-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Ha két szakterminus hasonlít egymásra, akkor még az azt ritkábban használó szakemberek is hajlamosak összekeverni. Tiszta vizet öntünk a pohárba, elválasztjuk a búzát az ocsútól. Az is kiderül, hogy miként kell használni a Wikipédiát.
A nyelvészek, de sok laikus is ismeri a népetimológia (angolul folk etymology) jelenségét: azt a nyelvi változást nevezik így, amikor egy szó valós vagy vélt részeit a nyelvhasználók azért változtatják meg, mert azt egy másik nyelvi elemmel azonosítják. Így például a Tupperware márkanevet [tuppervári] alakban használják, mintha a termék a képzelt Tuppervár helynévről kapta volna a nevét.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A népetimológiás változásoknak nem kell feltétlenül értelmeseknek lenniük abban az értelemben, hogy olyasmit is jelentsenek, mint ami szerkezetükből következne: például a Kalmopyrin tabletta, nem pedig püré, ettől függetlenül kialakult a kalmópüré elnevezése. A népetimológiás változásnak tehát – bár nevezik szóértelmesítésnek is – nem is az a lényege, hogy „értelmet adjon” az elnevezésnek, hanem az, hogy a hosszú, a nyelvhasználók számára elemezhetetlennek tűnő szavakat rövidebb, könnyebben megjegyezhető elemekre tördelje. A kárókatona ’kormorán’ madárnév például feltehetően egy A q ezekben az esetekben a [k]-hoz hasonló, de annál hátrébb ejtett hangot jelöl. török qara qatna ’fekete madár’ vagy qara qotan ’fekete gödény’ szókapcsolatból fejlődhetett, de természetesen semmi köze sem a káróhoz, sem a katonához. (Természetesen vannak tréfás szóferdítések is, mint a marihónaalja ’marihuana’. Időnként nem is lehet pontosan tudni, hogy a szóferdítés szándékos-e, mint pl. a fenerosszpora ’peronoszpóra’ esetében.)
A népi etimológia (angolul false etymology, pseudoetymology, paraetymology vagy paretymology) ezzel szemben egy-egy szó eredetére adott közkeletű naiv, nem szaktudományos magyarázat – a rendszeres kommentelőink által kifejtett áltudományos magyarázatok nem tartoznak ide, mert ezek általában egyéni lelemények, nem széles körben elterjedt tévedések. Persze amennyiben egy-egy ilyen csacskaság szélesebb körben elterjed, már akár népetimológiának népi etimológiának is tekinthetjük. A népi etimológiára remek példa a kurva ’prostituált’ és a kúr ’közösül’ közötti kapcsolat feltételezése, illetve az előbbinek az utóbbi passzív szerkezetben használt alakjából (tudniillik meg van kúrva) levezetése. (A kurva valójában szláv jövevényszó, és a kur- tövű, ’tyúk’, illetve ’kakas’ jelentésű szavakkal függ össze.) Hasonló tévképzet az, hogy a Hungary országnévnek a hunokhoz van közük.
A zavart csak növeli, hogy a két fogalmat a magyar Wikipédia is összekeveri: úgy tesz, mintha a két forma felcserélhető lenne, és mindkét jelenségre vonatkozna mindkettő. Aki azonban figyelmesen olvassa, az észreveheti, hogy egy szemfüles szerkesztő hiányolta a forrás megjelölését: nincs példa, mely azt igazolná, hogy a népi etimológia elnevezést is használnák a szóalakváltozásra. (Bár nem tarthatjuk kizártnak, hogy találunk akár olyan szakcikket is, ahol a két terminus véletlenül felcserélődik.) Ha tehát figyelmesek vagyunk, nem dőlünk be a tévedésnek.
Végezetül az egyszerűség kedvéért: ha valaki bacon [békön] helyett bakonyiról beszél, akkor népetimológiás alakot használ. Ha viszont meg van róla győződve, hogy az angol bacon ’angolszalonna, császárszalonna’ a Bakony nevéből származik, akkor egy népi etimológiának dőlt be.