Tupperware esetén az átlag háziasszony azt hiheti, hogy német névről van szó, a németben is meglevő Ware miatt.

>> Például a Hyundai kiejtése kb. Hjáondej, de idehaza „mindenki” Hjundáj-nak ejti. Vagy éppen a Samsung-ot (Számszeong) ejtjük Szamszung <<

A kérdező maga is félreértheti a hivatalos koreai átírást, mert az egy hangot ábrázoló betűkapcsolatokat nem egyben, hanem elemeiként olvasta ki: az <eo> kettős betű délen alig, északon jobban kerekített nyílt /o/ hangot jelöl: [ʌ, ɔ]. Ezt a népszerű magyar átírás (amely egyben akár kiejtési útmutatásként is felfogható) nem különbözteti meg az ajakkerekítéses zárt <o>-tól (azaz a magyar /o/-tól). Az <ae> (→ angolos <ai>) pedig nem más, mint a nyílt magyar /e/, azaz [ε].

Így ha most új jövevényekként kellene magyarosan átírni a koreai 현대 (Hyeondae), ill. 삼성 (Samseong) neveket, akkor az ajánlott megoldás a <Hjonde> és a <Szamszong> lenne.

A Tupperware az szerintem magyarul [tapperver]. Aki [tuppervárét] mond az nálam magára nyomta a sültparaszt címkét, hasonlóan a [micsubicsit] vezető és [ósönben] vásároló vasaltbunkókhoz;

de a [tåpöueá] meg a félművelt intellektuális kivagyiság indikátora.

@Sigmoid: Nekem sültparasztként, aki azért még nem vasaltbunkó, egyik ellen sincs kifogásom, ugyanakkor a példáid nem homogének. Míg az /ósön/-ben és a /micsubisi/-ben két olvasásmód kontaminálódik (angol×francia, ill. magyar×japán), addig a /tupperváre/ egy lehetséges német íráskép konzekvens [magyaros] német olvasata.

Olyannyira, hogy a németben is hasonló az elsődleges ejtésmód: de.wikipedia.org/wiki/Tupperware

@Sigmoid: Ha valaki engem, aki [tuppervárét] mondok, mert így szoktam meg és mert így biztos megértik (plusz még így is tetszik), emiatt sültparasztnak címkéz, az illető nálam azonnal magára nyomja a sudribunkó nyelvtannáci címkét. :)

Mellesleg pontosan tudom, hogy hogy ejtik angolul, csak nem érdekel.

[tapperver] kiejtéssel amúgy még szerintem sose találkoztam. Azt, hogy [tapörver], azt már hallottam.

Amikor a Hyundai bejött Magyarországra, egy ismerősöm arra a kérdésre, hogy milyen kocsija van valaki másnak, így válaszolt:

- Hát, olyan Hunyadi-autója.

Eltartott egy darabig, amíg rájöttem, hogy Hyundairól van szó. De nagyon tetszett a megoldás - így még ma is emlékszem rá. És ha emlékezetem nem csal, akkoriban sokféleképpen próbálták ezt a márkanevet kimondani, nekem egy Hönde rémlik.

@Sigmoid: A jelek szerint a külhonból jött szavak elmagyarosodása némi németes hangzást is magában foglal. Törődj bele, úgy könnyebb lesz.

@LvT: szerintem írhatnál a nyestre cikkeket, ami mondjuk ilyen ázsiai nyelvekről átírással foglalkozik, mert pl. sok ilyen márkanév van, aminek az ejtése nem ismert.

@Untermensch4: ezt már észrevettem én is, hogy ha idegen szó, akkor is németesen ejtjük, ha nem német. Valahogy nekünk a külföldies hangzás mindig németes megoldásokat kíván, a magyarba ez rögzült bele odafelé nekilye.

Van ez a ruha-csomagküldő cég, amit sokan "bonpriksz"-nek ejtenek, pedig a Grand Prix-t nem jutna eszükbe "grand priksz"-nek ejteni.

@Sigmoid: „Aki [tuppervárét] mond az nálam magára nyomta a sültparaszt címkét, hasonlóan a [micsubicsit] vezető és [ósönben] vásároló vasaltbunkókhoz;

de a [tåpöueá] meg a félművelt intellektuális kivagyiság indikátora.”

Szóval lényeg az, hogy aki nem úgy mondja, ahogy te szoktad, az hülye. Az pl. eszedbe nem jut, hogy angolosan azért is ejtheti valaki, mert mondjuk csak ott hallotta. A bécsi magyarok körében pl. az € [ojró], mert nekik az a természetes, vszleg hamarabb is hallották németül, mint magyarul. És mivel a másik bécsi magyar is így mondja, eszébe sem jut másképp mondani, legalábbis Bécsben. A micsubicsit meg az ósönt sem csak azért mondhatja az ember, mert nem tudja, mi az „autentikus” kiejtés, hanem mert a környezetében az a szokás. Vernét sem azért mondjuk Vernének, mert nem tudjuk, hogy a franciában a szó vég e néma.

@Wenszky Nóra: >> akkoriban sokféleképpen próbálták ezt a márkanevet kimondani, nekem egy Hönde rémlik. <<

A koreai <ᅥ> (eo, ŏ) magánhangzó magyaros visszaadására jó választás lehetett volna az /ö/ is***. Hogy mégsem ez a preferált, az talán azért van, mert a jelenkori kodifikáció során az északi változattal voltak szorosabbak a kapcsolatok, és ott az ejtése közelebb áll az /o/-hoz.

A szabályozás előtt rögzült, hagyományos névalakoknál az <ᅥ> (eo, ŏ) helyén találkozunk <ö>-vel: pl. <Szöul>** (ma átírásban <Szoul> lenne), de talán gyakrabban <e>-vel: <Phenjan> (átírásban <Pjongjang>), <Kim Ir Szen>* (átírásban <Kim Ilszong>). De akad <o> is: <Panmindzson> (átírásban <Phanmundzsom>).

* A fia már az újabb szabályok szerint <o>-val: <Kim Dzsongil>, nem pedig <*Kim Csen Ir>, ahogy az oroszban van. Emiatt úgy tűnik, hogy az e-zés orosz közvetítés hatását tükrözi. Vö. orosz <Пхеньян> (Phenyjan) ’Phenjan’, vmint az alábbi megjegyzés.

** <Szöul> első adata Kiss Lajos szerint a Pallas nagylexikonából való 1895-ből), és már ebben az alakban szerepel. Ugyanitt a (későbbi) északi főváros neve <Pjöng-jang> formájú.

*** Természetesen ö-zés esetén is kell bele a /j/ hang: <Hjönde>.

@FejesLászló: Sziasztok! Nem azért írtam a kérdést, mert nem tudom, melyik a helyes, és nem is ezt kérdeztem. Azt kérdeztem, hogy melyik a javasolt kiejtésmód, fgyelembe véve, hogy ha mindenki másképp ejti, akkor halandzsázhatnánk is ilyen alapon. vagy maradhatunk abban, hogy mindenki mondja úgy, ahogy csak akarja?

@LvT: Látom, a lényegre tapintottál, a kérdés nem arról szólt, hogy tudok-e koreaiul, és beismerem, nem tudok. Te viszont tudsz, hát nagyon király vagy :)

@Sigmoid: Eszerint te azt mondod, hogy aki nem úgy mondja, ahogy te szoktad, az hülye. Ez azonban mégsem őt minősíti, hanem téged, Olvasd csak el a reakciókat :)

@kisbuddha: „Azt kérdeztem, hogy melyik a javasolt kiejtésmód, fgyelembe véve, hogy ha mindenki másképp ejti, akkor halandzsázhatnánk is ilyen alapon. vagy maradhatunk abban, hogy mindenki mondja úgy, ahogy csak akarja?” Igen. Ill. mindenki számára az a javasolt, ahogy a környezetében ejtik. Adott esetben akár igazodhat is ahhoz a környezethez, ahol éppen van. De ennél is fontosabb, hogy ha más nem igazodik a mi környezetünkhöz, akkor ne tekintsük ezért bunkónak.

@Fejes László (nyest.hu): "De ennél is fontosabb, hogy ha más nem igazodik a mi környezetünkhöz, akkor ne tekintsük ezért bunkónak." - maximálisan egyetértek.

A televízióban most futó reklámban azt mondják, hogy vegyünk Hjundájt, majd kiírják a márkanevet, és azt mondják: Hjandéj. Egy reklámon belül.

@kisbuddha: A végén, amikor kiírják a márkanevet és ki is mondják, az szerintem a nemzetközi (angol nyelvű, emlékeim szerint pl. a[z] Eurosporton is futó) reklámból lett átvéve. Fura lenne, ha ezt szinkronizálnák..

Általában is, a [hjandéj] az az angolos ejtés, mert az angolban a záró <ai> "fonotaktikai okok miatt" nem nagyon lehet "e"...

Különben is az a tisztességes magyar neve, hogy Hunyadi

Az LPD3 szerint:

Hyundai trademark BrE ˈhaɪ ən daɪ -ʌn-, -ʊn-, -deɪ; AmE ˈhʌnd eɪ —Korean [hjəːn dɛ]

Ehhez képest amerikai és kanadai sorozatokban ˈhʌnd daɪ -nak hallom. Nem hiteles forrás a koreai kiejtésre, de egész mást ad meg, mint ez a cikk.

Egyébként meg én azóta nem ítélem el a márkanevek összevissza ejtését, mióta rájöttem, hogy tulajdonképpen a márkanevek, gyártók hibája, nem képesek a marketinganyagaikban, weblapjukon, reklámokban rendesen megadni a márka kiejtését, ezzel pedig aláírták, hogy mindegy hogy ejted. Az angolszász világban még olyan egyszerű márkaneveket is összevissza ejtenek, mint az Adidas, de ha már angolszász termékeket veszünk, akkor Nike. Ritka az, ha tényleg megadják, pl. az ASUS régen megadta rímekkel az angol kiejtést (~éjszösz), ma már viszont csak annyi szerepel, hogy a Pegasus-ból ered a márka elnevezése.

Tévéreklámban pár másodperces különbséggel hanngzik el, hogy kb. "Most x millió forintért az öné lehet az új Hjundáj. HJÁNDÉJ!" :)

@kisbuddha: Egy egész cikket írt neked a nyest, és te mégis még mindig ezen problémázol, 2 év után?

@kisbuddha: szerintem ez csak a szójáték miatt van. Rámennek a Hjundáj vs. Hjun Day áthallásra az ilyen a briteknél még működne is. Ahogy egyre több anyagot olvasok a témában, a legtöbb a hjönde-szerű ejtést ír a Hyundai márkára, valószínű az lesz az autentikus ejtés, és az messze van bármilyen magyaros vagy angolos kiejtéstől.

Ha már felhoztátok, még kettő eszembe jutott: Angol kollégám így ejtette az IKEA-t: "ájki". Magyarok pedig a Mitsubishi Pajero-t ejtik "pazséró"-nak...

A témában megint megjelent egy fejtágító alapmű a Velvet nevű színvonalas ismeretterjesztő kiadvány oldalain, ahol egy Chat Géza álnevű újságíró végképp megmondja a tutit márkanév-ügyben:

„Akkor kezdődjön az "Hogy mondja?" játék.

ADIDAS

adidasz

addídassz” <– állítólag ez a „helyes” (ki szerint és milyen nyelven?)

„ÉS A HYUNDAI?

hunyadi

honda

hondáj

hándéj” <- Itt meg állítólag ez a jó, gondolom az angol kiejtés alapján (hogy miért az lenne az autentik egy koreai márkanévnél, arról nem szól a fáma; pláne, mert ahogy kisbuddha is írja, a magyar reklámban másképp [is] ejtik).

Továbbiak itt: velvet.hu/elet/2017/12/03/fix_hogy_jol_e...lfoldi_markaneveket/

@Irgun Baklav: ahogy nézem, a többsége szavazat alapján állt elő. Gézánk csak az első 2-3-at írta (Nike, IKEA, stb.), és azokban nem is tévedett.

Az addídassznál feltehetőleg a szóközepi hangsúlyt (angol kiejtés, nem is lehetne mérvadó egy német márkanévnél) próbálták visszaadni, csak elég szerencsétlenül jön ki ezekkel a dupla mássalhangzókkal. Az eredeti német /ˈadidas/, már csak azért nem szóközepi hangsúly, mivel Adolf Dassler → Adi + Dass. → Adidas átalakítással keletkezett. Angol nyelvterületen viszont azért népszerű a szóközepi hangsúlyozás (én is azt preferálom), mivel akkor az 1. és 3. szótag lehet svával /əˈdiːdəs/, így pedig nem kell dilemmázni, hogy az a-kat /æ/-vel vagy /ɑː/-val közelítsük-e, és a középső szótag is i-sebb lesz, nem lesz belőle svá a weak vowel mergert használó beszélőknél sem. Amolyan kompromisszumos megoldás.

@El Vaquero: Szerintem meg az egészet viccnek szánta (Hyundai = honda, Dolce &Gabbana = dolcse gabona), ezért szeretem a velvet.

@lcsaszar: Én is biztos vagyok benne, hogy poén az egész.

(ld. a legvégén: "De igazából az Univert is lehet junájvernek hívni, vagy a Tisza cipőt úgy, hogy tájsza, úgyis olyan megengedő a szép magyar nyelvünk")

@nadivereb: Az egykor szebb időket megélt Beatrice nevét is szokták bítrájsznak mondani, de aki így tesz, az vagy nagyon keveset tud a zenéjükről, vagy nagyon sokat. :)

@El Vaquero: Van ugyan szavazási lehetőség benne, de a lehetőségek sorrendje nem a szavazás eredményeként állt elő, hanem előre megadta az újságíró, és a végén szerepel a „megfejtés”:

„Mindegyik esetben az utolsó a helyes.”

Amúgy ha az angol ejtést vették alapul, akkor nem teljesen érthető, hogy miért dupla dés/ssz-es az addídassz.

@lcsaszar: @nadivereb: Ezeket a válaszlehetőségeket nyilván tényleg poénnak szánták (ahogy a tájsza cipőt is), de azt, hogy „az utolsó a helyes”, szerintem sajnos komolyan gondolták.

@Irgun Baklav: ahogy írtam, a nem szóeleji hangsúlyt próbálta visszaadni az dupla mássalhangzókkal. Tehát nem A Dídasz-nak írta át, hanem Addíddassz-nak. Persze a szóvégi dupla sz-re semmi szükség nem volt, az lehet már csak stilizáció, hogy jobban nézzen ki. Nyilván ezen a szinten következetes átírást nem lehet elvárni. Az utolsó a helyes kitételt szerintem csak viccnek szánta.