nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • mondoga: @bloggerman77: Tanulj meg olvasni, mielőtt kötözködni kezdesz! A Fejesnek címzett válaszom...
    2019. 09. 21, 20:19  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @bloggerman77: Szállj le rólam, Fejes Lászlónak írtam, nem neked. (Pisa-teszt, óh :D)
    2019. 09. 21, 20:09  Hun‒ugor géntangó
  • Roland2: @Kincse Sz. Örs: Elfoglaltságaim miatt csak rövidebben tudok reagálni:az, hogy - nagyon - ...
    2019. 09. 21, 19:08  Anti-PC shaming
  • bloggerman77: @Fejes László (nyest.hu): Blaško - a Blazej név becéző alakja, Balázska; Milata/Milota/Mil...
    2019. 09. 21, 18:44  Hun‒ugor géntangó
  • bloggerman77: @mondoga: Egyszer sem írta le a "családnév" szót, mivel tisztában vagyok veled ellentétben...
    2019. 09. 21, 18:18  Hun‒ugor géntangó
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Honnan jön a sólyom?

Csodálkozva fogadtuk a hírt: Sólyom lesz az új magyar légitársaság neve. Ha a döntéshozók ragaszkodnak a madárnévhez, milyen alternatívák kerülhetnek szóba? Persze az is érdekel minket, hogy honnan erednek a szóba jöhető madárnevek – ez sem kevésbé rejtélyes, mint a Sólyom-ügy.

Fejes László | 2013. július 8.
|  

Szombat reggel a Magyar Nemzet közölte a rég várt hírt: új magyar légitársaság alakul, mely a Malév utóda lehet. Megrökönyödést csak a légitársaság neve keltett: Sólyom. Bár a Kovács Ferenc, a Malév volt vezérigazgatója a Kossuth Rádió Krónika című adásában úgy vélekedett, a név jól hangzik magyarul és angolul is, az interneten a legnagyobb kritikát a név éppen azért kapta, mert az angol nyelvhasználók számára a név kiejtése egy rejtvénnyel ér fel: minden bizonnyal körülbelül [szóliöm]-nek ejtik majd, ami meglehetősen távol áll a magyar ejtéstől. Persze a fő probléma vele nem ez, hanem hogy a szokatlan írásképp miatt a külföldiek bizonytalanok lesznek az ejtés illetően, és hogy ha érdeklődésükre az autentikus magyar ejtéssel válaszolunk, csak még jobban összezavarodnak – arról nem is szólva, hogy a leírása milyen gondokat okoz majd. (Az, hogy a név megegyezik az egykori alkotmánybírósági és köztársasági elnök nevével, kétségtelenül jó lehetőséget ad a viccelődésre, de hosszú távon aligha jelenthetne problémát.)

Nem tudhatjuk, a cég tulajdonosainak vagy vezetőinek hogyan jutott eszükbe ez az elnevezés – talán arra gondolta, hogy ha a skandinávoknak jó a sas, akkor nekünk is jó lesz a sólyom. De honnan származik a sólyom szó? Nos, ez a nyelvtörténészek számára is rejtély. A Magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) szerint különböző török nyelvekben ugyan előfordul hasonló jelentésű (’fiatal sólyom, karvaly’) szó: čuβlï, čavlï – ám a török nyelvekben nincs -m. Ugyan feltételezhetnénk, hogy az -m magyar képzőelem – a TESz. kicsinyítő képzőnek mondja, de ez nehezen igazolható –, ám ilyen képző csak kevés szóban mutatható ki pl. az orom vagy a sulyom szavakban. Az utóbbi egyébként szintén bizonytalan eredetű, talán a sün, sül szavakkal függ össze (mindkettő tüskés), de az -m ugyanúgy tovább bizonytalanítja a származását, mint a sólyomét.

Sulyom
Sulyom
(Forrás: Wikimedia Commons / Dasha / CC CC BY 2.0)

Magáról a sólyomról egyébként szívesen neveznek el legkülönbözőbb dolgokat. Latin nevét, a Falcót a nyolcvanas évek népszerű osztrák popénekese választotta magának, bár nem a madár, hanem Falko Weißpflog keletnémet síugró neve alapján – a német nyelvterületen használatos keresztnév viszont valóban a sólyomra utal. A sólyom szláv neve a sokol (cirill betűkkel сокол) [szokol] szintén népszerű elnevezés: lehet személynév, de így nevezik az eredetileg Csehországban a pánszláv ideológiával összekapcsolódva indult, később más országokban is népszerűvé vált sportmozgalmat (és ennek nyomán egyesületek sorát), a Szovjetunióban neveztek így többek között rádiókészüléket, fényképezőgépet, űrruhát és gyorsvasutat, Lengyelországban motorkerékpárt és helikoptert (a szó lengyel alakja sokół [szokuw]). Az angol falcon  szintén előfordul keresztnévként, de gyakori vezetéknév is: persze márkanévként is széles körben használt – akárcsak a hawk.

Az angol hawk és falcon használata nem a rendszertani besorolást követi: hasonló a helyzet a magyar sólyom és vércse esetében is. Persze nyilvánvaló, hogy vércse sem lett volna jó választás: a cs bizonyára [ksz]-ként jött volna a külföldiek ajkára (igaz, talán kevesebb bizonytalankodás után). Mivel a vércse ragadozó madár, naiv nyelvhasználóként arra gondolhatnánk, hogy a vér szóból származik – nos, ez így is van, bár a szótörténészek szerint nem a baromfiudvarban elkövetett vérengzéseinek, hanem a tollazat vöröses színének köszönhetően kapta a nevét. Szintén a vörösességgel kapcsolatos, hogy a szó lószínnévként is használatos, illetve hogy nyelvjárásokban a hasonló felépítésű vörcse szó ’pattanás’ jelentésben fordul elő.

Honnan jön a sólyom?
Forrás: Marten Gimp

Ha a névadók mindenáron egy madárfaj nevét szerették volna adni az új légitársaságnak, kétségkívül a sas lett volna a legjobb jelölt (milyen kár, hogy foglalt!): persze aligha ejtették volna a külföldiek autentikus magyar ejtéssel, ez éppúgy senkit nem zavart volna, ahogyan ma sem zavarja a skandinávokat, hogy légitársaságukat a magyarok lesasozzák. A sas szintén bizonytalan eredetű, a legvalószínűbb, hogy finnugor, ám mind lapp, mind komi esetleges megfelelője szabálytalan hangmegfeleléseket mutat, így nem lehetünk biztosak a dolgunkban.

Szóba jöhetett volna még a karvaly, melynek autentikus kiejtése szintén nehezen található ki, de [karvali] alakban még nemzetközileg is megszilárdulhatott volna. A karvaly minden bizonnyal török eredetű, bár ez sem hangtani problémák híján való: a török szavak végén [j] van, és ebből a magyarban nem tipikus, hogy ebből [ly] (majd persze ebből [j]) fejlődik (sőt, nyelvjárásokban [l] is előfordul). Kiejtés szempontjából a karvalyhoz hasonló lett volna a bagoly: ennek eredetére azonban még elfogadhatónak tűnő tipp sincs.

Szóba kerülhetne mégy a héja is, ennek ejtésében azonban ismét bonyodalmakat okozhatna, hogy a j ejtését külföldön bizonyára [dzs]-nek vagy [zs]-nek tippelnék. Ennek eredetéről szintén nem tudunk bizonyosat mondani, de a legvalószínűbb, hogy hangutánzó eredetű, és a madár vijjogását utánozza. A szót madárriogatóként is szokták használni, korábban valószínűleg többféle, a házi baromfiakra veszélyes ragadozó madárra is használták.

Középen a Hunyadiak címere
Középen a Hunyadiak címere
(Forrás: Wikimedia Commons / Madboy74)

Kézenfekvő lett volna még a légitársaságot az uhuról elnevezni: a madár neve a németben is így hangzik (bár a TESz. szerint a szó nem német eredetű, hanem hangutánzószó), ráadásul a hu-ból amúgy is Magyarországra lehetne asszociálni – igaz, ezt a poént az UHU-Linux már elsütötte.. Hasonlóan jó lehetőség lenne a holló, melynek neve Corvin Mátyás miatt köthető Magyarországhoz. (Ez uráli eredetű, az alapnyelvben viszont hangutánzó szóból keletkezhetett.) Ezek kiejtése kevéssé lenne problémás, ráadásul írásképük könnyebben megjegyezhető.

Akármilyen madárnév persze nem jöhet szóba, például a keselyű (valószínűleg ótörök jövevényszó) nemcsak a kiejtésbeli nehézségek miatt, hanem már jelentésével is riasztó lehet (bár több légitársaságot, illetve repülőgépet is hívnak Condornak). Nyílván olyan névre van szükség, mely pozitív értékeke (nagyságot, erőt) sugall – ugyanakkor kérdés az is, hogy egy polgári légitársaságot célszerű-e ragadozó madárról elnevezni.

Persze egyáltalán nem biztos, hogy az új légitársaságot madárról kellene elnevezni. Az ilyen elnevezéstípus a légitársaságok körében egyáltalán nem tipikus – amikor pedig olvasóinkat arról kérdeztük, mi legyen az új légitársaság neve, olvasóink sem ilyen elnevezéseket kerestek (igaz, a vicces javaslatok voltak többségben).

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
28 reiner Tor 2013. július 23. 00:20

@El Vaquero: A Malév marketing-szempontból nem jó, nemrég ment csődbe, rengeteg utas pénzét is magával vitte.

Egyébként a Malév soha nem vitte a pénzt nemzetgazdasági szinten, mivel az általa (többek között az alkalmazottak után) befizetett közterhek kb. akkorák voltak, mint a kapott állami támogatás összege, és akkor még nem is beszéltünk a beszállítókról, valamint arról, hogy a Malév nagy nettó exportőr volt.

A vége felé pedig már operatív szinten nullszaldós volt (2011 utolsó negyedévében ha jól tudom), pedig pont az évnek abban a szakában nehezen mennek a légitársaságok. Ezért is hihetetlen és érthetetlen számomra, miért nem mentette meg a kormány (Brüsszellel egyrészt be lehetett volna vállalni egy iksz plusz egyedik konfliktust, másrészt meg Brüsszel is engedélyezi a támogatást, ha egyszeri átstrukturálás alapján történik), ugyanis a cég a korábbi adósságok kamatterheit nem tudta fizetni, ez okozta a nehéz pénzügyi helyzetet, és a nehéz pénzügyi helyzet még rosszabb helyzetet okozott, mert a likviditáshiány miatt a partnerek (beszállítók) azonnali és egyre előrébb hozott készpénzfizetést követeltek, amit a Malév a végén már nem tudott teljesíteni. (Jól működő, pénzügyileg erős légitársaságtól senki sem követeli meg, hogy készpénzzel, eurókötegekkel fizessen a kapitány a tankolásért - Tel-Avivban aztán hirtelen már a tankolás mellett valami korábbi adósság megtérítését is követelték, amire már nem volt pénz.)

27 El Vaquero 2013. július 22. 12:32

@Loddi: ez azért lehetett, mert a malévos ismerősöd nem tudott angolul. Azért elég könnyen rá lehet jönni, hogy betűzött, még akkor is, ha valaki nem angolprofesszor.

26 Loddi 2013. július 22. 11:03

@Fejes László (nyest.hu): A KLM sem feltétlenül ideális. Régi malévos ismerősöm mesélte vagy húsz évvel ezelőtt, hogy jegyeladásnál egy idős hölggyel sokáig nem értettek szót, ugyanis a hölgy a lányát akarta meglátogatni Amerikában, és ragaszkodott a lányától telefonon kapott tanácshoz, miszerint mindenképpen a "kényelem (?) járattal" repüljön. Először business classra tippeltek, végül telefonáltak az USA-ba, és derült ki, hogy angolul betűzte a légitársaság nevét "kéj-el-em" formában, amit az angolul nem tudó néni persze félreértett, mondhatni népetimologizált. :)

Ami meg a Sólyom nevet általában illeti, nemzetközi viszonylatokban repülő légitársaságnak valóban nem éppen szerencsés, mert három olyan betűt is tartalmaz, amiről magyarul nem tudónak elképzelése se nagyon van, mihez kezdjen vele, vagy ha van, akkor az igencsak távol áll mind a magyar olvasattól, mind pedig attól, ahogyan más anyanyelvűek olvasnák. Így aztán minden repülőtéren más- és másképp fogják bemondani a társaság nevét, amiből később még lehetnek bonyodalmak.

25 El Vaquero 2013. július 21. 21:53

@Szojmu: fene, ahhoz képest, hogy nem tudok Japánul, csak 1 hangot tévedtem.

24 szigetva 2013. július 21. 21:09
23 Szojmu 2013. július 21. 19:40

A Budapest helyes japán átírása inkább budapeszuto lehet (vagy budapesito), mert a tu helyet cut mondanak.

22 elhe taifin 2013. július 18. 05:39

@elhe taifin: A MALÉV meg 'marévu' マレーヴ.

21 elhe taifin 2013. július 18. 05:28

@El Vaquero:

”a sólyom meg szori-omo.”

Vagy pedig simán csak sójomu ショーヨム , ahogy a japán nyelvű - egyelőre gyér számú - híradásokban is szerepel.

nna.jp/free_eu/news/20130710huf003A_lead.html

hungarynewsde.gozaru.jp/

Ez a 'sójomu' persze nem lenne újdonság a japánoknak, hiszen Sólyom László nevét is ebben a formában ismerik.

www.google.co.jp/search?q=%E3%82%B7%E3%83%A7%E3%83%BC%E3%83%A8%E3%83

Tény persze, hogy időnként nagyon elcseszett átírásokkal is találkozni, pl az olimpia idején Szilágyi Áron családnevét volt, ahol "siragi" シラギ alakban írták át, ami véletlenül pont ugyanaz, mint Silla  新羅 japán elnevezése :))

20 El Vaquero 2013. július 17. 22:01

Hihetetlen, most meg az ú-t írtam rövidre.

19 El Vaquero 2013. július 17. 19:39

Budapest témában elírtam, az amerikai változat is sz-szel van: budöphëszt. Elnéztem az IPA /s/-t *[ʃ].re. Pedig a budöphëst-et is ki tudnák ejteni, s-sel. A hehezet alig hallatszik, nem bántja a magyar fület, jó eséllyel észre sem veszi.

18 Fejes László (nyest.hu) 2013. július 17. 19:04

A Budapest-kérdéshez a bevezető szakirodalom: seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/23.html

@El Vaquero: Nem az számít, hogy úgy ejtsék, mint mi. Még csak nem is az, hogy egyformán ejtsék. A fontos az, hogy ne érezzék úgy, hogy nem tudják kiejteni sem. Ettől zavarba jönnek, és nem szívesen választják a társaságot. (Ezért ideálisak az olyan nevek, mint a KLM. :)

17 El Vaquero 2013. július 17. 18:40

@Antiszociális Nyelvészkedő: igen, ott van a jó kiejtés, kivéve amikor nincs, illetve mikor rosszul szerepeltetik.

A Malév sem jobb ilyen szempontból. Talán az angolul méjlév (rövid é), vagy melév vagy mö lív. Sose hallottam még. Leghitelesebben ők maaléjv-nak tudnák közelíteni (hosszabb, ajakkerekítés nélküli, aza palócos a-val). Ez a Sólyom viszont magyarul is problémákat vet fel: mikor valaki a másiknak meséli, hogy "megalapították a Sólyomot". Sólymot-ra le lehet cserélni? Persze meg lehet kerülni, de érdekes.

16 El Vaquero 2013. július 17. 18:30

Egyébként meg ha vesszük a japánokat, akkor mindegy milyen nevet adunk a társaságnak. A japánok nem tudnak semmit kiejteni, ami nem japán. Mindent sokudutudotonokósítanak, rá sem lehet ismerni. A Budapest nekik budápëszutu (rövid á-val és ajakkerekítés nélküli u-val, ez amolyan lehurrogó u-nak felel meg a magyarban, az ë meg nyílt), a sólyom meg szori-omo.

15 Sultanus Constantinus 2013. július 17. 18:29

@El Vaquero: Egyébként is, az angol Wikipédiában minden külföldi névnél ott van az IPA-kiejtés, hangmintával (!), ezért sem kellene, hogy ez bárkinek gondot okozzon. Megint más kérdés, ha valaki leszarja az egészet, azt úgysem lehet rávenni, hogy "rendesen" mondja.

Amúgy meg a MALÉV mennyivel volt jobb, ebből a szempontból? Pl. azt tudták az angol nyelvhasználók, hogy nevezetesen az "é" milyen hangot jelölt? Szerintem semmivel sem volt "könnyebb" kiejteni, mint a Sólyomot.

14 El Vaquero 2013. július 17. 17:09

@blogen: tévedés. A britek valóban "bjúdö phëszt"-eznek (főhangsúly az utolsó szótagon a szó végi dupla mássalhangzó miatt), de az amerikai angolban már "búdöphëst", ami a középső szótag sorvadását és a másodlagos hangsúly szűlte hehezetet leszámítva egész rendben van. Ennek az az oka, hogy a britek az idegen neveket angol kiejtéssel ejtik ki (angolul olvassák ki a szót, az angol fonotaktika szabályai szerint), de nem tudatlanságból, hanem ez a taktikájuk. Az amerikai angol pedig próbál közel maradni az eredeti kiejtéshez, olyan közel, amennyire csak a saját hangkészletével lehetséges.

Mondjuk én azon is megütközök, hogy mi a francnak új légitársaság, hogy vigye valami a pénzt? Ha meg már elindítják, akkor miért nem jó a Malév, amiről mindenki tudja külföldön is, hogy micsoda?

Az meg szerintem nem kérdés, hogy bármilyen nevet ki tudnak ejteni valamilyen szinten a külföldiek, ezért kéne a cég weblapján mindig leközölni a cég nevének kiejtését is. Híres emberek is rászokhatnának, hogy ne kelljen interjúk után kajtatni, hogy hogyan ejtik a nevüket. Az a pár IPA-jel, és egyetlen hangminta elférne a weblapjukon.

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X