgot csak te látod versenynek, a nyelvészek nem. Kérlek, ne itt puffogj.2022. 06. 19, 12:30 Morfológiai típusok
-
mederi: Azt nem tartom jó dolognak, hogy az egyes nyelv típusokat szembe állítják úgy egymással, m...2022. 06. 19, 11:13 Morfológiai típusok
-
mederi: Wikipédia: "A spanyol canto – ’énekelek’ – igealak -o ragja például kifejezi egyben a kije...2022. 06. 19, 10:51 Morfológiai típusok
-
mederi: @cikk: Ez a cikk is alapos, azonban azt nem tartom mérvadónak bármilyen nyelvre vonatkozóa...2022. 06. 19, 09:46 Brit utazók Magyarországon ‒hírek egy...
-
mederi: Alapos írás, de szerintem a magyar nyelvről a magyar anyanyelvűek tudnak legjobb "leírást"...2022. 06. 12, 08:59 Brit utazók Magyarországon ‒hírek egy...
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
A természettudományos tantárgyak, azon belül is a kémia ugyan továbbra sem vezeti a népszerűségi listát, azonban komoly bizakodásra adnak okot egy nemrég indult internetes verseny első fordulójának eredményei. A Laborkaland Online elnevezésű játék statisztikái azért is biztatóak, mert ezt a versenyt nem csak az elitnek, a „zseni” kémikusoknak hirdették meg, hanem minden olyan diáknak is, akit érdekel, hogyan működik a világ körülöttünk.
A kémia rossz megítélésére némileg rácáfolt a Laborkaland statisztikája, miszerint a diákok több mint fele (53,8 %) legalább 75 százalékosan, vagy annál jobban oldotta meg a feladatokat, az összes jelentkező 25 százaléka (!) pedig gyakorlatilag hiba nélkül, kitűnően végezte el a teszteket, amelyeket maga a rendszer értékelt ki. Mindez arra is bizonyíték, hogy új megközelítéssel, a mindennapi életből vett példákon keresztül a diákok sokkal jobban motiválhatók, és jobban bevonhatók a feladatok megoldásába, a kémia alaptörvényeinek megismerésébe.
A középiskolásoknak többek között a következő kérdésekre kell választ találniuk a kémia segítségével: hogyan készítettek fagylaltot a mélyhűtő feltalálása előtt, miért sózzuk az utakat, miért veszélyes a gőz a fürdőszobában, ha nem vigyázunk, hogyan lesz szappan a panírból, illetve hogy miért nem fő meg a bableves a Himaláján?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az internetes oktatási versenybe a tanárok is bekapcsolódtak, a több száz regisztrált játékos 18 százaléka ugyanis pedagógus, akik az órai munkához ötleteket meríthetnek a játékból. Külön öröm, hogy az internetes kémiaversenyre rengeteg vidéki diák jelentkezett (a regisztráltak közel 60 százaléka), és nem csak a nagyvárosokból, hanem számtalan kisebb településről is neveztek (Almásfüzitőtől Etyekig, Ipolyszögtől Nógrádmarcalig). A Laborkaland Online legfontosabb feladata pontosan az, hogy minél több diák csodálkozhasson rá a kémia világára. Az internet kitűnően alkalmas erre a célra, hiszen itt bárki hozzáférhet a feladatokhoz, tesztsorokhoz. A Laborkaland Online egyik legnagyobb előnye, hogy a verseny időszakában (2015 novemberétől 2016 áprilisáig) bármikor be lehet kapcsolódni, és megoldani az egyszerű, feleletválasztós teszteket. Nem tét nélküli a küzdelem, a legjobban teljesítő harminc diák ugyanis májusban részt vehet az interaktív oktatónapon: bejuthat egy igazi vizsgálólaboratóriumba, és kísérletezhet a Csodák Palotájában.
Egy egyeztetési anomáliáról lesz szó, ahol az ige úgy tesz, mintha határozatlan lenne a tárgya, pedig látszólag határozott.
1913-ban egy egészen abszurd esettel vannak tele a lapok: Sághy Lajos székesfehérvári rendőrfőkapitány betiltott egy eszperantó tanfolyamot a városban. Arra hivatkozott, hogy az eszperantó... egy tolvajnyelv!
Meghalt a nyest csapatának fontos tagja, a magyar nyelvésztársadalom ikonikus alakja, Kálmán László.
Minden idők legnagyobb magyar publicistája, az olykor verselgető Ady Endre 1902-ben szamojéd erkölcsűnek nevezte szeretett magyar népét. Vajon milyenek azok a szamojéd erkölcsök?
Thomas-tétel, Pygmalion-effektus, önmagát beteljesítő jóslat – mindegyik fogalom egy olyan impulzusra épül, amely kisebb-nagyobb változásokat eredményez egy személy életében. Rendkívül meghatározó ezen jelenségeknek mind a pozitív, mind a negatív következménye. A következőben megismerkedhet az említett fogalmak hátterével és hatásával.
A Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés című konferencián hangzott el Török Tibor előadása: Hogyan illeszthetők a honfoglalók genetikai adatai az eddigi történeti képbe? Tényleg, hogyan?
Széchenyi István Lovakrul című örökbecsű műve a romlásnak indult hajdan erős magyar lótartás újdondani virágba borítása érdekében íródott. Stefi gróf nem tudta, hogy a magyarok már akkor is lótenyésztők voltak, mikor még ők maguk magyarok sem voltak.
Június 16-án, az észtországi Tartu városában megnyílt a Finnugor Népek VIII. Világkongresszusa.
Új podcast indult állandó szerzőnk részvételével. A MOZAIK Podcast az autizmusról elsősorban az autista embereket nevelő szülőknek szeretne segítséget nyújtani, de nem titkolt célja a társadalmi szintű szemléletformálás is.
Életének 73. évében elhunyt Kemény Gábor nyelvész, az MTA doktora, a Nyelvtudományi Intézet korábbi tudományos tanácsadója, a Miskolci Egyetem professor emeritusa.
35 évvel ezelőtt egy ködös őszi napon a leningrádi Ermitázs bejárata előtt ácsorogtam egy hosszú sor végén. A múzeum aranykincseit szerettem volna látni. Nem volt egyszerű feladat bejutni a kincsek palotájába ‒ egy napra csak kétszáz jegyet adtak el.
Vajon a honfoglalás korában is nők voltak az anyák és férfiak az apák? És vajon a házasság önkéntes alapon jött létre egy férfi és egy nő között ‒ szigorúan a nemzet megmaradásának érdekében?
A TanárBlog Akadémia és a #school Tudásháló által viccesen csak „kisszabásúnak” nevezett konferencia fontos és időszerű kérdésekkel foglalkozik.
Az Eszterházy Károly Egyetem Magyar Nyelvészeti Tanszéke és a PeLi Oktatásnyelvészeti Kutatócsoport 2020. november 6–7-én online oktatásnyelvészeti konferenciát szervez.
Az idei tanév valamilyen formában elkezdődik és lesznek nyelvtanórák is: ezekhez kínálunk most pár eszköz, segédlet.
Sorozatunk befejező részében Horvát Istvánt felmentjük a vádak alól. Nem(csak) ő a bűnös a magyar őstörténet bibliai felhőkakukkvárának felépítésében.
Egy új genetikai tanulmány szerint III. Béla királyunk ősei 4500 éve Baktriából indultak Baskíriába.És onnan vajon hová mentek?
Senki sem tudja, mire számíthatunk ősszel: lesz-e hagyományos oktatás, vagy megint digitális tanrended vezetnek be? A 21. Századi Pedagógiáért Alapítvány ingyenes online képzéseket indít pedagógusok számára.
Sorozatunk 3. részében a „délibábos etimológiák” pihent elméjű szerzői után nyomozunk. Horvát István ugyan a világ minden táján talált magyarokat, de a neki tulajdonított aranybecsű szómagyarítások többsége nem tőle származik.
Ahány nyelvet beszélünk, annyi embert érünk. Van-e ennek létjogosultsága? Ha igen, akkor mi az?
Egy vasat sem nagyon költött a kormány az iskolai erőszak elleni prevencióra. Enélkül nyúlt a gumibothoz, szakmai megoldásoknak esélyt sem adott.
Trianon mai napig problémát jelent a nemzet életében. De miért? A kérdést most kognitív nyelvészeti szemszögből vizsgáltuk és elgondolkodtató eredményeket kaptunk.
Nem érdemes azon keseregni, hogy elvesztettünk valamit, ami sosem volt a miénk. Pláne, ha eközben elfelejtjük siratni azt, aminek a lehetőségét eljátszottuk.
Vajon milyen jelentése és jelentősége lehet egy versenyről szóló tudósítás elolvasásának? Mi az, ami távolról nézve is érthetővé teszi a stadionban zajló eseményeket?
Isten első teremtménye, Ádám magyarul szólott oldalbordájához, Évához: adám néked az almát, s Éva megevé azt. Állítólag Horvát István találta ki ezt a butaságot. De ez nem igaz.
kabátlopási ügye
Hogyan keveredett Budenz kabátlopási ügybe? Ki fordította először Arany Jánost üzbégre? Mi volt Vámbéry nagy bűne, és kiknek akart bebaszni?
A napokban ismét felröppent az a döntéshozói kezdeményezés, miszerint “ki kell vezetni az iskolából az erőszakot” mégpedig úgy, hogy az iskolarendészetet pedig be kell vezetni. Jóllehet ez a kezdeményezés nem újkeletű, mint az cikkünkből kiderül, a szakirodalom szerint inkább látszatmegoldásnak tűnik.
Az ázsiai hunok alapították az első nomád államot. Annyira jól sikerült, hogy később minden nomád őket utánozta. Sorozatunk lezárásaként az éji homályba veszett hsziungnu birodalom régi dicsőségét idézzük föl.
A módosított NAT valójában nem módosított, hanem új, csak sajnos nem a szemléletét tekintve. Gyors elemzés az új NAT anyanyelvi, elsősorban nyelvtani tartalmakat érintő kérdéseiről.