nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Leptop, ájpad, fészbúk
Idegen szavak: másképp vagy helytelenül?

Mitől ingadozhat, vagy térhet el az eredetitől jelentősen el egy-egy idegen szó ejtése a magyarban? Eldönthető, hogy mikor van szó hibáról? Néhány tipikus esetet vettünk szemügyre.

Fejes László | 2014. június 27.
|  

Korábban a Nike ejtése kapcsán ajánlottuk az Index cikkét, melyben a magyarban ingadozó ejtésű idegen szavakat, tulajdonneveket vettek szemügyre, és tettek javaslatot ejtésmódjukra. A témára időközben visszatértek: néhány javaslatukat szemügyre vesszük, és újabb hasonlókkal egészítjük ki a listát.

Némiképpen furcsállhatjuk, hogy míg a Hohes C eredeti ejtése [hóhesz cé], Magyarországon viszont a [hóhes cé] is előfordul, addig egyfajta kompromisszumos megoldásként a [hóes cé]-t ajánlják. Természetesen ez sem hibáztatható, de a német szavakban magánhangzók között előforduló néma h-t a magyarban gyakran ejtjük. Így például a Dreher sörmárka általános ejtésmódja is [dréher] – a [dréer] ugyan szintén nem hibáztatható, de inkább a művelt, sőt, a műveltséget hangsúlyozó nyelvhasználatra jellemző.

Az is meglepetés, hogy a holland Hoegaarden márkanévnek a [húhárden] ejtés ajánlják, miközben korábban van Gogh nevénél a [van gog]-ot preferálták a [fan hóh] helyett. Az ugyan igaz, hogy a híres festő neve meggyökeresedett, de egyébként sincsenek olyan szavaink, amelyben a g-t [ch]-nak vagy [h]-nak ejtenénk. A holland és skandináv szavakat általában németesen olvassuk ki, Göteborgot sem mondjuk [jőteborj]-nak. Ráadásul a gaardenben felismerni véljük az angol garden, német Garten ’kert’ szavakat. (Nem egészen alaptalanul. Igaz, a holland gaard inkább ’udvar’ jelentésű, és az angol yard szóval azonos eredetű, a német Garten pedig egy továbbképzett változatból. Az angol garden, német Garten úgy keletkezett, hogy a germán szó bekerült a franciába – gardin, ma jardin [zsarden] –, majd innen vissza az angolba és a németbe. A holland gaarden a gaard többes számú alakja.) Mindennek fényében a hollandos ejtés kissé affektálónak tűnik, bár semmiképpen sem hibáztatható.

A Zlatý Bažant [zlatí bazsant] ajánlott kiejtésével nem lehet különösebb problémánk (bár az nem világos, miért tartják előnyösnek az [í] rövidítését: igaz, a magyarban csak egy szótagú szavak végén fordul elő az [í]: sí, rí, de elvben például a francia eredetű vizaví ’szemtől szemben’ is így ejtendő (és írandó!).

Játék a betűkkel

Az ingadozás gyakori oka az, hogy az idegen név rövidítés, melynek  betűi eredeti nyelven és magyarul is kiolvashatóak; ráadásul vannak nevek, melyeket nem csak betűzhetünk, de ki is olvashatunk, mintha nem is lenne rövidítés. Amikor az első IBM-gépek megjelentek Magyarországon, sokan a nevet magyarosan kiolvasva, [í bé em]-nek ejtették. Voltak azonban, akik ismerték az angol [áj bí em] ejtést, és ezt használták, sőt, állították, hogy ez a helyes. Ez a forma terjedni is látszott, egészen addig, míg a cég meg nem jelent Magyarországon, és reklámozni kezdte magát [í bé em]-ként. Ma mindkét megoldás él, és egyik sem helyteleníthető.

A betűzésnél az a elnyújtott [a] ([ā]) és [á], az e elnyújtott [e] ([ē]) és [é] is lehet, ez azonban nem csak az idegen szavakra jellemző: ABC [ābécé] ~ [ábécé], EKG [ēkágé] ~ [ékágé]. Ezt az ingadozási lehetőséget a továbbiakban nem jelöljük.

Persze nem mindig ez a helyzet. Ha valamely kiejtési forma meggyökeresedik, attól fogva az lesz a helyes. A CIA [cé í á] – vagy [cia] – ejtése teljesen helytelen lenne, hiszen a hallgató meg sem értené, miről beszélünk; az USA [jú esz éj] ejtése viszont rendkívül modoros, az [ú es á] sem él, kizárólag az [usa] érthető. Van olyan eset is, amikor ugyanazt a rövidítést másképp ejtjük attól függően, hogy mire vonatkozik. Az ABC amerikai televíziós csatorna neve [éjbíszí], míg egyébként [ábécé].

Hibás az, ami az adott nyelvközösség nyelvhasználatának nem felel meg. Egy biztos: nem állapíthatunk meg olyat, hogy „mindenki rosszul tudja”, sem olyat, hogy „nagyon sokan rosszul tudják”. Ami általánosan bevett, az az adott nyelvközösségben helyes. Helytelen lehet azonban az is, ami az eredeti nyelvben helyes, így például a fent említet USA [jú esz éj] ejtés a magyarban helytelennek tekinthető.

Napjainkban erősen ingadozik az IMF ([í em ef] ~ [áj em ef]), a gmail ([dzsímél] ~ [gémél] ~ [gémail]) vagy a USB ([jú esz bí] ~ [ú es bé]) ejtése. Bár ezek párhuzamosan élnek, könnyen lehet, hogy valamelyik egy idő után dominánssá vagy kizárólagossá válik. E sorok írója például nemrégiben [jú esz bí]-s csatlakozót szeretett volna vásárolni, de az eladó nemigen értette, mire gondol, majd egy idő után visszakérdezett: „[ú es bé]-sre gondolsz?”. Mindez elég erős nyomás ahhoz, hogy legközelebb az [ú es bé] ejtéssel próbálkozzon, megkockáztatva, hogy az eladó arra gondoljon, hogy nem ismeri a „helyes” kiejtést.

Maradjunk az úesbébnél?
Maradjunk az úesbébnél?
(Forrás: Wikimedia Commons / ed g2s / GNU-FDL 1.2)

Az Index közvélemény-kutatásából az is kiderül, hogy a H&M legnépszerűbb ejtése [há und em], a C&A-é [cé und á]: az &-t mindkét esetben németesen – ritkábban angolosan – szokás ejteni, habár az előbbi svéd, az utóbbi holland cég. Ennél is meglepűbb azonban, hogy a K&H bevett ejtése [ká end há], holott valószínűleg némi gondolkozás után a többség meg tudná mondani, hogy ez a Kereskedelmi és Hitelbank rövidítése. (Az & a latin et ’és’ szó rövidítése, a két betű ligatúrája, azaz összevonása. Ennek megfelelően kiolvasható [et]-nek, vagy bármelyik nyelv ’és’ jelentésű szavával, de értelemszerűen a rövidítés nyelvén vagy azon a nyelven, amelyet éppen használunk. Ez esetben azonban a furcsa jelenség magyarázata nem a nyelvhasználat szeszélyében keresendő: a kiejtés annak köszönhetően terjedt el, hogy maga a bank így használja.)

Az & fejlődése
Az & fejlődése
(Forrás: Wikimedia Commons / Alatius / GNU-FDL 1.2)

Hasonló jelenség a 7up [szevön ap] esete, ebben azonban sokan nem ismerték fel a 7-es számjegyet, és azt a Z betűvel azonosították, így terjedt el a [zup] ejtés. A számjegyek használata szavakon belül meglehetősen szokatlan a magyarban (talán csak a Gyógyít6atlan-típusú vicceskedéseket említhetjük), és az angolban sem gyakori: talán még az inov8 márkanevet említhetjük, mely az innovate [inövét] szóra utal az 8 [éjt] segítségével.

Ez azonban megint olyan jelenség, mely nem feltétlenül kötődik idegen szavakhoz. A 444 portál esetében a hivatalos verzió a [négynégynégy], de más változatok is előfordulnak (e sorok írójának például inkább a [négynegyvennégy] jön a szájára).

Hang és betű

Egyes esetekben az ingadozás annak az eredménye, hogy a szó az íráskép alapján és a kiejtés alapján is bekerül a nyelvbe. Ilyenek például a laptop [laptop] és [leptop] (az eredeti kiejtés alapján lehetne [leptap] is), iPad [ájpad] és [ájped]. Ezekben az esetekben a magyaros hangjelölés szerinti kiolvasás mellett szerepet játszhat az is, hogy a nyelvhasználók azonosítják a fenti szavak elemeit a magyar lap, illetve pad szavakkal. Utóbbira példa az egérpad (< mouse pad ’egéralátét’) is: ennél elő sem fordul az *egérp[e]d ejtés.

Egérpad
Egérpad
(Forrás: softpedia.com)

Ismeretlen ismerősök

Vannak olyan esetek, amikor az eredetitől eltérő kiejtés kialakulásban elsősorban egy vagy több más idegen szó játszik szerepet. Tipikus példája a roaming (tulajdonképpen ’vándorlás’, a magyarban kifejezetten ’nem saját mobilhálózat használata’), melynek angol ejtése kb. [röuming] vagy [rouming], ami a magyar [róming]-hoz állna a legközelebb. A magyarban azonban a jól ismert room [rúm] ’szoba’ hatására a [rúming] ejtés terjedt el. Figyelembe kell azonban venni, hogy mivel a magyar irodalmi nyelv diftongusokat nem használ, az angol diftongusok pedig [u]-ra végződnek, az [öu] ~ [ou] diftongusok [ú]-val való helyettesítése nem az ördögtől való, így az a fajta elítélő hangnem, amellyel időnként ejtésmódjával kapcsolatban találkozhatunk, nem indokolt. (A jelenség egyébként nem csak a magyarban fordul elő.)

Hasonló jelenség a shut down [sat daun] ([sat dán]?) ’kikapcsolás, lezárás’ első elemének [sot]-ként való ejtésmódja, nyilván a shot [sot] ’lő’ hatására. Az már izgalmasabb kérdés, hogy milyen összefüggésben van ez a szlengben használatos lelő ’lekapcsol, kikapcsol’ igével: hatottak-e egymásra, és ha igen, melyik melyikre?

Egy másfajta analógiát figyelhetünk meg Facebook [fészbúk] ejtésmódjában. Az oo az angolban ugyan sokszor hosszú [ú]-t jelöl, de nem mindig: a book ’könyv’ szó ejtése [buk], tehát a közösségi oldal neve is [fészbuk]. A módosult kiejtés azonban annyira elterjedt – amint a magyarosan írt formák is alátámasztják –, hogy aligha lehet egyértelműen hibásnak mondani.

Az analógia megint másképp jelentkezik az national ’nemzeti (országos, állami)’ [nesönöl] és az international ’nemzetközi’ [internesönöl] elterjedt [nésönöl], illetve [internésönöl] ejtésmódjában. A nation ’nemzet’ ejtése ugyanis [nésön], a különbségnek egy középangol hangváltozás lehet az oka. Mivel azonban ezek a szavak – szemben a korábban említett márkanevekkel, terminusokkal – nem váltak a magyar szókincs részévé, az angoltól indokolatlan ejtésmód inkább minősíthető angol kiejtésbeli hibának, mint bevett magyar ejtésnek.

Éroflot?
Éroflot?
(Forrás: Wikimedia Commons / Sergey Kustov / CC BY-SA 3.0)

Ezzel szemben bevettnek tűnik az air ’levegő’ [ēr] szó [ér] ejtése (airlines [ērlájnz] helyett [érlájnsz], U. S. Air Force [jú esz ér forsz] stb.). Ez nem csupán angol szavakban fordul elő, kiterjed más nyelvű, de felismerhetően ide kötődő szavakra is, pl. Aeroflot [éroflot] (eredetileg [aeroflot]). Egyértelműen a szokatlan hang helyettesítéséről van szó olyan esetekben, mint pl. a sharing [sēring] [séring] ejtése. Valószínűleg ez a magyarázata a Mary név általánosan bevett [méri] ejtésének is. Az angolban területenként eltérő az ejtése, inkább a [meöri] ejtésmódja az elterjedt, melynek a [mēri] felelne meg; ugyanakkor előfordul a [meiri] is – ez utóbbinak inkább a [méri] felel meg  Míg az angol szó esetében lehet egyszerűen az a magyarázat, hogy a szokatlan [ē] hangot [é]-vel helyettesítjük, az utóbbi esetben már egyértelműen a hasonló alakú, ’levegő’ jelentésű elemek közötti hatás érvényesül. De közrejátszhat az is, hogy tudjuk: más nyelvekben az egymást követő magánhangzók gyakran hosszú magánhangzót jelölnek, az ae is jelölhet [ē]-t (vagy [é]-t): biztosabb, ha valami ilyesmit ejtünk, nem csupán kiolvassuk a szavakat, mintha magyar szavak lennének (találkozhatunk az  [ēroflot] változattal is). Ennek végletes példája a dauer, melyet németül is nagyjából úgy kell ejteni, ahogyan kiolvasnánk (legalábbis az elejét), a magyarban viszont elterjedt a [dajer] ejtésmód.

Nyelvtörők

Természetesen ingadozás van ott, ahol a magyar számára szokatlan hangkapcsolatok vannak. Ilyen például az Indexnél korábban szereplő Lidl, melynek esetében a [lidli] a szokásos feloldás, de a Google esetében a [gugli] inkább csak vicces-játékos jelleggel fordul elő (vagy onnan válik általánossá pl. a guglizik igez formában), a bevett feloldás a [gúgöl]. Emellett természetesen megvannak a szótagképző l-lel ejtett változatok ([lídl], [gúgl]) is, de ezek az ejtésmódok mesterkéltnek tűnhetnek.

Vannak esetek, amikor szinte nincs is helyes megoldás, minden lehetséges ejtésmód műveletlennek vagy túlságosan precízkedőnek tűnik, de legalábbis tűnhet valaki (egy másik változatot használó) szemében. Ezt tapasztaljuk például a kettlebell ([ketlbell] ~ [ketölbell] ~ [ketlebell]) vagy a Brno ([brnó] ~ [brünó]) városnév esetében.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
11 LAttilaD 2014. július 2. 01:00

@El Vaquero: Ilyenkor proxyoldalt szoktam javasolni, például a super444.com segíthet, de a fordító is jó… :)

10 Avatar 2014. június 30. 01:45

@El Vaquero: Ha nagyon majomkodni akartak volna, akkor a reklámokban Kéj End Éjcs-et kellett volna nyomatniuk... :) Bár az a "kéj" elég félrehallásos lehetne... Vajon milyen kéjekre számíthatnál egy bankfiókban?

9 Janika 2014. június 29. 18:36

A [káendhá] forma szerintem tudatos választás a cég részéről. Ha az & jelet magyarul mondanánk [káéshá]-nak, akkor nagyon könnyen össze lehetne keverni a KSH [káeshá]-val. (Központi Statisztikai Hivatal). Káéshá, káeshá, szinte ugyanúgy hangzik. TV-ben, híradásokban pl gazdasági számításnál nem mindeg hogy a K&H vagy a KSH adatairól van szó. Szerintem nagyon sok félreértelmezést spóroltak meg a káendhá forma sujkolásával.

8 El Vaquero 2014. június 28. 19:30

@LAttilaD: nem tudtam elérni az oldalad, Google Fordítóval olvastam el a cikket. A káendhá szerintem is félremajmolás és hülyeség, de a mivel a cégtulajok és PR-emberek nem javították ki, sőt, talán kifejezetten így is szándékoztak elnevezni, ezért ez tényleg így terjedt el. A kávégehá hülyeség, az ænd (and, 'n), és nem ënd (end, endless). Mondjuk ha már 'n, akkor a káenhá még jobban is hangzik d nélkül.

7 El Vaquero 2014. június 28. 19:13

Ááá, látom El Cabezudo bőségtállal kedveskedett énvakerolósságomnak.

 

A hohes c eredeti ejtésében nincs második h. A shot nem lő, hanem lövés, lövedék, vagy feles, vagy akármi. A cikk szerzője talán a shootra gondolt. A down átlagos angol anyanyelvi kiejtése inkább dáon, rövid á megy át azonnal egy rövid magyar o-hoz hasonló (ám annak nem teljesen megfelelő) hang, nem szabad a szótárak fonémikus /aʊ/ jelölését „au”-nak venni. Érlájnos megoldást már én is hallottam szoftvér, hardvér formájában, jót kuncogtam magamban, pedig egyes angol anyanyelvi nyelvjárásokban tényleg lehet é-hangnak majdnem teljesen megfelelő, illetve nem egy nyelvjárásban közelebb van az é-hez mint az e-hez. Mégis, így magyarosan nagyon szarul hangzik benne. Az internationölből az ejtett t tipikusan kimarad az amerikaiban, kanadaiban [inör nesönöl] (vagy lehet nazális flap, de a magyar ember azt is [n]-nek hallja), esetleg az e-szerű hang is megnyúlhat, ha nagyon kéjenckednünk: [inör neesönöl], és nem véletlenül írom külön, két szóban a kiejtését, a hangsúly miatt.

Szoktam röhögni a -sünözésen, amiből „mém” is lett eksün, a sokkal korrektebb eksön helyett :D Emögött az húzódik meg, hogy az [ə] palatális hangok (jó, az „s” nem tisztán palatális, de hagyjuk) előtt némi torzulást szenved (hasonul), emiatt lehet kicsit távolabb hallani az eredetit az „ö”-s közelítéstől és a keletkező még furcsább hangot gyakorlatlan magyar füllel össze lehet téveszteni az ü-vel. A svának ez a hasonulása palatálisok és velárisok előtt azt is okozza, hogy a hangsúlytalan angol /ɪ/-ből ilyen helyzetben miért nem lesz /ə/.

 

@Yogi: senki nem állította, hogy [nɛʃønøl]-nek mondják, de ha a sztenderd nyelvjárások nagy átlagát nézzük, akkor a magyaros közelítések közül valóban a nesönöl áll a legközelebb az eredetihez, ez fizikai tény. Persze, ez bánthatja egyes emberek fülét, mert ők a svát esetleg inkább hallják a/á-szerűnek, de ez egyéni szocprobléma, el kell vele menni fül-orr-gégészhez.

6 Yogi 2014. június 28. 18:15

Mutathatnátok azért egy angol anyanyelvű embert, aki a 'national' szót 'nesönöl' formában vagy ahhoz akár csak árnyalatnyira is hasonlítóan ejti.

commons.wikimedia.org/wiki/File:En-us-national.ogg

5 Janika 2014. június 28. 07:04

@LAttilaD: ez jó :-)

Szerencsére van fordított példa is. a @-ot pl magyarul leleményesen [kukac]-nak mondjuk. Pedig az az angol "at" esetleg latin "ad", de semmiképpen sem "worm" :-).

Ahogy elnézem különböző nyelvekben, nevezik csigának, majomfaroknak, kutyának, stb :-)

4 LAttilaD 2014. június 28. 03:37

A K&H problémáját magam is megörökítettem: lattilad.org/f/?x=entry:entry100927-001531

3 Krizsa 2014. június 27. 20:53

Tíz év mulva semelyik idegen-, márka, jött-ment szó sehol se lesz már. Az a töredék, ami esetleg megmarad, eleve beleillett a sokezer éves szavaink közé. Mint pl. a lájkolás, ami ljuk-azás: belyukazás.

Marad a magyar nyelv:-).

2 siposdr 2014. június 27. 20:28

Ami a számjegyek idegen nyelvekbem történő hasnálatát illeti: A Q8 olajtársaság neve Kuvait miatt lett az, ami. Bő 20 évvel ezelőtt Franciao.-ban láttam olyan óriásplakátot, amelyen a magnókazettát K7-nek írták.

1 Janika 2014. június 27. 19:50

"Hejtelen lehet azonban az is,..." Helytelen lehet azonban ez is. :-)

Információ
X