-
Székej Atilla: Az angol nem tűnik el, de lehetne mondjuk brit hejett amerikai angolt használni. Annak töb...2019. 01. 19, 18:53 Mi lesz az angollal a Brexit után?
-
Sultanus Constantinus: @aphelion: Egyszer megkérdeztem egy spanyol filológus ismerősömtől, hogy szerinte milyen l...2019. 01. 19, 13:28 Mi lesz az angollal a Brexit után?
-
szigetva: @Közbiztonság Szilárd: Azért ez így túlzás, van olyan bibliográfiai konvenciógyűjtemény, a...2019. 01. 18, 22:52 Tud-e a február menetelni?
-
Közbiztonság Szilárd: "A vibrant eleve nem jelent ilyesmit" Rossz hírem van. Jelent ilyesmit. IS. Csak itt ez a ...2019. 01. 18, 21:11 Tud-e a február menetelni?
-
Közbiztonság Szilárd: "Akkor erős és élő egy demokrácia, ha az állampolgárok minden szinten részt vesznek benne ...2019. 01. 18, 21:02 Tud-e a február menetelni?
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
- Mit állítsunk?
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Hollywood nem tudja megfizetni a magyar színészeket
Mi azt az inget egészen más színű cipővel... emancipálnánk!
A természettudományos tantárgyak, azon belül is a kémia ugyan továbbra sem vezeti a népszerűségi listát, azonban komoly bizakodásra adnak okot egy nemrég indult internetes verseny első fordulójának eredményei. A Laborkaland Online elnevezésű játék statisztikái azért is biztatóak, mert ezt a versenyt nem csak az elitnek, a „zseni” kémikusoknak hirdették meg, hanem minden olyan diáknak is, akit érdekel, hogyan működik a világ körülöttünk.
A kémia rossz megítélésére némileg rácáfolt a Laborkaland statisztikája, miszerint a diákok több mint fele (53,8 %) legalább 75 százalékosan, vagy annál jobban oldotta meg a feladatokat, az összes jelentkező 25 százaléka (!) pedig gyakorlatilag hiba nélkül, kitűnően végezte el a teszteket, amelyeket maga a rendszer értékelt ki. Mindez arra is bizonyíték, hogy új megközelítéssel, a mindennapi életből vett példákon keresztül a diákok sokkal jobban motiválhatók, és jobban bevonhatók a feladatok megoldásába, a kémia alaptörvényeinek megismerésébe.
A középiskolásoknak többek között a következő kérdésekre kell választ találniuk a kémia segítségével: hogyan készítettek fagylaltot a mélyhűtő feltalálása előtt, miért sózzuk az utakat, miért veszélyes a gőz a fürdőszobában, ha nem vigyázunk, hogyan lesz szappan a panírból, illetve hogy miért nem fő meg a bableves a Himaláján?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az internetes oktatási versenybe a tanárok is bekapcsolódtak, a több száz regisztrált játékos 18 százaléka ugyanis pedagógus, akik az órai munkához ötleteket meríthetnek a játékból. Külön öröm, hogy az internetes kémiaversenyre rengeteg vidéki diák jelentkezett (a regisztráltak közel 60 százaléka), és nem csak a nagyvárosokból, hanem számtalan kisebb településről is neveztek (Almásfüzitőtől Etyekig, Ipolyszögtől Nógrádmarcalig). A Laborkaland Online legfontosabb feladata pontosan az, hogy minél több diák csodálkozhasson rá a kémia világára. Az internet kitűnően alkalmas erre a célra, hiszen itt bárki hozzáférhet a feladatokhoz, tesztsorokhoz. A Laborkaland Online egyik legnagyobb előnye, hogy a verseny időszakában (2015 novemberétől 2016 áprilisáig) bármikor be lehet kapcsolódni, és megoldani az egyszerű, feleletválasztós teszteket. Nem tét nélküli a küzdelem, a legjobban teljesítő harminc diák ugyanis májusban részt vehet az interaktív oktatónapon: bejuthat egy igazi vizsgálólaboratóriumba, és kísérletezhet a Csodák Palotájában.
Most induló sorozatunk első részében a nyelvészeti kísérletek világába kezdjük el bevezetni az olvasókat. Milyen adatokra alapozhatunk egy nyelvészeti általánosítást? Miért nem elég, ha a saját nyelvhasználatunkat figyeljük meg? Miért van szükség a nyelvészetben kísérletekre? Mik az előnyei, és mik a nehézségei? – Ezekre a kérdésekre igyekszünk választ keresni.
Elfelejti-e az angol nyelvet Európa a Brexit után? Az Egyesült Királyság kiválása az Európai Unióból komoly és aktuális kérdéseket is felvet – hiszen az angol az Unió legfontosabb munkanyelve – no és valódi európai lingua franca-ként is működik.
Mennyire szorgalmas egy nyelvjárási beszélő, aki hibátlanul, de dadogva mondja fel a leckét? Ehhez képest mit érdemel a standardot választékosan beszélő, de hiányosan felelő diák?
Újabb kérdések a „helyességről”! Ha nem szabad a nyelvtanilag helytelennek érzett szavakat helytelennek bélyegezni, akkor miért tanulunk egyáltalán helyesírást?
A magánhangzó-harmóniának egy jól körülhatárolható részén a beszélők bizonytalankodnak. Döntésükhöz többféle, akár nem is hangtani tényezőt vesznek figyelembe. Ilyeneket mutatunk.
Julianus barát után mi is útra keltünk, hogy földerítsük őseink hazáját, megtaláljuk keleti testvéreinket. Láttuk a Nagy Magyar Alföldet Tatársztánban, és találkoztunk az őshazában élő magyarokkal is.
Képességeink aligha teszik lehetővé, hogy megismerjük a helyesírás minden apró részletét. Mint kiderül, más időben nem kell dolgozni, mint napon.
vagy cserbenhagy
az akadémia?
Nem nagyon szoktak hinni nekünk, amikor azt mondjuk, hogy egy csomó helyesírási szabályból levezethető valami, meg az ellenkezője is. Most a helyesírás szabályzói maguk adnak erre példát.
Mekkora szerepe van a nyelvi diszkriminációnak az oktatásban? Mennyire tehető felelőssé az iskolai kudarcukért és a társadalmi egyenlőtlenségek fenntartásáért? Egy 4 ország tanárait vizsgáló kutatás tanulságai.
Hej, mostan nyáron puszta ám igazán a puszta! Tüzesen süt le a nyári nap sugára a hagyományőrzőkre. A nemzeti érzés mellett a nap heve melegíti a Kurultájlátogató honleányokat és honfiúkat. Köszöntőt mond Kövér László, a bugaci nagysátorban Lezsák Sándor dedikál.
Az egyetlen dolog, amit a jövőről tudunk, az, hogy nem tudjuk, mi fog történni” – így hangzik magyarul az elvileg Huxleytól származó idézet.
Önnek mi ugrik be a fenti verssorról? Netán Petőfi?
De akkor hogyhogy „szlovák”?
Hát úgy, hogy ezt nem Petőfi írta, hanem egyik szlovák kortársa, Ján Botto.
Tavaly megjelent Szendrei László könyve, a Baráti tanácsok amatőr őstörténészeknek. Végre nem vagyunk tanácstalanok. És így már amatőrök sem.
az keveredik
A kérdés: miért keverik magyarok az angol fan 'drukker' és fun 'buli' szavakat. A válasz: mert meglepő módon ugyanúgy ejtik őket.
a feltámadt cseléddel
Az igekötős igék elég változékony elemei a nyelvnek: egyrészt mert az igekötők eredeti irányjelentése elhomályosulhat, másrészt mert folyamatosan változhat, hogy mely igék milyen igekötőkkel kombinálódnak.
Az elavult angol szó, a ye kiejtésébe és jelentésébe mindenki belegabalyodik A nyest pedig rendet csinál.
„Előremutató lenne, ha [...] tartózkodnának a szakterületükhöz nem tartozó (és néha nagyon sommás) állítások megfogalmazásától.”
Több misztériuma van a húsvétnek, mint gondolnánk. Cikkünkből kiderül, hogy a csodákra gyakran van ésszreű magyarázat, és az is, mit mondanak másképp a katonák, mint a szurkolók.
Kevés olyan kifejezés létezik, ami ennyire képes felkorbácsolni az indulatokat. Mégis, miért lenne a „bunkóság agresszív terjedésének tünete” a bicigli?
Nincsenek véletlenek. Néha mégis előfordulnak – azaz elő találnak fordulni. A talál + -ni segédigés szerkezetet, valamint 16–18. századi szinonimáit mutatjuk be boszorkányperek és magánlevelek alapján.
Ha magyartanár, tanító vagy ilyen szakon tanul, mindemellett pedig érdekli az, hogy hogyan értékel, akkor itt egy izgalmas kutatás, amiben részt vehet.
Forr a gének vidám tengere: Debrecenben nyelvészek, régészek és archeogenetikusok vitatkoztak azon, hogy közülük ki a suszter, akinek a kaptafánál kellene maradnia.
Koleszár Andor, a mindenhol érthető, de sehol meg nem értett nemzetközi nyelv feltalálója szerint hülyeség nyelvet (vagy bármi mást) tanulni, kivéve persze saját újlatinját.
Horvát István eleinte a reformkor egyik kulcsfigurája volt. Vitatott őstörténeti nézetei, dilettáns etimológiái ellenére az egyetemi ifjúság rajongott érte.
Archeogenetika, populációgenetika. Létezhetnek-e a nyelvészetre érvényes megállapításai e két diszciplínának? A Genetika és őstörténet című ismeretterjesztő könyv két szerzője szerint igen. Szerintük szerzőnk félreértette a mű több alapvető állítását is.
Sokáig elképzelhetetlen volt, hogy egy gyereknek jogai legyenek. A női jogok sem egyidősek a kultúránkkal. Aztán az állatok jogairól is rendelkezni kezdtünk. Mikor jutunk el a gépekig?
Most bárki kipróbálhatja magát, vajon felvennék-e hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba. Kérdéssorok, megoldókulcsokkal! Nosza és hajrá!
Próbáld ki és tapasztald meg első kézből a legfrissebb NLP technológia előnyeit – az év legelső NLP Meetupján!.