nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Anonymus rejtvénye
Dentumoger és hétmagyar

Mit jelent az Anonymus Gestájában olvasható „dentumoger” kifejezés? Valóban azonos ez a szintén nála olvasható „hetumoger”-rel, azaz „hétmagyar”-ral? Esetleg a Don tövét vagy a Donyec mellett elterülő területet jelöli ez a név? Olvasónk kérdése válaszolunk.

Sándor Klára | 2012. szeptember 19.
|  

Anonymusról, Béla király jegyzőjéről tudjuk, hogy gazdag fantáziával farigcsált neveket, ha épp arra volt szüksége – a legismertebbé Vörösmartynak köszönhetően valószínűleg a legyőzött szláv Zalán (Salán, eredeti kiejtése inkább Szalán) vitéz vált a Gesta Hungarorum fiktív szereplői közül. Ezért aztán a Névtelen Jegyző adatait kissé gyanakodva kezeljük, különösen ha egy név csak nála fordul elő. Vagy majdnem csak nála.

Anonymus, Béla király jegyzője – titkait nem könnyű föltárni
Anonymus, Béla király jegyzője – titkait nem könnyű föltárni
(Forrás: Wikimedia Commons / Michoko)

Dentumoger és népe

Egyik olvasónk az Anonymusnál olvasható Dentumoger névről szeretne többet tudni. A Gesta Hungarorumon kívül ezt az elnevezést csak az Anonymust egyébként ismerő Kézai Simonnak a 13. század nyolcvanas éveiben alkotott krónikájában találjuk meg, de nála már jócskán eltorzulva, Kézai ugyanis két képzeletbeli országot alkotott Anonymus Dentumogeréből, Denciát és Mogoriát. Olvasónk kérdése:

Az Anonymusnál található dentumoger kifejezés pontosan mit jelent? Mennyire állja meg a helyét az, ha valaki ezt hétmagyarnak fordítja? Nem helyes-e inkább a dentum+oger felbontás, így hét ugort jelentene, hasonlóan az onogurhoz. Vagy a szó jelentése teljesen máshová megy vissza?

Anonymus dentumoger alakban írta le a nevet, ennek korabeli kiejtése [dentümodzser] lehetett: a g itt [dzs]-t jelöl (valamivel később vált a [dzs]-ből [gy]), az u-t a kutatók a hangrendi illeszkedés miatt hagyományosan [ü]-nek olvassák. A dentumoger összesen ötször fordul elő a Gesta Hungarorumban. Háromszor a Szkítiával azonosított földrajzi területre vonatkozik. Először Szkítia leírásában találkozunk vele: „Szkítia ugyanis, amelyet Dentümodzsernak hívnak, hatalmas föld tőlünk keletre, s határai északtól egészen a Fekete-tengerig terjednek. Legszélén a Don nevű folyó található”. Aztán mind a turul, mind a fehér ló mondájában fölbukkan, szintén Szkítia másik neveként: Anonymus szerint a magyarok őse, Ügyek fejedelem, „Szkítia legjelesebb vezére” Emesét Dentümodzserban vette nőül – a turulmonda szerint Ügyek és Emese voltak a magyarok mitikus ősei. A fehér ló mondája szerint pedig Árpád azt üzente a gazdagon megajándékozott Salán (Szalán) fejedelemnek, hogy csakis azért kér egy korsó Duna-vizet és egy zsáknyi füvet Alpár homokjáról, hogy kipróbálhassa, vajon édesebb-e az alpári homok füve a szkítiainál vagy a Dentümodzserénál, s vajon jobb-e a Duna vize a Thanays vizénél”. A dentumoger kétszer a Dentümodzserban élő népet jelöli: a Jegyző szerint a Szkítiában lakókat „közönségesen dentümodzseroknak hívták”, illetve a magyarok, akiket „saját nyelvükön dentümodzsernak” hívtak, a szkítáktól erednek.

Szkítia egy Ptolemaiosz földrajzához mellékelt antik térképen – Anonymus idejére már több értelmezése volt
Szkítia egy Ptolemaiosz földrajzához mellékelt antik térképen – Anonymus idejére már több értelmezése volt
(Forrás: Wikimedia Commons )

Anonymus tehát Szkítia és a szkíták szinonimájaként használta a Dentümodzser és dentümodzserok kifejezést, s minthogy a magyarokat – a kor európai hagyományának megfelelően – a szkítáktól származtatta, a szó egyértelműen a magyarok korábbi lakóhelyére és az egykor ott élő magyarokra vonatkozik.

Dentumoger és hetumoger

Lehet-e a dentumoger tagolása dentum + ugor, mint olvasónk javasolja? Nemigen. Az ugor jóval későbbi, tudósok által alkotott elnevezés, s bár szóba jöhetne még a török népek neveként ismert ogur, ezzel sem tudunk mit kezdeni: nem vált volna vegyes hangrendűvé (ogerré), hiszen az illeszkedés szabálya miatt éppen fordított irányú lenne a folyamat, a vegyes hangrendűekből lett előbb-utóbb magas vagy mély hangrendű szó. Vagy akár mindkettő, különböző jelentéssel, így lett a modzser-ből a magyar népnév és a megyer törzsnév (más példákat is ismerünk erre, a szláv cseljad-ból cseléd és család lett). A dentüm előtagot sem tudnánk sehogyan sem megmagyarázni: nincs ilyen 'hét' jelentésű szó. (A dentü viszont magyarázható 'hét' jelentésű szóból, igaz nem könnyen, erről alább lesz szó.) A névvel foglalkozók egyetértenek abban, hogy az összetétel második eleme a moger, és ez azonos a magyar népnévvel.

Van-e köze a dentümodzser elnevezésnek a hétmagyarhoz? Anonymus a hétmagyar (hetumoger, kiejtve hetümodzser) elnevezést ugyan a „hét fejedelmi személyre”, azaz a törzsfőkre vonatkoztatja, de más források alapján a történészek úgy vélik, hogy a hétmagyar eredetileg minden bizonnyal a megyer törzs vezetésével szövetségbe tömörült törzsek neve volt. A Bíborbanszületett Konstantin bizánci uralkodónál járt magyar követek, Bulcsú és Tormás (más olvasat szerint Termecsü) a 10. század közepén szintén azt a hagyományt mesélte el a császárnak, amely szerint a magyarok szövetsége hét törzsből állt. E tradíció igen erős lehetett, hiszen tudjuk, hogy a honfoglaló magyar szövetséget a csatlakozott kabarokkal együtt nyolc törzs alkotta, s valószínűleg korábban is nyolc volt a törzsek száma, mert a Kürtgyarmat két külön törzs, a Kürt és a Gyarmat összevonásával jött létre. E két időszak között azonban valóban hét törzs köthetett szövetséget, ebben az időben keletkezhetett a hétmagyar név, és a nomád etnikai tudatot kutató Szűcs Jenő szerint a közös elnevezés éppen annak a jele volt, hogy a szövetség törzsei közös etnikai tudattal rendelkeztek.

Árpád és a „fejedelmi személyek” a hétmagyar szövetség élén – Feszty Árpád körképén
Árpád és a „fejedelmi személyek” a hétmagyar szövetség élén – Feszty Árpád körképén
(Forrás: Wikimedia Commons)

Az elnevezés pontosan megfelel a nomád törököknél megszokott névadási gyakorlatnak: számos olyan népről tudunk, amely nevének első eleme a szövetségben lévő törzsek számát jelölte, pl. on ogur (’tíz ogur’), tokuz oguz (’kilenc oguz’), üč karluk (’három karluk’), otuz tatar (’harminc tatár’). A hétmagyar-ral tehát nincs baj, tökéletesen illik a nomád török névadási szokásokhoz, s minthogy a magyarok lényegében minden másban is a nomád török szokásokat követték, ebben sincs semmi furcsa. A dentümodzser viszont természetesen csak akkor értelmezhető ’hétmagyar’-nak, ha igazoljuk, hogy a dentü jelentése ’hét’ volt. Ötletként valóban fölmerült ez is. Róna-Tas Andás szerint esetleg elképzelhető, hogy a dentü a dzseti torzult alakja, a dzseti pedig a ’hét’ jelentésű ótörök yeti [jeti] ’hét’ r-török alakja volna. Az r-török nyelvek elnevezése is hasonló változásra utal: az ide tartozó nyelvekben az eredeti  [z] vált [r]-ré. Az r-török nyelveket említik bolgár-török vagy csuvasos török néven is. A török nyelvek két nagy ága, a köztörök és az r-török (ezt régebben bolgár-töröknek is nevezték) között számos eltérés van, az egyik éppen az, hogy az ótörök szókezdő [j]-ből az r-török nyelvekben [dzs]- lett. A magyar nyelvbe zömmel r-török nyelvekből kerültek kölcsönszavak, így ezt a hangváltozást a magyarba került szavakból is jól ismerjük, csak az egykor [dzs]-vel kezdődő kölcsönszavaink egy időközben lezajlott magyar hangváltozás miatt ma [gy]-vel kezdődnek: pl. gyümölcs, gyapot, gyárt. Időnként az is előfordul, hogy a [gy]- depalatalizálódott, azaz elvesztette „jésítettségét”, és [d]-vé vált: erre példa a török eredetű dió, ez eredetileg gyió volt. Nehezebb azonban megmagyarázni, miért vált volna a dzseti [t]-je [nt]-vé. Ez a magyarázat tehát nem zárható éppen ki, de problémamentesnek semmiképp nem mondható. Igaz, a többi magyarázattal is vannak apróbbacska vagy egészen komoly bajok.

Don és Donocska

Mi más lehet még a dentü? Segíthetne, ha pontosan tudnánk, hol lehetett Dentümodzser, de ezt nem olyan egyszerű meghatározni, mert Anonymus csak az elnevezést vette át valamilyen régi hagyományból, Szkítia leírásában a nyugati krónikákat követte. A szövegkörnyezet és a korai magyar történelemre vonatkozó ismereteink alapján először mégis arra gondolunk, hogy a Dentümodzser név a Don folyó nevét rejti. Az Azovi-tengertől északra egészen biztosan éltek valamikor a magyar törzsek, a csodaszarvasmonda általunk ismert változata is arra a tájra, a Meótisz, vagyis az Azovi-tenger „mocsaraihoz” vezet bennünket, ahol bolgárok és alánok szomszédságában, sőt velük keveredve éltek a magyar nemzetségek. A 19. században nem véletlenül volt népszerű az a magyarázat, amely szerint a Dentü ’a Don töve’ jelentésű lett volna. Noha elvétve ma is fölbukkan ez az elképzelés, Gombocz Zoltán alapos nyelvtörténeti cáfolata után komolyan már nem jön szóba.

Mégsem kell nagyon messzire távolodnunk a Dontól: ma a legtöbben azt tartják elfogadható magyarázatnak, hogy a Dentü összefügg ugyan a Don nevével, de valójában a Donyec neve volt. Mindkét folyónév – és rajtuk kívül még a Dnyeper és a Dnyeszter is – az iráni nyelvekből ismeretes don ’folyó, nagy víz, folyam’ jelentésű szóra vezethető vissza: a Don közvetlenül, a Donyec kicsinyítőképzővel. Ez utóbbi jelentése tehát ’kis Don’. Az iráni don ’folyam’ szónak den alakváltozata is volt, ez utóbbi török nyelvekbe is bekerült ten formában, jól adatolható a középtörök irodalmi nyelvből, a csagatájból, és a régi oszmánból. Sőt: érdekes, hogy a Julianus útjáról készült jelentés szintén a Den alakot őrizte meg a Don folyó neveként.

Dentümodzser valahol az Azovi-tengertől északra lehetett
Dentümodzser valahol az Azovi-tengertől északra lehetett
(Forrás: Wikimedia Commons / Karl Musser / CC BY-SA 2.5)

A legelfogadottabb, Németh Gyula javaslatából kiinduló magyarázat szerint a Dentü ebből a Den alakváltozatból származik, a -tü pedig a magyar -t kicsinyítőképző (ez van a menyét és a nyest szóban is) és tővéghangzó együttese. Ezek szerint a Dentü a szláv Donyec pontos megfelelője – nem föltétlenül tükörfordítása, valószínűbb, hogy a szláv és a magyar szó forrása egyaránt egy ’kis Don, Donocska’ jelentésű alán, esetleg török folyónév volt. Anonymus Dentumoger alakja ennek megfelelően olyasmit jelentett, hogy ’donyeci Magyarország’.

Források

Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai a honfoglalás előtt és az Árpád-korban. 1986.

Róna-Tas András: A honfoglaló magyar nép. 1996.

Szűcs Jenő: A magyar nemzeti tudat kialakulása. 1992.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 nemtulnehez 2012. szeptember 19. 18:25

Bulcsu es Termacsu meseje a belinkelt helyrol:

"Amikor a türkök [=magyarok] és az akkor kangarnak nevezett besenyők között háború ütött ki, a türkök hadserege vereséget szenvedett és két részre szakadt. Az egyik rész kelet felé, Perzsia vidékén telepedett le, s ezeket a türkök régi nevén mostanáig szávartü ászfalünak hívják, a másik rész pedig vajdájukkal és vezérükkel, Levedivel nyugatra ment lakni, az Etelküzü nevezetű helyekre."

Turkok es szavartu aszfaluk, egy szo sincs hetmagyarrol. Sot. Ezt lehet ugy ertelmezni hogy a DAI altal felsorolt het Magyarorszagon elo "turk" torzsnek semmi koze a honfoglalokhoz, hiszen ugy a kronikasok, mint a a honfoglalo turk foember Termacsu sem tud semmifele het torzsrol.

Szerintem ez a turko-szlav rablobanda(Lebed vajda..) tul sok figyelmet kap:D Nem lenne itt az ideje a finnugor osoket is megkeresni valahol? Forognak a sirjukban.

Információ
X