nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • bloggerman77: @mondoga: "És ehhez nem kell feltétlenül megtalálni Attila sírját" ** Egy mongolid ember ö...
    2019. 08. 25, 00:42  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @Fejes László (nyest.hu): Nem, nem keverek semmit. Csak rámutattam, hogy Riba rosszul, pon...
    2019. 08. 24, 23:27  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @zegernyei: Az idézett cikk tartalmával egyetértek. "A fentiek ellen próbálkozott egy újsá...
    2019. 08. 24, 22:43  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @zegernyei: "Ez egy kicsit zavarosra sikeredett, megmagyaráznád?" Rendben, megpróbálom más...
    2019. 08. 24, 22:11  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @zegernyei: "...a hun-magyar rokonság máig nincs bebizonyítva, és azt sem írtad meg, hogy ...
    2019. 08. 24, 21:27  Hun‒ugor géntangó
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Mint más az ING-ét...
Ájendzsí, íengé vagy ing?

Ciki-e az ING Bank nevét [ing]-nek ejteni? Hibáról vagy újításról van-e szó?

Fejes László | 2015. február 16.
|  

Károly nevű olvasónk egy a neten keringő, valóban figyelemre méltó bejátszásra hívta fel a figyelmünket.

Kétségtelen, hogy Szentpéteri Eszter a holland tulajdonú ING Bankról beszél. Az ING rövidítést alapjában véve kétféleképpen ejthetnénk. Az egyik a betűzéses ejtés, azaz az [í en gé] – így ejtjük például az OTP [ó té pé] Bank nevét. A másik kézenfekvő lehetőség, hogy úgy olvassuk ki a szót, mintha nem is rövidítés lenne, azaz ahogy Szentpéteri Eszter tette: [ing] – a bankok közül például a CIB-et szoktuk így ejteni. Ehhez képest a bank szokatlan döntést hozott, amikor a reklámjaiban a kibetűzős módszert kezdte használni, de a betűk angol nevével: [áj en dzsí].

Bár a döntés szokatlan, nem éppen teljesen idegen a magyar nyelvhasználattól. Számos angolszász rövidítést használunk az angol betűelnevezések alapján: kizárólagosan ezt használjuk például a CIA [szí áj éj] vagy az FBI [ef bí áj] esetében, és legalább egyik variánsként például az IBM ([áj bí em] ~ [í bé em]), az IMF ([í em ef] ~ [áj em ef]), vagy a USB ([jú esz bí] ~ [ú es bé]) esetében. Igaz, ez esetben nem angolszász cégről van szó, de érthető, ha a nemzetközi piacon az angolos nevet szeretné használni. De legalábbis érthetőbb, mint a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) esetében a [ká end há]-zás. Azért pedig külön hálásak lehetünk, hogy nem a holland kiejtést kell megtanulnunk.

Károly a következőt fűzi az esethez:

Én úgy vélem, hogy megszokás kérdése, így a bemondónő nem hibázott, hanem egy nyelvi újítást vezetett be, még ha nem is tudatosan.

Kívülállóként persze nehéz eldönteni, hogy a bemondónő hibázott-e. Abból, hogy a bank hivatalosan az [áj en dzsí] rövidítést használja, még nem feltétlenül következik, hogy ez bármilyen értelemben „helyesebb” lenne más változatoknál. Elképzelhető például, hogy egy cég valamilyen formában hirdeti magát, de valamiért mégis egy másik forma válik általánossá. Tudomásunk szerint ebben az esetben az [áj en dzsí] a legelterjedtebb változat, és ha a cég jelen levő képviselőjének felkonferálására használták, akkor már csak udvariasságból is ezt illett volna használni.

Mindig ilyen morcos, nem csak akkor, ha a rekámokban hallhatótól eltérően ejtjük a nevét
Mindig ilyen morcos, nem csak akkor, ha a rekámokban hallhatótól eltérően ejtjük a nevét
(Forrás: Wikimedia Commons / ING Nederland / CC BY-SA 2 0)

Azt is nehéz megmondani, hogy újításról van-e szó. Magunk sem hallottuk még az [ing] ejtésmódot, de rövid kérdezősködés során is sikerült olyat találnunk, aki saját bevallása szerint így szokta ejteni, és még csak nem is tréfából (és nem is azért, mert nincs tisztában vele, hogy „hivatalosan” nem így ejtik). Lehetséges, hogy Szentpéteri Eszter is azért ejtette így, mert a környezetében így (is) ejtik, de az sem kizárt, hogy újításról van szó (mert például fogalma sem volt róla, hogyan szokás ejteni).

Fel kell azonban hívnunk a figyelmet arra is, hogy a hibázás és az újítás nem feltétlenül egymást kizáró dolgok. Mivel „helyes” az, ami megfelel a szokásoknak, tulajdonképpen minden újítás bizonyos értelemben hiba – legalábbis kezdetben. Hibának általában azt szokták nevezni, ami ellenállásba ütközik. Ha egyszeri alkalomról van szó, és az „elkövető” is hibának minősíti, vagy elismeri, hogy nem tudta, hogyan szokás mondani, és csak találgatott, akkor valóban hibáról van szó. Ha azonban a nyelvhasználók egy része elfogadja és használni kezdi az adott formát, onnantól kezdve már nem minősíthető hibának – legalábbis nem általánosan, legfeljebb egy olyan csoport nyelvhasználatát jellemezve, mely az adott formát nem fogadja el.

Végül pedig le kell szögeznünk, hogy semmiképpen nem állíthatunk  olyasmit, hogy a Szentpéteri Eszter azért mondta volna így, mert hülye. Számtalan oka lehet annak, hogy így mondta, kezdve az említett lehetőséggel, hogy az ő környezetében így (is) használják, egészen az egyszerű nyelvbotlásig. Az is lehet, hogy az olvasógépre került fel tévesen a bank neve Ing vagy ing formában, és felolvasás közben nem is tudta azonosítani az intézményt. Az eset kétségtelenül érdekes, elgondolkodtató, de nem ciki. A ciki, az valami egészen más.

Cikkünket sajnos az ING Bank nem támogatta. Mi nyitottak vagyunk az együttműködésre: amennyiben szeretnének egy remek portált támogatni, keressék meg a szerkesztőséget!

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
13 deakt 2015. február 18. 16:55

@lcsaszar: semmilyen földhözragadt magyarosításról nincs szó. Akiket annak idején szerettek tiszteltek (vagy azt hitték, hogy ezt teszik) azokkal történt mindez. Erről a Híd 1941 valamelyik áprilisi számában van egy cikk, mert valaki eleresztett egy Mussolini Benőt, éppen ebből a tiszteletkifejezési célzatból.

12 lcsaszar 2015. február 18. 10:27

És Charlemagne, Megalexandrosz? Hogy is van ez?

11 El Vaquero 2015. február 17. 15:24

@lcsaszar: jajj, a Vern"e" Gyuszizás, és a May Károly, Marx Károly, Engelsz Frigyes, Luther Márton, Kálvin János használatától kiver a víz. Ilyenkor mindig előveszek egy nem szokványos példát Bokor Járó Gyuri (G. W. Bush), Johnny Gold (Arany János), Körte(fa)rázó vagy Körtesékpusztító Vili (Shakespeare), Csődör Szilveszter, Sárközi Miki, stb..

 

Ha már nevek, ma eszembe jutott egy nagyon béna, nagyon fa szóvicc. Miért látogatott el Merkel Orbánhoz? Úgy gondolta: Mer' kell. Tudom, tudom, pfúúj, ilyen fárasztó sz@rt. Leülök magamtól is :D

10 lcsaszar 2015. február 17. 14:09

Néha még túl is lövünk a célon, pl. "lui dö füné" (Louis de Funes, spanyol származású komikus). Egy időben pedig a földhözragadt magyarosítás dívott (Verne Gyula és társai).

9 El Vaquero 2015. február 17. 13:13

@deakt: a Van Gogh is nagy klasszikus. Még angol nyelvterületen is cikizni szokták az elterjedt, hollandtól teljesen idegen kiejtését, mikor "van go" (~ven gó)-ként emlegetik, és furgonos alapon teszik nevetségessé. Szegény pingáló már sehol nem lesz megközelítően sem fán chóh, örökre "de ma Góg"-nak Vanik leszen megragzva. A sztenderdizált, modern angol nyelvjárásokban a legjobb közelítése a fahn/fun kohk/hawk (nagyon egyszerűsítve, magyarosan visszaadva ~fán kók/hók) lehetne, ha használnák így. Ezekben a nyelvjárásokban már kiveszett az [x] hang, persze csak allofónként, mert indulatszavakban (ugh) néha még előfordul. Így csak a [k] vagy [h] hangra lehet építeni, szótag végén csak a [k]-ra.

8 deakt 2015. február 16. 23:15

@El Vaquero: Én ezzel - többek között - hollandosként egyetértek, de akkor mi lesz fan kchókchhal ... :)

7 El Vaquero 2015. február 16. 22:31

Mielőtt valaki szólna, hogy minek unttal precízkedni, elárulom, hogy miért fontos a német neveket szépen ejteni. Ha csúnyán tesszük, és a kockabauszú fritzek meghallják, megint ráküldik Merkeltetet a mi szeretett Viktorunkra.

6 El Vaquero 2015. február 16. 22:22

@Sultanus Constantinus: én sem tudtam, hogy német, ezért angolosan próbálkoztam volna vele. Ha viszont tényleg német, akkor "c[h]éunt ?á", hehezettel, a ?-jel helyén hangszálzárhanggal, tejszínhabbal és csokireszelékkel diszítve. Viszont El Phedro & El Cabezudo mindjárt letámad a magyar fonotaktikávál vagy Fonó Katinkával vagy mi a szösszel. Ezért maradjunk a céunt-á-nál, az und vége viszont a német szótagvégi erősödés miatt nem /d/, hanem a fortifikázás vagy mi folytán /t/, ebből már nem engedek.

5 siposdr 2015. február 16. 20:34

@Sultanus Constantinus: A magyar jónép német nyelvterületen találkozott először a cégnévvel. Ez nem véletlen, mert

www.c-and-a.com/uk/en/corporate/company/about-ca/story/history/

szerint német cégről van szó:

From the small German town of Mettingen near the border with the Netherlands, Clemens and August’s ancestors had long been successful traders in northern Holland, leaving the family farm in 1671 to sell their wares as travelling linen merchants. It was in Mettingen in the 1830s that Clemens and August were apprenticed as little more than boys to learn their trade.

Én Svájcban a svéd H&M-et (Hennes & Mauritz) hallottam simán háundem-nek mondani - gondolom a céundá analógiájára

4 Sultanus Constantinus 2015. február 16. 14:53

@El Vaquero: Tutira visszakérdeztem volna, hogy miről beszél...

Apropó, ha már, akkor egy további ötlet. Van egy C&A nevű áruházlánc, tudtommal nemrég nyíltak üzletei nálunk is. Én ezt először [szí-en-éj]-nek hallottam (USA-ban élőktől, tehát nem meglepően), a magyarok viszont, legalábbis szűk környezetemben, [cé-und-á]-nak mondják. Amikor ezt először így hallottam itt, szintén nem értettem, miről beszélnek, de aztán felhomályosítottak róla. Szóval ennek a "helyes" kiejtéséről mit lehet tudni?

3 El Vaquero 2015. február 16. 14:44

@Sultanus Constantinus: én már hallottam ájtíst písziájos júeszbí-kártyáról megnyilatkozni, mikor bemutatta a hárdvert. Való igaz, nem mindennapos jelenség, nem sok ilyen emberke van.

2 Sultanus Constantinus 2015. február 16. 14:27

Én az USB-t soha nem hallottam még [jú esz bí]-nek, csak [ú es bé]-nek. Szerintem ezt még az informatikusok sem ejtik angolosan.

1 El Vaquero 2015. február 16. 13:39

Szerintem semmi probléma nem lett volna a magyarosított holland ING kiejtéssel: ~í en(n) hé, vagy ~í en(n) ché (a ch=[x], hasonulás miatt preveláris formában), nyilván nem várható el az uvuláris réshangos ejtés. Nem mintha az álj&dszível olyan nagy baj lenne, de ne ószuhaéli kiejtéssel vegyünk már át eszkimó szavakat.

 

Kb. olyan, mint a franciáktól átvett angol blöff, dömper, trönk, löncs, sönt, tröszt, stb.. Ha pedig a franciák és az angol, akkor kötelező klasszikus, még, ha a cikkhez nincs is köze

www.youtube.com/watch?v=BqnFnWSYzaQ

Információ
X