nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Hogy kerül a nyelvész az asztalra?

A nyelvészeti az egyik leghaszontalanabb diploma Amerikában? – Nem, csak magyar fordításban az. De miért keverjük a nyelvtanítást a nyelvészettel?

nyest.hu | 2013. október 7.
|  

Egy nemrégiben megjelent cikkében az index a nyelvészképzést is a leghaszontalanabbak között sorolja fel. Az írás az amerikai Business Insider összeállítására hivatkozik, amelyben a fizetési és a munkanélküliségi adatok alapján állították sorrendbe azokat a mesterképzéseket, amelyeknek a legkevesebb hasznuk van az alapfokú diplomához (BA, BSc) képest. A „nyelvészet” egyébként olyan, itthon menőnek számító szakmák közé keveredik így, amilyen a HR-menedzser vagy a hivatásos zenész, és olyan komoly tudományok közé, mint a vegyészmérnöki. De valóban a nyelvészetről van szó?

Az index ugyan felhívja a figyelmet arra, hogy a cikk alapjául szolgáló adatok elsősorban az USA-ból származnak, és hogy a felsorolt szakoknak, szakmáknak sokszor nem könnyű megtalálni a magyar megfelelőit. Ezek a képzések ugyanis Magyarországon nem ugyanúgy oszlanak meg, vagy nem is léteznek abban a formában, ahogyan az USA-ban. Gondolhatnánk, hogy a nyelvészet egyszerű eset, mert ilyen képzés van Magyarországon is, és Amerikában is. Csakhogy az eredeti cikkben nem erről van szó!

A Business Insider toplistájának ugyanis az igen előkelő első helyén a „Language and Drama Education” áll. Nem kell ahhoz nyelvésznek lenni, hogy tudjuk, hogy ez nem az, amit „nyelvészet”-nek hívunk magyarul. A ’nyelvészet’ angolul linguistics, a language education pedig ’nyelvtanítás’. A kettőnek pedig nem sok köze van egymáshoz: ahhoz, hogy valaki nyelvet tanítson, nem kell képzett nyelvésznek lennie, és a nyelvésznek nem kell tudnia nyelvet tanítani. (Erre egyébként a legjobb példát szintén az index hozta le az elhíresült angol fonetikai dolgozattal.) Bár az igaz, hogy a magyar bölcsészettudományi karok nyelvszakjain a nyelvész/filológus és a nyelvtanári képzés összekapcsolódik egymással. Ez azonban ne tévesszen meg senkit: a nyelvész úgy viszonyul a nyelvtanárhoz, mint az irodalomtudós a magyartanárhoz vagy a matematikus a matematikatanárhoz.

Források

Ez a tíz leghaszontalanabb képzés

The 10 Most Useless Graduate Degrees

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
8 Sigmoid 2013. október 8. 21:30

1. Úgy látom elég sokan küszködnek szövegértési nehézséggel, de ebben a cikk szerencsétlen fogalmazása is ludas.

Nem a nyelvtanári diplomát tartják haszontalannak, hanem azt, hogy a BA nyelvtanári diploma után letegye valaki az MA-t is - ez ugyanis nem igazán fog meglátszani sem a fizetésén, sem azon, hogy mekkora eséllyel kap állást.

Azaz ha egy nyelvtanár Amerikában azon gondolkodik, hogy menjen-e mesterképzére, a cikk szerint jól teszi ha NEM megy.

2. "a nyelvész úgy viszonyul a nyelvtanárhoz, mint az irodalomtudós a magyartanárhoz vagy a matematikus a matematikatanárhoz."

Hát, azért ez sántít.

Az irodalomórán a gyerekek irodalmat tanulnak - azaz ugyanannak a tudománynak az alapfokát, amiből az egyetemen az irodalomtudósok doktorijukat írják.

Ami a matematikát illeti, a számolás mint készség elsajátítása után a matematika órán is magát a tudományt tanítják.

Ezért van az, hogy legalábbis középiskolai szinttől fölfelé, a rangosabb gimnáziumokban a szaktanárok bizony előfordul, hogy elismert tudósok - és a legnagyobb tudósokra nagyon gyakran kiváló tanárokként is emlékszünk (gondoljunk csak Obádovics vagy Holics tanár urakra).

A nyelvtanulás és -tanítás azért egészen más, mert a nyelvhasználat nem tudomány. A nyelvészet egy dolog, és a nyelv maga egy totálisan másik dolog.

Tehát a nyelvész inkább úgy viszonyul a nyelvtanárhoz, mint az ortopéd sportorvos a tesitanárhoz.

7 Sigmoid 2013. október 8. 21:30

1. Úgy látom elég sokan küszködnek szövegértési nehézséggel, de ebben a cikk szerencsétlen fogalmazása is ludas.

Nem a nyelvtanári diplomát tartják haszontalannak, hanem azt, hogy a BA nyelvtanári diploma után letegye valaki az MA-t is - ez ugyanis nem igazán fog meglátszani sem a fizetésén, sem azon, hogy mekkora eséllyel kap állást.

Azaz ha egy nyelvtanár Amerikában azon gondolkodik, hogy menjen-e mesterképzére, a cikk szerint jól teszi ha NEM megy.

2. "a nyelvész úgy viszonyul a nyelvtanárhoz, mint az irodalomtudós a magyartanárhoz vagy a matematikus a matematikatanárhoz."

Hát, azért ez sántít.

Az irodalomórán a gyerekek irodalmat tanulnak - azaz ugyanannak a tudománynak az alapfokát, amiből az egyetemen az irodalomtudósok doktorijukat írják.

Ami a matematikát illeti, a számolás mint készség elsajátítása után a matematika órán is magát a tudományt tanítják.

Ezért van az, hogy legalábbis középiskolai szinttől fölfelé, a rangosabb gimnáziumokban a szaktanárok bizony előfordul, hogy elismert tudósok - és a legnagyobb tudósokra nagyon gyakran kiváló tanárokként is emlékszünk (gondoljunk csak Obádovics vagy Holics tanár urakra).

A nyelvtanulás és -tanítás azért egészen más, mert a nyelvhasználat nem tudomány. A nyelvészet egy dolog, és a nyelv maga egy totálisan másik dolog.

Tehát a nyelvész inkább úgy viszonyul a nyelvtanárhoz, mint az ortopéd sportorvos a tesitanárhoz.

6 GBR 2013. október 7. 19:08

@Sultanus Constantinus: Most latom, hogy parhuzamosan majdnem ugyanazt irtuk. :D

5 GBR 2013. október 7. 19:07

@El Vaquero: Ebben nagyon igazad van, nem ertem, miert nem hivnak tobb anyanyelvi tanart, meg anyagilag is megterulne, hatmeg oktatasi szempontbol. De azert hangsulyoznam, hogy anyanyelvi TANAROKAT, nem anyanyelvi barki. Enektanar sem az, akinek jo hangja van, es kozgazdasagtant tanitani sem eleg, ha valaki jol be tudja osztani a fizeteset. :)

Abban is igazad van, hogy az amerikaiak megtehetik, hogy nem tanulnak nyelveket, -sajnos. De szerintem is ez minositi oket. Nem ugyanaz, hogy valamit megtehetek es az, hogy valamit megteszek. Nem szabad ennyire praktikusnak lenni. Ez szerintem csak egy jo kifogas az egyebkent mas teren is megnyilvanulo muveletlesegukre.

Ez a mentalitas ahhoz hasonlo, mintha valaki azzal, hogy eszik, iszik, alszik, es neha meg a nemi osztoneinek is hodol, akkor mar mindene meg is van, nem vagyik semmi masra.

4 Sultanus Constantinus 2013. október 7. 18:56

@El Vaquero: "Globálisan torony magasan domináló világnyelvet beszélnek és kész. Elkényelmesedett álláspontnak tűnhet, de egyszerűen megtehetik, még ha felháborító luxusnak is tűnik nekünk."

Valóban megtehetik, de ezzel csak saját magukról állítják ki a szegénységi bizonyítványt. Ti. az, hogy valamit megtehetek, és az, hogy meg is teszem, két eltérő dolog: ami hasznos, az sosem árthat, és miért fosszam én meg magamat a tudástól, ha adott a lehetőség? Csak azért, mert nincs rá nagy szükségem? Sajnos az átlagos amerikaiak műveltségén meg is látszik nagyon ez a hozzáállás, mindent leszarnak, ami nem kizárólag a saját önző érdeküket szolgálja. Olyan alapvető dolgokkal nincsenek tisztában, ami még egy viszonylag műveletlen közép-európainak is egyértelmű, akinek van némi józan paraszti esze.

3 El Vaquero 2013. október 7. 18:46

@Annie: miért minősítené? Globálisan torony magasan domináló világnyelvet beszélnek és kész. Elkényelmesedett álláspontnak tűnhet, de egyszerűen megtehetik, még ha felháborító luxusnak is tűnik nekünk. Arrafelé sokan a spanyol nyelvvel küzdenek, főleg a délibb államokban. Komolyabb helyeken, állami szerveknél (főleg a szövetségieknél) elvárják a használható spanyoltudást, felvételi követelmény (mondjuk ilyeneknél, hogy FBI meg társai).

Az megint más, hogy az USÁ-ban is hagyományos nyelvoktatással tanítják a spanyolt (meg minden más idegen nyelvet, azaz nyelvtani szabályokkal, ragozással, igeidőkkel, írásbeli nyelvvel, akadémiai tudással, és pont magát a nyelvet nem tanítják a gyakorlatban). Elég kevesen tanulnak meg arrafelé is egy nyelvet, arányaiban annyian mint nálunk. Persze annyi eszük nincs, hogy a sok spanyol anyanyelvű bevándorlótól is meg lehetne tanulni a spanyolul a gyakorlatban, nem csak rabszolgának és takarítógépnek jók a szerencsétlen "digó amigó"-i. Meg bármikor Mexikóba is leruccanhatnak fillérekért (esetleg Kubába). Mégis az akadémiai grammatikai szerencsétlenkedést választják. Egészségükre.

Nekünk még mentségünk lenne, hogy az angol nyelvterület messze van. De csak lenne, mert fapadossal oda sem drága már a középrétegnek sem. Ráadásul nyugodtan lehetne Magyarországra hívni tanári csereprogram vagy missziós önkéntes program keretében angol anyanyelvű tanárokat, sok szívesen vállalná, ha más nem azért, hogy megnézze, milyen az élet a hajdan keleti szocialista tömb egy országában, nekik überegzotikus élmény lenne.

2 Annie 2013. október 7. 16:56

Sajnos meg is látszik, hogy Magyarországon ennyire egybemosódik a kettő, emiatt vannak tele az általános iskolák olyanokkal, akik nem gyakorlatban tanítják a nyelvet, hanem olyanokat kérdeznek vissza, hogy mikor használja az angol a folyamatos jövő időt… Az viszont már Amerikát minősíti, hogy a nyelvtanulást haszontalannak tartják.

1 Sultanus Constantinus 2013. október 7. 16:16

Hát igen, ezt azért illene tudnia annak, aki egy kicsit is tud angolul. Ellenben a spanyollal valóban bajban lennének, mert a lingüístico, -ca melléknév jelent 'nyelvi'-t és 'nyelvészeti'-t is: parentesco lingüístico 'nyelvrokonság', geografía lingüística 'nyelvföldrajz', sőt: lingüístico histórico 'nyelvtörténeti' vagy 'történeti nyelvészeti' (!).

Információ
X