-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Olvasónk azt kérdezi tőlünk, hogyan hivatkozhatna ránk a szakdolgozatában. A ténynek, hogy hivatkozni szeretne ránk, nagyon örülünk. Azt pedig, hogy hogyan lehet ránk hivatkozni az offline világban, megmutatjuk, méghozzá úgy, hogy saját magunkra hivatkozunk.
A szakdolgozatok leadásának őszi és tavaszi hetei mindig a jó sok munkát adnak a nyestnek. Tavaly tavasszal pédául három cikkben vettük végig, hogy hogyan kerülhetjük el a politikusok körében mind népszerűbb plágiumot, azaz hogyan hivatkozhatunk az általunk feldolgozott szakirodalomra. Ezekben a cikkekben elsősorban a papíralapú kiadásokra koncentráltunk: szakkönyvekre, tanulmánygyűjteményekre, folyóiratokra. Az internetes forrásokra való hivatkozások akkor kissé háttérbe szorultak, pedig mind több és több cikk érhető el ingyenesen az interneten, így a hivatkozási probléma elég aktuális.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Olvasóink már nem egyszer kerestek meg minket olyan kérdéssel, hogy ránk, a nyestre, azaz a Nyelv és Tudomány című ismeretterjesztő portál cikkeire hogyan tudnak hivatkozni. Legutóbb például ezt a kérdést kaptuk Zsuzsanna nevű olvasónktól:
Szeretnék hivatkozni egyes cikkeikre a szakdolgozatomban. Hogyan jelölhetem az internetes hivatkozást, hogy formailag helyes legyen? Bibliográfiát használok.
A kérdésre a válaszunk elsősorban az, hogy annak megfelelően, ahogyan a szakdolgozatot elbíráló intézmény megköveteli; ugyanis az internetes hivatkozások formájára vonatkozóan – ahogyan a más forrásokra való hivatkozásokat illetően is – különböző hagyományok, szokások léteznek. A nyesttel kapcsolatosan alapvetően két nehézség merülhet fel a bibliográfia készítése közben – szigorúan hivatkozási szempontból. Az egyik az, hogy nekünk nincsenek lapszámaink; a nyest nem egy periodika, amely az interneten teszi közzé a lapszámait, hanem egy állandóan frissülő portál. A másik pedig az, hogy a nyesten olykor konkrét szerző megnevezése nélkül látnak napvilágot a szerkesztőség által készített vagy készíttetett anyagok. Vegyük tehát sorra a felmerülő nehézségeket!
Az elsőről már írtunk az egyik tavalyi cikkünkben, így igazából elég lenne erre az internetes forrásra hivatkoznunk, hogy bemutassuk, hogyan lehet a nyestre hivatkozni. Ezt mi könnyen meg is tettük a fenti hyperlink beillesztésével, ami persze szakdolgozatíróinkon mitsem segít. Nekik 20. századi problémákkal kell megküzdeniük egy egyre inkább anakronisztikussá váló műfajban, a szakdolgozatban. Ebbe nem szokás hyperlinket illeszteni, hiszen a bekötött változatban úgysem lehet majd kattintani, meg amúgy is praktikusabb, ha meg van nevezve explicite a forrás. Ennek megfelelően ugyanúgy járunk el, mint a többi forrás esetében: megadjuk a szerző nevét, a megjelenés helyét és idejét; a különbség csupán annyi, hogy a cikk URL-címét is megadjuk és azt az időpontot, amikor mi a cikket „letöltöttük”, azaz, amikor olvastuk:
Molnár Cecília Sarolta (2012): De van benne rendszer! Nyelv és Tudomány, 2012. április 11.
http://www.nyest.hu/hirek/de-van-benne-rendszer (Utolsó letöltés: 2013.04.19.)
A megadott információk alapján már azonosítható és visszakereshető az általunk felhasználni kívánt cikk. A letöltés (praktikusan: az olvasás) dátumát azért fontos megjelölnünk, mert az interneten mindig mozgó célpontra lövünk – még egy olyan megbízható portál esetében is, mint a Nyelv és Tudomány. Az internetes tartalmak sokkal kevésbé rögzítettek, sokkal könnyebben megváltoztathatók vagy akár törölhetőek is, így fontos megadnunk, hogy mi a szöveg mikori állapotával dolgoztunk.
A második problémára – azaz arra az esetre, amikor olyan cikkre szeretnénk hivatkozni, amelynek nincs nevesítve a szerzője, hanem szerkesztőségi anyagként „nyest.hu” áll a szerző neve helyén – már nincs ilyen egyértelmű receptünk. Azt javasoljuk, hogy ilyen esetben járjunk el úgy, hogy szerzőt nem írunk, hanem a cikk címével kezdjük (ennek kezdőbetűjét illesztjük a bibliográfia betűrendjébe), és a többi adatot ugyanúgy felsoroljuk, ahogy az előzőekben:
Hogyan hivatkozzunk internetes forrásokra? Nyelv és Tudomány, 2013. április 20.
http://www.nyest.hu/hirek/hogyan-hivatkozzunk-internetes-forrasokra (Utolsó letöltés: 2013. április 20.)
Ezzel persze az a gond, hogyha a szöveg közben a zárójeles hivatkozásokat használjuk, akkor bajba kerülünk: mit írjunk a zárójelbe? – Erre csak azt tudjuk mondani, hogy az ilyen helyzeteket érdemes elkerülni. Például úgy, hogy a szövegbe illesztjük a címet és zárójelbe csak az évszámot írjuk, például így:
A Hogyan hivatkozzunk internetes forrásokra? (2013) című összeállítás például azt javasolja, hogy lehetőleg ne hivatkozzunk szerző nélküli művekre, de ha nagyon muszáj, akkor...
Természetesen ha a lábjegyzetes hivatkozási rendszert választjuk, akkot ez a probléma elő sem áll, hiszen akkor a lábjegyzetbe ugyanazok az adatok kerülnek, amelyek a bibliográfiába.
Felhasznált irodalom
Molnár Cecília Sarolta (2012a): Hogyan hivatkozzunk? Nyelv és Tudomány, 2012. április 10.
http://www.nyest.hu/hirek/hogyan-hivatkozzunk (Utolsó letöltés: 2013.04.19.)
Molnár Cecília Sarolta (2012b): De van benne rendszer! Nyelv és Tudomány, 2012. április 11.
http://www.nyest.hu/hirek/de-van-benne-rendszer (Utolsó letöltés: 2013.04.19.)
Molnár Cecília Sarolta (2012c): Tíz hiba, amit ne kövessünk el a bibliográfiában. Nyelv és Tudomány, 2012. április 13.
http://www.nyest.hu/hirek/tiz-dolog-amit-ne-hibazzunk-el-a-bibliografiaban (Utolsó letöltés: 2013.04.19.)